Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-23 / 69. szám

Somogyi Néplap Mü?MC WIEGV'Cf .rOWfTSiä^A EfóA MEGYE' TANACS LATJ A Terv ém valóság Kaposváron vendégszerepel az Állami Budapest Táncegyüttes »Az ismeretterjesztő elő­adásokat célratörőbben, a tu­dományos világnézet, a kom­munista erkölcs alapvető nor­máinak kialakítására kell jel­használni. Olyan témákat kell kiválasztani, melyek a legtel­jesebb mértékben szolgálják e célok elérését. A témák többsége természettudományi legyen.« így fogalmazza meg a fonyódi járás művelődési terve az ismeretterjesztés fel­adatait az irányelveknek meg­felelően. Mit mutat a márciusi ér­tékelés? Az arányban torzu­lás van. A megtartott 231 elő­adásnak csak valami vei több mint egyharmada a természet- tudományi. Persze nem azért, mintha természettudományi előadások iránt nem volna érdeklődés. Inkább csak meg­szokásból. A tények ugyanis azt mutatják, hogy a termé­szettudományi előadások hall­gatói számának átlaga maga­sabb, mint a társadalomtudo­mányiaké, jóllehet a szerve­zés semmivel sem tér el a szokásostól. Élénk érdeklő­dést tapasztalunk a földrajzi előadások iránt, itt a legna­gyobb a hallgatók száma. (Esetenként átlag hatvannégy.) Ennek ellenére a községek egy részében továbbra is a társadalomtudományi témá­kat erőltetik. Igen jól meg­választott témákkal is talál­kozunk. mint például a Föl­dünk kialakulása, A világ­mindenség felépítése, A mo­dern tudomány legújabb eredményei: az ilyenek száma azonban még kevés. Nem volna hiba, hogy az előadások többsége társada­lomtudományi, ha korszerű­ek és céltudatosak lennének, hiszen ezek az anyagi világ egyik nagy területének, a tár­sadalomnak legáltalánosabb törvényszerűségeivel foglal­kozva szintén az ember vi­lágnézetét formálják, csele­kedeteit irányítják. A hiba az, hogy évről évre ismétlő­dő, már-már unott témákat dolgoznak fel főleg a szülők iskolájában. A család és is­kola kapcsolatáról vagy arról, hogy hogyan segítse elő a szü­lő gyermekének tanulását, már sokat beszéltünk, ifjab­bak, lélekelemzőbb előadások kellenének. Talán időnként az előadókat is cserélni kel­lene. Ezekben is lehet keres­ni a látogatottság csökkené­sének okát Pedig az utóbbi években ez a sorozat volt a legnépszerűbb. Hiha még, hogy kevés az ideológiai folyamatok idősze­rű problémáit elemző elő­adás, beszélgetés. Az apoliti­kusság, a közömbösség, a -morális tisztaság«, az önzés és a különböző polgári és kispolgári nézetek elleni harc nem kapott megfelelő helyet Annak ellenére, hogy a járási tervben (de a legtöbb köz­ségében is) szerepel a kom­munista erkölcs alapvető nor­máinak kialakítására való tö­rekvés. A megvalósításban ez nem tapasztalható. A témák között sok ugyan az etikai kérdésekkel foglalkozó előadás, Több mint háromszáz szereplő Jól sikerült a siófoki járási úttörőszemle (Tudósítónktól.) Vasárnap délután rendezték meg Balatonszárszón a siófo­ki járási úttörőszemlét A ve­télkedő előtt a körzeti bemu­tatókon legjobb eredményt el­ért pajtások megtekintették a József Attila Múzeumot, és koszorút helyeztek el a költő emléktáblájánál. A bemutatón 313 kisdobos ás úttörő szerepelt. A nagy­számú közönség és a zsűri vé­leménye szerint a csaknem há­romórás műsor tartalmában és színvonalában felülmúlta az előző évekét. Ez azt iga­zolja, hogy az úttörőcsapatok­ban egyre elmélyültebb, tu­datosabb műkedvelő munka folyik. A bíráló bizottság sok szép ének, zene, vers és tánc után a Siófoki Általános Is­kola énektrióját (Antal Éva, Bogdán Edit, Doma Irén), ka­marakórusát és a Zamárdi Nevelőotthon kamaraegyütte­sét minősítette a legjobbnak. A tánccsoportok közül a sió­foki úrtörők a Nágykónyi ver­tünk és a Drágszéli leánytánc stílusos, temperamentumos, aprólékosan kidolgozott elő­adásával a művészeti ág leg­jobbjának bizonyultak. Az ügyes csoport joggal rászol­gál a -kis Balaton Együttes« elnevezésre, ötletes koreográ­fiájával sikert aratott a bala- tonszárszói úttörők Fehér li­liomszál című népi játéka és a szóládiak Fércelője is. A szavalok közül legjobban Bácsi László balatonszabadi pajtás és Iby Klára siófoki úttörő versmondása tetszett. A hangszeres szólisták közül a siófoki Visnyei Ágnes Bar­tók- és Kabalevszkij-tolmá- csolása közül elsősorban a Bartók-tolmácsolás sikerült jobban. Renczes Zsuzsa (Sió­fok) Bartók Medvetáncát ki­tűnő ritmikával, stílusosan adta elő; Külön kell megemlítenünk a törekipusztai úttörők ötletes, színes gyermekjátékát, amely technikai hibái ellenére is az egyik legkedvesebb, legötlete­sebb műsorszám volt. A járási úttörőszemle sike­re azt igazolja, hogy a legfia­talabbak művészeti irányítá­sa jő kezekben van. Kézimunka- és fotókiállítás a nemesdédi körzeti bemutatón (Tudósítónktól.) Vasárnap Nemesdéden es Böhönyén rendezték meg a marcali járás idei utolsó kör­zeti kulturális bemutatóját. Nemesdéden a helyi úttörők Csoda című színes, magával ragadó, igényes kidolgozású táncjátéka aratta a legnagyobb sikert. Jól szerepelt a dédiek úttörőkórusa és a véseiek, a martonpusztaiak színjátszó együ ttese is. A bemutató alkalmával a nemesdédi művelődési otthon­ban kiállítást is_ rendeztek a teesánmaka-szaktór lessaatabliáae tognréalfr» hímzéseiből, valamint az isko­la, a tsz, a falu életét megörö­kítő fényképekből. Böhönyén kétórás változatos, színvonalas műsort láthatott a szép számú közönség. Különö­sen a zenei tagozat énekkarai, szólistái szerepeltek jól, de si­keresek voltak az úttörők ál­tal előadott vidám jelenetek is. A KISZ művészeti mozgal­mát a két bemutatón mindösz- sze három szavalat és egy, a böhönyei gimnazisták egyik osztálya által előadott népi de ez szánté kizárólag a szü­lőknek szól a gyermekneve­léssel kapcsolatosan. Ritka kivétel az olyan beszélgetés, mint amilyet a buzsáki KISZ- szervezetben A szocialista fia­tal legfőbb jellemvonása cím­mel tartottak. Felnőtteknél nem kerülnek elő önálló té­maként a kollektivizmus, a humanizmus, a szocialista munkaerkölcs kérdései. Pedig a többi között ezért alakítottunk tíz községben if­júsági klubot. Azzal a céllal szerveztük, hogy itt vonzó körülmények között felkészít­hetjük a fiatalokat a szocia­lista társadalomban még ta­pasztalható nehézségek, el­lentmondások megismerésére, leküzdésére; a színházi köz­vetítések és tv-játékok elem­zésével pedig szemléletük, kritikai és esztétikai érzékük fejleszthető. A klubok az is­meretterjesztésnek ezt a nagy lehetőségét alig használták ki. A látogatottság rendszeressé vált, de a klubok többségére a könnyebb szórakozás, a já­ték a jellemző. Végül még egy megállapí­tás. A témakörök sorrendisé­gében nem történt változás. Most is a pedagógiai és az egészségügyi előadás a leg­több. Helyesen módosultak azonban az arányok. Az élen­járó pedagógiai és a politikai, valamint az agromóniai elő­adások számszerűsége közötti nagy különbség megszűnt Az irodalmi előadások tartalmá­ban is változás történt Napi­rendre került a világirodalom egy-két kiemelkedő, nagy alakjának vagy a mai magyar irodalomnak ismertetése. E tapasztalatok felhasználá­sa, az ismeretterjesztés tar­talmának és arányainak tu­datos, tervszerű módosítása és irányítása jelentősen elősegít­heti a tudományos világkép, a szocialista gondolkodásmód kialakulását Németh Ernő Néhány éve nagy sikerű hangversenykörútan mutatko­zott be Somogybán az Állami Budapest Táncegyüttes. Azóta ritkán jutottak él vidéki vá­rosokba; nyugat-európai és távol-keleti országokban öreg­bítették a magyar támctoultúra és népművészet jó hírnevét Az együttes a tánokópek, néptánc-kompozíciók és te­matikus táncok mellett koráb­ban is műsorára tűzött Liszt, Bartók és Kodály műveire ké­szített koreográfiákat is. Mol­nár István, az együttes művé­szeti vezetője, táncirója és rendezője készítette ezeket a koreográfiákat amelyekből legutóbb a Vígszínházban ön­álló estet rendeztek. Űj műsoruk — két ballada és egy zenekari mű — címe Ballada az emberről. Ä báb­táncoltató című ballada forrá­sa a népköltészet; a táncjáték cselekménye a század elején egy vásár előtti éjszakán ját­szódik. A zenekar Vass Lajos Intermezzóját mutatja be. Ezt követi a műsor második ré­szében öt képben a Ballada az emberről, amely végigköveti az embert attól az állapottól, amikor még a természet gyer­meke vatt, a boldogság láto­másáig. Ezzel a műsorral vidéken először Kaposváron mutatko­zik be a Budapest Táncegyüt­tes március 26-án. Délután szakmai bemutatót tartanak, este pedig a nagyközönség előtt szerepéinek a Katinka Sándor Megyei Művelődési Ház színpadán. A balatonszárszóiak a nyárra készülnek Ä Hazafias Népfront bala- tonszárszói községi bizottsága hétfőn a tavaszi mezőgazdasá­gi munkákról és a falu ide­genforgalmi lehetőségeiről tár­gyalt. Az ülésen részt vett Maruska János, a Siófoki Já­rás Tanács vto-elnökhelyettese és dr. Molnár Péter, a Haza­fias Népfront siófoki járási bi­zottságának titkára. Első napirendi pontként Göndöcs István tsz-tag szá­molt be a termelőszövetkezet miunkájáról. A beszámoló utá­ni vitában felszólalt dr. Mol­nár Péter is, s a nyári zöld­ség- ép gyümölcsellátás meg­javításának fontosságáról be­szélt. Törzsök Imre, a községi népfrontbizottság elnöke arról tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy a nyáron a forgalom szempontjából kedvezőbb pontra ikerül a tsz élárusítóhe­lye a faluban. Az ülés második felében Nagy Ernő iskolaigazgató a község idegenforgalmának helyzetéről számolt be. El­mondta, hogy a község lakói az utóbbi években mindent megtettek a Balaton-part és a falu utcáinak csinosításáért. Az ivóvízellátás megjavítása céljából hozzáfogtak a törpe vízmű építéséhez, kialakították a József Attila parkot, amely tavaly a legkedveltebb kem­ping volt a Balaton partján. Úi 'ávarázsolták a strandot és környékét. Az átalakított Vén Diófa Étterem mellett az egy­re csinosodó községnek is ré­sze van abban, hogy nyaran­ta 60—70 000 ember üdül Ba­latonszárszón. Egy-egy éjsza­kára — a kempingekben, ma­gánházaknál és villákban nya­ralókat is beleértve — ötezren találnak maguknak helyet Törzsök Imre megemlítette, hogy ifcésőbb számolni kellene a most még kihasználatlan, de már közművesített partsza­kasszal is, ahol kevés beruhá­zással létesíthetnének új üdü­lőtelepet, esetleg kempinget. A községi népfrontbizottság úgy határozott, hogy idegen nyelvű tanfolyamokat szervez a nyári szezonban kereskedel­mi és vendéglátóipari alkalma­zottak számára. Ezenkívül fel­hívja a termelőszövetkezet ve­zetőinek figyelmét arra, hegy korán érő csemegefajták ter­mesztésével járuljon hozzá a jó gyümölcsellátáshoz. Idegen nyelvű klubdélutcrn (Tudósítónktól.) Új kezdeményezésnek le­hettünk tanúi március 19-én a barcsi gimnázium KISZ- szervezetének szépen beren­dezett klubtermében. Az is­kola német nyelvet kedvelő tanulói jó! sikerült klubdél­utánt rendeztek. A műsort András Irma német szakos nevelő vezette, s a német iro­dalomból és zenéből adtak ízelítőt a szereplők. A műsor­közlő németül jelentette be a számokat, s azokat először németül, majd magyar nyel­ven tolmácsolta a lelkes kis szereplőgárda. Először Goethe Der Erlkönig (A tündérkirály) című balladáját hallhattuk. Ezután versek, zene- és ének­számok követték egymást. Többek között sorra került Heine Loreley című költemé­nye is. A Lieber Augustin-t pedig egy duó adta elő. A versek közül Schiller A kesz­tyű című költeménye, as énekszámok közül egy valcer emelkedett ki, amelyet ha­misítatlan német temperai- mentummai adott elő egy kislány. A jól sikerült műsor után a gimnázium gitárzenekara szórakoztatta a tánckedvelő fiatalokat. Összesítették a politikai könyvnapok terjesztési eredményeit A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségén összesítették a poli­tikai könyvnapok terjesztési ered­ményeit. Az ada: okból kitűnik, hogy 1964-hez viszonyítva tavaly 16,5 százalékkal növekedett a könyvforgalom; összesen 121140 fo­rint értékű politika5., tudományos- ismeret erjisztő. szakmai és szép­irodalmi mű talált gazdára. A könyvnapok rendezvényeit élénkí­tették az író—olvasó találkozók és köny vkiá Uítésok. A legtöbb könyv — 46 657 forint értékben — K~oosváron fogyott el; a járások közül a marcali ért el szép eredményt: 19 607 forint érté­kű könyv talált gazdára* Megbukott jóslatok Két francia sajátságos gyűjteményt adott ki. A problémák és a szerzők ábécéje sorrendjében töb- bé-kevésbé ismerős szer­zők írásaiból szedték össze »gyöngyszemeiket«. Az óriási tömegű olvasmány­ból először 6000 idézetet állítottak össze, majd a rostálás után meghagytak 2500-at. Íme néhány a gyűjteményből, olyanok, amelyeket az idő azóta alaposan megcáfolt: »Ma, amikor már min­dent tudunk a világűrről, a tudományos ismeretek szempontjából képtelen­ség az az űrrepülő, aki léghajón száll fel a leve­gőbe.« (A. de Chesnél: A csodák szótára, 1853.) "Egy ország boldogulá­sának elsődleges tényezője a mezőgazdaság, mert megváltoztathatatlan ér­dekeken alapul, és egész­séges, tevékeny, erkölcsös népességet ad. Az iparna’:. múlandó az alapja.« (III. Napóleon..) "A kísérletek ezrei bebizo­nyították, hogy milyen ha­szontalanok azok a pró­bálkozások, hogy a földet gépi erővel előállított energia segítségével el­hagyjuk, és magunkat a levegőben fenntartsuk.« (M. de Marles; A tudo­mány csodál, 1847.) "A hangosfilm divatja nem lesz tartós. A kép és hang között a tökéletes szinkronizálás teljesen le­hetetlen.« (Louis Lumiere, 1928.) • • « Moszkvai diákok mesél­ték: — Miért olyan izgatott? fél a kérdéseimtől? — kér­di a professzor a félévi vizsgára megjelent hallga­tót. — Dehogy, professzor elvtárs — hangzik a vá­lasz. — Nem a kérdései­től félek, hanem a vála­szaimtól. • » • Margit angol hercegnő két héttel ezelőtt egy Lon­donból Hongkongba repülő gép egész első o&zíalyú ka­binját lefoglalta. Ezen megsértődött Feisal szaúd- arábiai király testvére, az ország hadügyminisztere, aki kénytelen volt a turis­taosztályon utazni. Mivel pedig Anglia nemrég kö­tött Szaúd-Arábiával egy csaknem százmillió fontos fegyverszállítási üzletet, az egyik angol gazdasági vezető Dzsiddába repült, hogy az incidens miatt bo­csánatot kérjen a herceg­től. • * » Több amerikai pszicho­lógus megállapította, mi­lyen okok vezérelnek egy nőt. hogy megvásároljon valamit. A sorrend a következő: 1. mert szebb lesz tőle; 2. mert senkinek nincs olyan holmija; 3. mert már min­denkinek van; 4. mert a szomszéd asszonynak nincs rá pénze; 5. mert a férje megtiltotta; 6. mert szük­sége van rá. Somogyi Néplap A2 MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza* Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi Dostahhataloknál és postiskézbesftőknéJ. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Tndex: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár» Latinka Sándor utca &

Next

/
Thumbnails
Contents