Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

MILYEN LEGYEN A HÁZIKERT? A városi családi házak és a falusi házak kertje csak­nem mindenütt egyforma. Virágok az ablak alatt, zöldséges ágyasok, néhány gyümölcsfa a ház mögötti kertben. A ház előtti kis­kertben pedig országszerte azonos virágok pompáznak: árvácska, szegfű, szépasz- szonyszem, porscsina, őszi­rózsa, krizantém. Szinte hagyománnyá vált, s valljuk be, egyhangúvá is az ilyen kert. A városi lakótelepeken parkok, zöld gyepfelületek töltik ki a házak közötti te­ret, s e zöld területeken egy-egy foltszerű virágelhe­lyezés szépségével vonzza a tekinteteket. Mennyire más a kis házak virággal zsúfolt kertje, s mennyire más a lakóterületek virágosított parkja. Mit tehetünk hát, hogy a házak előtt a kis­kert, de különösen a városi házak kertje — a lakóépü­let része legyen, s a fel­üdülést, pihenést szolgálja? A házikertek korszerűsí­tésére külföldön is törek­szenek. Ezt példázzák a kü­lönféle lugasok, erre utal a kis területen kövekkel, gyepszőnyeggel és vízfelü­lettel »berendezett« lakó­kert. A ház előtti virágos kert vonzóbb lesz, ha a vi­rágokat csoportosan vetjük. A több helyen kialakított gyepszőnyeg, néhány szikla­darab is egyénivé teheti a városi családi házak virá­goskertjét. Száműzni kell a kerti törpét vagy a kacsalá­bon forgó gipszvárat. Egy kis asztal, két kerti szék még a ház előtti virágos­kertben is megteremtheti a vendégfogadásra alkalmas helyet. A ház mögötti kert több­féle lehetőséget kínál arra, hogy a munkában megfáradt ember pihenését szolgálja. A tél utolsó napjaiban már érdemes tervezgetni arról, hogyan lehet átalakítani, milyen legyen? A gyümölcsöskert egyik sarkában, néhány árnyas fa alatt jelölhetjük ki a pihe­nő részt. Elkeríthetjük ezt hántolt ágakkal, nidpallóval vagy egymás tetejére lyuka­csosán felrakott vöröstégla­fallal. Asztalt, padot állítha­tunk gyalulatlan deszkából, de kinevezhetünk párnával letakart lapos kődarabokat is ülőhelynek. A lapos, fe­hér kvarc vagy mészkővel kirakott út megkíméli a zöld gyepet. Itt lehet a gye­rekek homokozója is a hin­tával együtt K. M. Nemcsak a liba tollasodik meg... TÖBB PÉNZE LESZ, ha libahízlalási és toliértékesítési szerződést köt a földművesszövetkezettel. A libahízlalási szerződést kötők állami áron takar­mányt is kapnak. (5510) Kőműveseket és segéd­munkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki, siófoki és környéki épít­kezéseire Kíilönélési pótlékot fizetünk Kaposvár területén családfenntartóknak, napi 15 Ft-ot, nem családfenntartóknak napi 10 Ft-ot, vidéki mun­kahelyeken családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem családfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki iakásbe.jelenté sei rendelkeznek, és állandó lakhelyükre naponta nem térnek haza. Munkás- szállást. üzemi étkeztetést biztosítunk. A fölvé­telkor tanácsi igazold szükséges. Jelentkezés: Ka­posvár, Május 1. utca 5?. és Siófok, Fő utca 200. j _______(52469)j ír ás a szívről A szívérbetegségben szen­vedők száma az egész vi­lágon növekszik. Erre a megállapításra a beható kutatás vezette az orvoso­kat. Bizonyos, hogy az elektrocardiogram nem nyújt biztos diagnózist szá­mos szívbetegségre, de ép­pen így igaz az is, hogy ez a módszer a klinikák közreműködése nélkül gyak­ran téves következtetésekre vezethet. Mégis számos egészséges ember szalad az orvoshoz és arra kéri őt, hogy elektrocardiogramot készítsen. Hogy ezt a vizs­gálatot mennél jobban és gyorsabban elvégezzék, egy nagy párizsi áruházban »Cardioitest« nevű elektro­mos készüléket állítottak fel, amely egy pénzdarab bedobása ellenébén egy pillanat alatt megállapítja az érdeklődő elektrocardio- gramját A páciens kap a géptől egy írást, amely fel­tünteti szívének elektrikus grafikonját, és a rajz alatt elektrocardiografikus ma­gyarázat is szolgál az ava­tatlanok felvilágosítására. „Mi is voltunk fiatalok...64 S ok szó esik manap­ság a fiatalok sza­badidejének jó fel­használásáról, a színvona­las szórakozásról. Különö­sen vidéken okoz ez prob­lémát, ahol még nincs mindenütt ehhez megfelelő helyiség. A szülök találé­konysága megoldhatja ezt a gondot, ha nem feledkez­nek meg arról, hogy »mi is voltunk fiatalok-«. Így a lányok, fiúk esténként ott jöhetnek össze, ahol erre a legalkalmasabb helyet találják. Ezektől a baráti összejövetelektől a »tiszta­szobát« sem kell félteni. Az effajta vendéglátás — szolid keretek között — rendszerint »ki-ki« alapon történik. A lányok apró édes, sós süteménnyel, szörppel kedveskednek, a fiúk pedig kevés itallal se­gítik elő a vidám hét végi tereferét. Mindezt mérték­tartóan, hiszen ezek a ba­ráti találkozók nem a mu­latozást vagy a nagy evés- ivást szolgálják. Egy kis beszélgetés, okos eszmecse­re — irodalomról, zenéről vagy éppen a mindennapi eseményekről — fölfrissíti az embert. A lányoknak jólesik eldicsekedni az újonnan tanult kézimunka mintával, míg a fiúk sakk­vagy szolid káriyacsatát vívnak Akár kézimunka szakkört is alakíthatnak a társaság nőtagjai, bevonva ebbe egy hozzáértő -fel­nőttetí« is, aki időt szán arra, hogy még a szabás­varrás rejtelmeit is von­zóvá tegye. A társasjáték is elősegíti a jó hangulat kialakulását. Különösen, ha olyan, hogy a társaság minden tagja belekapcsolódhat a játékba. A legkedveltebbek a «•Kérdezz-felelek« játékok, ezeket szellemi totónak is nevezhetnénk A játékve­zető a kérdéseket — a tár­saság érdeklődési körének ismeretében — a sport, művészet, irodalom köréből állíthatja össze. Aki nem tud válaszolni, zálogot is adhat. A zálogkiváltás megint sok nevetésre, jó­kedvre deríthet. r r a mód van rá, s a H háziakat nem za­varja, a rádió- vagy magnó hangjára éjfél előtt tánccal fejeződhet be a kellemes este. R. E. SÜTÉS - FŐZÉS PÁROLT SAV-VNYÜ KÁPOSZTA STRASSBURGI MÓDÓN Hozzávalók: 40 dkg nyers sonka* 40 dkg húsos -szalonna, 9 db deb­receni kolbász, 1,25 kg savanyát káposzta, 10 dkg zsír, 1 sárgaré­pa, 2 vöröshagyma, fél liter fehér bor, só, bors, 2 szegfüs-z.eg, 1 fű­szercsomó (zöldpetrezselyem szá­ra, 1 babérlevél, 2 szál kakukkfű* zellerlevél.) A savanyú káposztát megmossuk, felét lábasba tesszük. Belerakjuk a sonkát, szalonnát, sárgarépát, hagymát, amelybe be­szúrtuk a két szegfűszeget, maid betakarjuk a káposzta másik felé­vel. Hozzátesszük a zsírt, megsóz­zuk, borsozzuk, felöntjük a fehér borral és annyi vízzel, hogy a ká­posztát ellepje. Ezután zsírral meg­kent papírral letakarjuk, felforral­juk, fedővel letakarva, sütőben kb. 3 óra hosszat lassan pároljuk. Köz­ben megnézzük, ha a sonka és a szalonna megpuhult, kivesszük. A káposztát rövid lére pároljuk. Mi­előtt kivennénk a sütőből, a kol­bászt is belefőzzük. Tálalásikor a tál közepére halmozzuk a káposz­tát, tetejére rakjuk felváltva a fölszeletelt sonkát, szalonnát és kolbászt. Tojascnagyságú hámozott, főtt burgonyával köri tjük. Saját, rövidre főtt levővel meglocsol va, forrón tálaljuk. CITROMKRÉMTORTA Kész tortalapokból készítjük a következő krémmel: 3 egész tojást egy fél citrom levővel és reszelt héjával 10 deka cukorral gőzön sűrűre keverünk. A tűzről levéve 15 deka vajat adunk hozzá, és le­hűlésig keverjük. A krémmel meg­töltjük a tortalapokat és kívülről is bevonjuk vele. TESTTARTÁSI RENDELLENESSEG GYERMEKEKKEL Egészségtelen fejlődési fo­lyamat következtében nem­csak a szervezet tartóberen­dezéseiben: a csontokban, i akban, izmokban és ízüle­tekben jelentkezhetnek ká­rosodások. A rossz testtar­tás — s e miatt a belső szervek elhelyezkedése és összenyomódása — az egész szervezetet károsíthatja. Az ember testtartása az élővilág fejlődésének meg­határozott szakaszán alakult ki, és lényegében a Föld gravitációs vonzásával el­lenkező irányú. Függ a csontok állapotától, az iz­mok feszülésétől, de ezeken túlmenőéi' az egyén életko­rától, alkatától, erőkészleté­től és lelkiállapotától is. A jó testtartásra az jellemző, hogy a fej és a törzs egye­nesen áll, a vállak és la­pockák egyforma magasak, a lapockák hozzásimulnak a gerincoszlophoz, a mellkas valamelyest kifeszül, a has viszont nem öblösödik előre. Az egész testtartásra jellem­ző, hogy minden kényszere- dettségtől mentes. Mindez természetesen csak a felnőtt emberre érvényes, a gyermekek testtartása egészen más, és hosszú fej­lődés eredményeként éri el a fent említett testtartási jellemzőkot. A fejlődésben azonban — főként gyer­mek- és serdülőkorban — hibák csúszhatnak, és ezek­nek egy életre szóló, követ­kezményei lehetnek. Ilyen szempontból különösen há­rom kritikus időszak alatt kell ügyelni gyermekeink testi fejlődésére. Az első veszélyes időszak a támasztószövetek szem­pontjából a csecsemőkor ne­gyedik hónapjában kezdő­dik, és az ülési, illetve ál­lási perióduson túl terjed. Ilyenkor, az állás és járás megtanulásával alakul ki a gerincoszlop jellegzetes gör­bülete. Ha a csecsemőt túl korán ültetik, vagy állan­dóan karon hordják, a vi­szonylag még puha gerinc­oszlop a korai igénybevétel miatt elgörbülhet. Soha jó­vá nem tehető kár származ­hat abból is, ha a csecse­mőket az ágyban vagy gyer­mekkocsiban puha, tollas derékaljra vagy fejpárnára fektetik, mert ilyenkor a ge­rincoszlop hátragörbülhet. A második kritikus idő­szak öttől hétéves korig ter­jed. Ekkor változik át a kisgyermek gömbölyű, puha és telt alakja az iskolás- gyermek vékonyabb, nyú­lánkabb alakjára. K válto­zás következtében a gyer­mek szervezete mindenféle környezeti befolyásra érzé­kennyé válik. A hosszas ülőhelyzet a térd- és kön- nyökizület behajtása miatt gátolja a test jó vérellátását is. Érthető tehát, ha így a gyermekek könnyen elfárad­nak és pihenő testtartásba süllyednek. Fokozódik ilyen­kor a gerincoszlop görbüle­te, a mellkas elöl belapul, a vállak előre és lefelé lógnak, a has előre kiöblö- södik. Tíz és tizenhat év között a gyermek és az ifjú tám- szöveteit szintén veszély fe­nyegeti. Ilyenkor meggyorsul a növekedés, és ez az egész szervezetet az érési folya­matra állítja be. A koirral Gerincferdüléses gyermekek gyógytornája. együtt járó fokozottabb ér­zékenység hátrányos lehet a támasztószövetei-re. Éppen ezért a j > iskolai bútorok, megvilágítás mel­lett fontos védelem a rossz testtartás ellen az iskolai testnevelési oktatás, vagy a tanítás utáni testmozgás. Ez erősíti az izmokat, inakat, anélkül, hogy egyoldalúan terhelné meg a szervezetet. H. J. MENNYIT NO A GYERMEK A gyermeknek nemcsak a méretei különbözők a na­gyokétól, hanem az arányai is. Nézzük először a gyere­kek testmagasságát. összehasonlítási alapul a felnőttek testméreteit kell venni. A felnőtt férfiak és nők átlagos magassága 161,5 centiméter. Az újszülöttek átlagos testhossza 50 cm. So­kan azt gondolják, hogy a gyerek akkor nő egészsége­sen, ha minden évben ugyan­annyival gyarapszik. Mivel a huszadik életév után már minimális a növekedés (alig több egy centiméternél), holott az öregkori termet­csökkenés meghaladja a 3 centimétert), könnyű kiszá­mítani, hogy e gondol aitme- net szerint 5,575 cm-t kelle­ne nőni a gyerekeknek. Az a gondos szülő, aki en­nek a szabálynak az állítóla­gos érvénye szerint próbálja gyermekének az ajtófélfára jelölt magasságát évente el­lenőrizni, ugyancsak ráncol­hatja homlokát, mert a gyer­mek növekedése sehogy sem engedelmeskedik ennek az elképzelésnek. A szülő ag­gódva nézegeti a népszerű könyvek vagy utcai mérle­gek adatait: annyi centimé­ter magasnak kellene len­nie az ilyen vagy olyan korú gyermeknek, és a gyermek nem annyi! Meg­szállja a fölösleges aggoda­lom: miért marad el gyer­meke növekedése? Először vegyük számba a következő törvényekét; ag újszülött első életévében 25 centimétert nő, az ötödik életévében 8 centimétert, a hetedikben pedig csak 3 centiméter a növekedés. Pontosan 5,5 centiméteres gyarapodás szinte egyetlen évben sincs. A fiúk és a lányok külön­bözőképpen nőnek. Már a születéskor van némi kü­lönbség a fiúk javára. Ez tízéves korig megmarad, de átlagosan sohasem ér el egy centimétert. A tizenegyedik életévben a lányok utol­érik, sőt alaposan elhagyják a fiúkat: a tizenhárom éves lányok átlagosan négy cen­timéterrel magasabbak a fiúknál. Tizennégy éves kor­ban azonban végleg lema­radnak a fiúk mögött. A felnőtt férfiak átlagosan 11 centiméterrel magasabbak a nőknél Az átlagtól eltérő gyerek még nem feltétlenül abnor­mális. Lehet, hogy egyik­másik szülő figyelembe vet­te az előző két körülményt, és mégis összeráncolt hom­lokkal áll a családi mér­céül szolgáló ajtófélfa mel- •ett. Tegyük fel, hogy tizen­öt éves fia csak 148 cm magas, holott a táblázat szerint már 158 centiméter­re kellett volna nőnie, sőt osztálytársai közül nem is egy 168 centiméterre nőtt. Hát normális lenne ez a gyerek? Persze, hogy nem lehet minden kamasz haj­szálra egyforma, de azért húa centiméteres eltérés mégiscsak sok! Azonban efc- kora eltérés még normális. Az átlagos és a normális távolról sem azonos. A »normális variánsok« oly­kor 20 centiméterrel is el­térhetnek egymástól. Rend­ellenes növekedésről csak akkor beszélhetünk ebben a korban, ha a középértéktől ennél is nagyobb mértékű az eltérés, de a legtöbb esetben még ez sem ok az aggodalomra. Mit kell tudni ezek után a gyermeke test­hossza miatt aggodalmasko­dó szülőnek? Ne eméssze magát a centiméterek miatt, mert legtöbbször nincs pá komoly oka. Azok a ritka esetek, amelyekben valóban betegesen gyors vagy lassú a növekedés, nagyon fel­tűnőek. Az iske’ orvos ilyenkor feltétlenül alapos kivizsgálásra küldi s tanu­lót A mértékek tehát nem sok újat árulnak el a «vérek­ről, legföljebb azit, amit úgy­is mindenki tud, hoév ki­sebb a felnőtteknél, '•’’"hbet mondanak az arányok, A felnőtt fejének szát nagyjából nyolcszor ' t rá­mérni testhosszára. új­szülöttét viszont csal- -égv- szer. Az újszülöttre' * 1 diát igen nagv a feje, ér , rövi­dek a végtagjai. A "'’nőt­tek testű összárak m-itnem a felét teszi ki a tát» má- '-’ek 1 '*rv^:5cro-i’oV n i-~"'-orlóf TT ’ 'ciü“ lünbségek csak fokozatosa»» tűnnek el.

Next

/
Thumbnails
Contents