Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

bikája aratott nagy elisme­rést. Emléklapok, oklevelek dicsérik jó munkáját. És egy vándorserleg, amelyet 1957-ben a megye legjobb növendéküsző-nevelő gazdá­jaként kapott. — A családban én vágtam bele először a fejszémet eb­be a fába — meséli az idős tsz-tag. — Akkor kezdtük, amikor összeházasodtunk. Néha sikerült a tenyésztés, s akkor szép pénzt kantam, máskor meg nem jött ki a számításom. Tenyészteni nem lehet kockázat nélkül. mányok zömét szántóföldön 'emelték, többnyire a ku- rlca rovására. N em feledkeznek meg a Kaposvölgyében arról sem, hogy a tenyésztési eredmé­nyek az ál’atgondo- iktól és a szakmai irányi­aktól is függenek. Nagy- oerkiben az idén géppel fe­res tejhozamot. Zimányban Igali Ernőné egyike a szövetkezet legjobb állatgondozóinak. a talajvíz. Az ősszel feltörik’ a víztelenített terület eg részét, és füvesítik. E fel­adat megoldásával nagy gondtól szabadulnak meg eddig ugyanis a szálastakar­iik majd a teheneket az új stállóban, ám a gondozók vözött sok az idős ember, aki a gépeket nem tudná kezelni. Van azonban tizen­két állattenyésztő szakmun­fokozhatók, hiszen a bánya még sok kincset rejt. A rí- kerek kezdetben sok verej­ték, magános erőlködés árán születtek, mostanában a technika, a modern eszkö­Nsm panaszkodnak a gaz­dák, elegendő eleséget kap­nak a jószágnak. Ez azon­ban fölvet egy kérdést: A község határa nem növeke­dett, hogyan lehet hát annyi takarmányt termelni, hogy a közös mellett a háztájinak is jusson, hiszen ehhez rend­kívül sok szálas meg abrak kell? Üyy, i.:gV adott terü­letegység;« niyelüc az eddi­gi' hozamot. i'spospulán nagy adagú műtrágyázást alkalmaznak az idén, így a. rétre, legelőre két-két és fél mázsa jut holdanként. A hatvan hold vöröshere, a háromszáznegyven hold rét meg a tavaly telepített száz hold lucerna főként a mű­trágya hatására terem majd gazdagon. Igaz, nyolcszáz­ezer forintot saját pénzük­ből fordítottak erre, de en­nek az összegnek már az idén meg kell térülnie. A majorok környékén nem lát­ni istállótrágyát, mind ki- hordták. De még ez sem elég, a hiányt zöldtrágyával pótolják. Hogy mennyire megéri a talajerő-visszapót- lás, azt néhány tsz kukori­ca-termésátlaga bizonyítja. Szabadiban 30,3, Kapospulán 25,3, Zimányban 24,5, Mos­dóson pedig 24,4 mázsát adott májusi morzsoltban számítva a kukorica holdja tavaly. Igáiban a múlt évben hozták összhangba a szarvasmarha-tenyésztést és takarmánytermesztést, s no­ha az év végére még nem érték el a tervezett tehénál­lományt, most már meg­vannak az alapjai a további fejlesztésnek A széna ele­gendő, a siló is futja még jó ideig. A pillangós széna etetésével úgy gazdálkod­tak, hogy az a tavaszra ma­radjon, s ebben az időszak­ban hasznosítják. Hasonló elgondolás vezette a so- mogysziliakat is: takarékos- kodnak az eleséggel. 320 hold pillangóst vetnek az idei tavaszon, így a terve­zett állománynövekedéssel együtt a takarmánykészlet is emelkedik. Zimányban a főhozam növelésére tesznek nagy erőfeszítéseket az Or- ci-patak mentén. Itt száz húsz hold rét víztelenítése áll befejezés előtt. Ügy szá­molnak, hogy áprilisban az egész terület lecsapolásával végeznek, ötvennégyezer fo­rint értékű saját hozzájáru­lással folyik ez a műnké s máris látszik némi ered meny: a lecsapolt rész? szárazak, nem fenyeget már A tenyésztés mellett előkelő holv int a marhahizlalásnak is l..;p >s o áj - Míg 100-1-ben a já­rás vágómarha-értékesiicsé- nek 40,5 százaléka, tavaly már 41.5 százaléka — a me­gyeinek 11,6 százaléka — esett ezekre a termelőszö­vetkezetekre. A tenyésztés­nek és a hizlalásnak körül­belül ugyanez az aranya — persze kisebb értekben — megtalálható a háztájiban is, ott is főként a tenyész­tői munka van túlsúlyban. Nemrég felújított ház és egy új Trabant. Mindez Orbán ’ánosné, az attalai tsz egyik tehenészéé. Erre leli tt a közösből meg a háztáji éi... A klsgyalámi Csín-a József régi szarvasmarha tenyész­tő, sok szép állat karait már ki istállójából. A kapott díjak, emléktárgyak közül ez a serleg a legkedvesebb. zöík bevonásával érhetők el. A jövő még szebb távlatokat nyit, még nagyobb sikerek­hez nyújt lehetőséget: a fel­vásárlási árak rendezése na­gyobb jövedelmet kínál a te­nyésztésben, a hizlalásban, és továbbra is számos épü­letet és gépet állíthatnak a szarvasmarha-tenyésztés szolgálatába a tsz-ek. Nagy­berkiben és Zimányban még az idén száz férőhelyes, Göl- lében pedig 108 férőhelyes tehénistálló épül. Vissza nem térítendő állami támogatás­ból itatásos borjúnevelőt emelnek Csornában. Magyar- atádon és Kaporireresztúron. A borjúnevelésnek ezt a kor­szerű módszerét jövőre Kis- gyalánban, Fonóban és Ba- téban is alkalmazzák. Ezen­kívül azonban arra is szük­ség van. hogy a gazdaságok önerőből többet tegyenek eredmények foko~ásiért.. Attalában kevés a férőhely, igyekezzenek hát sa;át pén­zükből is hozz'járulni a probléma megoldásához Másutt meg a tejhozamot kellene növelni gyorsabb ütemben. A Kaposvölgyében több rejlik, mint amen "it edd'1 adott. S nem igaz, hogy eh­hez a rejlett tarír. é':',: - nrm lehet hvzzá’érni. Csak többet, és nag-r.bb er'fe'zí- téseket kzll fe-n' ért". Hernesz Ferenc Fotó: Grábner Gyula tnadik ötéves terv végére előirányoztak. Vemhes üsző­ket alig adtak el, csaknem valamennyit saját gazdasá­gukban elletik. Erre azért van szükség, hogy megvaló­síthassák íölfrissítésd tervü­ket: évente 25—30 százalé­kos szelekciót végeznek te­henészetükben, ezáltal fo­lyamatosan friss állomány­ra tesznek szert. Szilban van ez idő szerint a megye legjobb tehene, az 1064. évi mezőgazdasági kiállításon ezüstérmet nyert Bárány. Évi tejtermelése megközelí­ti a 8000 litert. A Kaposvölgyében gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek szarvasmarha-tenyész­tésének előrelépését mutat­ja a tejtermelés növekedése is. Két évvel ezelőtt 38 386 hektoliter tejet értékesítet­tek az ebbe a tájegységbe tartozó közös gazdaságok. A kaposvári járás tsz-eí- nek alig egy harmadát teszik ki ezek a szövetkezetek mé­gis a j .írásban a közösből ér­tékesített tejnek 46,4 százalé­kát adták. Tavaly tovább nőtt a kaposvölgyi tsz-ek jelentősége, hiszen 39 062 hektoliter tejet adtak köz- fogyasztásra, s ez a járási és megyei felvásárlás 48,3, illetve 14,8 százalékának fe­lel meg. Mindehhez hozzá kell venni, hogy sok helyütt a múlt évben kicserélték az állomány egy részét, és ez mindenképpen zökkenőt okozott a tejtermelésben. A Kaposvölgye közös gazda­ságaiban tavaly 2350 liter volt az egy tehénre eső tej­termelés a 2078 literes já­rási átlaggal szemben. A ráksiak megközelítették a 3500 litert, és 3000 liter fö­lötti termelést értek el a kazsokiak. Másutt is előre­mutatóak az eredmények, s arra lehet következtetni belőlük, hogy 1970-ig elér­hetik nünden tsz-ben a te­henenként! háromezer lite­Kapospulán hallottuk, hogy a gazdák már nem szívesen adják el Istállóik­ból a növendéküszőket, in­kább fölnevelik, vemhesítik, és úgy értékesítik őket. Az attalai Orbán János 1959 óta tehenész a tsz-ben, neki és feleségének összesen mintegy 800 egysége volt ta­valy. Kaptak természetbeni részesedést jóformán a kö­zösből, a háztájiban is ter­mett, így aztán tenyészt és hizlal istállójában. Több éves jövedelméből rendbe hozta a házát, és autót vett. Nem ő az egyedüli a falu­ban — és általában a Ka­posvölgyében —, aki a kö­zösből kapott részesedést a háztájiból származó jövede­lemmel kiegészítve, módos szövetkezeti paraszttá vált. Somogyszllban Is főként a tenyésztés, az üszőnevelés dívik a háztájiban, de száz­ötven—százhatvan hízómar­hét is eladnak évente. Kis- gyalánban majdnem annyi állatot tartanak a gazdák, mint egyéni korukban tar­tottak. A százkét család mintegy százötven hízómar­hét értékesít. Csima József tsz-tag többször is díjat nyert még korábban te­nyészállataival. Nyolc évvel ezelőtt egy tenyészüszője, egy évvel később pedig egy Gépi fejés a kapospulal tehenészetben. kásuk, többségük tehenész. A gépi fejés tudnivalóinak elsajátítása után ők kezelik a berendezéseket. Az igali tsz főállattenyésztője biztató előjelnek látja a nem’-'4'? ki­alakult hozzáértő állatte­nyésztő gárdát. Jakab Já­nos, Bagyari István és a többiek előmozdítói lehet­nek a szövetkezet állatte­nyésztésének. Somogyszil- ban mezőgazdasági mérnök irányítja a 80 állatgondozó munkáját. A brigádvezetők is szakképzett emberek, s a tsz-nék saját inszeminátora van. A gondozókkal elége­dettek. és elérték, hogy meg­szűnt a vándorlás, kl-ki megtalálta a helyét a te­nyésztésben és a hizlalás­ban. Dicséretes munkát végez­nek a tsz-ekben az állatok körül az asszonyok és az idős férfiak is. Patalomban például a 70 éves id. Zsol­dos Istvánról, a növendék­marhák egyik gondozójáról beszélt e1 ismeréssel a szö­vetkezet főagronómusa. A zimányi szövetkezetben két asszony, Igali Ernőné és Bene Józsefné ugyancsak jól dolgozik évek óta a nö- vendékmarhs-istállóban. Ne­kik és sok társuknak szerte a Kaposvölgyében nagv ré­szük van az évről évre nö­vekvő erodmín- ekben. Megyénkben és az ország­ban rég-ől i-rrert e t' jég •- ség állattenyésztése, híre van az itteni eredményeknek . , • Ezek az eredmények tovább

Next

/
Thumbnails
Contents