Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-17 / 40. szám

Csütörtök, 1.966. február 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP HARCBAN A VÍZ ELLEN A gyors hóolvadás és az esőzések következté­ben az ország több ré- ' szén nagy belvizek ke­letkeztek. A vízügyi dol­gozók mindenütt áldoza­tos küzdelmet folytatnak a belvizek levezetésére. Képünkön: Éj jel-nappal működnek a szivattyúk. PARTOKTATAS FILMMEL Nem tudom, alkalmazza-e más is a kaposújlaki Kovács Gábor módszerét a megyében, abban azonban biztos vagyok: még nem terjedt el a filmmel szemléltetett pártoktatás szé­les körben. Azért mutatom be a kaposújlaki propagandistát, hátha máshol is kedvet kap­A fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről A mezőgazdaság várja a legtöbb szakembert Előzetes számítások sízerint e harmadik ötéves terv idő­szakában a népgazdaság kü­lönböző ágazatai több mint kétezer új, közép- és felsőfokú végzettségű szakembert igé­nyelnek megyénkben. A há­romszáznyolcvan mérnökön és a csaknem száz közgazdászon kívül kilencszáz középfokú és háromszázötven fels’fokú technikumot végzett fiatalra lesz szükség. Nagy részüket a mezőgazdaság várja. A követ­kező években egyre több ag­rár- és mezőgazdasági gépész- mérnököt kérnek a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok. A következő öt évben tíz­ezer szakmunkásra is szükség lesz, közülük háromezerre a mezőgazdaságban. E szakmák tíz százalékában érettségi bi­zonyítványt is kell szerezni. A harmadik ötéves terv idősza­kában csaknem ezer új kőmű­vest, ötszáz lakatost, több száz vízvezeték- és gázszerelőt, ezer textilipari és ruházati ipari szakmunkást vár a megye. A termelőszövetkezetekben hét­száz növénytermelő gépész, ki­lencszáz állattenyésztő és több száz zöldségtermesztő találhat munkát magának. Az utóbbi évek tapasztala­tai azt bizonyítják, hogy az általános és középiskolai tanu­lók pályaválasztása igen szűk területre korlátozódott, pedig hazánkban több mint három­száz speciális foglalkozás kö­zül választhatják ki maguknak a fiatalok a legmegfelelőbbet. A tanulók érdeklődési köre a szülők és hozzátartozóik fog­lalkozására vagy az úgyneve­zett divatos szakmákra irá­nyult. így áll elő az a helyzet, hogy a pályaválasztó fiatalok sokszor foggal, körömmel ra­gaszkodnak egyes foglalkozá­sokhoz, más szakmákban vi­szont munkaerőhiány mutat­kozik. Nyilvánvaló, hogy célszerűt­len több szakembert képezni egy-egy foglalkozási ágban, mint amennyire a népgazda­ságnak szüksége van. Ha ezt szem elől tévesztenénk, a szakmunkások nem találnának elhelyezkedési lehetőséget sa­ját szakmájukban. Az ország termelési, technikai fejlettsé­gének foka és a népgazdasági tórv megszabja, hogy hány mérnökre, technikusra van szükség és azt is, hogy milyen legyen a szakmunkások és a technikusok aránya. A pedagógusoknak és az is­kolai KISZ-szervezeteknek fontos feladatuk, hogy a pá­lyaválasztás előtt álló tanulók érdeklődését az adottságaik­nak. rátermettségüknek meg­felelő szakmákra irányítsák. A fiataloknak világosan kell lát­niuk azt, hogy a középfokú képzettség ma már nem je­lent belépőt a »-jobb« foglal­kozási ágakba. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése egyre több művelt szakmunkást kö­vetel. Megyénk munkaerő­szükségletét, ezen belül szak­emberigényét csak úgy lehet kielégíteni, ha a következő években mind több fiatal ke­rül ki a szakmunkásképző is­kolákból. Különösen kevés a szakember az állattenyésztés­ben, a mezőgazdaság gépesített ágaiban és az építőiparban. A megye termelőszövetkezetei­ben csupán 532 közép- és fel­sőfokú agrárképesítésű és számviteli szakember van. Az agronómusok, üzemgazdászok, kertészek harminc százaléká­nak nincs meg a szükséges ké­pesítése. Érettségi bizonyít­ványt a beosztott könyvelők­nek csak 11,2 százaléka tud felmutatni. A tanácsi vállala­tok alkalmazottainak mindösz- sze négy százaléka végzett egyetemet vagy főiskolát. Ezek a számok azt mutat­ják, hogy megyénk, de külö­nösen megyénk mezőgazdasá­ga még nagyon sok közép- és felsőfokú végzettségű szakem­bert igényel. Szakmunkást nemkülönben. Ezért arra van szükség, hogy az iskolát vég­zett falusi fiataloknak leg­alább a fele a mezőgazdaság­ban keressen munkát magá­nak. Az ismert gazdasági in­tézkedések bizonyára elősegí­tik majd ezt a folyamatot. A képzett szakmunkások elhe­lyezkedése a jövőben csak úgy biztosítható, ha az isko­lákból kikerülő fiatalok főleg azokat a munkaterületeket ke­resik, ahol szükség lesz rájuk. Nagy József AZOK A NEMES TETTEK... szett az ötlet, ketten be­másztak a kerítésen, s láncban adogatták be a fát, majd szépen behord- ták a faházba. Ügy dolgoz­tak, mintha gyorsított fil­met pergetnének. Sietni kell bizony, hogy mire ha­zajön a bácsi, helyükön le­gyenek a hasábok. Ebből lesz aztán a meglepetés! Lett is. Először *-tolvaj!*<-t akart kiáltani az öregem­ber, de aztán a kerítésen fölfedezett egy papírlapot: Az Űttörők a hazaért- mozgalomban a pajtások sok nemes tettet hajtanak végre. Sajnos, a »Felnőt­tek Világszövetsége* nem mindig értékeli úgy ezeket a tetteket, ahogy a gyere­kek szeretnék. Nem veszik figyelembe a jóindulatot, a segitökészséget, ha véletle­nül valami félresikerül. Némelyik nemes cseleke­dettel kapcsolatban már vicc is született. Ilyen az alábbi is. Két úttörő beszámol a csapatvezetőnek legújabb nemes tettükről. — Tanár néni, az öcsi meg én tegnap átvezettünk egy nagyon öreg nénit a másik oldalra... — Szép dolog, gyerekek. — Igen, igen, csak saj­nos nagy veszekedés lett belőle. Ugyanis a néni se­hogy sem akart átjönni... Ebben bizonyára több a fantázia mint a valóság. De érdekes esetek történ­nek azért szűkebb hazánk­ban is. A kaposvári járás egyik községében az őrsök ver­senyezve gyűjtögették a Tettek könyvébe a jó cse­lekedeteket. Takarították a tsz-majort, fát vágtak öreg embereknek, segítet­tek a mezőgazdasági mun­kában. Egy délután a Tigris őrs három tagja észrevet­te. hogy a középső dűlőben Szabó bácsi háza előtt nagy farakás áll. A kapu csukva volt, a ház néma, sehol egy lélek. —r Srácok — állt meg Németh Feri —, be kelle­ne hordani ezt a fát, hadd örüljön Szabó bácsi, ha megjön. Különben is csö­pög az eső, még megázik... A másik kettőnek tet­k.___________________________ Itt jártak a tigrisek, Behordták a fát, Segítünk mi mindenütt, Ha számítanak ránk. Méregbe gurult Szabó bácsi, s azon melegében el­ment az iskolaigazgatóhoz. — Hogy az ördög vigye el ezeket a kölyköket — fakadt ki —, mindig azon törik a fejüket, hol árt­hatnak az embernek! Nap­számossal hordattam ki a fát, mert el akarom adni. Mire hazajövök, megint úgy áll a faházban, mint a regiment. Csináljon vala­mit, igazgató úr, mert ha én csinálok, abból nagy baj lesz. Majd adok én ezeknek a tigriseknek! Az igazgató elmosolyo­dott a bajusza alatt, az­tán megnyugtatta az idős embert, hogy hiszen jót akartak a gyerekek, azt hitték, segítenek ezzel. Vé­gül is Szabó bácsi lehig­gadva tért haza. Természe­tesen a pajtások sürgősen visszahordták a fát a ház elé. — Még az a szerencse — jegyezte meg halkan az egyik, amikor végeztek —•, hogy nem hallgattunk Fe­rire, és nem fűrészeltük meg vágtuk fel. Strubt Márta A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Wolff 45-ös típusú Vállalat építési forgódarujára ÉM nehézgépksVöi j gosítvánny . rendelkező , gépkezelőket vesz fők I- wúúivtí&ni lt. —c miadennap a vállalat gépé. s ten, Kaposvár. Május 1. utca 52. (35596) 1 POSTÁNKBÓL MIÉRT NEM SEGÍTENEK? A balatonboglári községi pártszervezet a lakosság pa­naszai nyomán megkérte a 13. számú Autóközlekedési Vállalatot, hogy a diákbusz az új iskola előtt parkíroz­zon, s várja meg a gyere­keket. Többször előfordult, hogy nem várta meg a bog­iári és az ordacsehi tanuló­kat, így például február 3- án. A bogiáriak két és fél kilométert gyalogodnak ha­záig. Sokkal súlyosabb az ordacsehiek helyzete, mivel hat kilométerre van a két község egymástól. Nagyobb megértést és fi­gyelmet kér a pártszervezet a szülők nevében az AKÖV- től. ősze István községi párttitkár FOTOSZAKKÖR A MUNKÁCSY GIMNÁZIUMBAN Parlag Tibor tanár vezetésé­vel eredményes éveit zárt a ka­posvári Munkácsy Mihály Gimnázium fotoszakköre. Az amatőrök lelkesen és ered­ményesen fényképeztek, több fölvételüket iskolai díjazásra javasolták. Kilencszer cserél­ték a szakkör tablóján a ké­peket tavaly. A képek na­gyon tetszetitek a diáktársak­nak és a tanároknak is. A legtöbb képen a nyári emlé­keket örökítették meg a szakkör tagjai. A balatoni vitorlásoktól a soproni mű­emlékekig, a pöstyéni bar­langig sok tájat mutatott be a gimnázium szakköre. Ha­marosan azonban új tagokat kell keresni, mert a negye­dikesek búcsút mondanak az iskolának. Gelencsér Magdolna Kaposvár, Honvéd u. 28. ROSSZ A MÉRLEG! Miért nem javítják meg a kaposvári állomáson elhelye­zett mérleget? Szerettem volna megméretkezni január 29-én és 30-án. Sok húszfil- léresit bedobtam, míg végül húsz kilót mutatott a mér­leg (!). A mérleget használó utasok nevében kérem, hogy intézkedjék a kölcsönző vál­lalat. F. L. Szekszárd Vörös Géza, a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat kaposvári bolt­jának vezetője közölte, hogy rend­szeresen ellenőrzik a mérlegeket. Sajnos, nemcsak húszfilléreseket dobnak be az emberek a pénz­bedobó nyíláson, hanem sarok­vasat, üvegcserepet, vasúti jegyet, fémlemezeket is. Tehát nem min­den esetben a mérleg a hibás. A vasútállomáson levő személy- mérleg újra üzemképes; a bolt köszöni a figyelmeztetést, ezután gyakrabban ellenőrzi a mérlegek állapotát. nak rá, hogy felhasználják ta­pasztalatait. Elöljáróban elmondom a ka­posújlaki repülőtér fiafial han- gárrnes teréről, hogy hét éve vezet pártoktatást a községben. Az első perctől vetített rövid­filmeket a foglalkozásokon. 1959 előtt nem volt rendszeres pártoktatás Kaposújlakon. Tartottak ugyan két-három előadást, de aztán lemorzso­lódtak a hallgatók, be kellett fejezni az oktatást. Kovács Gálbor hét hallgatóval kezdte el 1959-ben az Időszerű kérdé­sek tanfolyamát. Minden év­ben nőtt a létszám, 1961-ben elkezdték a Marxizmus—leni- nizmus tanfolyam kétéves tan­anyagát. Az idei pártoktatási évben a Politikai gazdaságtan mezőgazdasági tagozatára jár­nak a falubeliek. S hogy meny­nyien? Huszonhárom a lét­szám, ebből tizenhármán tsz- tagok. A hallgatók többsége pártonkívüli; tíz asszony és lány van közöttük. Néhányan kezdettől fogva tanulnak, így például Cseh János és a fele­sége, Légrádi Ferenc, Beck Já­nos, Kovács József, Bók János, Torma Aranka KISZ-titkár. Hogyan biztosította a propa­gandista a vetítés tárgyi fölté­teleit? Filmet a megyei film­tárból hozatnak, a kölcsönzési dijat a termelőszövetkezet áll­ja. A vetítőgépet a repülőtér­től kapják az MHS engedélyé­vel. Megkérdeztem Kovács Gá­bortól, hogyan szemléltette az idén elhangzott előadásokat. — Például a Termelés—ön­költség—jövedelem a termelő- szövetkezetekben című téma tárgyalásakor a hajdúböször­ményi tsz-ek közös baromíi- kombinátjáról vetítettünk. A húszperces film annyira meg­fogta a hallgatókat, hogy ők maguk mondták el az agrár­ipari egyesülés előnyét, hasz­nát. Szó volt az anyagban ar­ról, hogy a férfi tagság elöre­gedése nagyobb arányú, mint a nőké. Ezt támasztottuk alá a Hol vagytok, fiatalok? cí­mű filmriporttal. A riporter például megkérdezte egy fia­talembertől, miért hagyta ott a falut, hiszen a kirakattisztí­tással nem keres annyit, mint odahaza. Azt felélte rá: »Más is elmegy a tsz-ből.« Cseh Já- nosné talpraesetten érvelt amellett a következő foglalko­záson, hogy nagyobb a lehető­ségük a fiataloknak falun, ha becsületesen dolgoznak. A Gé­pek a mezőgazdaságban 1—11. című kisíilmmed a mezőgazda­ság gépesítését, az Amíg a ha­tárig eljut című filmmel a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari exportot szemléltettem. Persze előfordul, hogy nehéz filmet találni a tómához. Ami­kor megyénk húszéves fejlő­déséről Deszélgettünk, kényte­lenek voltunk a Magyarország egy napja és a Szomjúság cí­mű filmekkel beérni. .. — Miért iktatta be a vetí­tést a pártoktatás programjá­ba? — Szerintem sokkal jobban megmarad az emberekben, amit nemcsak hallanak, ha­nem Iáinak is. Megvallom, ért már olyan vád, hogy az embe­rek csak a ve­títés miatt jár­nak oktatásra. Cáfolatként nem vetítettem két-három fog­lalkozáson. Ugyanúgy el­jöttek.' Az az igazság, hogy a film nélkül is jönnének a fa­lubeliek, a szemléltetés azonban job­ban fölkelti az érdeklődést, színesebbé te­szi az anyagot* ||j Amikor el­kezdődött az oktatás hét év­vel ezelőtt, úgy kellett szóra bírni az em­bereket. Ma már annyi a je­lentkező, hogy gondolkozni kell, kinek adjon szót az oktatás vezetője. Az érdeklődés, az aktivitás, a rendszeres oktatás Kovács Gá­bor propagandista érdeme. — Rendkívül jóleső érzés* amikor pártnapon, taggyűlé­sen felhasználják az oktatáson tanultakat a hallgatóim. Ilyen­kor érzi az ember, hogy gyü­mölcsözik, amit megtanított a foglalkozásokon... Kovács Gábor megmutatta, milyen könyveket kapott a Kaposvári Járási Pártbizott­ságtól az oktatásban végzett jó munkájáért Nagyon büsz­ke rá. Egy azonban igen bánt­ja. Minden eligazításon ajánl­ja módszerét a propagandis­táknak, de nem akad követő­je. Kovács Gáborral együtt azt remélem, hogy hamarosan be­vonul a film is a pártoktatás­ba, ahol megvannak a tárgyi föltételek. Lajos Géza Ülést tartott a siófoki járási népfrontbizottság (Tudósítónktól.) Legutóbbi ülésén két fon­tos kérdésről tárgyalt a Haza­fias Népfront siófoki járási bizottsága. A veszélyeztetett környezetben élő fiatalokról és a magatehetetlen, elhagyott öregekről dr. Gáspár József gyámügyi előadó, az alkoholiz­mus elleni küzdelem felada­tairól Bíró Józsefné szociálpo­litikai előadó tájékoztatta a járási bizottságot. A bizottság a beszámolók, illetve a vita után több hatá­rozatot hozott. Többek között, hogy a tanácsokat és a tömeg- szervezeteket fölkérik a gyám­ügyi munkának és az alkoho­lizmus elleni harcnak a tá­mogatására. Ez utóbbiba be­vonják a vendéglátóhelyek ve­zetőit is. Elhatározta a bizott­ság azt is, hogy a Népfront aktíváival a nyáron ellenőrzé­seket tartanak a Balaton-par- ti szórakozóhelyeken. Fölvételre keresünk autó­szerelőket. Jelentkezés a Ka­posvári Cukorgyár répaosztályán (3609)

Next

/
Thumbnails
Contents