Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-29 / 74. szám
Kedd, 1966. március 29. 3 SOMOGTl NÉPLAP A falusi iskolaigazgatók társadalmi elfoglaltságáról A falusi általános iskolák igazgatói fontos, kiemelkedő helyet foglalnak el a község társadalmában. Következik ez az intézmény szerepéből és az igazgató helyzetéből is, amely föltételezi, megköveteli állandó, sokoldalú és aktív kapcsolatát a társadalom szervezeteivel, testületéivel és mozgalmaival. Temérdek az értekezlet, a gyűlés, a megbeszélés — ’ panaszkodnak az igazgatók. A másik oldalról viszont nemegyszer kifogásolják némely községi, járási szervek, hogy az igazgató nem támogatja munkájukat: »Lám, legutóbbi ülésünkön sem vett részt-». Ez a kérdés azonban korántsem ilyen egysíkú. A társadalommal való kapcsolat nemcsak a szervezetekben végzett munkát jelenti, és a legkevésbé sem merülhet ki az értekezleteken való megjelenésben. Az iskolaigazgatónak helyzeténél, képzettségénél fogva általában nagy tekintélye van a lakosság előtt, s ezt igyekszik minden szerv felhasználni. Vezetőségébe megválasztja a földművesszövetkezet, az MHS, a tűzoltótestület, a Népfront stb., s az igazgatót csaknem valamennyi szerv, testület meghívja értekezleteire, megbeszéléseire, a Vöröskereszt éppúgy, mint a KISZ vagy a nőtanács. Mindez önmagában helyes. Hiszen természetes, hogy mindenekelőtt az igazgatónak kell képviselnie iskoláját és tantestületét a falu és a falu kisebb közösségei előtt. Az igazgatónak kell tájékoztatnia a tantestület tagjait az intézményekben folyó munkáról, és neki kell tájékozódnia elsősorban a község gazdasági és politikai eseményeiről, helyzetéről. Igyekszik is eleget tenni valamennyi meghívásnak, és részt venni minden megbeszélésen — néha még az iskolai munka rovására is. Tudja, ha elmarad, könnyen rásüthetik a háta mögött, hogy passzív, s még csak védekezni sem képes ellene. Valamennyi meghívást, kérést mégsem teljesíthet, bárhogy szeretné is. Hozzátenném még, hogy nem egy járási szervezet is előszeretettel foglalkoztatja éppen a legelfoglal- tabb igazgatókat. A marcali járás egyik igazgatója például népfrontelnök, községi tanácsi vb-tag, művélődésiotthan-igaz- gató, járási tanácsi állandó bizottsági elnök, a Pedagógus- szakszervezet járási bizottságának tagja és népi ellenőr. Tréfásan emlegetik: mindemellett még iskolaigazgató is. Az iskolareform tárgyalásán az volt a járási párt- és tanács vb állásfoglalása, hogy csökkenteni kell az igazgatók megterhelését. De hogyan lehet ezt úgy végrehajtaná, hogy közben az iskola társadalmi bázisa szélesedjék és erősödjék az élettel, a kisebb-na- gyobb közösségekkel való kapcsolata’ Mindenekelőtt azon a közfelfogáson kell változtatni, mely szerint az igazgató tulajdonképpen a falu legráéröbb lakosa, hiszen nincs kötött munkaideje; a tanítás nélküle Jól dolgozik a csornai nőtanács Nagyon tevékeny volt az utóbbi In nr-pokban a csomói nőtanáes. Színdarabot tanultak az asszonyok, a férfiszerepekre felnőtteket kértek föl. A Kerekes kútnak olyan nagy volt a sikere, hogy Szabadiba is meghívták a nötanics színjátszóit. A hazai és a .ájelő- adás bevétele több mint kétezer- háromszáz forint volt. Ezret a hagyományos farsangi bálra költöttek az assiotiyok; nagyon szépen megrendezték. A köze’múl ban me°ün epeitek a csornai ö eg k napját. A terme- lőszövelíze :et oat /. r forinttal járult hozzá a költségekhez, a többit a nötsn cs állta. M n n ö eg kapott száz forint jutalmat Összesen hetvennégy asszonyt és férfit vendégelt meg a nőtanács. Mivel még maradt 415 forint bevétele a nőtanácsnak a vezetőség úgy döntött, hogy a helybeli sportkört tá- Biogatja vele. is folyik. Az a néhány óra ki - esés (de he énként hányszor?) nem sokat jelent. Az illetékes szervek, mozgalmak vezetői rendszerint az igazgatók sze- i mélyéhez ragaszkodnak, met t i szerintük teljes joggal csak ők képviselhetik az iskolát. Az | volna a helyes, ha az iskola, a ' tantestület képviseletében egyik-másik nevelő is ott lenne a különböző fórumokon és szervezetekben. Az úttörőé* - pat-vezető a KISZ rendezvényem. a testnevelő a sport' őrben, a tüzeltjkná': a biológia vagy a mezőgazda égi gyakorlat szakos tanár pedig a tsz munkáját kísérje figyelemmel. A többi tömegszer veretben mozgalomban is olyan pedagógus képviselje az iskolát, akinek más feladata nincs. Természetesen az igazgatónak alaposan ismernie kell a falu minden megnyilvánulását, eseményét éppen a tantestület segítségével. Ezzel a nevelői közösség társadalmi aktivizálódását is elősegíthetjük, és növelhetjük a közélet iránti felelősséget, érdeklődést olyan beosztott nevelőkben is, akik — elsősorban megfelelő megbízás hiányában — eddig nem léptek ki az iskolából. Hangsúlyozom, hogy nem az igazgatók közéleti visszavonulásáért emelek szót. Sőt: nagyon hasznos, ha az igazgató tanácsi vb-tag, pártvezetőségi tag a községben vagy a járásnál, s a legfontosabb rendezvényeken megjelenik. A járási pártbizottság és a tanács vb állásfoglalása szerint a körzeti és az önálló iskolák igazgatói lehetőleg ne töltsenek be vezetői beosztást a művelődési otthonban. A kérdés persze korántsem ilyen egyszerű. Nagy körültekintés, a személyi föltételek sokoldalú vizsgálata szükséges ahhoz, hogy emiatt a népművelésben a legkisebb törés se legyen. Mindez nem megy máról holnapra. A probléma fölvetése és sürgetése azonban társadalmi érdek, mert előmozdítaná a kapcsolatok kiterjesztését az iskola és a falu között, s elősegítené, hogy az igazgatók elmélyültebben foglalkozzanak elsődleges feladatukkal, az iskola irányításával. Faál László Fejlődött a műkedvelőmozgalom a siófoki járásban (Tudósítónktól.) Együttes ülésen vitatta meg a Siófoki Járási Pártbizottság és a járási tanács végrehajtó bizottsága az I960—66. évi művelődési terv végrehajtásáról szóló jelentést. Az iskolai oktató-nevelő munkát és a népművelést elemző beszámolóhoz többen hozzászóltak. A felszólalók megállapították, hogy fejlődés tapasztalható elsősorban a műkedvelő művészeti csoportoknál. Ezt igazolták a kulturális vetélkedők körzeti bemutatói. Elmélyült' a csoportokban folyó belső nevelőmunka is. Megállapította a két végrehajtó bizottság, hogy elmaradás mutatkozik az ismeretterjesztő, elsősorban a természettudományi előadások számának és a hallgatók létszámának tekintetében. Ez részben az előadók szállítására szükséges eszközök hiányával magyarázható. Hatékonyabbá kell tenni a mezőgazdasági üzemek szakszervezeti munkáját A gazdasági önállóság növekedésével az eddiginél nagyobb feladat hárul a mezőgazdasági üzemekben működő szakszervezeti bizottságokra is. Segíteniük kell a gazdaságok és gépjavító állomások vezetőit a gazdálkodási fegyelem megszilárdításában, az anyagi ösztönzés helyes kialakításában. Az állami gazdaságokban sokat tehetnek bemutatók és tapasztalatcserék szervezésével a jobb, eredményesebb gazdálkodásért. A gépjavító állomásokon pedig az evő- és munkagépek jobb kihasználását mozdíthatják elő. Ezekről a feladatokról és az eddigi eredményekről tájékoztatta a napokban a MEDOSZ megyei bizottsága a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának elnökségét. A jelentésből kitűnt, hogy a MEDOSZ megyei bizottsága fontos feladaténak tekintette az újonnan létrehozott önálló szak- szervezeti bizottságok munkájának megjavítását. Ez kedvezően hatott a mun ka versenyre is. A múlt évben tovább terjedt a szocialista brigádmozgalom. Á 124 szocialista brigádból huszonhárom kapott ezüst-, illetve_ bronzérmet. A Balaton bogiári Állami Gazdaság palackozóüzeme meg a Kutasi Állami Gazdaság kis- korpádi kerülete a szocialista Aszfaltjárdát kap a nagyatádi park 2600 négyzetméter aszfaltjárda készül a nagyatádi parkban. A községi tanács brigádja eddig több mint ezer négyzetméternyi járdá t aszfaltozott le. üzemrész címet is elnyerte. A szentbalázsi erdészet pedig élerdészet lett. A szocialista címért küzdő üzemek ős vason több mint tizenhatmillió forintot takarítottak meg. Az idén tovább fejlődik a mozgalom. Eddig 191 brigád nevezett be. A MEDOSZ megyed bizottsága a termelőszövetkezetek szocialista brigádjainak is ad segítséget. A gépjavító állomásokon és az állami gazdaságokban dolgozó szocialista brigádok értekezleteire a tsz-ek- ből is meghívnak brigád tagokat A megyei bizottság mellett működő szakcsoportok tapasztalatcseréket szerveznek a termelőszövetkezetek szocialista brigádjai részére. Munka- tervükben szerepel mezőgazdasági klubestek szervezése is. Ide neves szakembereket hívnak meg. A szakszervezeti bizottságok is segítették a gépjavító állomásokon megindult újítási mozgalmat. Az eredmény nem maradt el. Mernyém már önálló újítási kiállítást tudtak rendezni, s az is szép siker, hogy a múlt évben az országos újítási kiállításon a Mernye; Gépjavító Állomás első, a kaposvári pedig második helyet ért el. A gazdaságirányítási reform végrehajtása során — különösen az állami gazdaságokban — az eddiginél is nagyobb feladat hárul a szakszervezeti bizottságokra. Segíteniük kell a vállalatok vezetőinek az észszerű munkaerő-gazdálkodás kialakításában, az új anyagi ösztönzés helyes alkalmazásában, a dolgozók állandó foglalkoztatásának biztosításában, a munka jobb megszervezésében és a dolgozók szociális helyzetéinek Javításában. Ez utóbbiért eddig is sokat tett a MEDOSZ megyei bizottsága. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságával közösen fölmérték, hol van legnagyobb szükség a lakások tatarozására, s így osztották el a rendelkezésre álló összeget. Ebben az évben kevesebb pénzt költhetnek lakások felújítására, ezért az igények és a lehetőségek helyes összehangolásával csak ott végezzenek ilyen munkát, ahol már nem várhatnak vele. Az önálló bérgazdálkodás nagy felelősséget ró a szak- szervezeti bizottságokra. A MEDOSZ megyei bizottsága fontos feladatának tekinti, hogy ügyeljen arra: mindenki munkája, szorgalma alapján kapja meg az őt megillető bért. Külön kívánnak foglalkozni az újonnan szervezett szocialista brigádokkal. Módszertani tapasztalatcserének szánják az üzemi értekezleteket. Fokozni kívánják a munkahelyek biztonságát is. Egy évvel ezelőtt még nagy gondot okoztak az ittasan munkába álló emberek. A szakszervezet javaslatára egyes munkahelyeken bevezették a szondázást és a büntetést. Az eredmény: a Balatonboglári Állami Gazdaságban például egy hónappal az ellenőrzés bevezetése után már elvétve sem akadt ittasan munkába induló ember. K. I. Nincs fölösleges traktoros a csurgói járásban edz elit mer éj Egyedül lakik a takaros, sárgára meszelt házban. A szoba fala tele van képekkel, ahogy az élete is tele emlékekkel. Áz előbb tette elém az asztalra a piros kötésű dobozkát, benne a kitüntetés: »Az állami gazdaság kiváló dolgozója.« Mellette néhány soros írás: »Csontos Zoltánná- nak eredményes, jó munkája elismeréséül...« — Egyszer odajöttek a telepre, azt mondták, el kellene mennem Pestre. Ne haragudjanak — szóltam mindjárt —, de ón nem megyek el. Még soiha nem_voJtam. Akkora város az. hátha eltévedek. Nem igaz? így aztán abba is maradt ... Nem is kívánkozik? Azt nem mondaná. De így egyedül valahogy félne. — Máshoz szoktam én az életben. ölében nyugvó, kidolgozott kezét nézem. A kéz, éppen úgy, mint a tekintet, sok mindent el tud mondani »gazdájáról«. Ezt a kezet a munka, a szél, az idő pirosra csípte, a sok fáradság érdessé érlelte. Panaszkodik, hogy fájnak benne a csontok, különösen ilyenkor, időváltozáskor. — Az uram negyvenháromban ment el. Elvitte a háború ... Itt maradtunk a kislá- lyommal ketten. Az emlékek... Színük íyászfekete, de a feledtető idő sokat gyógyított Ma már könnyebben beszél róluk. Azokról az időkről, mikor még kint laktak Galamboson, s nagylánnyá serdült gyermekével kette» hullatták verítékuFénykép helyett: Alacsony, meleg-barna tekintetű parasztasszony. Szeme sarkában apró ráncok. Mikor beszél, nem venni észre ókét; nyílt derű sugárzik róla — nehéz elhinni, hogy ötvenharmadszor köszöntött rá a tavasz... két arra a földre, melyet a felszabadulás után kaptak. — Amim van, amit itt lát azt mind magamnak kellett előteremteni. Ezt a kis házat negyvennyolcban épültem. Hogy örülne az uram, ha élne... A ház elkészült. Nem tudja mibe került Hiszen azóta is. ahogy összegyűlt egy kis pénz, mindig kellett valamit igazítani rajta. Nem olyan régen cementlapozták a konyhát. Dolgozott. Mikor elért valamit, örült neki. Közben a lánya kiröppent, férjhez ment. A takaros kis házban egyedül maradt... Hét év óta dolgozik az állami gazdaságban. — Itt Magyaróvölgyben négy éve vagyok. Ketten vagyunk nők Koncz Lajosnéval. Két óz- vegyasszony. Ö is itt lakik So- mogyjádon. Együtt járunk. Kerékpárral. Csak akkor gyalog, mikor nagy a hó. Megszokott és megszeretett itt a hízómarhák mellett. Csak amiatt rossz neki, hogy ő a váltó, mindig más és más jószágok mellé kerül. Pedig az a jó, ha az állat hozzászokik gondozójához. mmm &2WÖŰMÍÍÍ BMNfc ZUÍS maradni, hiszen nincs olyan messze a nyugdíj. Ha az ember megteszi a dolgát, megvan a kereset is. Éppen most hallottam, hogy nyolcvanhárom marha megy exportra. Ebből megint kapunk prémiumot. A kitüntetés meglepte, meghatotta. Nem járt még Pesten, és ahogy mondja, szerencsére nem is kellett elmennie. Itt adták át a megyénél. De nem tudja soha elfelejteni, ahogy fogadták, ahogy köszöntötték. — Ne úgy értse ám, hogy azért kaptam, mert én vagyok a legjobb a telepen! Nem! Nekünk egyformán meg kell tenni a munkánkat, és meg is teszi mindenki. Szabadkozik, tiltakozik. Ügy érzi, hogy mindannyiuknak szól ez a kitüntetés, hiszen mindannyian örültek vele. Most még friss, eleven élmény, néhány év múlva nap- sugaras emlék lesz ez munkás életéből. A szekrényhez lép. Képet vesz elő. A kisebbik unokája. Csodálkozó gyerekszem tekint vissza a képről. — Ha vége van a munkának, futok hozzájuk. Előfordul, hogy egy nap nem mehetek, akkor már nagyon hiányoznak. Hiszen ezért él az ember, ez ad értelmet minden küszködésnek. Elismert dolgozó, takaros, ügyes asszony és csupa szív. szerető nagymama. Sokat megért, de amikor beszél, mégis nyílt derű sugárzik róla. Nem venni észre szeme körül a szarkalábakat, azt, hogy ötven- harmadszor köszöntött rá a tavas» Vörös Márta Tizennyolc — nagyrészt fiatal — traktorosjelölt készül vizsgáira az Iharosberényi Gépjavító Állomáson. Har- mincketten kezdték a télen a tanfolyamot, egy részüket azonban — éppen fiatal koruk miatt — el kellett tanácsolni: nem kaphatták volna meg a jogosítványt. A most vizsgázó tizennyolc traktorosból tizenhétnek már megvan a munkahelye. A csurgói járás termelőszövetkezetei szerződést kötöttek velük, mielőtt elmentek az iskolára. Van a hallgatók között tsz-tag is. Nekik a tagsági viszony biztosítja a munkalehetőséget a tsz-ben. Hasonló a helyzet a Porrog- szentkirályra kihelyezett trak- toro&iskolán is. Ide Porrogról meg Somogybükkösdről is jöttek hallgatók. A most végző traktorosokra — ha a kora tavaszi munkákban nem tudnak is segíteni — már biztosan számíthatnak a tavaszi, nyári meg az őszi mezőgazdasági munkák idején. Szükség van rájuk a csurgói járás közös gazdaságaiban, díszen ebben az évben tovább növekszik a géppark: tizenöt erőgépet vesznek a szövetkezetek. A gépállomáson 1963-ban végeztek először traktorosok. Azóta összesen körülbelül száznyolcvan ember kezébe adtak szakmát jelentő bizonyítványt. Nagy részük a termelőszövetkezetekben helyezkedett el, s eddig még — Inke és Somogyudvarhely kivételével — a járás egyetlen közös gazdaságában sem volt traktorosfölösleg. A járás tsz-eiben 240 traktor van. Ezek egy részét újonnan vásárolták, de vettek a gépállomástól is. Igaz, hogy a gépállomástól átvett traktorokkal együtt traktorosok is mentek a szövetkezetekbe, s most nem . sokkal több géphez értő ember van a csurgói járásban, mint ahány traktora van a termelőszövetkezeteknek. Bizonyítja ezt az is, hogy az aratás idején a kombájnokra nemcsak traktorosokat, hanem szerelőket is kell ültetni. A gépjavító állomásnak jelenleg tizenhárom erőgépe dolgozik kettős műszakba». A nagy teljesítményű traktorok jó kihasználása céljából volt erre szükség. De hogy ezt megoldhassák, már traktorosokat is kellett fölvenni. Néhányan a múlt évben végzettek közül kerültek ezekre a gépekre segédvezetőnek. Antalics Sándor, a traktorosiskola vezetője azt mondja, hogy nem lesz hiány géphez értő emberekben a nagy munkák idején sem. Tavaly már — a korábbi évek gyakorlatával ellentétben — nem kellett a nagy munkák idején traktorosokat kérni a csurgói üzemektől. Hasonló a véleménye Gál Sándornak, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének is: — A nagy teljesítményű gépeknek több mint a felét tudjuk kettős műszakban üzemeltetni, ha a munka megkívánja. — Ezt nem csupán olyan traktorosokkal oldják meg, akik — ha a gépek nem két műszakban dolgoznak — más munkakört töltenek be, hanem azokat a traktorosokat osztják be váltótársnak, akiknek az erőgépét éppen javítják. Tehát ha helyenként és időszakonként van is traktorosfölösleg, ez korántsem jelenti azt, hogy mindenütt elég géphez értő ember van. Mégis érdekes jelenség, hogy az ilyen »fölösleg« nem termelőszövetkezetben helyezkedik el, hanem búcsút int a falunak, s az iparban keres megélhetést. Persze nem jelenti azt sem. hogy a munkacsúcsok idején — ha az időjárás kedvező — nem tudják elvégezni idejében a feladatokat. De a nagy munkák idején eddig csak huszonhárom-huszonhét erőgépet üzemeltethettek két műszakban a járás termelőszövetkezetei. Ez pedig nem sok a kétszáznegyven traktorhoz képest. A nagy kampányokban szükség lesz a most végző ösz- szes traktorosra is. Hiszen nemcsak az iskola bocsát útjára évről évre sok géphez értő embert, hanem növekszik a traktorok száma is a közös gazdaságokban. A mostani helyzetben arra következtet» hetünk, hogy alig van több traktoros a járás tsz-eiben, mint amennyi a gépek száma. Kereza Imre
