Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-23 / 69. szám
C 3^0 &ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 Ara. 50 FILLÉR agy!néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 69. szám. 1966. március 23., szerda A legújabb jelentések Indonéziából (2. o.) Lakógyűlésen hangzott el <3. o.) Portré egy boldog emberről (5. o.) Terv és valóság (6. o.) MOSTANI TSZ-LÁTOGATÁS Csütörtöki napon jártak Ba- Iatonendréden a balatonújla- ki Üj Élet Termelőszövetkezet vezetői, másnap otthon az elnök, a párttitkár, a főagronó- mus és a főkönyvelő a ma jorban mindent szemügyre véve azon tanakodtak, mit és hogyan valósíthatnának meg mihamarább a frissen szerzett tapasztalatok alapján. Beszélgetésükből — amit inkább hangos gondolkodásnak vehetnénk — kivált két téma kapta meg a figyelmemet. Borjú- nevelőt kellene sürgősen csinálni esetleg valamilyen átalakítással — mondták; az istállókat szemlélve meg azt latolgatták, hogy a termény elhelyezésével felszabadi thatnák a magtárpadlást baromfitenyésztés céljára. Ügy, ahogyan az endródiek csinálják, ahogy tegnap náluk látták. Erről ott, az újlaki majorban régebbi és régi tsz-láto- gatások jutottak eszembe. Jómagam is jártam — úgy tízegynéhány évvel ezelőtt látogatókkal termelőszövetkezetekben. Egyéni gazdák keltek útra, hogy néhány faluval odább körülnézzenek már legalább egy lépéssel előbbre tartó paraszttársaik portáján. Igyekeztek szót váltani velük, megnézték az összefogás első látható bizonyítékait, kíváncsiskodva kérdezősködtek, mi is valójában az a szövetkezet, és hogyan is élnek, egyáltalán megélnek-e benne a tegnap egyéni gazdái. Mit tartogat számunkra a közösködést hozó holnap? — ez a többnyire nyugtalanító kérdés ott vibrált a vizsgálódó szempárokban. Ebben az időszakban a szervezett tsz-látogatásoknak egyetlen kifejezett célja volt: megismertetni az egyéni gazdákkal a gyakorlatban immár testet ölteni kezdő szövetkezeti eszmét; megmutatni nekik: íme, lássák tulajdon szemükkel, hogy mi is az a téesz vagy a téeszcsé. Ezzel a személyes tapasztalatszerzéssel igyekeztünk előmozdítani, hogy egyrészt ismerkedjenek valamelyik közös gazdasággal: szabaduljanak meg a jórészt letűnt rendszer rémisztgetése, elrettentő propagandája hatására kialakult »-kolhozellenes- ség« nyomasztó érzésétől, ne adjanak hitelt a tsz-paraszti elszegényedés céltudatosan költött, új keletű rémmeséinek; másrészt arra törekedtünk, hogy lássák meg és lássák be: íme, meg lehet élni a közös munka alapján, sőt ismerjék föl: csakis így boldogulhat jobban a parasztember. Tehát ezeknek a látogatásoknak és személyes paraszti találkozásoknak a szervezése tudatos és tervszerű folyamatot alkotott: gyakorlatiasan szolgálta a mezőgazdaság szocialista átépítésének előkészítését, minden magyarázó szónál hitelesebben hirdette, hogy ez lesz a csírájában ugyan még csak most bontakozó, de biztonságos paraszti jövendő. Az elsősorban propagan- disztikus jellegű célokat más követelmények váltották föl, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom általánossá vált a falun. Élénk érdeklődés kezdetének — illetve a mar fölkeltett tapásztalatszerzési kívánság ébren maradásának — lehettünk tanúi ekkor. Most már szövetkezeti parasztok mentek szövetkezeti parasztokhoz tapasztalatot gyűjteni, tanácsot kérni a meginduláshoz. Ti hogyan és mivel kezd- tétek? A gvűlésen valóban -á- laszthatunk vezetőt magunk közül? Mi az, hogy brigád vagy munkacsapat? Hogyan szerveztétek meg annak idején az első közös vetést? Igaz, hogy a munkaegység kiszámításához van útmutató könyv? — ezek a gondok, az új kezdés, az egyéni parasztgazdálkodástól merőben eltérő élet- és gazdálkodási forma bevezetésével járó kérdések foglalkoztatták akkor a belépők tömegeit. Akiknek nem szerveztek hivatalosan látogatást, azok az új kezdők is igyekeztek megszerezni és hasznosítani a jártasabbak tapasztalatait; a mozgalom gyümölcsöz- tette az elsők, az úttörők kipróbált módszereit. És itt vagyunk a mában. Előtérben a gazdálkodás, a gazdaságosság követelményei. Összekapcsolni a tudományt a gyakorlattal; hasznosítani minden helyi adottságot; keresni a jövedelem növelésének új meg új lehetőségeit; nemcsak munkára bírni, hanem tisztességes megélhetéshez is juttatni az embereket — ugyan van-e szövetkezet, amelynek jelenét, jövőjét nem formálják ezek a gondolatok? Eltelt már egy — ha történelmi mércével nem is, de emberileg igenis mérhető — időszak az alakulás óta, s ebben a szakaszban a párt politikája nem vett fordulatot sem jobbra, sem balra; o szövetkezeti parasztság döntő többsége tapasztalatból tudja, hogy a közös gazdálkodás végérvényes forma, és saját anyagi érdeke meg tulajdon gyermekeinek jövője megköveteli, hogy szövetkezetét évről évre szilárdítsa, napról napra erősítse, erre az életformára tartósan és jól rendezkedjen be. Ezért is tör fel elemi erővel az egymástól, a jobbaktól való tanulás gazdagabb jövőt igenlő szándéka. Ezt fölismerve aligha van fontosabb kötelességünk, mint az eddiginél hatékonyabban, intézményesen biztosítani a bevált termelési, szervezési, gazdálkodási módszerek átadását, általános elterjesztését. Az alakulás óta eltelt néhány esztendő elegendő volt arra, hogy itt is, ott is felhalmozódjanak kincset érő tapasztalatok. Egy-egy szövetkezet rendszerint csak egyetlen vagy mindössze néhány dologban előzte meg környékét. Nála ezt érdemes megfigyelni megfigyeltetni. Másutt egyéb gazdálkodási ágban, termelési eljárásban vagy üzem- szervezési módszerben értekei olyan kimagasló eredményt, amit a falu határain kívül is produkálhatnak anélkül, hogy a próbálkozással óhatatlanul együtt járó átmeneti vagy részleges sikertelenség kockázatát vállalniuk kellene. Tanuljunk egymástól úgy, hogy közvetlenül ismerjük meg egymást — jogos igény, okos törekvés ez. Így válnak közkinccsé a helyenként saját ötletből, hasznosnak ígérkező elgondolásból a gyakorlatba átültetett, kipróbált, bevált tapasztalatok. Ilyenek megismerése végett mentek el a balatonújlakiak Balatonend- rédre. Volt mit hazahozniuk tarsolyukban. A személyes látogatás eligazította, gondolkodásra, sőt ami a legfontosabb: máris cselekvésre késztette őket. Nézik, vizsgálják, latolgatják a majorban, hogy mi hasznosat csinálhatnának ők is úgy, ahogy tegnap náluk láttáit. Ebben van az ilyen közvetlen tapasztalatszerzésnek gondolatokat ébresztő ereje, ezért hozhat az ilyen mai tsz-látogatás számottevő politikai, mozgalmi, anyagi hasznot. Komarov űrhajós a Hold-utazás kilátásairól A Paris Match beszélgetést közöl Komarov ezredessel, az 1964 októberében három utassal fellőtt első Voszhod pilótájával. Komarov ezredes szerint a Luna 9. sikere bebizonyította, hogy a Szovjetunió megoldotta az űrhajók Holdra szállásának problémáját, a Luna 9. fényképfölvételei pedig megerősítették, hogy a Hold felületének legalábbis egy része alkalmas a leszállásra. Az ember megjelenése a Holdon már nem hosszú idő kérdése — mondotta. Legközelebb emberek teszik meg a kísérleti kutyák által befutott utat 900 kilométeres távolságban a Földtől. Az első Hold-űrhajónak, Komarov véleménye szerint, négy utasa lesz: egy vezető pilóta, egy mérnök, egy orvos és egy fizikus. Első alkalommal előreláthatólag csak nagyon rövid ideig maradnak a Holdon, a későbbi utazások azonban legalább 14 napig tartanak majd. (MTI) Mobutu meneszt i a parlamentet A Reuter és az AP a léo- poldville-i rádió adására hivatkozva gyorshírben jelenti, hogy Mobutu elnök átvette a törvényhozói hatalmat. Az erről szóló elnöki rendelet a kongói kabinet keddi ülése után született (MTI) Oj akciók Vietnam békéjéért! Helsinkiben lesz a Béke-világtanács legközelebbi ülése A jövőben nem tartanak béke-világkongresszusokat Június 13-ra Helsinkibe hívták össze a Béke-világtanács legközelebbi ülését — jelentették be kedden az Országos Béketanács székhazában tartott nemzetközi sajtókonferencián. Dr. Réczei Lászlónak, az Országos Béketanács alelnökének megnyitó szavai után Isabelle Blume, a Béke-világtanács ügyvezető elnöke és a Béke-világtanács elnökségének több tagja ismertette a béke-világmozgalom vezérkarának budapesti ülésszakán lezajlott véleménycserét és az elnökség hétfői tanácskozásán elfogadott határozatokat. Megállapították, hogy a budapesti ülésszak, amelynek a szokásosnál is nagyobb volt a jelentősége, mert programjában — most első ízben — csaknem hatvan ország képviselőinek részvételével a Béke-világtanácshoz tartozó nemzeti mozgalmak vezetőinek értekezletét is megrendezték, eredményes munkát végzett. A széles körű, demokrati- kus viták eredményeként közös nevezőre, egyetértésre jutottak a Béke-világtanács szervezetének és munkastílusának korszerűsítésével foglalkozó kérdések legtöbbjében. Elhatározták, hogy a jövőben nem tartanak rendszeresen béke-világkongresszusokat, s üléseiken, amelyekre nemcsak egy-egy mozgalom képviselőit, hanem az ezektől függetlenül tevékenykedő neves közéleti személyiségeket is meghívják, nem hoznak a Béke-világtanácsra és a nemzeti mozgalmakra érvényes határozatokat A következő hetekben, hónapokban folytatják az elnökség és a titkárság átszervezésére, munkájának korszerűsítésére vonatkozó véleménycserét, s ennek alapján döntenek majd arról, hogy Joliot-Gurie, illetve J. B. Bem al utódjául új elnököt válasszanak-e, vagy egy szélesebb testületre bízzák az irányítást Mind a nemzeti békemozgalmak vezetőinek értekezletén, mind az elnökség ülésén megkülönböztetett figyelemmel tanulmányozták a vietnami kérdést. Határozatban bélyegezték meg, hogy ács Egyesült Államok Dél-Viet- namban nyíltan és mind nagyobb méretekben vet be mérgesgázokat és vegyi anyagokat, jóllehet ezek alkalmazását a nemzetközi törvények is tiltják. Egy másik dokumentumban az 1954-es genfi egyezmények durva megsértése ellen tiltakoztak. Arra szólították a népeket, hogy csatlakozzanak a március 25-re és 26-ra Washingtonban tervezett tüntetések részvevőihez, s követeljék az Egyesült Államok vietnami agressziójának megszüntetését, ítéljék el a háború kiterjesztésére irányuló mesterkedéseket, A Béke-világtanács elnöksége arra szólította a kormányokat, hogy a népek követeléseinek szellemében tegyenek újabb lépéseket az általános leszerelés útján. A föld alatti atomfegyver-kísérletekre is terjesszék ki a moszkvai részleges atamcsen degyezre ényt, vállaljanak kötelezettséget, hogy elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvereket, kössenek egyezményt a nukleáris fegyverek gyártásának betiltására, s kezdjenek hozzá a meglevő készletek megsemmisítéséhez. Ismételten felhívta a népek figyelmét a nukleáris fegyverek továbbterjedésének veszélyeire. Elítélte azokat a mesterkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a revansista Nyugat-Németország Is az atomrrvonopólium részesévé váljék. (MTI) Április 1-től új tüzelőanyagárak A kormány tavaly decemberi határozatának megfelelően április 1-től megváltozik a szilárd tüzelőanyagok ára. A MEGYEI TANÁCS VB ÜLÉSÉNEK NAPIRENDIÉN: Á falusi művelődési otthonok és klubok helyzete A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnap délelőtti ülésén megvitatták a falusi művelődési házak és klubok helyzetét, tartalmi munkáját és fejlesztésük kérdéseit A művelődésügyi osztály előterjesztése megállapította, hogy a falusi művelődési otthonok tartalmi munkája javult A falu szocialista változásaihoz, a termelőerők fejlődéséhez és az objektív szükségletekhez viszonyítva azonban lassú a haladás tempója. Ennek főbb okai: a népművelés hagyományos formái Somogybán is sokat változtak, azonban a személyi és tárgyi hiányosságok, a fluktuáció, a falusi értelmiség nem kielégítő aktivitása fékezik vagy gátolják a fejlődést. A jelentés alapján — sok ellentétes véleménnyel — hosszú vita bontakozott ki a népművelésben mutatkozó hiányosságokról, az irányítás a társadalmasítás, a népművelés tartalmi és formai kérdéseiről. Honfi István, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese hozzászólásában kiemelte: Kikre terjesszük ki a népművelés hatókörét? Az élet, a fejlődés követelménye, hogy az egész társadalomra. A népművelés mindenekelőtt tudatos önképzés, ebben kell előbbre lépnünk. Meg kell teremtenünk a falusi népművelés kibontakoztatásához szükséges differenciált formákat, amiket mindig a tartalom hatáim'z.7nn A hozzászólások és a jelentés behatóan foglalkoztak a falusi népművelés különböző formái vaL Az ismeretterjesztésben legnépszerűbbek a különféle akadémiák. Viszont egy félreértés miatt indokolatlanul csökkentették az előadások számát, Nagy hiba az is, hogy nem használják ki kellően a tv nyújtotta lehetőségeket, s kevés a helyi szakemberek vezetésével megrendezett vita, ankét is. A klubok még nem töltik be társadalmi szerepüket. Hiányzanak a jól képzett klubvezetők, szegényesek a tárgyi föltételek. A műkedvelő művészetben új műfajok (pl. irodalmi színpad) bontakoztak ki. viszont sokat hanyatlott a kórus- és a néptáncmozgalom. Az érdektelenség, a gazdasági vezetők közönye sok vállalkozásnak állja útját; gyakran változik a csoportok összetétele, belső tartalmi nevelő munkájuk pedig fejletlen. A művelődésügyi osztály jelentése kiemeli: -A művelődési otthonok és klubok tartalmi munkájának javítása végett következetesebben érvényesíteni kell a szocialista eszmeiséget.« Az intézmények működtetéséhez azonban mindenekelőtt életképes társadalmi vezetőségre van szükség — hallottuk szinte egybehangzóan a vitában. Sajnos ma még eléggé általános, hogy túlzottan a pedagógustól várnak minden ere-’"' Kétségtelen, a népművelésben ma is a nevelőkre hárul a legnagyobb feladat. Azonban a falu többi értelmiségi dolgozója nélkül nem lehet teljes, nem lehet eredményes a falu és a város közötti különbség csökkentése. Rendkívül nagy és fontos feladat még a jövőben — a szellemi erők összehangolása mellett — a kulturális élet anyagi erőforrásainak egyesítése, különös tekintettel a művelődési otthonolc, intézmények közös fenntartására. Ezen a téren a falu gazdasági vezetőinek kell szemléletükön sokat változtatniuk — hangsúlyozta a többi között összefoglalójában Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese. A jelentés foglalkozik a művelődésügyi intézmények fejlesztésének a tervével is. Ennek alapján 1970-ig felépül a siófoki művelődési ház; hat új művelődési otthont és negyvenhárom művelődési termet, klubot létesítenek. A megyei tanács és községeinek felújítanak ezenkívül 38 intézményt, és mintegy 160-at új berendezéssel látnak el. A vb Sási János vb-elnök- helyettes elnökletével utasította a művelődésügyi osztályt, hogy a művelődési otthonok tartalmi munkájára vonatkozóan dolgozzon ki irányelveket. Ezután az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének lehetőségeiről tanácskozott a végrehajtó bizottság. W. E. A szénféleségek ára átlagban 25 százalékkal, de 20-tól 30 százalékig, a brikettek ára pedig 13-tól 32 százalékig emelkedik. A lignitbrikett ára nem változik. A koksz- és a tűzáfaféleségek ára átlagban szintén 25 százalékkal lesz magasabb. A Belkereskedelmi Minisztérium az új tüzelőanyagárakat tartalmazó árjegyzékeket a hó végéig eljuttatja a tüzelőanyag-kereskedelmi vállalatokhoz. Az új fogyasztói árakat a megrendelő irodákban, a telepeken és a boltokban kifüggesztett árlapokon hozzák a vevőközönség tudomására. A megrendelő irodákban és a telepeken március 28-a és 31-e között leltározás miatt nem vesznek föl megrendelést. A kis telepeken (pincékben) kis tételekben ezekben a napokban is lehet vásárolni. A lakások távfűtési dija az 1966—67. évi fűtési idénytől kezdődön légköbméterenként 1,80 forinttal emelkedik. A tömbfütéssel ellátott lakóépületekben is a távfűtésivel azonos összegű díjat kell fizetni. Ez a tömbíűtéses lakóépületek nagy részében a jelenlegi díjak csökkentését jelenti. A központi fűtéses lakosok fűtési díját a tényleges üzemben tartási költségek alapján kell kiszámítani. A jelenlegi fűtési díj tehát a felhasznált tüzelőanyagok áremelésének megfelelően módosul. Azokban a központi fűtéses lakóépületekben, amelyekben a díjat állandó összegben állapították meg, az 1966—07, évi fűtési idénytől kezdődően szintén át kell térni a tényleges üzemben tartási költségek alapján való díjelszámolásra. A melegvíz-szolgáltatás díja a távfűtéses lakóépületekben nem emelkedik; változatlan marad a központi fűtéses lakásokban is. (MTI)
