Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-29 / 74. szám

Kedd, 1966. március 29. 3 SOMOGTl NÉPLAP A falusi iskolaigazgatók társadalmi elfoglaltságáról A falusi általános iskolák igazgatói fontos, kiemelkedő helyet foglalnak el a község társadalmában. Következik ez az intézmény szerepéből és az igazgató helyzetéből is, amely föltételezi, megköveteli állan­dó, sokoldalú és aktív kapcso­latát a társadalom szervezetei­vel, testületéivel és mozgal­maival. Temérdek az értekezlet, a gyűlés, a megbeszélés — ’ pa­naszkodnak az igazgatók. A másik oldalról viszont nem­egyszer kifogásolják némely községi, járási szervek, hogy az igazgató nem támogatja munkájukat: »Lám, legutóbbi ülésünkön sem vett részt-». Ez a kérdés azonban koránt­sem ilyen egysíkú. A társada­lommal való kapcsolat nem­csak a szervezetekben végzett munkát jelenti, és a legkevés­bé sem merülhet ki az értekez­leteken való megjelenésben. Az iskolaigazgatónak helyzeté­nél, képzettségénél fogva álta­lában nagy tekintélye van a lakosság előtt, s ezt igyekszik minden szerv felhasználni. Vezetőségébe megválasztja a földművesszövetkezet, az MHS, a tűzoltótestület, a Népfront stb., s az igazgatót csaknem valamennyi szerv, testület meghívja értekezleteire, meg­beszéléseire, a Vöröskereszt éppúgy, mint a KISZ vagy a nőtanács. Mindez önmagában helyes. Hiszen természetes, hogy min­denekelőtt az igazgatónak kell képviselnie iskoláját és tan­testületét a falu és a falu ki­sebb közösségei előtt. Az igaz­gatónak kell tájékoztatnia a tantestület tagjait az intéz­ményekben folyó munkáról, és neki kell tájékozódnia elsősor­ban a község gazdasági és po­litikai eseményeiről, helyzeté­ről. Igyekszik is eleget tenni valamennyi meghívásnak, és részt venni minden megbeszé­lésen — néha még az iskolai munka rovására is. Tudja, ha elmarad, könnyen rásüthetik a háta mögött, hogy passzív, s még csak védekezni sem képes ellene. Valamennyi meghívást, kérést mégsem teljesíthet, bár­hogy szeretné is. Hozzátenném még, hogy nem egy járási szer­vezet is előszeretettel foglal­koztatja éppen a legelfoglal- tabb igazgatókat. A marcali járás egyik igazgatója például népfrontelnök, községi tanácsi vb-tag, művélődésiotthan-igaz- gató, járási tanácsi állandó bi­zottsági elnök, a Pedagógus- szakszervezet járási bizottsá­gának tagja és népi ellenőr. Tréfásan emlegetik: mind­emellett még iskolaigazgató is. Az iskolareform tárgyalásán az volt a járási párt- és tanács vb állásfoglalása, hogy csök­kenteni kell az igazgatók meg­terhelését. De hogyan lehet ezt úgy végrehajtaná, hogy közben az iskola társadalmi bázisa szélesedjék és erősöd­jék az élettel, a kisebb-na- gyobb közösségekkel való kapcsolata’ Mindenekelőtt azon a köz­felfogáson kell változtatni, mely szerint az igazgató tu­lajdonképpen a falu legráéröbb lakosa, hiszen nincs kötött munkaideje; a tanítás nélküle Jól dolgozik a csornai nőtanács Nagyon tevékeny volt az utób­bi In nr-pokban a csomói nőtanáes. Színdarabot tanultak az asszo­nyok, a férfiszerepekre felnőtteket kértek föl. A Kerekes kútnak olyan nagy volt a sikere, hogy Szabadiba is meghívták a nötanics színjátszóit. A hazai és a .ájelő- adás bevétele több mint kétezer- háromszáz forint volt. Ezret a ha­gyományos farsangi bálra költöt­tek az assiotiyok; nagyon szépen megrendezték. A köze’múl ban me°ün epeitek a csornai ö eg k napját. A terme- lőszövelíze :et oat /. r forinttal já­rult hozzá a költségekhez, a töb­bit a nötsn cs állta. M n n ö eg kapott száz forint jutalmat Össze­sen hetvennégy asszonyt és férfit vendégelt meg a nőtanács. Mivel még maradt 415 forint bevétele a nőtanácsnak a vezetőség úgy dön­tött, hogy a helybeli sportkört tá- Biogatja vele. is folyik. Az a néhány óra ki - esés (de he énként hányszor?) nem sokat jelent. Az illetékes szervek, mozgalmak vezetői rendszerint az igazgatók sze- i mélyéhez ragaszkodnak, met t i szerintük teljes joggal csak ők képviselhetik az iskolát. Az | volna a helyes, ha az iskola, a ' tantestület képviseletében egyik-másik nevelő is ott len­ne a különböző fórumokon és szervezetekben. Az úttörőé* - pat-vezető a KISZ rendezvé­nyem. a testnevelő a sport' őr­ben, a tüzeltjkná': a biológia vagy a mezőgazda égi gyakor­lat szakos tanár pedig a tsz munkáját kísérje figyelemmel. A többi tömegszer veretben mozgalomban is olyan pedagó­gus képviselje az iskolát, aki­nek más feladata nincs. Ter­mészetesen az igazgatónak alaposan ismernie kell a falu minden megnyilvánulását, ese­ményét éppen a tantestület se­gítségével. Ezzel a nevelői kö­zösség társadalmi aktivizáló­dását is elősegíthetjük, és nö­velhetjük a közélet iránti fe­lelősséget, érdeklődést olyan beosztott nevelőkben is, akik — elsősorban megfelelő meg­bízás hiányában — eddig nem léptek ki az iskolából. Hangsúlyozom, hogy nem az igazgatók közéleti visszavo­nulásáért emelek szót. Sőt: na­gyon hasznos, ha az igazgató tanácsi vb-tag, pártvezetőségi tag a községben vagy a járás­nál, s a legfontosabb rendez­vényeken megjelenik. A járási pártbizottság és a tanács vb állásfoglalása sze­rint a körzeti és az önálló is­kolák igazgatói lehetőleg ne töltsenek be vezetői beosztást a művelődési otthonban. A kérdés persze korántsem ilyen egyszerű. Nagy körültekintés, a személyi föltételek sokoldalú vizsgálata szükséges ahhoz, hogy emiatt a népművelésben a legkisebb törés se legyen. Mindez nem megy máról holnapra. A probléma fölve­tése és sürgetése azonban tár­sadalmi érdek, mert előmozdí­taná a kapcsolatok kiterjeszté­sét az iskola és a falu között, s elősegítené, hogy az igazga­tók elmélyültebben foglalkoz­zanak elsődleges feladatukkal, az iskola irányításával. Faál László Fejlődött a műkedvelő­mozgalom a siófoki járásban (Tudósítónktól.) Együttes ülésen vitatta meg a Siófoki Járási Pártbizottság és a járási tanács végrehajtó bizottsága az I960—66. évi mű­velődési terv végrehajtásáról szóló jelentést. Az iskolai oktató-nevelő munkát és a népművelést elemző beszámolóhoz többen hozzászóltak. A felszólalók megállapították, hogy fejlődés tapasztalható elsősorban a műkedvelő művészeti csopor­toknál. Ezt igazolták a kultu­rális vetélkedők körzeti bemu­tatói. Elmélyült' a csoportok­ban folyó belső nevelőmunka is. Megállapította a két végre­hajtó bizottság, hogy elmara­dás mutatkozik az ismeretter­jesztő, elsősorban a természet­tudományi előadások számá­nak és a hallgatók létszámá­nak tekintetében. Ez részben az előadók szállítására szüksé­ges eszközök hiányával ma­gyarázható. Hatékonyabbá kell tenni a mezőgazdasági üzemek szakszervezeti munkáját A gazdasági önállóság növe­kedésével az eddiginél nagyobb feladat hárul a mezőgazdasági üzemekben működő szakszer­vezeti bizottságokra is. Segíte­niük kell a gazdaságok és gép­javító állomások vezetőit a gazdálkodási fegyelem meg­szilárdításában, az anyagi ösz­tönzés helyes kialakításában. Az állami gazdaságokban so­kat tehetnek bemutatók és ta­pasztalatcserék szervezésével a jobb, eredményesebb gaz­dálkodásért. A gépjavító állo­másokon pedig az evő- és mun­kagépek jobb kihasználását mozdíthatják elő. Ezekről a feladatokról és az eddigi eredményekről tájékoz­tatta a napokban a MEDOSZ megyei bizottsága a Szakszer­vezetek Somogy megyei Taná­csának elnökségét. A jelentés­ből kitűnt, hogy a MEDOSZ megyei bizottsága fontos fel­adaténak tekintette az újon­nan létrehozott önálló szak- szervezeti bizottságok munká­jának megjavítását. Ez ked­vezően hatott a mun ka ver­senyre is. A múlt évben to­vább terjedt a szocialista bri­gádmozgalom. Á 124 szocialis­ta brigádból huszonhárom ka­pott ezüst-, illetve_ bronzér­met. A Balaton bogiári Állami Gazdaság palackozóüzeme meg a Kutasi Állami Gazdaság kis- korpádi kerülete a szocialista Aszfaltjárdát kap a nagyatádi park 2600 négyzetméter aszfaltjárda készül a nagyatádi parkban. A községi tanács brigádja eddig több mint ezer négyzetméternyi járdá t aszfaltozott le. üzemrész címet is elnyerte. A szentbalázsi erdészet pedig él­erdészet lett. A szocialista cí­mért küzdő üzemek ős vason több mint tizenhatmillió forin­tot takarítottak meg. Az idén tovább fejlődik a mozgalom. Eddig 191 brigád nevezett be. A MEDOSZ megyed bizottsá­ga a termelőszövetkezetek szo­cialista brigádjainak is ad se­gítséget. A gépjavító állomá­sokon és az állami gazdasá­gokban dolgozó szocialista bri­gádok értekezleteire a tsz-ek- ből is meghívnak brigád tago­kat A megyei bizottság mel­lett működő szakcsoportok ta­pasztalatcseréket szerveznek a termelőszövetkezetek szocia­lista brigádjai részére. Munka- tervükben szerepel mezőgaz­dasági klubestek szervezése is. Ide neves szakembereket hív­nak meg. A szakszervezeti bizottságok is segítették a gépjavító állo­másokon megindult újítási mozgalmat. Az eredmény nem maradt el. Mernyém már önál­ló újítási kiállítást tudtak ren­dezni, s az is szép siker, hogy a múlt évben az országos újí­tási kiállításon a Mernye; Gépjavító Állomás első, a ka­posvári pedig második helyet ért el. A gazdaságirányítási reform végrehajtása során — különö­sen az állami gazdaságokban — az eddiginél is nagyobb fel­adat hárul a szakszervezeti bi­zottságokra. Segíteniük kell a vállalatok vezetőinek az ész­szerű munkaerő-gazdálkodás kialakításában, az új anyagi ösztönzés helyes alkalmazásá­ban, a dolgozók állandó foglal­koztatásának biztosításában, a munka jobb megszervezésében és a dolgozók szociális helyze­téinek Javításában. Ez utób­biért eddig is sokat tett a MEDOSZ megyei bizottsága. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságával közösen föl­mérték, hol van legnagyobb szükség a lakások tatarozásá­ra, s így osztották el a rendel­kezésre álló összeget. Ebben az évben kevesebb pénzt költhet­nek lakások felújítására, ezért az igények és a lehetőségek he­lyes összehangolásával csak ott végezzenek ilyen munkát, ahol már nem várhatnak vele. Az önálló bérgazdálkodás nagy felelősséget ró a szak- szervezeti bizottságokra. A MEDOSZ megyei bizottsága fontos feladatának tekinti, hogy ügyeljen arra: mindenki munkája, szorgalma alapján kapja meg az őt megillető bért. Külön kívánnak foglal­kozni az újonnan szervezett szocialista brigádokkal. Mód­szertani tapasztalatcserének szánják az üzemi értekezlete­ket. Fokozni kívánják a munka­helyek biztonságát is. Egy év­vel ezelőtt még nagy gondot okoztak az ittasan munkába álló emberek. A szakszervezet javaslatára egyes munkahe­lyeken bevezették a szondá­zást és a büntetést. Az ered­mény: a Balatonboglári Álla­mi Gazdaságban például egy hónappal az ellenőrzés beveze­tése után már elvétve sem akadt ittasan munkába indu­ló ember. K. I. Nincs fölösleges traktoros a csurgói járásban edz elit mer éj Egyedül lakik a takaros, sárgára meszelt házban. A szoba fala tele van képekkel, ahogy az élete is tele emlé­kekkel. Áz előbb tette elém az asztalra a piros kötésű do­bozkát, benne a kitüntetés: »Az állami gazdaság kiváló dolgozója.« Mellette néhány soros írás: »Csontos Zoltánná- nak eredményes, jó munkája elismeréséül...« — Egyszer odajöttek a te­lepre, azt mondták, el kellene mennem Pestre. Ne haragud­janak — szóltam mindjárt —, de ón nem megyek el. Még soiha nem_voJtam. Akkora vá­ros az. hátha eltévedek. Nem igaz? így aztán abba is ma­radt ... Nem is kívánkozik? Azt nem mondaná. De így egyedül valahogy félne. — Máshoz szoktam én az életben. ölében nyugvó, kidolgozott kezét nézem. A kéz, éppen úgy, mint a tekintet, sok min­dent el tud mondani »gazdá­járól«. Ezt a kezet a munka, a szél, az idő pirosra csípte, a sok fáradság érdessé érlelte. Panaszkodik, hogy fájnak ben­ne a csontok, különösen ilyen­kor, időváltozáskor. — Az uram negyvenhárom­ban ment el. Elvitte a hábo­rú ... Itt maradtunk a kislá- lyommal ketten. Az emlékek... Színük íyászfekete, de a feledtető idő sokat gyógyított Ma már könnyebben beszél róluk. Azokról az időkről, mikor még kint laktak Galamboson, s nagylánnyá serdült gyermeké­vel kette» hullatták verítéku­Fénykép helyett: Ala­csony, meleg-barna tekinte­tű parasztasszony. Szeme sarkában apró ráncok. Mi­kor beszél, nem venni ész­re ókét; nyílt derű sugárzik róla — nehéz elhinni, hogy ötvenharmadszor köszöntött rá a tavasz... két arra a földre, melyet a felszabadulás után kaptak. — Amim van, amit itt lát azt mind magamnak kellett előte­remteni. Ezt a kis házat negy­vennyolcban épültem. Hogy örülne az uram, ha élne... A ház elkészült. Nem tudja mibe került Hiszen azóta is. ahogy összegyűlt egy kis pénz, mindig kellett valamit igazíta­ni rajta. Nem olyan régen ce­mentlapozták a konyhát. Dolgozott. Mikor elért vala­mit, örült neki. Közben a lá­nya kiröppent, férjhez ment. A takaros kis házban egyedül maradt... Hét év óta dolgozik az álla­mi gazdaságban. — Itt Magyaróvölgyben négy éve vagyok. Ketten vagyunk nők Koncz Lajosnéval. Két óz- vegyasszony. Ö is itt lakik So- mogyjádon. Együtt járunk. Ke­rékpárral. Csak akkor gyalog, mikor nagy a hó. Megszokott és megszeretett itt a hízómar­hák mellett. Csak amiatt rossz neki, hogy ő a váltó, mindig más és más jószágok mellé ke­rül. Pedig az a jó, ha az állat hozzászokik gondozójához. mmm &2WÖŰMÍÍÍ BMNfc ZUÍS maradni, hiszen nincs olyan messze a nyugdíj. Ha az em­ber megteszi a dolgát, megvan a kereset is. Éppen most hal­lottam, hogy nyolcvanhárom marha megy exportra. Ebből megint kapunk prémiumot. A kitüntetés meglepte, meg­hatotta. Nem járt még Pesten, és ahogy mondja, szerencsére nem is kellett elmennie. Itt adták át a megyénél. De nem tudja soha elfelejteni, ahogy fogadták, ahogy köszöntötték. — Ne úgy értse ám, hogy azért kaptam, mert én vagyok a legjobb a telepen! Nem! Ne­künk egyformán meg kell ten­ni a munkánkat, és meg is teszi mindenki. Szabadkozik, tiltakozik. Ügy érzi, hogy mindannyiuknak szól ez a kitüntetés, hiszen mindannyian örültek vele. Most még friss, eleven él­mény, néhány év múlva nap- sugaras emlék lesz ez munkás életéből. A szekrényhez lép. Képet vesz elő. A kisebbik unokája. Csodálkozó gyerekszem tekint vissza a képről. — Ha vége van a munkának, futok hozzájuk. Előfordul, hogy egy nap nem mehetek, akkor már nagyon hiányoz­nak. Hiszen ezért él az ember, ez ad értelmet minden küszkö­désnek. Elismert dolgozó, takaros, ügyes asszony és csupa szív. szerető nagymama. Sokat meg­ért, de amikor beszél, mégis nyílt derű sugárzik róla. Nem venni észre szeme körül a szarkalábakat, azt, hogy ötven- harmadszor köszöntött rá a ta­vas» Vörös Márta Tizennyolc — nagyrészt fia­tal — traktorosjelölt készül vizsgáira az Iharosberényi Gépjavító Állomáson. Har- mincketten kezdték a télen a tanfolyamot, egy részüket azonban — éppen fiatal koruk miatt — el kellett tanácsolni: nem kaphatták volna meg a jogosítványt. A most vizsgázó tizennyolc traktorosból tizen­hétnek már megvan a munka­helye. A csurgói járás terme­lőszövetkezetei szerződést kö­töttek velük, mielőtt elmentek az iskolára. Van a hallgatók között tsz-tag is. Nekik a tag­sági viszony biztosítja a mun­kalehetőséget a tsz-ben. Hasonló a helyzet a Porrog- szentkirályra kihelyezett trak- toro&iskolán is. Ide Porrogról meg Somogybükkösdről is jöt­tek hallgatók. A most végző traktorosokra — ha a kora tavaszi munkák­ban nem tudnak is segíteni — már biztosan számíthatnak a tavaszi, nyári meg az őszi me­zőgazdasági munkák idején. Szükség van rájuk a csurgói járás közös gazdaságaiban, dí­szen ebben az évben tovább növekszik a géppark: tizenöt erőgépet vesznek a szövetkeze­tek. A gépállomáson 1963-ban végeztek először traktorosok. Azóta összesen körülbelül száznyolcvan ember kezébe adtak szakmát jelentő bizo­nyítványt. Nagy részük a ter­melőszövetkezetekben helyez­kedett el, s eddig még — Inke és Somogyudvarhely kivételé­vel — a járás egyetlen közös gazdaságában sem volt trakto­rosfölösleg. A járás tsz-eiben 240 traktor van. Ezek egy ré­szét újonnan vásárolták, de vettek a gépállomástól is. Igaz, hogy a gépállomástól át­vett traktorokkal együtt trak­torosok is mentek a szövetke­zetekbe, s most nem . sokkal több géphez értő ember van a csurgói járásban, mint ahány traktora van a termelőszövet­kezeteknek. Bizonyítja ezt az is, hogy az aratás idején a kombájnokra nemcsak trakto­rosokat, hanem szerelőket is kell ültetni. A gépjavító állo­másnak jelenleg tizenhárom erőgépe dolgozik kettős mű­szakba». A nagy teljesítményű traktorok jó kihasználása cél­jából volt erre szükség. De hogy ezt megoldhassák, már traktorosokat is kellett fölven­ni. Néhányan a múlt évben végzettek közül kerültek ezek­re a gépekre segédvezetőnek. Antalics Sándor, a traktorosis­kola vezetője azt mondja, hogy nem lesz hiány géphez értő emberekben a nagy munkák idején sem. Tavaly már — a korábbi évek gyakorlatával el­lentétben — nem kellett a nagy munkák idején traktoro­sokat kérni a csurgói üzemek­től. Hasonló a véleménye Gál Sándornak, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjé­nek is: — A nagy teljesítményű gé­peknek több mint a felét tud­juk kettős műszakban üzemel­tetni, ha a munka megkívánja. — Ezt nem csupán olyan trak­torosokkal oldják meg, akik — ha a gépek nem két mű­szakban dolgoznak — más munkakört töltenek be, ha­nem azokat a traktorosokat osztják be váltótársnak, akik­nek az erőgépét éppen javít­ják. Tehát ha helyenként és időszakonként van is trakto­rosfölösleg, ez korántsem je­lenti azt, hogy mindenütt elég géphez értő ember van. Mégis érdekes jelenség, hogy az ilyen »fölösleg« nem termelőszövet­kezetben helyezkedik el, ha­nem búcsút int a falunak, s az iparban keres megélhetést. Persze nem jelenti azt sem. hogy a munkacsúcsok idején — ha az időjárás kedvező — nem tudják elvégezni idejében a feladatokat. De a nagy mun­kák idején eddig csak huszon­három-huszonhét erőgépet üze­meltethettek két műszakban a járás termelőszövetkezetei. Ez pedig nem sok a kétszáznegy­ven traktorhoz képest. A nagy kampányokban szükség lesz a most végző ösz- szes traktorosra is. Hiszen nemcsak az iskola bocsát útjá­ra évről évre sok géphez ér­tő embert, hanem növekszik a traktorok száma is a közös gazdaságokban. A mostani helyzetben arra következtet» hetünk, hogy alig van több traktoros a járás tsz-eiben, mint amennyi a gépek száma. Kereza Imre

Next

/
Thumbnails
Contents