Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

NEVELÉSRŐL SÜTÉS-FŐZÉS BAKFIS SZELET Hozzávalók: 10 deka vaj, 30 deka liszt, 10 deka por­cukor, fél csomag sütőpor, három tojássárgája. A ke­verékhez: 4 tojás habja, 5 dkg pörkölt mogyoró, 2 ká­véskanál kakaó vagy cso­koládéreszelék és egy cit­rom reszelt héja. A vajat a liszttel és a sütőporral deszkán elmor­zsoljuk, és hozzáadjuk a porcukrot és a három to­jássárgáját. A tésztát fél­ujjnyi vastagon egyenlete­sen tepsibe nyomkodjuk, és azonnal sütjük. Négy tojás habját az őrölt mogyoróval, kakaóval és citromhéjjal összekeverjük, és még a tepsiben a kihűlt tésztára kenjük. Visszatesszük a langyos sütőbe, és egy ideig szárítjuk. Hűlés után szele­teljük. ISLI FÄNK Hozzávalók: 25 dkg vaj vagy margarin, 25 dkg liszt, fél csomag sütőpor, 18 dkg cukor, 15 dkg héjazott man­dula, 2 kanál rum, barack- lekvár és csokoládé. A vajat, a lisztet a sütő­porral és cukorral jól el­dolgozzuk, hozzáadjuk az őrölt mandulát és 2 kanál rumot. Kinyújtjuk, és ki­sebb fánkszúróval kiszaggat­juk. Sütés után a kihűlt ko­rongokat baracklekvárral ösz- szeragasztjuk és csokoládé- mázzal bevonjuk. Fájós lábak és kezelésük A nők tűsarkú, hegyes orrú ci­pője, a férfiak nyújtott orrú láb­belije divatos ugyan, de semmi­képpen sem egyezik a természe­tes lábformával. Egy-egy új cipő törte bőrkeményedés, tyúkszem vagy a tartósan viselt lábbeli ál­tal eltorzított lábujjak sok-sok sok embernek okoznak kellemet­lenséget. Igaz a közismert mon­dás: — Akinek a lába fáj, élni sincsen kedve... A lábfájás elkerülhető, ha kényelmes, megfelelő orrú ci­pőt választunk. A tanács hasznos, de mit tegyen az, akinek bütyök, tyúkszem, bo­kasüllyedés, bőrkeményedés, harántsüllyedés keseríti nap­jait? Ügyszólván minden pa­naszra van orvosság. Termé­szetesen a szakorvos tanácsa elsődleges, de némely esetek­ben az illais aerboltokban kap­ható lábápoló szerek is segí­tenek. Egyik, közismerten hasznos szer a tyúkszemgyűrű. A fá­jás helyre való felragaszt ás után megszünteti a fájdalmat. A tyúkszemek, bőrkeménye- dések végleges kiirtását a kü­lönféle tapaszok szolgálják. Bütyökre, bőrkeményedésre különböző nagyságú gyűrik kaphatók. Ezek rugalmas anyagból, latexből, nemezből készülnek. A különféle nyo­másgátló pajzsok, a lábujj­egyenesítő, a boltozattámasz, mind-mind jól bevált gyógy­eszköz. Sok ember járását meg­könnyíti a pehelykönnyű lúd­talpbetét, melyet rugalmas anyagból, a lábfarmához ala- kíthatóan hoz forgalomba két budapesti drogéria. (V. Kos­suth Lajos u. 10. és V. Marx tér 8.) A lábfájdalmat sokszor a bokaízület megerőltetése okozza. Ilyenkor az orvos ta­nácsára gumiharisnyát és zoknit kell viselni. Üjdonság nők részére: az erős és tartós gumiharisnya, amely nylon- harisnya látszatát kelti. A fáradt lábat pihenteti az esti lábfürdő. Gyógyhatásút növelik a különféle lábfürdő­sók. Újdonságként hozták for­galomba a gombásodást meg­előző, izzadást gátló hintő­port. Két irányzat Csipke és csizma — Csíkok, formatartás Fő a célszerűség Courréges stílusa az idei tavaszi—nyári ruhák bemu­tatóján már erősen éreztette hatását, nemcsak a francia, hanem az olasz, és a német divattervezésben is. A ma­gyar divattervezés kiszűrve e stílusnak túlzásait, feltű­nési igényét, átveszi és kö­veti a geometriai vonalat. Megtartják például az üde, fehér szegéllyel való, vagy kontraszos szín kombiná­cióit. Átveszik a ruhák laza szabásvonalát, s kissé rövi- debbak lettek a szoknyák is. Elvetik azonban a célszerűt- lenségeket, azt, hogy a szö­vetruhák is ujjnélküliek, s nyáron is csizmát hordjanak a nők. A »Stern« című nyugatn met lap képeivel illusztr:1 juk a fentieket. Két mode1 a romantikus ruhákbé' Egyiknek az eleje, másik n; a szoknya alja — csíp1 (Felső kép.) A geometriai stílus ked li a csikóirat, a vonalakat, merev, formatartó anyag kát. Csíkos ruhák két vá’ ’ zata látható az a'só képe­Kovács Maxiit Még tart a tél, de a divat- tervezők már bemutatták a tavaszi, nyári divatot A külföldi lapokat néze­getve, s divattudósításaikat összevetve megállapítható, hogy két divatirányzat csap össze, s eddig még nem de­rült ki, melyik lesz a győz­tes? Tavaly a párizsi divatdik­tátorok olyan kollekciókat mutattak be, amelyet a nőiesség és a romantika je­gyében terveztek és készítet­tek el. A karcsú próbaki s-asz- szonyok hullámos hajat, szűk derekú, sok-sok fodor­ral, plisszével díszített áttet­sző anyagú ruhákat viseltek. Előtérbe került a romantika minden eszköze: a csipke, a bársony, az erősebb színek, a kecses formájú kivágott cipők... Meghökkentő... Csak egyetlen tervező — Courréges — nem tartotta magát a párizsi 'divatdiktáto­rok megszabta divatstílus- hoz. Szűk körű közönségét bemutatott modelljeivel ugyancsak meghökkentette. Kollekciójában nyoma sem volt a nőiességnek, a ro­mantikának. A kisasszonyok sima, fejre lapuló hajat, tér­den felül érő ruhát viseltek. A világos színű ruhák sziluett­je kockára, trapézra emlé­keztetett, s ezt a ruhákon al­kalmazott különféle csíkok, szabásvonalak, tűzések még hangsúlyozták is. Meghök­kentő volt, hogy a kisasszo­nyok — bár nyári ruhákat mutattak be — féílábszárig érő lapos sarkú csizmát, »cu- gos cipőt« viseltek. Az érde­kes és feltűnést keltő bemu­tatóról Courréges így nyi­latkozott: — Az atomkorszakban élünk, és a kozmosz meghó­dítása a feladatunk. Ennek in kell öltözködniük a nőnknek. Ruháimat a mérta­ni tagoltság és minta jel­lemzi, mert ez tükrözi a mai kort... Ez volt tohát tavaly. A későbbi divartbemutatókon már érezhető volt az »atom­stílus« hódítása, mert több neves párizsi divattervező átvette és kollekciójában kö­vette a mértani formákat. Courréges ruháira azonnal fölfigyelt a konfekció, s »utánozta«. Ebből per kere­kedett, de a kozmoszdivat tervezője egycsapásra befu­tott a legnevesebb tervezők közé. Gondatlan szülők - gyújtogató gyerekek A szokatlanul meleg márciusi délutánon mindenki kint dol­gozott a határban. Otthon csupán az öregek, a gyere­kek és a kutyák maradtak. Az öregek a küszöbön ül­tek, és lcöszvényes lábukat süttették a nappal, a ku- nyák a kertben korai va­kondtúrások körül szima­toltak; a gyerekek pedig a szérűben, a közös szalma­kazlak mellett játszottak, ahol megrekedt és nyárias- ra melegedett a levegő. És egyszercsak az egyik szalmakazal mellől halk ropogás közben kénsárga füstoszlop emelkedett az égnek. A szinteden láng­nyelveket friss szél hajtot­ta át a szomszédos kazlak­ra, s mire az öregek jaj­veszékelése s a kutyák ve­szélyt jelző vonítása fel­hangzott, már felhővé da­gadt a falu fölött a sár­gásfehér füsttenger. — Tűz van, tűz van! Ha nem is mindennapos ez a jelenet, sajnos, elég gyakori és minden falusi emberben ott lobognak a könnyelműségből vagy gon­datlanságból okozott tűz­esetek emlékei. A kétség- beesetten hazatérő szülők először a gyereket szokták lőtt, hanem gondosan elzár­ják. Ez az első és legfonto­sabb teendő. Számolni kell azonban az­zal is, hogy a gyermek ott­hon vagy az otthonon kívül még a legnagyobb elővigyá­zat ellenére is gyufához jut­hat. Igen fontos tehát a gyer­mek felvilágosítása, elriasz­tása a gyufával való játéktól. Ne engedjük meg, hogy a gyermek ok nélkül gyertyát, papírt gyújtogasson, a láng­gal szórakozzék, ő gyújtsa meg apja, anyja cigarettáját. Hívjuk fel a figyelmét a tűz hasznára, de a veszélyé­re is. A gondos szülő mindenkor felolvassa gyermekeinek az újságok tűzesetekről szóló híreit, s különösen kiemeli az olyanokat, amelyeket gyermekek okoztak. Ha alka­lom adódik, a valóságban is mutassuk meg gyermekeink­nek a tűzkárokat. Ezek lát­ványa maradandó benyomást tesz rájuk. A legtöbb gyermek in­kább csak kíváncsi a tűzre, érdekli és iz­gatja ugyan a lángok vará­zsa, de nincs szándékában káijt okozni. S hogy mégis gyújtogatás lesz a játékból, annak az az oka, hogy a fellobbamó lángtól megijed, pánikba esik, s különösen a kisebbek — nem a tűz oltá­sával törődnek, hanem el­menekülnek a tett színhelyé­ről, elbújnak a szülők elől. keresni, s bizony sokszor elbújva, félelemtől reszket­ve találják meg őket A tűzkárok nagy részét gyer­mekek okozzák. Mit mond a statisztika? S >mogy megyében 1965-ben 177 tűz­eset volt, s ebből negyvenet gyermekek okoz­tak. Az elkövetők közt fő­leg a fiúk »jeleskedtek«, 34 esetben ők okozták a tüzet. A lányok szelídebb, félén- kebb természete szerencsé­re visszatartja őket a tűz­zel való veszélyes játéktól. A legtöbb tüzet a legki­sebbek, a 3—7 éves kor­ban levő gyermekek okoz­ták a múlt évben, a negy­venből huszonhetet; a 7— 11 éves korúak kilenc tü­zet, a 11 év fölötti gyer­mekek négyet. A nagyob­bakban tehát már benne él a gyufával, lánggal való játék veszélyének tudata, de még mindig akadnak olyan gyermekek, akik nem rettennek vissza ettől az annyi bajt és kárt okozó tilos játéktól. Igen komoly figyelmezte­tés a szülők és családtagok számára az, hogy a negyven eset közül tizenegy alka­lommal szerezte meg a gyer­mek hozzáférhető helyről a gyűjtőeszközt. Sajnos a szü­lők egy része nem számol azzal, hogy a kisgyermek nem megbízható, s ha egye­dül marad, hozzányúlhat az asztalon vagy a konyhaszek­rényen gondatlanul ottha­gyott gyufához, különösen akkor, ha előzőleg sem tet­tek meg mindent azért, hogy leszoktassák a gyermeket a gyufával, öngyújtóval való játékról. Az előrelátó szülők a gyufát, öngyújtót nem hagyják a gyermek orra Rá kell tehát szoktatnunk nagyobb gyermekeinket ar­ra, hogy a véletlenül kelet­kezett tüzet nyugodtan és megfontoltan el tudják ol­tani. Meg kell értetnünk ve­lük — még a kisebbekkel is —, hogy tűz esetén azonnal szóljanak a felnőtteknek. Az­zal, hogy elbújnak, elmene­külnek a lángoló tűzfészek­től, sokkal nagyobb kárt okoznak és sokkal nagyobb büntetést érdemelnek, mint ha azonnal jelentik könnyel­mű játékuk következmé­nyeit. A gyermekek gyújtogató szándékának csökken­tését a szülői háznak, az iskolának együttes erőfe­szítéssel kell elérnie. A ta­nulók olvasmányaiban — fő­leg az alsó tagozatban — gyakran szerepel a tűz okoz­ta károk színes leírása és a tűzkárok elleni védekezés fontossága. Osztályfőnöki órákon minden osztályban szóba kerül, hogyan kell megelőzni a tüzet. Az álta­lános iskoláknak évente tűz­védelmi gyakorlatot is kell tartaniuk. Az óvodákban szintén, nevelni kell a kicsi­nyeket a gyufától való tar­tózkodásra, hogy egyre ke­vesebb legyen a tűzzel való titkos játék. Ha minden csa­lád és nevelőintézmény egy­behangolt törekvéssel küzd a gyermekek okozta tűzese­tek ellen, remélhetjük, h">gv a következő években a ré- lelmetes »vörös kakas« . it- kább vendég lesz a falvak portáin! Tari János PITRALON pattanásos, zsíros, ircbőrre! ri+62) Skolil Vilmos

Next

/
Thumbnails
Contents