Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-31 / 76. szám

CMMSrtSk, 1966. március SÍ.

3

SOMOGYI NÉPLAP

A Budapesti Mezögépgyir Debreceni Gyáregységében készül az BSHA nagy nyomású vcntillátoros permetezőgép. A Ranidtox szuper gépcsalád új tagját a moszkvai kiállításon mulat. jc a gyár először. Az új típusú permetezőgéphez sokféle kiegéseítö gépegység tartozik. A képen: Szállítás előtt eile r ik a gépeket.

Széljegyzet egy panaszhoz

Panaszt tett szerkesztőségünkben Lendvai Júlia, a kaposvári Latinka Termelő- szövetkezet alkalmazottja. Sérelmesnek találta, hogy nem megfelelő az állatok takarmányozása, s emiatt nem éri el a tej zsírtartalma a 3,6 százalékot. A határozat pedig úgy szól, hogy ha ennél alacsonyabb a zsírszázalék, nem kapják meg száz- literenként az egy munkaegységet. A munkaszerződésben is benne van ez a föltétel, a panasznak tehát ez a része nem vitatható, tisztázott. A takarmányozásra vonatkozó észrevétel az, ami figyelmet érdemel.

Nem beszélnénk a vizsgálódás tanulságairól, ha az esetből nem vonhatnánk le általános érvényű következtetéseket. Kétségtelen hogy, döntően a takarmányozás minőségétől és módszerétől függ a tejtermelés eredményessége. De az is tagadhatalan, hogy rendkívül sok függ a gondozótól, főként attól, hogy a fejési teendőket hogyan látja el. Nem kívánunk szakmai kérdésekbe bonyolódni, de annyit szükséges megjegyezni: a tej zsírtartalma sohasem lesz kielégítő, ha rosszul végzi el a fejést a gondozó. A megállapodás, a föltétel tehát a jó munkára ösztönöz.

Ha a zsírszázalék állandóan alacsony lenne a Latinka Tsz tehenészetében, s az ellenőrzések azt bizonyították volna, hogy a legjobb munkával sem lehet ezen változtatni, akkor a magyarázatot valóban a takarmányozásban és az egyéb körülményekben kellene keresni, és igazságtalanság lenne, ha az ebből fakadó hátrányok a gondozókat sújtanák. Azonban a takarmányozás módszere, a takarmány összetétele a régi, nem változtattak rajta, és túlnyomó többségben nincs is baj a zsírszázalékkal. Csak réb"- napján. És ez az, ami figyelmeztető.

A szövetkezet vezetői minden hónapban megkapják a Tejipari Vállalattól a jelentést, hogy melyik nap milyen minőségű tejet. szállítottak a tehenészetből. Ennek alapján fizetik, bérezik a gondozókat. A múlt évben a szövetkezet vezetői az ellenőrzéskor tapasztalt hibákért,

Közgazdászi vagy számviteli munkakörbe keresünk fölvételre

mérlegképes

könyvelőt-Gyakorlott« jeligére leveleket a kiadóba kérünk. (3717)

az elő-előforduló alacsony zsírszázalékért csupán figyelmeztették a gondozókat. Az idén azonban következetesen ragaszkodnak a megállapodáshoz, és néhányszor nem adták meg a munkaegységet azokra a napokra, amikor a tej minősége nem volt megfelelő. Emberileg érthető, hogy a gondozók ez ellen tiltakozni, másra hárítani próbálták személyi felelősségüket. A tények azonban bizonyítanak, s úgy véljük, tanulságként csak azt lehet megállapítani: mindennap nagyon alaposan és gondosan kell elvégezni azt a munkát, amelyre vállalkoztak!

Véleményünk szerint a Latinka Tsz javadalmazása azért is helyes, mert szinte naponként számon tartja és számon kéri a tehenészetben dolgozóktól, hogy megtet- tek-e mindent, ami a feladatukhoz tartozik. Kétségtelen, hogy a viták elkerülésé véget nagyon gondos ellenőrzésre is szükség van. Ezért is vásárolnak a szövetkezet vezetői centrifugát, és a gondozók jelenlétében is elvégzik a méréseket.

A kifejt tejnek a mennyisége éppúgv hatással van a jövedelmezőségre, mint a minősége. Ügy véljük, a történtekből okulhatnak a kaposvári szövetkezet tehenészei, s az ő esetükből tanulhatnak mindazok, akik esetleg anyagiakban még nem érezték hiányos munkájuk hátrányát. Hiszen a szövetkezet érdeke ebben a vonatkozásban is egyezik az ő személyes érdekükkel.

Vörös Márta —

Az apró, deszkából ácsolt épületek úgy tapadnak az erdőhöz, mint fához a lomb: onnan kapják az életet jelentő utánpótlást. Vagonokban, autókon és lovas kocsikon szállít" ják ide a hatalmas rönköket. A göcsörtös fatörzsek deszkává szelídülve indulnak tovább a vagonokba. Sok minden készül ebben a kis üzemben: az alágyújtóstól kezdve a bányadeszkán keresztüli az iskolabútor alapanyagáig vagy húszféle fűrészáru.

Az embereik, akik készítik, csöndesek, halk szavúak. A hatalmas rönkök és a vijjogó fűrészek nem engedik szabadjára a képzeletet. Reggel hatkor indulnak a villanymotorok, s este tízig mennek egyfolytában. Az itt dolgozó erdészeti munkások korábban kelnek: Nagyatádról, Lábodról, Kivadárról meg Felső-Erzsé- betpusztáról járnak ide.

— Régi munkások vannak itt. Ügy ismerjük az üzemet, mint a tenyerünket. Meg az emberek is jól ismerik egymást. Nem kell mondani senkinek. hogy mit csináljon, a szemvillanásból is értünk.

A fsz-jővedHmek alakulása

A termelőszövetkezeti tagok közösből származó jövedelmének nagyságát a munkaegység értéke mellett az egy dolgozóra jutó összeggel is kifejezhetjük. Átlagérték ez is, benne a felosztandó ;> öv üdéimét minden olyan tagra számi juk, alti a közösben bármily e"> kevés munkát is v gz tt. Ez as ösz- ezeg 1S61-: en megy ti átlagban 6i86 foriiít veit: a követ:-zo évben 9386, majd ?963 b?.n 9157, utána 10 048, tavaly pedig 10 250 forintot ért a rs-iesadé;.

Az egy egy dolgozó tagra jutó tavalyi ös zeg j ári sí m g- o szí ás a számolt, vő eb érékeket mutat, A siófoki járás 13 823 forintos át aga a legmr.garabb a megyében. A sorrendben a barcsi járás köv tk-zik 13 567 forinttal, az 1964. Cvi-iek 92,2 százalékával; itt leginkább a burgonya múlt évi tetemes terméskiesése ellenére azért nem csökkent még nagyobb mértékben a jövedelem, mert korábbi biztonsági tartalékok jelentői rész nek felhasználásával ellensúlyozhatták a természeti kárt. Pontosai 13,5 százalékkal nőtt, 11 001 forintra emelkedett egy év alatt a tac-i járás eredménye. A kaposvári járás 10 290 forintos átlaga szintén fejlődést mutat.

A többi négy já á ban a részes r.dés az előző évihez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: fonvórti já á 9 19 forint (96,7 százalék), nagyatádi járás (8540 forint. (54,9 százalék), marcali járós 76 ’9 roritV, (93,1 százalék), és végül a csurgói járásban 6788 forint — az 1964. évinek 88,6 százaléka — jutott átlagosan egy-egy dolgozó tagra.

A szövetkezeti parasztság anyagi helyzete alakulásának természetesen több más összetevője van, s az alkal oazottak növekvő munkabérét is figyelembe kell venni a felosztható összeg nagyságának megállapításakor. Azt azonban az Ismerteiéit számsor megfelelően érzékelteti, hogy a megye melyik vidékén milyen irányzat érvényesült a részesedés alakulásában. Külön figyelmet érdemlő tény, hogy a kaposvári, a tabi meg a siófoki járás — mint egymással összefüggő terület — bírta leginkább az időjárás viszontagságait, ezért emelkedhetett ezen a vidéken a részesedés az 1964. évi átlag fölé.

K. J.

Tovább gépesedül megyénk mezőgazdasága

/ovu/ a műtrágya- és növényvédőszer-ellátás

Az AGROKER telepére sorra érkeznek a szállítmányok. Országos szervek jelentős szerződéseket kötöttek külföldi szállítókkal, hazai gyárakkal, így újabb gépekre számíthatunk. Mit várhat a megye, mennyi és milyen gép, műtrágya és növényvédő sz r érkezik az idén a somogyi gazdaságokba? Erről kértünk tájékoztatást Bencze Józseftől, az AGROKER igazgatójától.

440 traktor,

40 kombájn

A termelőszövetkezetek az amortizációs aíap összegéből újakkal pótolhatják elhasználódott gépeiket, az állami gazdaságok és az erdőgazdaságok a korábbi módom, kiutalásra kaphatnak gépeket. Az AGRO- 1CER az ország teherbíró képességét és a megyei pártbizottságnak meg a megyei takácsnak a harmadik ötéves térvre vonatkozó irányelveit figyelembe véve készítette el ütemtervét, ennek alapján állította össze rendeléseit a gazdaságok anyagi és műszaki igényeinek kielégítésére.

A Somogy megyei AGRO- KjER a dunántúli testvérválla- Mtok között a legnagyobb. Évi fórgalma mintegy 400 millió forintot tesz ki. Az idén 440 trtektort, 40 kombájnt és számos munkagépet várnak. A többi között például 232 pótkocsit irányoztak elő. A tavalyinál több rakodó-markolót vásárolhatnak a gazdaságok. A csehszlovák gyártmányú munkagépből 26 áll rendelkezésre. Az állattenyésztés gépesítésére minden eddiginél több fejőberendezés érkezik, a tavalyi tízzel szemben most harminchetet kap a megye.

A múlt évben 70 millió forint értékű gépet adott el a tsz-eknek a vállalat, az idén a

ÚJABB MUNKAALKALOM TABON

A tabi sajtgyár épületét több éve bútor- és göngyölegraktárnak, tejátvevönek használják. A Fölúmüvesszövetkezetek Országos Mezőgazdasági Termékeket Felvásárló és Értékesítő Központjának (FOTK) javaslatára az épületet 17 000 forintos költséggel importbél- osztályozó üzemmé alakítják át. A külföldről kapott beleket itt osztályozzák, és százraéteres szabványcsomagokban visszaküldik. Ez húsz asszonynak ad majd állandó munkát. Képünkön: A EOTJt és a Járási szervek képviselői megbeszélik a teendőket.

mintegy 60 millió forintos amortizációs alapból vásárolhatnak a szövetkezetek. Az eddig kötött megállapodások 52 millió forint értékű gépre vonatkoznak, ugyanis nem minden tsz használja fel amortizációs alapját az idén, illetve nem meríti ki teljesen, mert nagyobb értékű gsóp beszerzésére tartalékoljia pénzét. A göllei Béke Tsz-nek például az év végéig 879 000 forint amortizációs tartaléka lesz, ám ennél mintegy 300 000 forinttal kevesebbet költ az idén gépvásárlásra. Ezt a pénzt később veszi igénybe, amikor az évi alap nem futja a szükséges gépi beruházásokra.

Több munkagép, alkatrész, berendezés

Tavaly hiába keresték a gazdaságok az AGROKER-nél a tárcsát, egyetlen darab >em volt. Most máris 100 tárcsa van raktáron, és további 180 várható még az idén. A tavalyi 30 nehézboronával szemben ebben az évben 190 lesz. Tizeneggyel nőtt a kukorica-, huszonnyolccal a cukorrépavető gépek száma, 50 helyett 80 burgonyaforgaíó között válogathatnak a gazdaságok beszerzői. A múlt évben késve jött az NDK-bői 60 fűkasza, az idén 65 magyar gyártmányú fűkasza érkezik a telepre.

Az alkatrészellátás is megjavul. Lesz elegendő akkumulátor, ékszíj és csapágy. Évről évre több alkatrész érkezik az AGRÓKER-hez: az 1963. évi 53 millióval szemben tavaly 72,5 millió forint értékű alkatrészt adtak el, erre az érne 86 milliós forgalmat irányoztak eló. A gumikészlet már 1a- valy növekedett, ám még ma sem kielégítő, főként a Zeto- rok és az UE—28-asok kerekére valók hiányoznak. Pótkocsihoz szükséges gumiköpenyt viszont sokat kapott a vállalat. Évi hat-hétezer kel el belőle — tavaly például 7200 darabot adtak el —, s most az év első negyedére 3600 darabot kaptak.

A hazai típusú gépek alkatrészellátása lényegesen jobb lesz a tavalyinál, de az igényeket — főként az első félévben — így sem elégíthetik ki folyamatosan. Nagy mennyiségű műhelyfölszerelés és szénaszá- rító-berendezés található a telepen, sajnos a kereslet csökkent. Ezeket és az egyéb, kisebb forgalmú eszközöket raktáron tartják — így a szerviz- berendezéseket is —, és az igények szerint értékesítik őket. Tavaly bizony hasznos lett volna, ha több tsz használ szárítóberendezést a széna meg a kukorica betakarításakor. Harminc szárítóberendezés teljes garnitúrája vár vevőre a vállalatnál. Indokolatlanul csőikként az érdeklődés az üzümanyag- tartályok iránt is. A múlt év

végén 17 darab volt raktáron, számuk az idén tovább emelkedik tizeneggyel.

Műtrágya, vegyszer, kisgépek

Ebben az évben tovább növekszik a megyénkbe éirkező műtrágya mennyisége, és meghaladja a 10 000 vagont. A kálisó kivételével folyamatosan érkeznek a szállítmányok Pétről, Bajáról és máshonnan. Jól járnak azok a gazdaságuk, amelyek egész éven át fogadják a műtrágyát. A tárolást ugyanis központi telepen csak akkor oldhatják meg, ha az AGROKER új, korszerű központját fölépítik. Addig a vállalat 12 raktárában és a gazdaságokban kell tárolni a műtrágyát meg a növényvédő szereket. A szövetkezetek és az állami gazdaságok a saját területükön raktározott műtrágyát bármikor felhasználhatják, az időszerű munkáidnál nem kell rá várniuk.

Tavaly 41 millió forint értékű növényvédő szert értékesített a vállalat, az idei év első negyedében már 13 millió forintnyit, a tervezettnek csaknem kétszeresét. A DDT-tartalmú szerek helyett ezúttal kevésbé káros, az emberi szervezetre veszélytelenebb vegyszereket hoztak forgalomba.

Á háztáji gazdaságok, a földművesszövetkezeti szakcsoportok munkáját könnyítendő számos mezőgazdasági kisgép érkezik az országba, a megyébe. Importból származik a 10 lóerős, Diesel-motorral üzemelő kis kerti traktor, amelyből néhány már van az ÄGRO- KÉR-nél. Évente mintegy 25 millió forint értékű árut ad el a vállalat a földművesszö- vetfcezetek közvetítésével a lakosságnak, ebből a műtrágya és a növényvédő szer értéke több mint 8 millió forint. 19 000 háti peremetező kerül forgalomba az országban az idén, ebből Somogybán csaknem 1000 darab áll a vevők rendelkezésére. Több ezer kézi és villanymotoros kukoricadaráló is érkezik, a szőlészek munkáját pedig újabb 350 különböző méretű szőlőprés és 100 daráló könnyíti meg. A földműves- szövetkezetek útján kerül a felhasználókhoz a megyében a rézgálic 75 és az állati tápszerek 36 százaléka. Ügyancsak az fmsz-ek értékesítik a AGRO- KER-től kapott hengerelt és húzott vasárukat is.

Hernesz Ferenc

MINT EGY CSALÁD

A sebesen mozgó gaitter mel lett mondja ezt Zagorecz József. Több mint tíz esztendeje állt először a gép mellé. Egyszer elment, de aztán visszajött

— Visszahozott ez a közösség. Én együtt élek az üzemmel. Amikor először átléptem ennek a deszkaépületnek az ajtaját, még traktor hajtotta a fűrészgépeket. Aztán gőzgépet szereltek be, most meg villanymotorok dolgoznak. Tudja, mit jelent összeszokni a munkatársakkal? Sok hasonló üzemben jártam már, de sehol sem láttam még, hogy ilyen apró rönköket is befognak a gépbe. Pedig szűk a hely, de nincs lehetetlen nálunk.

— Mennyit keresnek?

— A hónaptól függ. Olyan ezerkilencszáz-kétezer között De ha jó a hónap, azon felül is. Mondom, nem is kívánkozik ed innen senki. Megértjük egymást, különösen, amióta szocialista a brigádunk. Azóta még inkább összetartozunk.

Ä szocialista brigád címért 1962-ben indítottak először versenyt az üzemiben. Akkor hatan neveztek be. Ma a hatvanöt munkásból ötvenkettő szocialista brigádban dolgozik. S ez meglátszik a munkán is. András József, a lábo- di erdészet vezetője ezt mondja:

— Két évvel ezelőtt került erdészetünkhöz a simongáti fa- gyártmányüzem. Amikor hozzánk csatolták, kijöttünk az emberekhez, s kértük őket: most, a kezdetkor mondják el, mit tartanak sérelmesnek, mj a kívánságuk. Elmondták. Ismertettük velük, hogy ebbei mi a törvényes, mit tudunk teljesíteni, mit nem. Utána trli is elmondtuk, mit várunk az üzemtől: azt akarjuk, hogy mindig jól dolgozzanak, ne kerüljön id selejtes áru. Meglesz? — kérdeztük. Azt válB- szolták: igen. Állták szavukat.

Császár István, az egyik brigád vezetője ezt mondja:

— A múltkor beszélgettünk

az emberekkel. Mondtuk is. hogy mi éppen úgy vagyunk, mint a külkere-'kedőfc. Az árunkat más is megnézi, s ez nekünk sem közömbös. Nem elég csupán azt nézni, hogy mennyit termelünk, hanem arra is kell ügyelni, hogy milyen a minőség.

— Gyakori-e a kifogás?

— Előfordul, hogy nem éppen megfelelő anyagot kapunk. A fa hibája azonban nem a dolgozók hibája. Mi mindent megteszünk, ami tőlünk telik. Olyan ez az üzem, mint egy nagy család. Vacsora vagy reggeliidőben mindig a munkáról meg az otthoni dolgokról folyik a s<zó. És mindenkit érdekel a másik gondja. Én tavaly fejeztem be a nyolcadik osztályt. Nehéz volt, mondhatom. Már többször meegforduilt a fejemben a gondolat: abba kellene hagyni. Aztán amikor leültünk reggelizni vagy vacsorázni, hol az egyik, hol a másik kérdezie meg: mi vaa az iskoláddal.

Akkor nem mertem volna mondani egyiknek sem, hogy abba akarom hagyni. Láttam, hogy érdekli őket, számon tartják, mi lesz velem, s ez jólesett. A fűrészkezelők éppen úgy törődtek velem, mint a fel'terhelők.

A felterhelők — rakodók — nagyon szófián emberek. Az eredményekről sem szívesein beszélnek. Teszik, mert ez a munkájuk. Kúti István is inkább a munkáról, a napi feladatokról beszél. Arról, hogy náluk egy ember semmit sem ér a másik nélkül.

— Itt mindent úgy kell csinálni mind a hatnak — ennyi a brigád létszáma —, mintha egy csinálná. A nehezebb rönköket így is alig bírjuk megmozdítani.

De megmozgatják, mert nagyon összetartanak. Csak eg? példát mondok, amit akkor tapasztaltam, amikor az üzemben jártam. Ha valakit kérdeztem, s ellépett a gép mellől, — nyomban — kérés nélkül — a helyére állt valaki más.

Kercza Imi*