Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-02 / 51. szám

Szerda, 1966. március 2. 3 SOMOGYI NKPEA# A. Tarka soroknyomán Egy névtelen kislány gondolatai Egyik lapunkban apró kis A második évben bent tűszúrás került a Tarka so- maradtunk az iskola mű- rok-rovat fejléce alá. Az helyében. Gondoltuk, most volt a címe, hogy Politech- már jobb lesz. Igaz, vala- nika. A világért sem idéz- mivel több eredménye volt ném föl e sorokat, ha a tű munkánknak, de magunk hegye nem hatolt volna is kinevettük alkotásainkat. mélyebbre a szokásosnál. A munka csak ritkán sike- De valakit nagyon megin- rült. A jrízhordás és ge- dított, valakit gondolatainak reblyézés nem volt jó közlésére késztetett. A kis- alap... Tessék csak elkép- lányt nem ismerem, de mar zelni, hogyan állt a lányok gam elé tudom képzelni kezében a fűrész. Legtöbb- azok után, hogy újra és szőr fordítva. Igaz, a fiúk újra végigolvastam a leve- sokat segítettek, mert mi lót. Idézem hát az »-indító egy apró lécet is csak kín- okot«, s idézem a levelet szenvedéssel tudtunk elfű- is szó szerint — gondolat- részelni. ébresztőnek... Most a harmadik évben »Az asztalokon nagy ha- rendkívül vegyes foglalko- lom fehér bab. Lányok ül- zást biztosítanak a szá- nek a gimnázium éttermé- munkra. Nem sorolok fel ben, a többiek még órákon eseteket, csak egy példát: vannak. babválogatás. Ez aztán a — Babot válogatnak, Iá- politechnika! S ez még nyok? csak a gyakorlat... — Igen... Politechnika- Az elmélet? Az is van, sok vagyunk... kérem. Óriási vaskos köny­Es milyen szákon? vekből tanítanák bennün­— A faiparin...« két. Tavaly még csak volt 3- terka sor. S a két-három diáknak egy *ev”. változtatás nélkül, könyve. Az idei első félév­»Tisztelt újságíró elvtárs! ben az osztálynak kettő, a Ne haragudjon, ha vélet- másodikban senkinek sincs, lenül rosszul szólítottam meg, vázlatból tanulunk. De nem de meg sohasem írtam új- az oktató vázlatából, ha- sagvronák levelet. Biztosan nem abból, amit mi elcsí- el sem tudja képzelni, hogy pünk temperamentumos íruert írok önnek. Ma elő- előadónk zuhatag módjára vettem az újságot (szómba- ömlő előadásából. Igazán ton nem volt időm rá), t nem csoda, ha fontos ré- elkezdtem olvasni a Tarka szék maradnak ki jegyze- sorokat. Remelem, nem vet tünkből. S ha elmondjuk meg azért, hogy nem a po- ezt, igazán nagyon kcdve- litikai cikkeknél kezdem, sen tudomásunkra hozza, Olvastam a Politechnika hogy már megtanulhattunk című anekdotát Még egy- volna jegyzetelni. Meggyő- szer elolvastam. Hopp, ezek ződésem, hogy jó. szákem- mi vagyunk! — lelkendez- bér, de tanítani nem tud. tem magamban. Hát rövi- Ezt ne vegye komolyan tő- azt ami engem le- lem, mert nekem nem ro- velirásra »ihletett«. konszenves, tehát lehet, Szeretem a Somogyi hogy elfogult vagyok vele Néplap Tarka sorait, na- szemben... gyón szórakoztatóak. Ezek a kis cikkecskék, anekdo­Felelünk félévenként e< egy­__ szer, javítási lehetőség-M * nincí- Ezt a temet kapjuk sak, lásk™ irónikusík 0 bizonyítványba. Külön­szatirikusIk Az igényeimet ben a gyakorlati jegy jó, dent teszek el belőlük. megérett, kérde­nZ öntől9 Valamit. Mi éT2Cííi. a Politechnika nem •• * n » i)ni jó helyre kerüli az újság- szu]s gem .?on “TI“’, -ogy J tudjam: mik a fűrészüzem ban. Szamomra ez nem tre- _-. i _ » j-iiiTL-L «. 1...... . alapításának tényezőig mi ZZ, rZZn ir. « rönktér, a fríztér, az ti mit’akZok holtaképpen" ^yafftér; milyen a fűrész­ZTZZZ’ csarnok technológiája, a rázzam’ Mesélek eguTácsit vidia betétes és vídia betét IZuZÍíÍZaj 9V nélküli kör- és szalagfű­hon,, rész> ha én 02 iskolában . zZZT törülközőtartót csinálok, és * ’TSZ; újabban kéthetenként hor­Méa ZZ net t, niZZT dom « «*"» *rízt- Mit Meg csak nem is pihenő- d J é szakmáról...? nap, inkább unatkozonap­nak nevezhetném. Miért? Kérem, ne haragudjon, Hallgasson végig. hogy nem írom alá a ne­Az első osztályban na- ve™ <nem jelenti azt, hogy gyón boldogok és lelkesek OVáva vagyok), de nem va- voltunk, amikor megtud- Wok benne biztos, hony tűk, hogy faipari politech- ^a ez^ ® kis anekdo­nikások leszünk. Négy év tát, csak sejtettem, hogy múlva érettségi bizonyít- ön lehet. Ha nem, hát ke- vány, szakmunkás-oklevél... rém, adja át levelemet a Eleinte nagy kedvvel dől- kollégájának. ^ Bocsánatot goztunk mindenfélét. Majd kérek a zavarásért! Tiszte- csak kapunk rendes mun- lettel: Egy kislány a bab­kát is. Talán a gépekhez is válogatók közül.« eljutunk ... Reményked- S hogy miért idéztem lé­tünk. De már tavaly rá- veiét? Mert szándékát, jöttünk, hogy mindez utó- őszinteségét, igazságérzetét pia. Továbbra is csak becsülöm. S valami olyas- olyan munkát kaptunk, mit olvastam lói leveléből, amit a munkások nem szí- hogy nem kanta meg azt a vesen csináltak meg. So- noli technikától. amit várt. kát nem kellett dolgozni, ez Pedig őszintén óhajtotta, igaz. De amit csináltunk, szakm4t akart, elméleti, az egy sziporkómyi hozzá- korlatí ismereteket a értést sem kivan. Minek tanultuk mi a fafajokat, babválogatas helyett... a technológiát, ha mindig Gimnazista lány, tizen­csak gereblyézünk, fát hat> tizenhét éves lehet. hordunk? Már alsó tagoza- jQga van ígéretünket szá­tos koromban megcsinál- , . . tam ugyanezt a ház kö- 111011 kérni... rül . Jávori Béla Vádol az orvos SOKAN MEGFORDULNAK a szirénázva száguldó men­tőkocsi után. Akik egy szem- villanásra bepillanta-iak ab­lakán, csak a hordágy mel­lett ülő fehér köpenyes or­vos alakját látják. Arcát azonban és aggódó szemét, amint az előtte fekvő em­bert figyeli, már nem. Nem látják kezét sem, amint a pulzust tapintja. A kaposvári baleseti osztá­lyon már várják őket. A rendőrség jelezte, hogy sú­lyos közlekedési baleset tör­tént, és a sérültet bizonyára azonnal műteni kell. Egy-két perc, s megkezdődik a küz­delem egy ember életéért. • » • ELTELT EGY ÖRA. S a mutató újra meg újra meg­teszi egyenletes, kimért út­ját, amíg nyílik a műtő aj­taja, és a zajtalanul guruló kocsin kitolnak egy viaszfe­hér arcú embert. Majdnem ilyen sápadt az arca a fá­radtságtól dr. Bódosi Mihály­nak, a baleseti osztály főor­vosának is. Szótlanul ülünk egymással szemben. Talán éppen ebben a pillanatban közlik B. Jó­zsef hozzátartozóival, hogy ne várják, mert baleset érte. Bizonyára megdöbbennek, hi­szen néhány órával előbb jó­kedvűen, egészségesen ment el hazulról, s mindig óvato­san vezette motorkerékpárját. Nem ő volt a hibás, hanem egy tehergépkocsi vezetője, aki — eddig még nem tisz­tázott körülmények között — elgázolta. Az áldozat kórlapjára az orvos ezt írja: Koponya- és mellkassérülés. felkartörés, combcsonttörés, nyílt lábszár­csonttörés. — Amit a tudomány is­mer, mi megtettük — mond­ja a főorvos, majd kifakad: — De amit az ember te­hetne, azt napról napra szá­zan és százan elmulasztják... Látva, hogy nem értem, csöndesebben folytatja: — Azt, hogy ne rohanná­nak vesztükbe, és ne lenné­nek önmaguk és mások tra­gédiáinak okozói • * * VADLÖ SZAVAIT csak­nem három évtized orvosi tapasztalatai mondatják ki dr. Bódosi Mihállyal. — Az utóbbi években ag­gasztóan megnövekedett a közlekedési balesetek száma. Ezeknek az áldozata az osz­tályon kezelt betegek har­minc százaléka. Nagyon sok a súlyos, sőt a halálos sérü­lés is. A motorosok koponya­sérülése jelzi, hogy sokan nem viselik az életüket védő bukósisakot. Ezt szigorúbban meg kellene követelni. Ért­hetetlen, hogy miért nem látják el a gépkocsikat biz­tonsági övvel. A balesetek és a hirtelen fékezések követ­keztében rengetegen szen­vednek súyos kooonya-, il­letve horrdoksérülést. Egy német szaklapban olvastam, hogy a biztonsági övvel föl­szerelt gépkocsik vezetőinek csupán harminc százaléka sé­rült meg balesetkor. S nem­csak a gépkocsivezetőknek, hanem az elöl ülő utasoknak is viselniük kellene a bizton­sági övét. Igen helytelen, hogy sok kocsitulajdonos elő­re, maga mellé ülteti gyer­mekét. A váratlan fékezés, kanyarodás következtében igen sok gyermek szenved agyrázkódást, ez károsan hat­hat a fejlődésre. Ha hátul ülnek a gyermekek, kisebb a sérülés veszélye. • • • HOSSZAN SOROLJA dr. Bódosi Mihály, mit tehetne, s mit mulaszt el az ember, amikor könnyelműen veszé­lyezteti a maga és mások éle­tét Az ittasság, az udvariat­lanság, a türelmetlenség, a közlekedési fegyelem lazulá­sa okozza a legtöbb tragé­diát Majd így folytatja: — Tavaly az életüket vesz­tett emberek között heten voltak harmincévesnél fia­talabbak. Sokan nem hal­nának meg, ha a baleset után azonnal megfelelő első­segélyben részesítenék a sé­rülteket. Csak egyetérthetünk javas­latával, hogy helyes lenne más államok példájára ná­lunk is nagyobb teret bizto­sítani az iskolákban az elsőse­gélynyújtó tanfolyamoknak. A gépjárművezetóknek pedig el­sősegélynyújtásból is vizs­gát kellene tenniük. Akkor nem úgy bánnának a balese­tek sérültjeivel, hogy inkább ártalmára vannak, mint hasz­nára. AZ ÉLETVESZÉLYESEN SÉRÜLT B. József — aki csak egy a sok közül — ma- gatehetetlenül, mozdulatlanul fekszik a kórházi ágyon. Né­hány órával előbb ugyanis újból megoperálták, mert a baleset következtében vér- képződéses daganat keletke­zett a lábán. Meggyógyul-e és mikor? Űjra egészséges lesz-e, vagy nyomorék marad? Az orvos, amit a tudomány ismer, azt megtette.,. S zalai László Példás ellenőrzés a pusztakovácsi Dimitrov Tsz-ben Végighallgatva néhány zár­számadó közgyűlést a megye termelőszövetkezeteiben, egy dolgot csaknem mindenütt „ÉV VÉGE" ELŐTT A NAGYATÁDI KONZERVGYÁRBAN Teljes kapacitással dolgozik a gyár NDK-ból vásárolt üvegmosó gépe. A lúgos, forró és hideg vízzel működő automata 4200 címkés üveget tisztit meg óránként. Február utolsó napjaiban a szovjet exportra készülő za- kuszka mellett barackíz is ke­rült ki a Nagyatádi Konzerv­gyár édesüzeméből. Naponta tíz­tizenkétezer 170 grammos üve­TANGO 1-2 aimió parkett liaileim iirí MX. padiéhoz MSZNLI1I GYORS EGYSZERŰ IENSZK1LÉIISIIÍIÜRIYER FELMISIRIi get töltenek meg, és adnak át a kereskedelemnek. A kis üveg gyümölcsízből egy vagonnal ké­szítenek. Rövidesen megkezdik a kór­házak, az éttermek és más kö- zületek számára a nagyobb üve­gek töltését is. Az édesüzemben két műszakban töltik, címkézik a zakuszkás üvegeket. Huszon- kétezer üveget töltenek meg na­ponta. A savanyúüzemben fo­lyamatosan palackozzák az aranj'színű almabort. A négy és fél decis üvegekből naponta tíz­ezer kerül ki az üzemből. A gyár március 15-re akarja teljesíteni százötven vagonos szovjet exporttervét. Az >*év vé­gével-« azután megkezdődik az üzemek karbantartása, a felké­szülés az új szezonra. A közelmúltban megkezdték a gvár udvarának átrendezését, a •^öiigyölegtelep, a tűzoltószertár bontását. A Pécsi Fnítőinari Ulalat dolgozói hozzáfogtak az megfigyelhettünk. Art, hogy az ellenőrző bizottsági elnökök beszámolója gyenge volt. Egyik helyen keveset mondtak, másutt hosszú volt a beszámo­ló, de hiányzott belőle a mag: a valódi ellenőrzésről való számadás. Olyan érzéseim tá­madt ezek hallatán, hogy nem­csak a beszámoló tessék-lássék munka: ilyen egynémely bi­zottság tevékenysége is. Akadnak azonban dicsérete­sen dolgozó bizottságok is. Nemrégiben a pusztakovácsi Dimitrov Termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának volt és jelenlegi elnökével beszélget­tem. Munkájuk érdemes ar­ra, hogy példaként említsük. Angyal János tavaly ősszel mondott le a bizottság elnöki tisztéről, mert betegsége miatt képtelen volt tovább ellátni felelősségteljes megbízatását. 1960-ban egy közgyűlési fel­szólalása után választották meg az ellenőrző bizottság el­nökévé. Szóvá tette ugyanis, hogy semmi tanújelét sem lát­ja a bizottság működésének, holott volna mit tenniük. Ez­után évente mintegy száz föl­jegyzést készítettek, s ezek egy-egy példányát eljuttatták a járási tanács mezőgazdasági osztályának meg a termelőszö­vetkezetek vezetőségének. Milyen hibákat tapasztaltak? Észrevették például, hogy a kocsisok munkadíjazása laza. Az állattenyésztők teljesitime- nyének elszámolásában elírá­sokat találtak, és rájöttek, hogy az állatállomány adatai mások a valóságban, mint a könyvelési nyilvántartásokb-m. »Néha bizony nehéz feladat“! kellett megoldanunk — mond­ja az ellenőrző bizottság volt elnöke. — Akadtak, akik nem nézték jó szemmel munkán­kat. Nem értették meg, hogy az ellenőrzés az ő érdekükben való. hogy ezért választották tiszí­Ulalat dolgozol hozzntogtaK az ' s bennünket erre a j gyárrész építkezésének főbb i 1 ,-8 íerLU munkáihoz, I segre.— Gyakran fordultak hozzájuk a tagok, hogy miért teszik szó­vá ezt vagy azt a hibát, sza­bálytalanságot De a tsz ve­zetősége fontosnak tartotta a rendszeres munkát, és a bi­zottság eszerint dolgozott Most Nagy Istvánnak, a szö­vetkezet méhészének elnökle­tével működik az ellenőrző testület Angyal János most is segít, tanácsokat ad. Ottjár- tunkkor a múlt évi fuvarokról szóló kimutatásokat vizsgálták. Az eltéréseket megvitatták az illetékes brigádvezetőkkel, a hibákat jegyzőkönyvezték, hogy majd a vezetőség elé tár ­ják. A szövetkezet vezetői nagy gondot fordítanak a fel­tárt hiányosságok megszünte­tésére. A döntést a küldött- gyűlés vagy a vezetőség hozza aszerint, hogy az ügy melyik testület hatáskörébe tartozik. »A leltározás rendben ment — mondja a bizottság elnöke —, azonban a búzánál 490 mázsa többlet mutatkozott. Megvizs­gáltuk, hogyan fordulhatott ez elő, hiszen a gabona mérlege­lés után kerül a magtárba. Kiderült, hogy rossz az egyik hídmérleg: minél jobban ter­helik, annál nagyobb eltérést mutat. Jeleztük ezt a vezető­ségnek, meg is ' szüntették' a mérleg használatát. A cukor­répát már nem. mérték rajta.-« A puszt?-kovácsi ellenőrző bizottság munkaterv szerint dolgozik. Ezért eredményes a tevékenysége. Ügyelnek arra, hogy a bizottság tagjai lehető­leg ne csak a saját üzemegy­ségükben folytassanak vizsgá­latot, hanem nézzenek ét má­sik területre is, hog 'óbban megismerjék az ee’-r azda- ságot. A jól szervezett munka eredménye az a növekvő figye­lem és megértés, amely most már a bizottság ellenőrzéseit kíséri. Egyre töb^e- érzik, hogy ez a rr-'Y>’r." újuk javát szóig Hernes •. I rren«

Next

/
Thumbnails
Contents