Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-09 / 57. szám

Saerda, 1986. március 9. 3 SOMOGYI NEPfeAP A PRÉDIKÁLOK T gen, róluk van szó, a vizet prédikálókról és bort ivókról. Azokról, akik másként beszélnek, mint ahogy cselekedeteik rendjét szabják. Azokról, aikik önzetlenségről szólnak, de önmaguknak már­is megadják a fölmentést. Ró­luk, de — kik ezek? Egy kisváros gimnáziumának tantestületében jókora vihart kavart az egyik fiatal, szóki­mondó kolléga: tantestületi ér­tekezleten tette szóvá, hogy' néhány tanár — és megne­vezte őket — a tanítási órákon a korszerű természettudomány álláspontját képviseli az élővi­lág s benne az ember fejlődé­séről, viszont az istentisztele­tek buzgó látogatója is. Kétar­cú magatartásuk egyike híján van az őszinteségnek. Ez pedig nemcsak lelkiismeretükkel, ta­nítványaikkal is lehetetlen helyzetet teremt Jogos a kér­dés: hisznek-e a gyerekek az ilyen pedagógusnak? Ritka példa ez; igen sokszor szó nélkül marad a tetten ért farizeusság, a szavak és a tet­tek különbözősége teremtette álszentség, mindaz, ami a pré- dikálókat jellemzi. Mégis a környezet, a munkatársak, a barátok előtt csak ideig-óráig maradhat rejtve a prédikálok kettős élete, de ha leleplező­dik, követi-e a feddő számon kérő szó? Félreértett tapinta­tosság, félrernagyarázofct és ezért álhumanitás a közöm­bösség diktálta «»semmi közöm hozzá«; ide nyúlnak a hallga­tás gyökerei, fis még egy: igen sokszor az emberek nevelésé­hez szükséges türelmet fogják fel úgy, hogy az határtalan, feladva ezzel a nevelés leglé­nyegesebb tényezőjét, az őszinte és ezért segítő kritikát. Úgy kisközség közeimúlt­■ban fölmentett tanács­elnöke öt évig töltötte be tiszt­ségét Jól dolgozott, s az első kiét esztendőben valóban úgy ment minden, mint a paran­csolat Dicsérték a megyénél, a járásnál, kitüntetést is kapott. A siker olykor elhomályosítja a realitásokait: úgy hitte, ő most már többet, talán min­dent megengedhet magának. Beszélni azután is úgy beszélt, mint addig, csak — másként cselekedett Tanácsülésen szé­pen hangzó szavakat mondott arról, hogy a falu termelőszö­vetkezetében a traktorosok sűrűn néznek a pohár feneké­re, de maga —• nem egyszer, nem kétszer — délben ment be hivatalába, akkor is az éj­szakai italozástól kótyagos fej­jed. Beszélték róla, de senki nem szólt — neki! A kisebbet nagyobb bajok követték: a járlatlevél-kezelőt felelősségre vonta, mert húsz forint értékű nyomtatványnak nyoma ve­szett, maga azonban semmiről sem volt hajlandó elszámolni. Ekkor már az egész falu azt rebesgette, hogy ennek nem lesz jó vége. A mind hami­sabb hangú prédikálót azonban senki nem rázta meg: állj, ne tovább! És az az ember, aki sok szót vesztegetett tisztes­ségre, aki úgy hitte, neki csak beszélni, követelni a dolga, vé­gül hozzányúlt a közös pénz­hez; ekkor — s csak ekkor! — telt be a pohár, leváltották, törvény elé került. A tanulság megfogalmazása fölösleges: ha nem ennyire -türelmesek«, nem ilyen szemet hunyok a falu választói, juthatott vol­na-e eddig az ügy? A gyermeket vigyázza a szülő: rajtafogja apró füllentésein, mert tudja, ha ezt elmulasztja, csemetéje rá­kaphat a hazudozá&ra. Miért eshetnek, esnek más, enyhébb elbírálás alá felnőttek? A köz­morál — mint elv — tőlünk idegenként elveti a kétarcú magatartást, elítéli a prédiká- lókat A közmorál — mint mindannyiunk által megvaló­sított gyakorlat — igen sok­szor bátortalan, nem harcol igazáért, nem leplezi le azt, ami torz, rossz, ami visszahúz. A közmorál — s alatta a szo­cialista erkölcsöt értjük — nem magától való valami, győ­zelme sem automatikus. A tár­sadalom egészének erkölcsi ar­culatát — az alapot jelentő gazdasági tényezőkön túl — maga a társadalom formálja, szabja meg. Gazdasági, társa­dalmi alapjainkat tekintve erős és mind szilárdabb a szo­cializmus, azonban az embe­rek egymás közötti kapcsolatá­ban s az egyén magatartásá­ban, felfogásában, nézeteiben sok még az olyan, ami a múlt­ra utad. Akkor a prédikáló még ügyesnek is számíthatott, ma anakronisztikus, fis ez az, ami megszámlálja napjaikat. Társadalmilag válnak lehetet­lenné, idejét múlt figurákká. Ezt a folyamatot gyorsítja meg a társadalom — mi, mindany- nyian —, ha ezt személyre szólóan is tudtukra adjuk! POSTÁNKBÓL REGGELI SZEMÉLYVONATOK BUDAPESTRE A Balaton partján élő ál­landó lakók csak az éjjeli nyu­galmuk feláldozásával tudtak Budapestre utazni, s onnan ha­zatérni, ha egy nap állt ren­delkezésükre. Igaz, hogy a gyorsvonata összeköttetés kifo­gástalan a fővárossal, azonban nem mindenkinek a zsebe bír­ta a költséget Három évvel ezelőtt kiharcoltuk, hogy haj­nalban érkező vonat induljon Budapestről a Balatonra. A Déli pályaudvarról 21 óra 30 perckor induló, Székesfehér­vár és Fonyód között gyorsí­tott személyként közlekedő vo­nat olyan forgalmat bonyolí­tott le, hogy tavaly óta télen is jár. Megoldatlan volt viszont a tó partjáról Budapestre utaz­ni hajnali személlyel. A Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium Vasúti Menetrendi Osztálya most teljesítette a ba­latoniak kívánságát. Május 22-töl két gyorsított személy­vonat viszi az embereket a fő­városba. Az egyik négy óra előtt indul Fonyódról Székes- fehérvárra, s innen megy to­vább gyorsított személyként. A fővárosiba fél kilenc után fut be. A másik szerelvény Balatonszentgyörgyről indul üt órakor, s hasonlóan az előző vonathoz, Székesfehérvártól gyorsított (érdekesség, hogy eddig nem közlekedett to­vább), s fél tizenegy előtt ér a Déli pályaudvarra. A balatoni lakosok nagyon örülnek a minisztérium intéz­kedésének, mert megkönnyíti utazásukat a nyári menetrend. Dénes László Balatons zabadi-fürdő Rekordforgalmat bonyolított ie tavaly az OfP tabi járási ti kja (Tudósítónktól.) A napokban összegezték a múlt év betét- és kölcsön- forgalmát az OTP tabi járási fiókjában. Megállapították, hogy a kamatozó betétköny­vek száma négyszázzal, a be­tétállomány 4,4 millió, a gépkocsi-nyereményes beté­tek összege pedig 200 000 fo­rinttal növekedett. A járás lakosságának az OTP-fióknál elhelyezett betétje az év vé­gén elérte a 33 millió forin­tot. A kölcsönök összege is je­lentősen emelkedett. Kisla­kásépítési kölcsönt — 1,2 millió forintot — harmincné­gyen, személyi kölcsönt pe­dig — 340 000 forintot — százhuszonötén kaptak. A mezőgazdasági termelést elősegítő hitelakciókban szep­tembertől az év végéig ti­zenhárom gazdának 88 000 forintot folyósítottak. 554 áruvásárlási hitellevelet adott ki tavaiv a járási fiók. A hitellevelek összege három­millió, a folyósított kölcsön összege pedig kétmillió fo­rint volt Totó- és lottószelvények­ből a fióknál tavaly négy­százhuszonötezret az előző évinél 23 000-rel többet — vásárolt a lakosság. A nyer­tes szelvényekre kifizetett összeg meghaladta a 335 000 forintot. Többek között négy 10 000 forinton felüli és egy 30 000 forintos nyeremény volt a járásban. íljabb feladatokat vállaltak a tabi járás KISZ-f iataljai A lakásépítés a% első Megyénk állami gazdaságai 1965-re 35 800 000 forin­tén építkezést terveztek saját rezsis kivitelezésben. A me­gyei igazgatóságon már év közben bizonyosra vették, hogy ezt az előirányzatot valamennyi gazdaság hiányta­lanul megvalósítja. Valóban így is történt. A teljesítés most összesített értéke 36 599 000 forint. Körülbelül félmllliárd értékű épületet, építményt bir­tokol a megye tíz állami gazdasága. Ennek a nagy ér­téknek nemcsak a gyarapítása, hanem a megóvása is fo­kozott gondosságot követel. Évente ^ mintegy hétmilliót költenek tatarozásra, felújításra. A jól szervezett épito- gárda egész idényben folyamatosan munkálkodik ezen, és részben új beruházáson is. Ha időnként erőteljesebben gyorsítják az ütemet, akkor bizonyos, hogy lakásépítke­zésen dolgoznak. Kirkovits István, a megyei igazgatóság osztályvezetője a sorrendiség kialakult gyakorlatának ér­zékeltetésére találóan mondja: »-Előfordulhat, ^ hogy csak augusztusban nyílik lehetőség új lakás építésére. Ilyenkor is versengenek érte a gazdaságok. Bármelyik kapja is meg a keretet, arra mérget vehetünk, hogy a lakóház az év végéig elkészül.« A lakás mindig előbb elkészül, mint más épület — jó dolog ez, az emberről való gondoskodásról tanúsko­dik. Tavaly harminc új lakást adtak át a megyében ál­lami gazdasági dolgozóknak. Korábban átlagosan évente tízet építhettek. Munkásvédelmi hivatásának megfelelően a MEDOSZ megyei bizottsága 1964-ben a lakáshelyzet gyor­sabb javítását kezdeményezte A megindult akciónak újabb lendületet adott egy évvel ezelőtt a megyei párt­végrehajtóbizottság határozata. S tavaly az új lakások mellett a régiek korszerűsítésére, javítására 3 008 000 fo­rint jutott. Daránypusztán és öreglakon meg év közben szereztek számottevő összeget erre a célra. Eldugott települések, távoli majorok is tartoznak az állami gazdaságokhoz. Az ott élő emberek minden gondja a gazdaságvezetők gondja is. Ezért szervezik, irányítják úgy építőmunkásaik tevék enységét, hogy mindig a la­kóépületek munkáihoz fogjanak hozzá először, hozzásegít­ve ezzel évente néhány családot ahhoz, hogy rendezet­tebb körülmények közé jusson, jogos emberi igényének megfelelő lakásba költözhessen. K. J. (Tudósítónktól.) A tabi járási KlSZ-bizott- ság legutóbbi ülésén Sámoly Ferdinand járási KISZ-titkár az idei akcióprogramot is­mertette. Hangsúlyozta, hogy a jövőben fokozottabban kell foglalkozni a KISZ-nek a fiatalok falun tartásának kérdésével. Jelenleg 380—400 fiatal dolgozik a járás tsa- eiben, a KlSZ-alapszerveze- tek taglétszámának 55—56 százaléka Fontos feladat a szakmai továbbképzés is, fő­leg azokon a helyeken, ahol ifjúsági munkacsapatok, szo­cialista brigádok vannak, így elsősorban Nágocs, Ka- rád, Nagyberény, Nagytoldi- puszta és Daránypuszta fia­taljait kell bevonni a szak­mai továbbképzésbe. A járási bizottság mellett működő parasztifjúsági ta­náccsal közösen termelési versenyt hirdetnek a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok között. A versenyben 1000— 1100 fiatalt kívánnak bevon­ni. Hatvan-hatvanötén bene­veznek a fiatal traktorosok megyei versenyébe is. A leg­jobb eredményt elérő három kollektívát a bizottság 3200 forint jutalomban részesíti. Ifjúsági munkacsapatot szer­veznek Nágocson, Darány­pusztán, Kapolyon, Nagybe- rényben, Bedegkérem és Ta­bán. Az évek óta jól dolgo­zó ifjúsági munkacsapatokat pedig szocialista címért küz­dő brigádokká szervezik át. Tovább folytatják a rét- és legelőtisztítást mintegy két­ezer holdon. Bedegkéren és Nágocson 50—50 holdon min­talegelőt létesítenek. Torva­jon, Tengődön és Somban rohambrigádokat szerveznek a tavaszi, a nyári és az őszi mezőgazdasági munkák meg­gyorsítására. Nagyobb gondot kíván for­dítani a bizottság a politikai nevelőmunkára is. A na­gyobb alapszervezetekben til­takozó nagygyűléseket tarta­nak az amerikaiak vietnami agressziója ellen. Vietnami vasárnapokat is szerveznek. Szolidaritási nagygyűlést ren­deznek április 24-én a gyar­mati ifjúság napja alkalmá­ból. A politikai oktatásban 1966,67-ben 900—950 fiatalt' akik Folytatja a versenyt a marcali termelőszövetkezet baromfinevelő brigádja vonnak be. A kisebb alap- szervezetek a pártszervezet­tel közösen tartják a foglal­kozásokat. Tovább kívánják emelni a társadalmi ünnep­ségek, a KISZ-esküvők és a névadó ünnepségek számát Többet foglalkoznak a jö­vőben a fiatalok sportolásá­val is. A IX. pártkongresz- szus tiszteletére a hagyomá­nyos sportágakban (röplab­da, labdarúgás, kézilabda) kupasorozatot indítanak fő­leg olyan fiatalok bevonásá­val, akik nem vesznek részt a JTS által kiírt egyéb ver­senyeken. Pedagógusba! (TudóeitónJctól.) Jól sikerült oedag jgusbált ren- cezett szombaton e: Siófokon a Balaton Étteremben a Járási peda­gógus-szakszervezet. A reggeli órákig tartó bált, melyen a járás minden községéből megjelentek a pedagógusok, a Balaton Együttes palotással nyitotta meg. Ez alka­lommal mutatkoztak be az idő­sebb kollégáknak a fiatal pedagó­gusok, akik szeptemberben kerül­tek a járásba. A marcali Vörös Csillag Termelőszövetkezet négy év­vel ezelőtt alakult baromfi- nevelő brigádja évről évre szép eredményeket ér el, s az 1962-ben megszerze t szocialista címet újra és új­ra megerősíti. Kisborsó Be­lőné brigádvezetö irányításá­val végzi munkáját a far­mon Kiss Sándorné, Molnár Józsefné, Bíró Feren éné, Báj- hóber József­né, Kámán Józsefné, Zel­tes Lászióné, Kovács István­ná, Péterfi Hajnal és B a- lázs Józsefné. Igaz, a törzs­gárdából már csak öten van­nak, de az időközben be­lépett négy brigádtag is mindent meg­tesz a szocia­lista brigád cim megtartá­sáért. Amint a felsorolt ne­vekből kitű­nik, a brigád főként asszo­nyokból áll, korábbi létből három már tele volt csirkékkel, i 5 000 darabot gondoz a brigád. A legfiata­labb csoportba négyhetes csirkék tartoznak (első ké­pünk), a nagyobbakat pedig már értékesítik (második ké­pünk). Mintegy 5000 darabot már átadtak a vállalatnak, a szállítást ezen a héten foly­tatják. Rendszeresei! visznek baromfit a marcali piacra is. mmm „• * , ismereteiket bővítve a nagyüzemi ba­romfinevelés­ben vállaltak jelentős felada­tot A brigád egyetlen lány tagja most tanulja a szak­mát A termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén sok elismerő szó hangzott el munkájukról a vezetőség be­számolójában. Ez érthető is, hiszen a múlt évben mint­egy 70 000 vágócsirkét és 5800 pulykát értékesítettek, s ezzel túlteljesítették elő­irányzatukat Annak idején a VIII. párt- kongresszus tiszteletére tett vállalásukat teljesítették. Most a IX. pártkongresszus­ra is felajánlással készülnek. Elhatározták, hogy túlteljesí­tik értékesítési tervüket, ar­ra törekszenek, hogy az ál­lomány minél jobban hasz­nosítsa a takarmányt, s hogy a tavalyinál is kevesebb ba­romfi hulljon el. Ottjártunkkor a négy épü­A múlt héten például egyet­len alkalommal 500 csirkét adtak el a piacon, s ha töb­bet visznek, az is elkelt volna. A jól szervezett szocialista brigád nem feledkezik meg a baromfifarm rendjéről, tisz­taságáról sem. Gondoskodnak az állategészségügyi szabá­lyok megtartásáról, hogy az állomány egyenletes fejlődé­sét semmi se veszélyeztesse. Az épületek környéke rende­zett, példás gondoskodásról vallanak az utakat szegélye­ző virágágyak. A tavalyi é* az idén eddig elért eredmé­nyek meg a rendezett kör­nyezet biztató előjele annak, hogy valóra váltja pártkong­resszusi felajánlását a mais* cali Vörös Csillag Tsz ba­romfinevelő szocialista bri­gádja H. F„ Több mint kilencmillió forint mézért Zárszámadás a méhészszövetkezetben és a szakcsoportoknál (Tudósítónktól.) Elkészítette zárszámadását a kaposvári méhészszövetke­zet és a megyében működő negyvennyolc szakcsoport. Méltán állapították meg, hogy eredményes volt a múlt esz­tendő. Bár a taglétszám nem­igen változott, a méhcsaládok száma hatezerrel emelkedett s így elérte a 35 000-et. Az 1963—64. évi jó méztermésnek köszönhető, hogy nőtt a te­nyésztési kedv. A szakcsoportok és a szak- szövetkezet a múlt évben 46,28 vagon mézet értékesítettek kö­zösen, aziaz 104 százalékra tel­jesítették a tervet. Az el­adott mézért több rmmt ki­lencmillió forintot kaptak a méhészek. A mennyiségiért já­ró prémium felét mindenütt a közös alapok növelésére fordí­tották a szakcsoportok. így a közös alap 221 500 forinttal gyarapodva már csaknem egy­millió forint Az állóeszközök értéke 396 000 forint. Említés­re méltó az is, hogy a terme­léshez és a vándorláshoz szük­séges eszközöket jórészt be­szerezték a csoportok Javult a méhbetegségek el­leni közös védekezés is. A méhegészségügyi felelősök az összes családokat megvizsgál­ták, és csak két méhészetben találtak megbetegedést. A hathatós gyógyítás, a betegség megszüntetése céljából az ál­latorvosok siettek a méhészek segítségére. A tapasztalatcse­rék, a jó módszerek terjeszté­se ugyancsak hasznos kezde­ményezésnek bizonyult. A méhészek segítették az úttörők méhész szakköreit is, többek között Vörsön, Mer- nyén és Csurgón. Az úttörők­nek térítésmentesen adtak méhrajokat a kaptáraik bené­pesítéséhez. A tavalyi eredmények és ez a zárszámadás is bizonyítja, hogy Somogybán a méhészek szervezettsége jó. A MÉSZÖV mellett működő szakbizottság azon van, hogy további támo­gatással fokozza ezt az évről évre fejlődő tevékenységet.

Next

/
Thumbnails
Contents