Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-26 / 72. szám

Ávír MS'ZMP. v MEGvC) BtgQTTigAg'A £ íyÁ MEGYEI TANI ACS IAPJA CSÁRDÁS A „rejtélyek háza” Első pillanatra ez az épü­let sem különbözik a többi barátságos háztól, mely az utóbbi években épült a Ba- latonújhelyi Állami Gazda­ságban. A gazdaság vezetői úgy tervezték — és ez nem is volt titok senki előtt sem —, hogy egy típusterv alap­ján szolgálati lakást építe­nek Zelms Lajos főkönyvelő­nek. Ahogy azonban nőttek a falak, és már következtet­ni lehetett a ház nagyságára, a szobák elosztására, a gaz­daság dolgozói egyre job­ban szemmel tartották, mi készül a régi gépműhely ud­varában. Üvegterasz, szuperszoba A terv szerint a főkönyve­lőnek, aki másodmagával él, egy háromszobás, összkomfor­tos lakást akart adni a gaz­daság. Ehelyett egy kétszo­bás házat húztak íöl, de ko­rántsem takarékossági okok­ból. Az épület alapterülete ugyanis nem lett kisebb, csu­pán egy közfalat hagytak el, és így alakult ki a tízszer öt­méteres szuperszoba. A ház három bejáratának egyike hosszú, csupa üveg teraszból nyílik. Innen a közlekedőfo­lyosóra juthat az ember. A konyhában most még finom fenyőiJlat urakodik: az asz­talosok az utolsó simításokat végzik a mennyezetig érő beépített edényszekrényen, a bejárat mellett. A falak más­fél méter magasságiban körül- csempézve. A teraszon és a konyhában a hagyományos mozaiklapok helyett metla» hilból készítették a padoza­tot Amikor már sokan beszél­tek az új házról, felvetődött, hogy a túlságosan egyéni íz­lés szerint épített szolgálati la­kást a gazdaság egy nagyobb családos dolgozója kapja. Amikor ezt közölték a sze­rencsés emberrel, az új igaz­gató szerint nyomban kiver­te a veríték mondván, egy ilyen házba nem merne be­költözni. Egy szobába három cserépkályha? Ezek után az sem volt meglepő, hogy a tervektől el­térően a faház helyett ga­rázst építettek. A gazdaság új igazgatója, Sári Nándor is hamarosan észrevette, hogy a ház építése körül nincs minden rendben, ezért vizs­gálatot kért az Állami Gaz­daságok Somogy megyei Igaz­gatóságától. A műszaki el­lenőr, Gelencsér Tivadar a kő­vetkezőket állapította meg: — A konyha csernpézését kétszer könyvelték el, a túl­zott (kétszeres) anyagmeny- nyiségről nem is beszélve. Zelms Lajos szolgálati laká­sának számláján hat cse- réptoályha, két villanybojler és két fürdőhenger szerepelt. Jóval többre — majdnem kétszeresére — rúgott a mun­kabér is a tervezettnél. Az innen adódó 50 000 forintos többletköltség már a parket­tázás előtt kiugrott. Nagyobb lett a ház alapterülete, a »lo­vagteremről« nem is szólva. — A típustervektől való ekkora eltérést még nem ta­pasztaltam — szögezi le Ge­lencsér Tivadar. — Monda­nom sem kell, a ház akkori állapotában már jóval többe került 280 000 forintnál. A legmegdöbbentőbb, hogy a számlákon feltüntetett cse­répkályháik közül csak ket­tőt, a villanybojlerek közül csak egyet találtunk az új épületben. Hova lettek a cse­répkályhák? Hol építették be a kétszeres mennyiségű csempét? Honnan adódott a dupla munkabér? Érdemes fölfigyelni Hor­váth József építésvezető-he­lyettes mondataira. — Egy bojlert és egy cse­répkályhát Kádár Miklós fő- agnwómus és a volt igazga­tó, Kánai Lajos lakására vittek. A másik két cserép­kályha Kaufmann Lajos és Fulai József lakására ke­rült. Az építésvezető helyettese a műszaki ellenőrrel szem­ben azt állítja, hogy ő egy fillért sem számolt el több­letmunkabérben. Számla — számla? Horváth József szerint a többletköltségek más építke­zésekről származnak. Mi az igazság? Az állami gazdaság azokat az összegeket, ame­lyeket lakások karbantartá­sára tervezett, nagyobbrészt a már óvek óta jó ke.ro n ievő igazgatói lakásra (laká­sokra) fordította. Zelms La­jos főkönyvelő szolgálati la­kása is csak alkalom volt arra, hogy az új ház költ­ségszámlájára írhassanak minden olyan munkát, amit az építők másutt végeztek el. Így nem kellett a közös­ség előtt megtárgyalni, mire fordítják a lakáskarbantar­tásra biztosított összegeket Ha figyelembe vesszük, hogy az új főkönyvelői lakás üveg­terasza, garázsa mennyibe került, felvetődik a kérdés, miből épült meg a ház. — Kórházban voltam — mondja a főkönyvelő —, ami­kor az üvegteraszt építették. Mikorra visszajöttem, cso­dálkozva láttam, hogy mi­lyen nagy összegek szere­pelnek az én lakásom szám­láján.^ Ez a ház nagyon sok bosszúságot okozott már ne­kem. Számtalanszor tapasz­taltam, hogy az épülethez kihozott anyagot más építke­zéseknél használják feL Gáspár Gyula építésvezető például 10 000 forint értékű munkát számolt el az Épü­let-szakipar» Vállalatnak csempézés címén, holott ezt a mi embereink végezték el a saját anyagunkból. — Ki irányította az épít­kezést? — A mi építőinket a főeg- ronómus tartotta kézben. Sári Nándor, a gazdaság új igazgatója egyszer a garasá­hoz vezető út építésénél ta­lálta az építőbrigád tagjait Arra hivatkoztak, hogy Krumpach Andor állította munkába őket Az út építése nem volt a tervben, csupán úgy esett róla szó, hogy a tejházhoz vezető új út meg­építése után a maradék kö­vet itt lehet felhasználni. Egyébként ez a megállapodás is csak úgy szűkebb körben született. Krumpach Andort, aki tagadta, hogy utasítást adott az út elkészítésére, so­kan megcáfolták. A gazda­ság dolgozóit ugyanis fel­háborította, hogy amíg a tej­házhoz vezető úton felborul a szállítókocsi, az új ház garázsához készül a bekötő út. Bántó kontraszt Amíg a gazdaság közport­jában kacsalábon forgó kas­tély épült, és a lakások rendbe hozására biztosított összegeket évről évre Kánai Lajos igazgató és szűkebb baráti köre szolgálati laká­sainak csinosítására költöt­ték, Siójuton, Törekiben és Bagópusztán, a gazdaság üzemegységeiben embertelen körülmények között, régi, düledező cselédházakban hú­zódtak meg egyes családok. Az új igazgatóra, Sári Nán­dorra súlyos öröksé"ké»t ma­radt ezeknek az elhanyagolt lakásoknak a rendbe hozása. Az építőbrigí.doknak még sokáig munkát ad az utóbbi évek felelőtlen mulasztása, amikor filléreket is sajnáltak a régi életveszélyes épületek meg j avítására. Rengeteg kérdésre várnak még feleletet a gazdaság dol­gozói. Tisztázni kell előttük, hogy mennyibe került, ho­gyan épülhetett meg a »rej­télyek háza«, amikor az üzemegységek területén még új ajtókra, kitört ablakok be- üvegezésére sem jutott pénz. Nagy József Buday Dénesnek, a harmincas-negyvenes évek népszerű köny- nyűzenci szerzőjének Csárdás című operettjét újította fel és mutatta be tegnap este a Csiky Gergely Színház. A darab ze­néjét a szerző dalaiból Tamay György állította össze; a rende­ző: Horváth Jenő. Képünkön: Gusztáv svéd herceg (Forgács Tibor) és Rozika (Búrös Gyöngyi). A SZÍNÉSZ Chick Byrd negyvenéves színészt elbocsátják egy vi­déki színházból, mert ki­kezdett a producer felesé­gével. Londonba indul, hogy megvalósítsa ifjúkori reményeit. Nyomorogva él, és tervezgeti a jövőt ba­rátjával: próbál elhelyez­kedni, szerepet kapni, de sikertelenül, önérzete és büszkesége megakadályoz­za, hogy munkát vállaljon egy tv-hirdetésben. Hosz- szabb idő után rá kell jön­nie, hogy csak tehetsége áruba bocsátásával boldo­gulhat ... Alvin Rakoff filmje a hivatás megszál­lottjairól szól; a főszerep­ben: Kenneth More. (A fil­met március 27-ig játsszák a Szabad Ifjúság Filmszín­házban.) Magasabb a mérce a felnőttoktatásban Tegnap folytatódott a mi­nisztérium és a dél-dunántúli megyék szakelőadóinak ta­nácskozása a felnőttoktatás­ról. A korreferátumok és hoz­zászólások után Herczegi Ká­roly, a Művelődésügyi Minisz­térium csoportvezetője össze­gezte a kétnapos tanácskozás tapasztalatait A tanácskozás témája — a felnőttoktatás értékelése és ellenőrzése — rendkívüli fon­tosságú. Fokozni kell a köve­telményeket a mostoha körül­mények ellenére, főképp a középiskolákban s differenci­áltan az általános iskolai fel­nőttoktatásban is. A beszámolók rendszerezet­ten, logikusan, alapos felmé­rő munkával tükrözték a So­mogy megyei tapasztalatokat A tanácskozás őszinte légköre arra utal, hogy küzdeni akar­nak a fogyatékosságok meg­szüntetéséért Másutt is hasonló gondok­kal küszködnek: a felnőttok­tatás méretei több segítséget, irányítást igényelnek a me­gyék művelődésügyi osztályai­tól. Ez — főleg a szervező munkában — kielégítően in­tenzív s a népművelés — a művelődési házak, a könyv­tárak — kapcsolata az iskola- rendszerű oktatással Somogy­bán jobb az országos átlagnál. A tartalmi munka azonban a korábbinál is fontosabb feladat a jövőben. Legyünk igényesebbek, értessük meg a hallgatókkal a mérce maga­sabbra emelését. Nem félmü­veit embereknek akarunk bi­zonyítványt adni, hanem egész népünk kulturális szintjét kí­vánjuk emelni. Elgondolkoz­tató, hogy Somogybán 1965- ben a csaknem 2300 vizsgázó közül mindössze kilenc nem felelt meg. Ez irreális, a mér­cét valahol nagyon mélyre ál­lították a nevelők. Ennél is szükségesebb fo­kozni a követelményeket a középiskolákban. A liberaliz­mus hatása itt is érezhető. Kétségtelenül kevesebb a jó tanuló. A követelmények vi­szont adottak, s ehhez kell mérni a hallgatók tudását. Még akkor is, ha a lemorzso­lódás meghaladja az ötven százalékot A középiskolás fel­nőtt hallgatók követelmény­szintje megközelítően azonos a nappaliakéval. Ezért kell harcot indítani a pedagógusok igénytelensége, rosszul értel­mezett jóindulata ellen. Az Igényességhez tartozik még: ne csak rutinból és ne nappa­li tagozatos módszerekkel ta­nítsanak a felnőttoktatásban. A továbbiakban az igazga­tók és a tagozatvezetők fele­lősségét hangsúlyozta az egy­séges követelményrendszer ki­alakításában, majd a felnőtt- oktatás módszertani kérdései­ről szólt a minisztérium cso­portvezetője. Ebben — is­merte el — keveset tett az Országos Pedagógiai Intézet is. Különösen nagy közös adósság megtanítani a hallga­tókat tanulni. Befejezésül kiemelte: a fel­nőttoktatás követelményei magasabbak; törekedni kell nagyabb érvényt szerezni az ezzel kapcsolatos rendeletek­nek, utasításoknak. W. E. A tárgyalóteremből Elítélte a bíróság Hanich Ferencet A Kaposvári Járásbíróság dr. Balajthy Sándor-tanácsa tegnap hirdetett ítéletet Ha» «ich Ferencnek, a városi ta­nács volt anyakönyvvezetőjé­nek, illetve hagyatéki leltáro­zójának bűnügyében. Megállapította a bíróság, hogy a tanácsnál 1953 óta dolgozó Hanich visszaélt be­osztásával, s 1964 eleje óta hosszabb időn keresztül — megtévesztve a hozzá fordu­ló embereket — 25 alkalom­mal szerzett magának jogta­lan előnyt. Módszere az volt, hogy az örökölt ingatlant ér­tékénél jóval magasabbra be­csülte, majd az érdekeltek kívánságára ellenszolgáltatás lejében .— amit először fel­kínáltak, később ő maga kö­tött ki — sokkal alacso­nyabbra értékelte. Ezenkívül vállalkozott hivatalos okmá­nyok készítésére is, noha er­re nem volt engedélye. A bíróság bűnösnek mond­ta ki Hanich Ferencet hi­vatalos személyként elköve­tett csalási, csalás kísérlete, tulajdon ellem, jogtalan előny elfogadása és zugírá- szat bűntettében, s ezért 2 évi szabadságvesztésre, 2000 forint pénzbüntetésre, 2 évi jogvesztésre és 1700 forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte. Súlyosbító körülménynek találta a bíróság, hogy Ha­nich visszaéléseit hosszabb időn át folytatta, és maga­tartása alkalmas volt a ta­nács tekintélyének lejáratá­sára. Enyhítő körülményként mérlegelték viszont őszinte megbánását, családos állapo­tát és azt, hogy súlyos be­teg, állandó orvosi ellenőr­zésre szorul. Az ítélet nem jogerős. A védelem kérésére Hanich Fe­rencet — betegségére való tekintettel — szabadlábra helyezték. — Egy emberevő oroszlán után folyik a fegyveres haj­sza Közép-Tanzaniában. A vérengző vadállat már hat gyereket ölt meg. A legtöbb helységben a lakosok estétől reggelig nem mozdulnak ki a házakból, és a gyerekeket oem küldik iskolába. Fecske — de nem egyedül — Egy csomag Fecs­két kérek. — Sajnos, elfogyott Talán holnap. — Akkor kérek egy Ludast Elém teszi az elárusí­tónő. — Adjon már egy Tük­röt is. Azt is elém teszi. Az­tán tízforintossal fizetek. Visszaad hatvan fillért Értetlenül nézek rá. Rám mosolyog, s a pult alól előhúz egy doboz Fecskét Hol történt? Itt, Ka­posváron. Többet ne kér­dezzenek. Máskor is szeretnék Fecskét kapni. — ki — * * * Egy spanyol bikate­nyésztő telep kapuján a következő figyelmeztető felirat áll: »Tilos a belépés. Aki mégis megkísérli és túl­éli, bíróság elé állítta­tni.« • • • Néhány San Franciscó-i suhanc fogadott, hogy ki meri tovább a sínen tar­tani a kezét a robogó vo­nat előtt. A fogadást Terry Se- luga 15 éves fiú nyerte meg. Bal karját és jobb kezének néhány ujját el­veszítette. • • * Mister Manley East Hartford-i amerikai pol­gár azzal a váddal ke­rült a bíró elé, hogy kor­látozta felesége szabadsá­gát. Nem engedte meg neki, hogy végignézze kedvenc tv-műsorszámait, s végül annyira összeve­szett vele, hogy elvágta a készülék zsinórját. A bíró bölcs ember volt. Megnézte a televízió kérdéses műsorszámait, és azonnal fölmentette a férjet • • • René Bonlő francia autóversenyző balszeren­csés vadász. Egy nemrégen megren­dezett hajtóvadászaton két embert megsebesí­tett, és végül eltalálta a szakácsot is. A vadászvacsora elma­radt • • • Los Angelesben nátha­láz járvány dühöng. Baer- banc lelkész felszólította híveit, hogy vigyázzanak egészségükre, s ezt a bölcs tanácsot adta ne­kik: — Kerüljétek a nagy tömeget! Járjatok az én prédikációimra! * * * Acile Abuli olasz pol­gárt 1884-ben katonai szolgálatra alkalmatlan­nak minősítették az or­vosok. Gyönge szíve miatt legföljebb egy évet jó­soltak neki. Acile Abuli a minap ünnepelte meg 101. szü­letésnapját. Kifogástalan egészségnek örvend. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Tndex: 25067. K- i íi Fumn.fev hles .vei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári tizemében, Kaposvár Latinka Sándor utca i

Next

/
Thumbnails
Contents