Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-04 / 53. szám
Péntek, 1966. március 4. 3 SOMOGYI SfBPfciP Vj szocialista brigád Siófokon A lakberendezési áruház dolgozói érdemelték ki a megtisztelő címet (Tudósítónktól.) A siófoki földművesszövetkezet termelési tanácskozásának részvevői amellett szavaztak, hogy a szocialista címért küzdő hét brigád közül a lakberendezési áruház dolgozói érdemelték ki a szocialista brigád címet. Érthető örömmel fogadták a határozatot Varga János előadó, a brigád vezetője, Szabó Gyuláné boltvezető, Cser Sándor, Kohelka Lászlómé és Cselényi Jenöné, az áruház dolgozói. A brigád tavaly alakult, és az igazgatóság 6 600 000 forint értékű áru eladásával bízta meg őket. Az összefogás eredményeként az év végéig 9 700 000 forint értékű bútort és lakberendezési cikket adtak el. Hozzájárult az eredményes munkához az is, hogy a múlt év április elsejétől új boltban dolgoznak. Ekkor nyílt meg ugyanis az fmsz lakberendezési áruháza, amelynek állagban 1 600 000 forintos raktárkészlete van. Az áruház vásárlói elégedettek a brigád tagjainak udvarias viselkedésével, munkájával; a pasnaszkönyvben ennek ellenkezőjéről nincs bejegyzés. A vagyonvédelemre is sokat adnak. Vállalt politikai és társadalmi feladataikat szintén teljesítették. A brigád tagjai szeméi yenként három szövetkezeti tagot és 300 forint értékű részjegyet szerveztek. Többször közösen kirándulták, olvasással gyarapították ismereteiket, társadalmi miunkát végeztek, és politikai megmozdulásokon vettek részt A siófoki frnsz új szocialista brigádja ebben az évben is azt tartja legfontosabb feladatának, hogy munkájával biztosítsa: a vásárlók elégedetten távozzanak a megye legszebb földmű vess aövetkezeti lakberendezési áruházéiból. A percek forintokat érnek Hogyan lehet minimális befektetéssel emelni a termelést és a termelékenységet? Az üzemben rejlő tartalékok feltárásával, például a munkaidő jobb kihasználásával. A Somogy megyei Textilipari Vállalat nyolc százalékkal növelheti a termelést, ha jobb a szalagok megszervezése, a munkaidőt mindenki kihasználja. Cigaretaszünet címén gyakran összeverődik öt-hat ember, s tíz percig is elklubozik. Ha ez nyolcszor ismétlődik napjában, egy munkás semmit sem dolgozott egy évig. Márpedig ennél jóval több idő esik ki. Társalgási menetrend A konfekciórészlegnél és máshol is kialakult egy társalgási menetrend. Hétfőn általában a meccset vitatják meg a szurkolók, szerdán a televízió színházi közvetítése a téma. Pénteken mindenki lottólázban ég, szombaton pedig a vasárnapi programot beszélik meg az emberek. Bizony nem ritka, hogy a munkaidő négyszáznyolcvan percéből mindössze háromszáa- hatvanat töltenek haszos tevékenységgel némelyek. Az üzem vezetői szeretnék elérni, hogy húsz perc szükségleti időt leszámítva mindenki kidolgozná a négyszázhatvan percet A szakmányvezető, a párttitkár, az igazgató mindig figyelmezteti a folyosón tereferélőket: »No, szaktársak, nem megy ez a boríték rovására?« Ha nőne azoknak a száma, akiknek szemet szúr a traccsolás, nemcsak az említettek agitálnának, gyorsabban megszilárdulna a munkafegyelem. A párt- és a szakszervezetnek feladata, hogy széles körű agitációt folytasson az üzemben. A tapasztalat szerint a figyelmeztetés után mindenki visz- szamegy a gépéhez. A gép azonban a társalgás ideje alatt áll. A szalag pedig csak akkor dolgozhat jól, ha egyenletesen kapja a munkát az egyik műveletet végző a másiktól. Ha nem folyamatos a termelés, azok is kénytelenek munka nélkül üldögélni, aJdk nem mentek ki cigarettázni és társalogni. Azoknál, akik több szünetet tartanak, összetorlódik a munka, s a iáveréskor könnyebben becsúszik a minőségi hiba. Akkor aztán reklamál a nagykereskedelmi vállalat: nem a helyére varrták a gombot a zakón, a nadrágon, ritka az öltéssűrűség, a gallér levamis, a vászon tűzés, görbe a nadrágfelhajtás, kö- nyékben nincs leöltve a bélés, szűkek vagy bővek a zakók, az aljuk görbe stb. A munkaidő kihasználása, a minőség javítása a konfekciórészlegben dolgozók lelkiismeretességétől függ. Tavaly nagy gondot okozott nogy akadozott a megrendelés. Most van bőven, csak exportra harmincezer férfiöltönyt és női ruhát gyárt a részleg. Ha hiányzik öt forint a borítékból, rögtön reklamál a dolgozó. Azt azonban már nem tartja természetesnek, hogy ugyanezt megteszi a nagykereskedelmi vállalat, ha nincs meg az előírás szerinti öt öltés centiméterenként. Legutóbb például százhúsz Hawaii-zakónál állapítottak meg ilyen minőségi hibát. Egy szemléletet kell leküzdeni ahhoz, hogy megtartsák a szabványt, mert nagyon sokan úgy vélekednek, nem lehet ezt megcsinálni. Balassa Lajos szakmányvezető elmondta a férfi 1-es és 2-es szalag termelési tanácskozásán, hogy tavaly meglazult a légy elem, amikor nem volt elég megrendelése a vállalatnak. Most, amikor nagy feladatot ró a részlegre az export, feltétlenül szükséges, hogy megszilárduljon a fegyelem. Nagyon nagy például a hiányzás, átlagosan tízszázalékos. Megesik, hogy öt munkás jelent beteget egyszerre. A szakmányvezetőnek főhet a feje, kivel végeztesse el a kieső műveleteket, hogy ne álljon le a szalag. Mert az idegen munkától mindenki fél. Sokan futkároznak panaszra a vállalat vezetőihez: »Már megint nekem keil idegen műveletet végeznem!« Ez a gyakorlat fékezi a termelést, rontja a közszellemet. Van6828 vagon kenyérgabona EGY JELENTÉSBEN repel az adat: 6828 vagon kenyérgabonát adott megyénk tanácsi szektora tavaly a népgazdaságnak. Mihez mérjük ezt, hogy megállapítsuk: sok búzáról, rozsról vagy kevésről van-e szó? Mindenekelőtt a 6380 vagonos előirányzat kínálkozik összehasonlítási alapnak. Aztán figyelembe vehetjük azt is, hogy a második ötéves terv időszakában egyetlen évben sem volt ekkora vagy ennél nagyobb az évi felvásárlás. De régebbi időre is emlékezhetünk; 1955 eredménye 6843 vagon. Akikor törvény szabta meg a beszolgáltatási kötelezettséget, előírt vetéstervek irányították a termelést. Az utóbbi nyolc-tíz év tavalyi rekordja viszont nem hatósági intézkedések alapján született meg. Leginkább azért érdemes ezt a témát ma szóba hozni, mert a lezárt tervidőszak mezőgazdasági eredményeinek számbavétele országosan is, megyénkben is élénken foglalkoztatja a közvéleményt. A pontos adatokon alapuló, átfogó értékelés az első helyen említi, a magyar mező- gazdaság nagy érdemének tartja, hogy az utóbbi években megtermelte az ország kenyerét. Valóban nagyra becsülendő eredmény ez. Elsősorban éppen a lakosság kenyérellátása az, ami nem függhet kizárólag a termelés alakulásától. Ha például rossz idő járt egy évben a zöldségre, gyümölcsre, beérjük kevesebbel. De lisztből, kenyérből annyit kell adni az országnak, amennyire szüksége van. S hogy nem termett itthon elegendő búza? Nincs más választás, muszáj külföldről behozni. De itt is érvényes a piaci törvény: vasze-.lamit valamiért. Nem részle- tezzük tovább, anélkül is könnyű belátni: jobb az, ha ebben a tekintetben nem a tőkés világpiacra hagyatkozunk. A gazdaságosabb hazai kenyérellátás biztonságát a hazai gabonatermelés adja meg. Népünk teljes biztonságban tudhatja kenyérellátását, ezért senki sem vitathatja el a parasztság, a mező- gazdaság dolgozóinak ebben szerzett érdemeit. A PART, A KORMÁNY évekkel ezelőtt a termelőkhöz fordult, s kérte: vessenek annyi kenyérgabonát, hogy termése fedezze az ország szükségletét így alakult ki az a vetésterület amely immár harmadik éve változatlan. Senki sem állítja, hogy ez az arány helyenként nem okoz különösebb gondot, ott ahol például a ta- karmányhiány huzamosabb idő óta nehezíti az állattartást. Az a körülmény is ismeretes, hogy a bevetett területnek nem valamennyi holdja vagy táblája alkalmas arra, hogy gazdag termést adjon. Mindezek ellenére is legfontosabb növényünk a búza. S termesztéséhez a mezőgazdaság nemcsak buzdítást hanem jobb fajtákat, több gépet, műtrágyát és gyomirtó vegyszert is kap. Csak egyetlen példát erre: tavaly megyénk termelőszövetkezetei holdanként átlagban 220 kilóval többet takarítottak be a nagy hozamúak vetésterületéről, mint az egyéb búzafajtákéról. így a búza együttes átlagtermése elérte a 11,3 mázsát. Tudnunk kell azt, hogy az 1955- től 1960-ig terjedő időszak évi átlaga a tanácsi szektorban 8,1 mázsa volt. Régi kimutatásokat tanul- . jó aratást, mányozva nyomon követhető 1 az utóbbi öt-hat év felvásárlásának alakulása. A tervidőszakot megelőző utolsó évben, 1960-ban 3904 vagon gabona gyűlt össze a megye állami raktáraiban. A következő évben 4545 vagonra, 1962-ben pedig 5954 vagonra nőtt a felvásárolt mennyiség. Ekkor jött a váratlan fordulat: 1963 már csak 3921 vagonos tétellel zárult. Az előző őszön számottevő terület maradt vetetlen, gyengén teleltek a vetések, s a kiszán- tássaí együtt mintegy húszezer holddal — csaknem egyötödével — csökkent az aratható terület. Emlékezzünk csak, milyen szervezetten, lelkiismeretesen vetett utána a megye parasztsága. Az eredmény nem is maradt eL Ismét hatezer vagon fölé emelkedett a felvásárlás 1964-ben, tavaly meg 6828 vagonnal adtak a tsz-ek központi készletbe. Nem anyagi érdekből elsősorban, hiszen számos más növény van, ami sokkal több bevételt hozna, mint a búza és a rozs. Felelősség az ország kenyeréért — ez a fő magyarázat. Az idén meg máris fölemelte az állam a búza és a rozs átvételi árát, hogy növelje a kenyérgabona termesztésének gazdaságosságát. AZ IDEI TENNIVALÓK közül is a búza fej trágyázására nyílott elsőként tehetőség a korai tavaszban. Me- gyeszerte benépesedett a határ. Ahol a talaj a gépet még nem bírta el, ott emberek kezdték szórni a pétisót, hadd növekedjék, és na d fejlődjék gyorsabban a gabonanövény. így várhatunk KuUa József nak, akik inkább karba tett kézzel ülnek, mintsem besegítsenek a másiknak. S ez nemcsak a megbetegedésekkor fordul elő, hanem akkor is, amikor valahol összetorlódik a munka. Hogy az egvé- ni érdek a vállalati fölé kerekedik? Ezt ilyenkor senki sem mérlegeli. Balogh János gépész kerekperec megmondta a termelési tanácskozáson, hogy mindenki idegenkedik a besegítéstől. Pedig sokszor kulcskérdés a szalagon, leáll a termelés, ha önként, azonnal, az üzem érdekét szem előtt tartva nem galléroz a fordító, s nem vállal leigazítást a gallérozó stb. A veszteségidő csökkentéséért Sán István vasaló elmondta, ha nem jó a ringlizőgép, mindenki leáll öt-tíz percre. Lepenye János szabó szerint elkerülhető a kapkodás, ha megfelelő munkabírású embert állítanak a ledgazítás- hoz. Molnár Lajos szabó szerint a fordítóknál is elakad a munka, oda is erősítés keltene. Mind a három dolgozónak igaza volt, amikor a gépkarbantartás, a jobb munkaszervezés révén kívánja csökkenteni a veszteségidőt a szalagon. S a vállalat vezetői már a megoldáson törik a fejüket. Az a tervük, hogy beállítanak két fregoliembert Ezek mindig ott segítenek, ahol szorít a cipő, s akkor nem tesz elvégezetlen művelet, egyenletesen termelhet mind a két szalag. A percek forintokat érnek; ha mindenki produktív tevékenységet végez a munkaidő négyszázhatvan percében, elérheti a vállalat a tervezett nyolcszázalékos termelésnövekedést. Lajos Géza Sok primőr árut termel a balatonlellei kertészet Nem növeli kertészetének területét a balatonlellei tsz, mégis a harminckét holdról 150 000 forinttal több árut akarnak értékesíteni, mint tavaly. Hogyan akarják megvalósítani tervüket? A múlt évben harminckét betonelemes hollandi ágyat vásároltak. Addig melegágyakban termelték a primőröket. Az idén már hollandi ágyakból szállítják a korai paprikát meg a sárgarépát a piacra. IßT jobban kihasználhatják a területet. Korábban kerül le a földről az első zöldség, és többször bevethetik a parcellákat. Sok segítséget jelent a kertészeknek a kétezer ablakfelület is. A biztonságos termelést mozdítja elő a modern öntözőberendezés is. A szövetkezetekben a Balatonpart miatt nagyon sokféle növényt kell termelni. Csak a primőr paprikából ötvenezer darabot akarnak eladni. Korán akarnak értékesíteni negyvenezer csomó zöldhagymát, nyolcezer csomó hónapos retket, tízezer csomó zellert és korai karalábét, 350 mázsa újburgonyát, kétszáz mázsa fejes káposztát is. Már szedik a spenótot. Ebből a MEK útján és saját boltjukban körülbelül hatvan mázsát ódnak eL A szövetkezet bevételeinek több mint harminc százaléka a kertészetből származik. Az idén átlag 27 000 forint értékű áru termelését tervezik holdanként. Az ütemtervnek megfelelően épül a Korona Március 31-től szabad lesz a 67-es út A napokban Zeleznik Sándortól, az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójától a Korona építéséről érdeklődtünk. — Az ütemtervnek megfelelően épül-e a Korona? — kérdeztük Zeleznik elvtárstói. — A Korona-komplexum építése az ütemtervnek megfelelően halad. Az irodaépületet — A Korona építését 196Í- ben fejezzük be. Valóban, meglehetősen hosszú ideig tart a felújítás. Sajnos, lehetetlen megrövidíteni az építkezés idejét. Ugyanis egy régi épületen nem tudunk olyan gyorsan dolgozni, mint az új építkezéseken. — Kellemetlen u város íatí kóinak, a gépjárművezetőkmár vakolják, s készül a szálloda harmadik emelete. Az önki- szolgáló étteremben már a hidegburkolást végzik dolgozóink. Az, hogy az ütemtervet sikerül tartani, nagyrészt annak köszönhető, hogy munkásaink egész télen át dolgozhattak. Most már biztos, hogy az első negyedévre tervezett 1 300 000 forint értékű munkát el tudják végezni. — Mi tette lehetővé a folyamatos munkát? — A kedvező időjárás és a műszaki, valamint a fizikai dolgozók szorgalma. Papcsik Jenő építésvezető és Schádl Ferenc művezető megfelelően téliesítettek az építkezést, és jól irányítottak. A munkások legjobb tudásuk szerint dolgoztaik. Az utóbbiaknak a legutóbbi termelési tanácskozáson elismerésünket fejeztük ki. — A közvéleményt foglalkoztatja a város szívében folyó építkezés. Sokan kérdezik, miért tart olyan soká a Korona felújítása. nek, hogy a 67-es út torkolnia le van zárva. Igaz-e, hogy csak 1967-ben nyitják meg az utat? — Az utat azért zártuk le, hogy a taronydarut használhassuk. A darura csak március 31-ig lesz szükség. Március 31-e után tehát átadjuk a forgalomnak a 67-es számú útnak a Kossuth tér és a Latinka Sándor utca közötti szakaszát — Elkészül-e határidőre a Korona? — Köztudomású, hogy a Korona építését rosszul készítették elő. Még januárban is keltett tervet változtatni. A terv- módosítások akadályozzák munkánkat. Szerencsére azt a kiesést, amelyet ez okozott, pótoltuk. Egy jelentősebb módosítás bizony nagy lemaradást idézhetne elő. Ezek utál azt mondhatom, hogy ha nagyobb tervváltoztatás nem lesz, akkor a Korona építését határidőre befejezzük — fejezte be a tájékoztatást Zeleznik elvtárs. Sz. Ft. .. MILLIÓS TÁBORA VAN A BIZTOSÍTÁSI és önsegélyző csoportnak
