Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-05 / 54. szám

•0 1^. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁftAi 50 FTLLtB Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXIII. évfolyam 54. szám. 1966. március 5., szombat Kádár János «ívtárs a budapesti aktivaiiiésen Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága pénteken pártaktí- va-crtekezletet tartott. Ezen Németh Károiynak, az MSZMP Budapesti Bizottsá­ga első titkárának megnyi­tó szavai után Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­sagának elsó titkára tartott tájékoztatót az MSZMP KB '.9S6. február 24-i üléséről. A pártafctáiín részt vett Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára. Ülést tartott „Vádoljuk az imperializmust!” a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt So* mogy megyei Bizottsága március 4-én ki­bővített ülést tartott. Az ülésen két napi* rendi pont szerepelt: 1. Németh Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára a nemzetközi kérdé­sekről, a munkásmozgalom időszerű prob­lémáiról tájékoztatta a részvevőket a Köz­ponti Bizottság 1966. február 24-i ülése alapján. 2. Szigeti István elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára a végrehajtó bizottság munkájáról adott részletes tájékoztatást. Az ülésen részt vett és felszólalt Biszku Béla elvtárs, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megyei pártbizottság az előterjesztett jelentéseket és javaslatokat egyhangúlag el­fogadta, és magáévá tette. Ötévenként lesz katonai díszszemle Czinege Lajos beszéde egy munkásgyűlésen Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter pénte­ken munkásgyűlésen találko­zott a Budapesti Finommecha­nikai Vállalat dolgozóival. Külpolitikai kérdésekről szól­va megállapította: — A nemzetközi élet ese­ményei a jelenlegi bonyolult helyzet ellenére is arról ta­núskodnak, hogy a szocialista tábor ereje növekszik, s ez az erő képes megakadályozni az imperialisták háborús tervei­nek valóra váltását. A bo­nyolult nemzetközi helyzet vizsgálatakor világosan látni kell, hogy 02 imperialista vi­lágrendszer vezető országa, az Egyesült Államok elvesztette katonai fölényét, s ma már az USA katonai szakértői is kénytelenek beismerni: a Szovjetunió annyi és olyan nukleáris eszközzel rendelke­zik, amelynek birtokában megsemmisítő «apást tud mérni az Egyesült Államokra. Czinege Lajos belpolitikai kérdésekkel foglalkozva rész­letesen szólt a néphadsereg személyi állományának mun­kájáról, eredményeiről. Egye­bek között hangsúlyozta: — Népünk munkájának eredményeként hadseregünk technikai ellátottsága, főleg az utóbbi öt esztendőben, jelen­tékenyen fejlődött, s ma már joggal elmondhatjuk, hogy ezen a téren is felsorakoz­tunk a többi szocialista or­szág hadseregeihez. Alakula­taink korszerű légvédelmi fegyverzettel, jelző- és irá­nyítóberendezésekkel rendel­keznek, szárazföldi csapataink tűzereje nyolcszorosára nőtt, s megháromszorozódott az egy főre jutó gépi lóerő. Néphadseregünk politikai arculata egészséges, szellemét az összeforrottság, az áldozat­készség jellemzi. Katonáink értik és támogatják a párt és a kormány politikáját, s nép­hadseregünk tagjaiban mélyen él a proletár nemzetköziség eszméje. A hadsereg parancs­noki kara jelentősen gyarapo­dott szakmai tudásban, mű­veltségben, s a sorállomány tagjai is becsülettel eleget tesznek kötelezettségeiknek, kiképzési feladataiknak. A honvédelmi miniszter a továbbiakban hazánk felsza­badulásának közelgő 21. év­fordulójáról. a felszabadulási ün népsége1' el őkészületeiről beszélt. — A felszabadulási ünnep­bégek formái bizonyos mó­dosításra szorulnak, hogy a megemlékezések bensősége­sebbek legyenek, kevesebb legyen a formalitás és több a tartalom. Azt lenv ük, hogy az április 4-i köz fonti diszünnepség helyett a gyá­rakban, üzemekben, munka­helyekén rendezett ber&ősé­gesebb hangulatú összejöve­teleken emlékezünk meg áp­rilis 4. történelmi jelentősé­géről, a felszabadító harcok hőseiről. Az évforduló alkal­mából a párt- és az állami vezetők fölkeresik régi mun­kahelyüket, s egykori mun­katársaikkal, harcostársaikkal együtt köszöntik az évfordu­lót. Határozat született arra is, hogy a jövőben az április 4-i katonai díszszemlét álta­lában ötévenként tartjuk meg. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy bár a díszszemle mindig látványos eseményt jelentett, .s különö­sen a tv elterjedése óta mil­lióknak adott alkalmat arra, hogy meggyőződjenek néphad­seregünk fejlődő technikájá­ról, alaki, fegyelmi felkészült­ségéről, mégis jelentkezik bi­zonyos veszély, mégpedig a megszokotteág. Ugyanakkor a díszszemle évenkénti megren­dezése sok energiát kötött le a csapatoknál és a vezetők­nél. Természetesen az anyagi megtakarítás sem utolsó szem­pont Egyébként idén április 4-én több ezer budapesti ifjú­kommunista tesz fogadalmat a Hősök terén, ünnepi külsősé­gek között Czinege Lajos beszéde vé­gén arra kérte a munkásgyú- lés részvevőit, a vállalat dol­gozóit, hogy további odaadó, jó munkával segítsék az idei tervek sikeres megvalósítását, a népgazdaság előtt álló fel­adatok hiánytalan teljesítését (MTI) Kállai Gyula ma beszédet mond a rádióban és a televízióban Kállai Gyula, a kormány elnöke, az Afrikában és Ázsiában járt magyar kor­mányküldöttség vezetője ma IS óra 30 perckor a Kossuth rádióban és a televízióban beszámol a delegáció útjáról. (MTI) Szolidaritási nagygyűlés a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában Trinh Thnc Bien szólt a fiatalokhoz. A délutáni műszak megkez­dése után benépesedtek a Pa- mutíoné-ipari Vállalat Kapos­vári Gyárának folyosói. A váltótársak már elfoglalták helyüket a gépek mellett, amikor a nagy tanácsterem zsúfolásig megtelt a délelőtti és az éjszakai műszakban dol­gozó lányokkal, asszonyokkal. A fél háromkor kezdődött szolidaritási nagygyűlés el­nökségi asztalánál helyet fog­lalt Róna Imre, a gyár igaz­gatója, az MSZMP Somogy megyei Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, Tóth János, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Szikora István, a városi KISZ-bizottság titkára és Trinh Thuc Bien hazánk­ban tanuló vietnami diák is. Befejeződött az építőipari dolgozók műszaki tanácskozása Tegnap két miniszterhelyettes tartott előadást Tegnap reggel ismét meg­telt építőipari dolgozókkal az SZMT-székház előadóterme. Sokan voltak kiváncsiak az építőipari napok pénteki programjára. Délelőtt Simor János épí­tésügyi miniszterhelyettes tartott előadást az építőipar gazdasági irányításának idő­szerű kérdéseiről. Délután Bondor József épí­tésügyi miniszterhelyettes a műszaki fejlesztés és terme­lésszervezés elvi és politikai kérdéseit ismertette. Az előadóknak több kérdést tettek föl a hallgatók. A kér­désekre mindkét miniszterhe­lyettes válaszolt. A szünetben megkérdeztük Németh Károlytól, a siófoki főépítésvezetőtől, Ozsváth Ká­rolytól, az ÉM Somogy me­gyei Állami Építőipari Válla­lat főmérnökétől, Baranyai Istvántól, a Tanácsi Építőipa­ri Vállalat villamos építésve­zetőségének vezetőjétől, Pan­dúr Ferenctől, a Barcsi Fű­részüzem szb-titkárától, hogy érdemes volt-e két napot ál­dozni az építőipari napokra. Valamennyien azt válaszol­ták, hogy tanultak az előadá­sokból. Ozsváth Károly sze­rint az előadások magas szín­vonalúak, tudományosak vol­tak. Azok az építők, akik fi­gyelmesen meghallgatták őket, tudták követni az elő­adók gondolatmenetét, és meg­értették az előadásokat. Ezen a napon is sokan kö­rülállták az Építésügyi Tájé­koztatási Központ által kiál- litott, megvásárolható szak­könyveket A legtöbb vevője a Hétvégi házak című kiad­ványnak volt Az építőipari napok mérle­ge pozitív. Ezt bizonyították a megkérdezettek is. A célt — azt tudniillik, hogy az or­szágos vezetők adjanak taná­csot az eddiginél önállóbb gaz­dálkodáshoz, és ismertessék, hogyan áll a Központi Bizott­ság 1964. február 20-i határo­zatának végrehajtása — elér­ték. Varga György, az építők szakszervezete megyebizottsá­gának titkára kijelentette, hogy jövőre tovább szélesítik az építőipari napok program­ját. Szeretnék, ha Kaposvái-on hagyományossá válna az épí­tőipari napok megtartása. Bm.1L Tóth János, a megyei KISZ- bizottság első titkára, a nagy­gyűlés szónoka ismertette a gyár fiataljaival azt a politi­kai akciósorozatot, amelyet a KISZ központi bizottsága in­dított a következő jelszóval: »Vádoljuk az imperializmust!■* Beszédében elmondta. hogy hazánk ifjúsága a legszélesebb közvélemény előtt vádolja az Egyesült Államokat világural­mi törekvéseiért, agresszivitá­sáért, az emberiség, a szabad­ságszerető népek, a társadal­mi igazságosság ellen, a szo­cializmus ellen szőtt világmé­retű összeesküvésért, majd így folytatta: — Vádoljuk az imperializ­must, mert lelkesítő eszmék helyett a korszerű propagan­da minden eszközével deka­denciát és kilátástalanságot áraszt, humanizmus helyett embergyűlölő gondolatokat terjeszt Az Egyesült Államok csapatai utakat, hidakat, kór­házakat és békés falvakat bombáznak. A megyei KISZ-bizottság el­ső titkárának beszédét köve­tő taps után Trinh Thuc Bien szólt a fiatalokhoz. A négy éve Budapesten tanuló viet­nami diák tört magyarsággal tolmácsolta hazája köszönetét. — Nagy segítség népünk harcában a testvéri országok együttérzése. Bátrabban har­colunk, ha magunk mögött érezzük a haladó embersé­get, köztük a magyar népet is. Falvainkban a katonának bevonult fiatalok helyett nők vették át a munkát. Nálunk mindenkinek két feladata van: dolgozni és készen állni « harcra. Tévednek az amerikaiak, ha azt hiszik, hogy véres hábo­rújukkal megfélemlíthetik a vietnami népet Az agresszo- rok kegyetlensége még elszán- tabbá tette népünket Népünk elhatározása megmásíthatat­lan: Szabadságunkat az utolsó leheletünkig védelmezzük. ‘ A kitörő taps után felol­vasták a nagygyűlés részve­vőinek táviratát, amelyben el­ítélik az Amerikai Egyesült Államok agresszióját, és szo­lidaritást vállalnak a hős viet­nami néppel. »Mi, gyári fiatalok minden erőnkkel támogatjuk az impe­rializmus elleni harcot, jó munkával, szocialista hazánk erősítésével is« — fejeződik be a távirat. N. J. Hétfőn ítélethirdetés az Untung-perben Untung alezredes pénteken 75 perces beszédet mondott az utolsó szó jogán a fölötte ítél­kező katonai bíróság előtt. El­ismerte, hogy ő a felelős a Szeptember 30-a mozgalom megindításáért, hangsúlyozta azonban, hogy a mozgalmat kizárólag a tábornokok taná­csa ellen, Sukarno elnök vé­delmében szervezte. Elmon­dotta, hogy a mozgalom két tagja október 1-én fölkereste Sukarno elnököt, és jóváha­gyását kérte. Az elnök nem adott közvetlen választ, csu­pán a további vérontás elke­rülésének szükségességét hangsúlyozta. Untung tagadta, hogy moz­galmával hátba támadta vol­na az országot, míg az Malay­siával állt szemben. Kijelen­tette, hogy nem mozgalma a JeMós az atszóg nehéz oaz- l(MTI) dasági helyzetéért, az árak emelkedésében azok a_ bűnö­sök, akik Sukamo elnök meg­döntésére törnek, és kormány- ellenes tüntetéseket szervez­nek. Untung védője azzal érvelt, hogy az úgynevezett forradal­mi tanács a gyakorlatban so­ha nem létezett, csupán egy névjegyzék formájában. A vád nem tudta állításait be­bizonyítani — mondotta. Kér­te, hogy az egész ügyet ter­jesszék Sukarno elnök elé. A különleges bíróság ezt a ja­vaslatot visszautasította, és közölte, hogy hétfőn — ma« gyár idő szerint 13 órakor —> hirdeti ki az ítéletet. A vé­delem még egyszer hangsú-? lyozta, hogy az ország politi­kai életének rendezése nél­kül nem lehet ítéletet hozná.

Next

/
Thumbnails
Contents