Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

Vasárnap, 1966. március 13. 5 SOMOGYI NÉPLAP Cikkünk nyomán Valami nem stimmel rímmel lapunk február 6-i számában írtunk a Kaposvári Gépjavító Állomáson bekövet­kezett pilléromlásról. A gépja­vító állomás a TÜZÉP útján nyolcvanhétezer darab első osztályú téglát vásárolt ta­valy. A téglát a jutái gyár ad­ta, a gépjavító állomás közvet­lenül onnan szállította el. Min­den szállítmányról hivatalos papírt kaptak. Rajta a pecséc: első osztályú! A gépjavító ál­lomás építőbrigádja tizenkét tartópillért épített a jutái tég­lából. A födémszerkezet kizsa- luzása után a pillérek megre­pedtek, egy összeomlott. Az ÉM Építőipari Minőség­vizsgáló Intézet január 12-én kelt bizonyítványa szerint a gépjavító állomásnak adott tégla 95,7 százaléka harmad- osztályú, 4,3 százaléka pedig szabványon aluli minőségű volt. A téglák mérete és csen­gése az intézet munkatársát is megtévesztette. Csak a szilárd­sági vizsgálatkor derült ki, hogy a tégla harmadosztályú. Mivel öt — a kaposvárihoz hasonló — műhelybővítést vé­geznek a megyében, az itt el­fogadott terv alapján azt kér­deztük: Mi lesz, ha a tégla minőségén kívül a tervben is hiba van? Az ügy megnyugtató lezárá­sa végett a következő kérdé­sekre kértünk választ az Épí­tésügyi Minisztériumtól: Mi­kor létesítenek a téglagyártő vállalatoknál minőségvizsgáló laboratóriumot? Meddig tűrik még, hogy a legprimitívebb módon minősítsenek? Az Építésügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztá­lyának helyettes vezetője feb­ruár 26-án válaszolt: **■Utasí­tottam a Tégla- és Cserépipa­ri Tröszt vezérigazgatóját és Gazdag tartalommal, tizenkét nagyobb és számos kisebb írással Jelent meg a Nemzetközi Szemle márciusi száma. V. Majevszkij »-Az értelem diadala és az esz- telenség eszkalációja« című indító cikkét követi Salgó László ha­vannai keltezésű áttekintése »Bandungtól a havannai trikonti- nentális értekezletig« címmel. Több anyag foglalkozik a viet­nami helyzettel: az ismert ame­rikai polgári író és újságíró, Ed­gar Snow »Békét kell kötni Viet­namban!« című fejtegetése mel­lett Harry Freeman »A vietnami háború és a McCarty-isták«, va­az Építőipari Minőségvizsgáló intézet igazgatóját, hegy vizs- glják ki a Kaposvári Gépja­vító Állomáson történt pillér- összeomlás körülményeit, az alkalmazott tégla tényleges mi­nőségét; továbbá arra, hogy végezzenek néhány somogyi téglagyárban meglepetésszerű mintavételt. Egyidejűleg intéz­kedtem, hegy a téglaipar vál­lalati minősítő laboratóriumai­nak felállít isiig terjedő idő- szal.ra a tröszt és az ÉMI dol­gozza ki a minőségvizsgálat olyan rendszerét, amellyel az eddiginél megnyugtatóbb mó­don ellenőrizhetők a termékek tulajdonságai. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az országos hálózat teljes kiépíté­séhez a személyi és anyagi fel­tételek megteremtése miatt több esztendő szükséges.« A Somogy megyei Döntőbi­zottság február 22-én az átvé­telkor nem észlelhető rejtett hiba fennforgása miatt 22 462 forint megfizetésére kötelezte az ÉM Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállala­tot. Az Építésügyi Minisztérium által elrendelt vizsgálat ered­ményeiként a napokban hely­színi szemlét és megbeszélést tartottak a Tégla- és Cserép­ipari Tröszt meg az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet kép­viselői. A tröszt termelési cso­portvezetője és minőségi ellen­őre szerint a jutái gyár rész­ben vagy egészben harmadosz­tályú téglát adott a kiutalt és kifizetett első osztályú helyett. A Minőségvizsgáló Intézet képviselői helytállónak tartják a január 12-én kelt bizonyít­vány megállapításait. A szer­kesztőség kérésére szakértők­kel ellenőriztetik a tervet lamint Victor Perlő »A vietnami háború és az Egyesült Államok gazdasága« című cikke. Az ENSZ-közgyűlés XX. ülés­szakának munkáját elemzi Lő­rinc Tamás. A Mezsdunarodnaja Zsizny szovjet külpolitikai folyó­irat alapján közli a lap J. Ko­novalov jelentős elemzését »Az imperializmus gyarmati katonai stratégiája« címmel. Tudósítások, az »Események nyomában« című rovat, »Nemzetközi eseménynap­tár«, könyvismertetések és kari­katúrák egészítik ki a lap leg­újabb számát. Általános iskolai diákotthon lesz Marcaliban (Tudósítónktól.) A külterületeken, és a pusz­tákon élő tanköteles gyerme­kek körülményeiről, tanulmá­nyi helyzetük megjavításáról terjesztett jelentést a vb elé a marcali járási művelődés­ügyi osztály. A beszámoló megállapítja, hogy 95 felső ta­gozatos gyermek él kövesú tál nem rendelkező településeken, és tanul összevont osztályos ri­portokban. Ezek a tanulók csak hányasán tudják elsajá­títani a tananyagot. Mivel a körzeti iskolába nem járhat­nak be, helyzetükön csak hét­közi diákotthonnal lehet segí­teni. Ennek megszervezéséről, anyagi-tárgyi föltételeinek biz­tosításáról hozott határozato­kat a vb. A határozatok vég­rehajtása lehetővé teszi, hogy a következő tanévben Marcali­ban 46, a következő tanévben pedig — előreláthatóan Böhö- nyén — további 45—50 kül­területi, pusztai tanulót he­lyezzenek el. A marcali diákotthon — amely a libickozmad, a kopár­pusztai, a gyótapusztai, a cser­fekvési, valamint a dávod- pusEtái tanulók elhelyezését biztosítja — a jelenlegi nap­közi otthon épületében kap he­lyet. Öt szövetkezet építőbrigádja társult a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) A nagyatádi járás öt termelő- szövetkezete — a lábodi Lenin, a mikei Rákóczi, a szabás! és a somogyszobi Béke, valamint a segesdi Üj Élet Tsz — önálló, kö­zös építőipari vállalkozást hozott létre. A szövetkezetek összevon­ták szakembereiket, hogy beru­házásaikat megfelelő időben és jó minőségben végezhessék el. Az egyesítés lehetővé teszi a műszaki vezetés megjavítását, a központi anyagbeszerzést. Elkészült a vállalkozások mun­kaprogramja is. Túlnyomórészt termelőszövetkezeti építkezéseket vállalnak, de ezen túlmenően — kapacitásukhoz mérten — kielé­gítenek egyéb közületi szolgálta­tási igényeket is. Vállalkoznak például a tsz-tagok családi házá­nak építésére és földmüvesszövet- kezeti építkezésekre. Az öt gaz­daság egyenlő értékű hozzájáru­lással 280 000 forintos alapítótőkét létesített. Ebből az összegből vá­sárolják meg a működéshez szük­séges gépeket és fölszereléseket. A járás területét két körzetre osztották. A lábodi körzetben 58, a somogyszobiban pedig 57 szak- és segédmunkás dolgozik. A vál­lalkozás szakemberei a megren­delések alapján már fölmérték az anyagigényeket, s hozzálátlak a kutasi sertéshizlalda és a nagy- i atádi hollandi ágy építéséhez. Miről ír a Nemzetközi Szemle legújabb száma? Iskolaegésaségügyi vizsgálatot tartott a megyei NEB (Tudósítónktól.) Az iskolaorvosi hálózattal a tanulóifjúság rendszeres orvo­si ellenőrzésben részesül. Ez a hálózat az utóbbi éveikben igen eredményesein működött, a tanulók egészségi állapota lényegesen javult. Bizonyos hiányosságok azonban még fennállnak. Ezek megszünteté­se céljából a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megye 34 általános iskolájá­ban vizsgálatot végzett. A vizsgálatnak van néhány közérdekű észrevétele. Értesítés A Kaposvári Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya értesíti a szü­lőket, hogy gyermekeik, akik 1966. augusztus 31-ig betöltik 6. élet­évüket, elérik a tankö­teles korhatárt Kérjük ezeknek a gyer­mekeknek a szüleit, hogy március 15-ig ősz- szeírás végett jelenthez zenek a körzetükben lévő általános iskola igazgatójánál. (Naponta 8-tól 16.30 óráig.) (3676) Már korábban is felvetődött, hogy Kaposváron létre kelle­ne hozni egy fogszabályozó in­tézetet, illetve fogszabályozó rendelést kellene biztosítani az iskolásoknak. Mivel még nem valósult meg, a tanulóknak kí­sérettel Pécsre vagy Buda­pestre kell utazniuk. A tanév első felében 145 általános is­kolai tanulót kellett fogszabá­lyozó rendelésre küldeni. A fogszabályozás bevezetésének Kaposváron megvannak a sze­mélyi föltételei, nincs azonban megfelelő helyiség és fölszere­lés. A megyei tanács vb egész­ségügyi osztályának, a megyei kórháznak és a rendelőintézet­nek közösen kellene elősegíte­ni a fogszabályozás bevezeté­sét. Mindezekből az is követke­zik, hogy Kaposvár islkolafogá- szati ellátása nem megnyugta­tó. A város 6604 általános is­kolai tanulójának a rendelő intézetben biztosítottak egy fogászati széket. Ez úgyszólván csepp a tengerben. A tanulók órák hosszat kénytelenek vá­rakozni a beteg emberekkel zsúfolt rendelőben. Ezért mi­előtt gondoskodni kellene ar­ról, hogy megfelelő helyiség­ben, megfelelő fogászati föl­szereléssel és fogorvosi óra­számmal biztosítsuk a tanulok iskolafogászati ellátását. Megoldatlan a kaposvári já­rás általános iskolai tanulói­nak a fogorvosi ellátása is. A tanév első felében a járásnak mintegy 9500 általános iskolá­sa közül csupán 3092 tanuló részesült iskolafogászaiti ellá­tásban. A Kaposvári Járási Tanács V. B. 1965 elején egy személy­gépkocsit biztosított iskolaío- gászati kiszállásokra, de fo­gászati fölszerelés nélkül. Emiatt a gépkocsit egészen más célra használják. Megyeszerte hiányosak a tárgyi adottságok. A fonyódi járásban például négy fogai- vos használ egy régi típusú, korszerűtlen fúrógépet. A Marcali Általános Iskolánál pedig a töméshez használt eszközök rozsdásak voltak, a fogászati tükrök használhatat­lanok. Nem kielégítő a megelőző, a felvilágosító tevékenység. A megvizsgált tanulók számához viszonyítva igen nagy a foghú­zások aránya. Ezt szervezet­tebb, jobb felvilágosító mun­kával csökkenteni lehetett vol­na. A megyei tanács vb egész­ségügyi osztályának intézked­nie kell, hogy az iskolaorvosok megfelelő óraszámban végez­hessék el a gyermekek orvosi vizsgálatát. A megyei NEB- vizsgálat tapasztalatai szerint ugyanis a legtöbb helyen a megállapított óraszámban nem lehet megfelelően biztosí­tani a gyermekek szűrővizsgá­latát. Á megyei NEB a vizsgálatról jelentést készített, és a tapasz­talatokat legutóbbi ülésén az érdekeltekkel megvitatta. Munkásőrök a társadalmi tulajdon védelméért Jó kezdet, eredménj ex foljtatái Még egy esztendeje sincs, hogy az EM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatá­nak munkásörei Borsos János üzemrendész kezdeményezésére önkéntes társadalmi ren- dészcsoportot alakítottak. Fájt nekik látni ugyanis az építkezések körül szerteszórt anyagot, a sárba taposott, félredobott desz­kát, téglát, az esőnek kitett gépeket, a felü­letes munka okozta rongálásokat. — Változtathatnánk ezen, s összefogással milliókat menthetnénk meg a népgazdaság­nak — állapították meg a munlcásőrok, és el­határozták, hogy ahol csak lehet, mindent megtesznek a társadalmi tulajdon védelmé­ért. Két év óta senkinek sem kell Az északnyugati városrészben az építkezés bőségének irodái előtt papírral, deszkák- -iu letakart szivattyúkra hívja fel figyelmün­ket Matiz Imre munkásőr. — Két évvel ezelőtt hozták ide, azóta sen­kinek sem kell. Úgy látszik, már nem is lesz rájuk szükség. A drága, több tízezer forint értékű motorok a sárba süllyednek és tönkre­mennek. Olvastam a Néplapban, hogy a so- mogyszentpáli Béke Termelőszövetkezet nagy Kifogástalan munltát kér tanulóitól Kisiván Imre művezető. bajban van, mert több száz holdjáról nem tudja a vizet levezetni szivattyú hiányában. Adja oda a vállalat, ha nincs rá szüksége, legalább kölcsön — javasolja. Szervezettebb munkát Kisiván Imre munkásőr, művezető el­mondja, hogy nem mindenütt szervezett elég­gé a munka, s egyik-másik dolgozó nem be­csüli társai munkáját. Előfordul, hogy a víz­vezeték-szerelők kárt tesznek a festők, eme­zek pedig az asztalosok, parkettázok munká­jában, s ezzel tetemes többletkiadást okoz­nak. Ö arra neveli fialta! beosztottait, hogy ki­fogástalanul dolgozzanak, s vigyázzanak arra, hogy ne tegyenek kárt társaik munkájában. — Kár, hogy a kész épületeket nem zárják le, s nam őrzik kellően. A fölszerelt kapcso­lókat, konnektorokat felelőtlen emberek sok helyen lelopkodják. Bödő Lajos munkásőr, villanyszerelő szak­oktató kirívó példáját említi a szervezetlen­— Két éve Itt van, senkinek sem kell — mondja Matiz Imre. Bődő Lajos: — Ez a tervmödositás tízezer forintnál is többe kerül. ségnek. A Korona Szálló építkezésénél a már csaknem teljesen kész konyhán tervmódosí­tást hajtottak végre. A fölszerelt h-'-tcnatoItt csöveket újból le kell szedni, emi£' sok csempe is tönkremegy, s a plusz-n .a tíz­ezer forintnál is többe kerül. Kűri Ferenc munkásőr raktáros azt kifo­gásolja, hogy a vidéki munkahelyeken a vil­lanyszerelési anyag nagy részét a szabadban tárolják, emiatt ki kell selejtezni. A tokozott kapcsolókból kiszerelték az értékes alkatré­szekét. Gelencsér István munkásőr azt javasolja, hogy az építkezések éjjeliőreit lássák el zseb­lámpával, mert a világítás nem mindig meg­felelő, s ez megnehezíti az őrök feladatát, és megkönnyíti a lopásokat. Sxabad szombat, tele táskák A munkásőrök arra is fölfigyeltek, hogy a szabad szombat előtti napokon egyik másik munkás megrakott táskával megy a szállásra. — Kiszerelték, használhatatlanná tették — panaszkodik Kűri Ferenc. Egy ellenőrzéskor Horváth János átképzésnél 6 kiló festéket és sósavat, G. Tibor tanulónál 19 ácskapcsot, G. János tanulónál 70, Smith Imre átképzősnél 20 fehér csempét találtak. Észrevették azt is, hogy Huszár István volt oktató szintén tömött táskával jár hanti. La­kásán több száz darab olyan csempe met- lahillapot találtak, melyet a vállalattól tu­lajdonított el. Bűnvádi eljárás indult ellene. Kisebb-nagyobb értékű vállalati anyagot má­soknál is találtak elrejtve. Az így összegyűj­tött tárgyakból hamarosan kiállítást rendez­nek a munkásszálláson. A múlt esztendő első felében a százezer forintot is meghaladta az ellopott, illetve tönkrement anyagok értéke. Ez a második félévben 74 000 forintra csökkent, s az idén alig haladja meg a kétezer forintot, Eredmé­nyes tehát a vállalat munkásőreinek összefo­gása, kezdeményezése. Ha példájukat a vál­lalat minden kommunistája követné, még szebb eredményt érhetnének el a társadalmi tulajdon védelmében. Szálai László

Next

/
Thumbnails
Contents