Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-15 / 38. szám
Kedd, 1966. február 15. 5 SOMOGYI NÉPLAP Jogászunk válaszol A családi pótlék fölemelt összegéről Olvasóink tájékoztatására ismertetjük az 19W. február 1-én életbe lépett szabályokat a családi pótlék fölemelt összegéről. A dolgozónak két gyermek után — az egyéb föltételek fennállása esetén — folyó évi február hó 1. napjától havi 300 forint összegű családi pótlék jár. Három gyermek után a családi pótlék összege havi 510 forint. Minden további gyermekre gyermekenként még havi 170 forint ösz- szegü családi pótlékot folyósítanak. Az egyedülálló dolgozó nő családi pótlékát egy gyermek után havi 140 forintra, két gyermek után havi 340 forintra emelték föl. Három vagy ennél több gyermek után az e'őző bekezdésben említett összegek szerint jár a családi pótlék az egyedülálló dolgozó nőnek is. Az egyedülálló dolgozó nő egy gyermek után abban az esetben is jogosult családi pótlékra, ha a gyermek egészséges. Egyedülálló dolgozó nőnek számít a családi pótlék szempontjából az özvegy, a leányanya, a férjétől külön élő nő, a férjétől törvényesen elvált nő, továbbá a házassági kötelékben nem élő leánytestvér, nagyanya és nevelőanya: vagy akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít; vagy akinek férje testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt legalább hat hónapan át keresőfoglalkozást fo’ytstni nem tud, jövedelme nincsen, és családi pótlékra nem jogosult, továbbá, akinek férje előzetes letartóztatásban, biztonsági őrizetben van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Az egyedülálló dolgozó nőnek járó csa'ádi polákot folyósítják annak a nőnek is, aki a lakásviszonyok miatt nem él külön lakosban, a háztartási életközösséget azonban megszüntetne, és igazolja, hogy a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban, vagy a bíróság (a gyámha óság) az ő vagy gyermeke részére tartásdijat állapított meg. A családi pótlékra jogosultság szempontjából nem lőhet egyedülálló nőnek tekinteni azt, akinek éiettársa van, mindaddig, amíg az együttélés fennáll. A férfi dolgozónak is jár egy gyermek esetén havi 140 forint összegű családi pótlék abban az esetben, ha a gyermek testi vagy szellemi fogyatkozása miatt teljesen munkaképtelen, és mások ápolására, gondozására szorul, s gyermekének ez a fogyatkozása — orvosi igazolás szerint — 16. életévének betöltése, továbbtanulás esetén a középvagy a középfokú iskolai tanulmányok befejezése, legföljebb azonban a gyermek 19., hv pedig ipari tanuló, akkor a 18. évének betöltése előtt keletkezett. Annak a dolgozónak, aki két gyermek után jogosult családi pótlékra, és ezek közül az egyik gye mek vagy mind a két gyermek az előbb említett fogyatékosságban szenved, a két gyermek után havi 340 forint összegű családi pótlék jár. Három vagy több gyermek esetén a dolgozó ilyen esetben is gyermekenként havi 170 for.'nt összegű családi pó lékra jogjsult. Másfél milliárd forint magánlakás-építésre Húszezer családi ház építésére ad hitelt 1966-ra az OTP 40 vidéki városban kezdik el a közművesített telektömbök beépítését A harmadik ötéves terv idején 140 000 lakás épül magánerőből, és 60 000 kerül felújításra Erre a mennyiségre a belkereskedelem biztosit építési anyagot. Minthogy a kora tavasz az építkezések kezdetét jelenti, megkérdeztük az Országos Takarékpénztár illetékeseit, mennyi hitelt biztosítanak 1966-ban magánlakások építéséhez, s előreláthatólag hogyan alakulnak a magánerőből épített lakások hitelakciói. Kérdésünkre az alábbi válaszokat kaptuk: — 1966-ban országosan majdnem másfél milliárd forint építési hitelt nyújtunk a lakosságnak a magánerőből történő lakásépítkezésekhez. A hitel zöme vidékre kerül. Az építők rendelkezésere bocsátott hitelből családi házakat ég társasházlakásokat létesítenek. Ez utóbbiakat javarészt Budapesten és a városokban építik, de természetesen — ha a szükséges előfeltételeket biztosítják — községekben is építhetők társasházak, az OTP ezeket is megfelelő hiteltámogatásban részesíti. 1966-ban kb. 25—27 000 lakásra nyújtunk hitelfedezetet: a családi házak építéséhez 50 —70 000. a társasház-építkezé- >ekhez lakásonként maximum 120 000 forint kölcsönt adhatunk, kiegészítve ezzel az építtetőknek az induláskor meglevő anyagi eszközeit, melyeknek azonban a teljes építési költség legalább 25 százalékát el kell érniük. Szólni kell arról is, hogy az OTP saját beruházásában is építtet a lakosság számára társasházakat. Ez azt jelenti, hogy a területkiválasztástól kezdve egészen az elkészült lakás kulcsátadásáig lebonyolítja az építkezéseket. E lakásokat az arra jelentkezőknek eladja, s a vásárlókat voltaképpen ugyanolyan hiteltámogatásban részesíti, mint azokat, alak lakásuk megépítte- téséről maguk gondoskodnak. A vásárlók beköltözhető állapotban vehetik át lakásukat íz OTP-től, s így mentesülnek az építéssel járó gondoktól és fáradságtól. Az idén a tavalyi 780 saját beruházással készített lakásoknak mintegy kétszeresét fejezzük be. Magánszervezés esetén az építtetők a társasházakat ott ’'pitik meg, ahol erre megfelelő telket találnak. Az OTP beruházásában folyó építkezések esetén viszont az OTP és a tanácsok határozzák meg az építés helyét; elsősorban közművesített vagy — ha ilyen nincs — gazdaságosan közművesithető területeket vesznek igénybe. Mindjobban kialakul az a rendszer, hogy a társasházak lakásait telepszerűen építsék meg, mert így jóval kevesebbe kerül a közművesítés. mint a szétszórt építkezések esetében. Fölismerve a gazdaságos lakásépítésnek és a lakásigények kielégítésének e kedvező formáját, Budapesten kívül több megye is megtette a telepszerű társasházépítéshez szükséges kezdeti lépéseket. Mintegy 40 vidéki városban kezdték el a közművesített építési helyek kijelölését vagy a közművesítés előkészítését. Az OTP állandó kapcsolatot tart az Építésügyi Minisztériummal, hogy mind a magánszervezésű, mind a saját beruházásba tartozó társas- ház-építkezésekhez építési kapacitást biztosítson. Újabban megegyezés született arra nézve is, hogy az Építésügyi Minisztérium korszerű technológia alkalmazásával épít társasházakat. Ily módon elsőként Békéscsabán, Cegléden, Szolnokon, Szombathelyen, Nyíregyházán és Zalaegerszegen kerül sor tár- sasház-építkezésre. Folyamatosan munkálkodnak a többi nagyobb városban is. Mindemellett. miként a múltban, úgy a jövőben is igen nagy feladatok hárulnak a társasházépítés terén az építőipari szövetkezetekre is. A magánerőből épülő lakások zöme családi házak formájában valósul meg: az idén is több mint 20 000 családi ház építéséhez nyújtunk hitelsegítséget. A kormányrendeleteknek megfelelően nagyobb segítséget adunk a tavalyi árvíz károsultjainak, a pedagógusoknak, az orvosoknak, a gyógyszerészeknek, ha hivatásuk arra kényszeríti őket — elsősorban a községekben —, hogy olyan helyen tevékenykedjenek, ahol lakást nem tudnak nekik biztosítani. Megemlítjük még. hogy az OTP jelentős hiteltámogatást nyújt azoknak is, akik az állam által megépített lakásokból kívánnak vásárolni. Tavaly mintegy 5500 szövetkezeti és csaknem 650 öröklakás épült meg, és ezek mindegyikét az OTP értékesítette a lakosság körében. Mindkét lakásfajta építési költségéből az állam jelentős mérvű engedményt nyújt a vásárlóknak. A szövetkezeti lakások főként a kisebb átlagjövedelmű családok részére készülnek, azoknak, akik nem tudnak nagyobb anyagi terheket vállalni. A kétszobás szövetkezeti lakásoknál 120—130 000, az öröklakásoknál 170—190 000 forint körül mozog az átlagos eladási ár — fejezték be a nyilatkozatot az OTP illetékesei. z. u Növeli az exportot a Kaposvári Textilruházati Ktsz Úttörők jelmezbálja Tabon (Tudósitónktól.) Jelmezbált tartottak a Ta- bi Általános Iskola úttörői szombaton este a Zichy Mihály Művelődési Házban. Sok ötletes, érdekes jelmezt vonultattak fel a pajtások; az első három helyezett jutalmat kapott. Este 10 óráig szórakozhattak együtt a gyerekek, szülők, nevelők. A talpaláva- lót a Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközépiskola zenekara szolgáltatta. (Tudósítónktól.) Több mint százan dolgoznak a Kaposvári Textilruházati Ktsz-ben, megyénk egyik legnagyobb ruházati szövetkezetében. Az Április 4. utcai központi üzemházon kívül még tizenegy részlegük van. A nemrég készült üzemházban csak ingeket varrnak. A divatos termékek külföldre is eljutnak.. A szakemberek meg vannak elégedve a minőséggel, az ingek szép és tartós anyagból készülnek 1966-ban tovább növeli exportját a ktsz. Több mint hetvenezer inget készítenek erre a célra. A szövetkezet eredményesen dolgozott a múlt esztendőben. 1 300 000 forinttal több árut adott a népgazdaságnak a tervezettnél. Az egy főre jutó termelési érték a tavalyelőtti 142 000 forintról 154 000 forintra nőtt. Jól dolgoztak a mértékes részlegek is: 115 százalékra teljesítették tervüket. Különösen megkedvelték a kaposváriak a múlt évben megnyílt, Petőfi téri mérték szerinti szabóságot. Itt több mint 650 000 forint értékű ruha készült tavaly. A ktsz évi nyeresége csaknem 850 000 forint volt. Ennek egy részét a dolgozók kapják meg. Harminchat ország a Budapesti Nemzetközi Vásáron A múlt év novemberében lezárult a jelentkezés az 1966. évi Budapesti Nemzetközi Vásárra. A vásár sikerét tükrözik, hogy 36 ország képviseli magát, s küldi el legszebb és legjobb termékeit Budapestre. Nyugat és Kelet nagy ipari seregszemléjén ott találjuk — a Szovjetunió. Bulalumínium torony. Ennek tetejére szerelik az Egyesült Izzó több ezer wattos xenonizzóját, amely este nappali fényárba borítja majd a szökőkút környékét. A szép autók kedvelői a Berliot, a Mercedes, a Renault, az angol és német Ford, a Simca, az NETT. a Steyr-Daim'er-Puch, s/sZszz/z>Zz; '//ZzS//ZZZzz //ZZZz /ZZ'AM' 20-30 5. 1966 .aI-ERia. • Ctrft* a MAL ................................ I MS iN:MÁ' '"Hl « iwm>i ' . '•‘Vtí* \ip F pt MEoSEPt ÁlVcSSfc. ,H M«i o—,. ICira* • .-'I.-.• VN. m. a. IQUlOüM IN H»i FAIP —MAI KA9S'"'R M FO -OfRE 56 VIÉ iRl\® .RE AIR . . ,N/IÄr 'Ah-. .aRF I BCCrn« f »ÄE - ,co.»|M .W—'W.- V* Al-VATS .N HM->lAFA'r ■'MAPK' 100 000 plakát — négy nyelven. .., Miir- .oFutf: NrpMDá 9p.VuO p*: gária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia, Kuba, Jugoszlávia, Anglia, Ausztrália, Belgium, az EAK, Hollandia, India, Indonézia, Izrael, Marokkó, az NSZK, Olaszország, Spanyolország, Svédország, az USA, Tunézia, Szíria, Finnország, Kína, Kanada, Dánia, Franciaország, Görögország, Japán, Lichtenstein, Monako, Norvégia, Portugália és Svájc képviselőit. Az érdeklődők megismerkedhetnek a korszerű technika legújabb termékeivel. Új színfolt lesz a főtéren felállított 40 méter magas a különböző szovjet, lengyel, NDK, csehszlovák, jugoszláv és japán gyárak legújabb típusaival ismerkedhetnek meg. A vásár technikai előkészületei már megkezdődtek. Több pavilont bővítenék és korszerűsítenek, szilárd burkolattal látják el a gyalogutákat Tökéletesítik a vásár világítását. A világ majd valamennyi országban összesen 100 000 plakát hívja fel a figyelmet a budapesti vásár megtekintésére. Néhány héten beiül a hazai plakátok is az utcákra kerülnek. Téli vásár ruházati cikkekből február 26-ig 30—40 százalékos ENGEDMÉNNYEL Fogy. ár Krisztina műrost sál 44.— Leánykakuli cs -kardigán (pamut) 37.— 52.— Női kuli és pulóver (pamut) 120.— Női gyapjúkuli és pulóver 350.—480.— Férfi gyapjúpulóver 260.—500.— Férfi gyapjúzokni 22,80— Férfi szövött nyloning 260.— Gyermek gyapjúmackó 200.—230.— Düítin, 70 cm széles 84,30 Férfi gyapjúszövet (pepita, m. kék) 425.— Férfi sötétkék öltöny (feles mellényes) 915.— Matlassé pongyola (rövid) 280.— Ballonoveral 260.— Férfi száras cipő (rámán varott börtalrmal) 324.— Női száras cipő bőrtalppal 300.— Női félcipő 145,50 Gyermek száras cipő 160.— MOST OLCSÓN VÄSÄROLHAT még sok ruházati cikket is a SOMOGV MEGYEI IPARCIKK-KISKERESKEDELMI VÁLLALAT kaposvári, barcsi, nagyatádi, balatonföldvári, siófoki és fonyódi szaküzieteiben. Eng. ár 30.80 Ft 25,90— 36,40 Ft 84.— Ft 245.-336.— Ft 182.—350.— Ft 15.96 Ft 182.— Ft 140.—161.— FT 50,58 Ft 297.50 Ft 645.50 Ft 196.— Ft 156.— Ft 226.80 Ft 180.— Ft 101.85 Ft 112.— Ft A dolgozóknak a béren kívül van egyéb jövedelmük is. A nemzeti jövedelem fogyasztási alapjának csak egyik része az egyéni fogyasztási alap, amiből a munkások és alkalmazottak a munkabér által kővetlenül részesednek. A társadalmi fogyasztási alapból való részesedés szintén jövedelem, de ez nem bér jellegű, és elosztása csak részben függ a végzett munkától. A társadalmi fogyasztási alap egy részét pénzben fizetik ki, így éhnek felhasználási módjáról ugyancsak a felhasználó dönt, éppen úgy, mint a bér jellegű jövedelem esetében. Ilyen pl. a nyugdíj, az ösztöndíj, a családi pótlék, a táppénz stb. Ezek közül a nyugdíj és a táppénz nagysága összefügg a végzett termelőmunkával, a többi viszont nem. A társadalmi fogyasztási alapból való részesedésnek egy sor más módja is van. Fő ismérvük, hogy nem pénzformában jutnak el a dolgozóhoz. Ilyen pl. a gyermekintézmények, a kórházak, az üdülők lakóinak fogyasztása. Ezekért csekély térítést kell fizetni (átlagosan a tényleges költségek kb. 30 százalékát, és a térítésen felüli Összeg az, amit a dolgozók jövedelmének tekinthetünk. A társadalmi fogyasztási alapból való részesedés jelentős része nem anyagi formában (mint valamilyen termék), liánéin szolgáltatásként áll a lakosság rendelkezésere. Ilyen pl. az előbb említett intézmények dolgozóinak — az orvosoknak, ápolónőknek, óvónőknek — a munkája, továbGQZDQSÓGI PlOPPOBOLinnH A reáljövedelem bá a kulturális, az oktatási intézmények dolgozóinak munkájában megtestesülő szolgáltatás is. Egy általános iskolai tanuló tanítása egy évben átlag 830 forint, egy középiskolásé 2546 forint, míg egy főiskolai vagy egyetemi hallgatóé az ösztöndíj nélkül 11 270 forint. Az ilyen nem anyagi jellegű jövedelmeket úgy veszik számításba, hogy a szóban forgó intézmények létesítésének és fenntartásának költségeit elosztják a lakosság számával. Így számítva 1958-ban hazánkban minden dolgozó átlagosan 11 530 forintot, havonta tehát majdnem 1000 forintot kapott! Amint az eddigiekből is látható, a teljes jövedelem lényegesen meghaladja a munkabért, s így a reáljövedelem (az összes jövedelem reálértéke) a reálbér. Azt is figyelembe kell azonban vennünk, hogy önálló jövedelme nincs mindenkinek, vannak eltartottak is. A reáljövedelem átlagos, nagyságát tehát nemcsak egy dolgozóra vetítik ki, hanem egy lakosra is, bele véve az eltartottakat. Ha így számolnak, kiderül, hogy egy-egv család tagjainak reáljövedelme nagyban függ attól, hányán dolgoznak, és mennyi az eltartottak száma. Hazánkban általános tendencia az önálló -jövedelemmel rendelkezők számának növekedése. Míg pl. 1930-ban 100 keresőnek átlagosan 117 nem keresőt kellett eltartania, ma mindössze hetvenhatot. Minden tényezőt figyelembe véve a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1963-ban kétszerese volt az 1949 évinek. A parasztság reáljövedelmének számítási módja némileg eltér a bérből és fizetésből élőkétől, mert ők munkájuk alapján nem munkabért, hanem különféle formában részesedést kapnak a tsz jövedelméből, s ezért az ő esetükben nem számíthatunk reálbért. Ezen tül figyelembe kell venni a saját termelésű termékek fogyasztását is. A parasztságot illetően a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelmének az ösz- szes fogyasztás reálértéke felel meg. Ebbe beletartozik mindaz a szociális, egészség- ügyi, kulturális stb. ellátás is, amelyet a munkásoknál, alkalmazottaknál részleteztünk, és amelyből a szövetkezeti parasztság ma már sokkal nagyobb arányban részesedik, mint az egyéni gazdálkodás időszakában. B. G*.
