Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-12 / 36. szám

MEGV'É! TANÁCS LAPJA

D O ROTTYA

Qlíjíkk a IiéöLpág,

Üjabb ősbemutatóval jelentkezett a Csiky Gergely Színház a magyar irodalom első komikus eposzának, Csokonai Dorottyájának színpadra alkalmazásával. A sok energiát fölemésztő, hatalmas apparátust mozgató vállalkozás három kaposvári szerző munkája nyomán került színre. A klasszikus epikai mű meglehetősen szűk drámai magvát — csaknem 170 év óta —> most első ízben adaptálta színpadra Tárnái György muzsikájával, Cser Pál és Horváh Jenő a zenés komédia műfaji kereteiben. Az ősbemutató jelentősége ebben áll.

A darab nem a vígeposz dramatizálása, noha megőrzi a mű középponti cselekményét, figuráit. Központi alakja a lázadó aggszüzek vezére, Dorottya kisasszony, de találkozunk néhány új figurával is (Csokonai, Ott generális stb.). A színpadi változat hangvételét hol nyersen, rusztikusán egyértelmű erotikum, hol a pajzán, de könnyedén sikamlós kétértelműség szövi át, ahogyan ez Csokonai verseinek egy részére és a rokokó költészetére is jellemző.

Miről szól a színpadi Dorottya?

Kaposvár, 1799., megyebál. A pártában maradt aggszű- zek fellázadnak sorsuk és a férfinem ellen, s hadrendbe tömörülve bosszúszomjas torra készülnek. Nincs menekvés, de »inkább a halál« ...

— mondja a férfinem. Áll

az akasztófa, s alatta a hadvezér, a költő és a színész egy-egy magvas filozofikus songban eldalolja — kissé elgondolkoztató — véleményét a világról. Erisz, a játékos koboldisten megmenti a halni készülőkét, és viruló, táncos szüzekké varázsolja a bany.'kat. S minden jó, ha -a vége jó: vidám karneváli

hangulatban oldódik a lidércnyomás.

A dorottyai keret és a vígeposz drámai magva jó alkalom egy farsangi zenés komédiára. Ez az első részben meg is valósul. S nem is itt az alapvető probléma. A darab tartalmi-formai gyöngéi a második részben bukkannak elő.

Ráismerünk a parlagi nemes egy-egy típusára, a korabeli megyei nobilitásokra, a korabeli vagy éppen mai vélt vagy valódi ellentmondásokra A szerzők törekedtek a költő szellemét fölidézni. megvalósítani. Ezt az önmagában tisztes szándékot méltányolnunk kell. törekvésük azonban nem vezethetett teljes sikerre. Elsősorban a színpadi mű tartalmi, szerkezeti és stílusbeli egységének hiánya, irodalmi értékeinek fogyatékosságai miatt.

Az első rész dinamikus báli előkészületei és forgataga, Dorottya és a dámák bevonulása. a vénkisasszonyok férfiéhsége, tánca és meg- csúfoltatása megannyi kitűnő vígjátéki ötlet forrása. Jól csattanó poénok, a kaposvári megyebál saiátos »local va- leur«-ie. sziporkázó ötletek (pl. Bordácsék markírozott lovasbevonulása. Erisz megjelenése. vagy amikor locsolóval felöntözi az ájult banyákat) jellemzik az első részt. Jól szórakozunk a kacagtató, látványos jelenetek — a valóban »farsangi víg humor«

— légkörében. Itt érezzük igazán Horváth Jenő író— rendező avatott keze nyomát.

Ez a ritmüsos, rendszerezett bAli forgatag, a cse- Iphr" ó,'.” elevensége azonban a második rószébenmegtörU- A bosszú ígéretes fpc-wmc-Acxit erőltetett szituációk és terjengős dialógusok váltiák fel, s nemcsak a dramaturgiai. hanem a stí- lírsb-u ptfvség is széttörede- rr on hr.pv ez a

•---+• ertV Tol-/n+AocvCfipf*

\

r, o^rr'rj'T’l*»i«Vhpr) -je]Zef+ jctpni beávatV'Vtr'« zöld utat nyit különböző stíluselemeknek. Nem a kölcsönvett figurák, szituációk vagy

a brechti songok ellen van miatt tetszik ez a muzsika, kifogásunk, hanem alkalma- Műfaji szempontból azonban

zásuk módja ellen. És nem az aktualizált társadalmi mondanivalót furcsálljuk Himes és Cserházyné hosszú párbeszédében, hanem azt, hogy mi indokolja itt és miért ennyire terjengősen. Himes, a színész vall nézeteiről, önmagáról, a művelődéspolitikáról, a minisztériumról, a direktorról, a színészről, a kritikusról. E bájcsevegés az elnyűhetetlen marcali szépasszonnyal pálmakerti légyottjuk előjátéka. Majd újabb epizódok. Mindez összhatásában a kelleténél nagyobb hangsúlyt kap. Ezt a visszaesést a Dorottya vezette háború és a finálé mozgalmassága némiképpen ellensúlyozza ugyan, az első rész sodrását, élvezetességét azonban már nem éri el. így a rendezésnek — értékei mellett — a második rész törését róhatjuk fel fő hibájául.

A darab hangvételében, nyelvében Csokonai költészetéhez kíván közelíteni. Verselése azonban gyakran döcög, a prózai részek sikerültebbek. S a költő Csokonai közvetlen idézésével is fukarkodtak a szerzők; verssorait alig egy-két helyen hallottuk felcsendülni.

A Dorottya muzsikája több hangulatfestő betétszámoknál: szerepe van az alakok, helyzetek megteremtésében. Egyikmásik hangulatos részlete (Pl. a »Ne bókoljon. csókoljon« kezdetű) népszerűségre számíthat. Kellemes, színes hangszerelése, dallamvilága *

a Dorottya zenéjében az operett, a song, a virágének olyan kavalkádját fedezhetjük fel, amelyből nem teremthetett egységet a szerző. Néha egy zenei részleten beiül is észlelhetünk műfaji keveredést. Tamay több helyütt ismert balettszvit-, illetve operanyitány-motívum felhasználásával kétségeket hagy bennünk: mi indokolta ezt, mit akart velük jelezni?

A címszerepben Egerváry Klára indiszponáltsága ellenére is kedves, mulatságos figurát teremtett — különösen mimikájával, gesztusaival s az egyéniségéből fakadó komikai adottságokkal. Ol- savszky Éva Erisz szerepében több alakban jelent meg, s mindenütt életet, atmoszférát varázsolt maga körül. A népes szereplőgárdából Forgács Tibort. Pálfy Alizt, két hatásos epizódfi- gurában Pusztay Pétert és Komlós Istvánt, rajtuk kívül Takács Annát, Kengyel Jánost, Korándy Dénest, Varga Tibort és Mikes Emmát említenénk meg.

A csillogó palota, a bálterem díszletei, a ragyogó kosztümök Vata Emil és Bata Ibolya munkáját dicsérik. • * *

Egerváry Klára megbetegedése miatt a premier után a színház új szereposztásban játssza a Dorottyát: a címszerepet Olsavszky Éva vette át; Eriszt Mikes Emma, Esztert Némethy Margit alakítja.

Wallinger Endre

Növekszik

a hűtőipar kapacitása

Hol épülnek új hűtőházak?

Március 31-ig 800 tonna mélyhűtött gyümölcs, 2200 tonna főzelék és 1500 tonna félkészétel kerül az üzletekbe

Munkafegyelem

Szatirikus monológ

ja

— Higgyétek el, egész országban, vá- sarki épület is a mindennek az alap- rosban és falun egy- beharangozott ha- szilárd, öntu- arant- táridőre. Figyeljcdatra épülő munka- J« ^be?P?|£ Aztón^me'g'5? tóé-' fegyelem, a munka- ten-nyomon? Me- szék. Biztosan néz- idő teljes kih aszná- gyek a boltba. A tétek azt a tévéjálása Éneikül alie- «atal lányok össze- tékot a múltkor, lasa. Éneikül alig bújya traccsolnak, Hát nem így van ez

ha tudunk kilábal- díjnak szóba mindenütt? Üzlet a

ni gazdasági nehéz- velem. Vagy: vet- világ, higgyétek el, ségeinkből. persze tem egy olajkály- a? tudja csak fel- „ „tikiéi az hat, másfél hónapja virágoztam! a gazvannak, akiknél az ielentettem az Qz_ daságot, nem a

öntudatra nem le- Jetben, hogy nem munka. Aki dolgo- het alapozni. Es működik, küldjék zik, nem ér rá pénzt nem is kevesen. So- *i a szerelőket, hát keresni. Igaz? Vall- azt hiszitek, oda- 1l,k csak meg oszin- kaknak csak a leg- dugta az orrát akár- tén! szigorúbb megtör- ki is, És az aut6_ Nálatok is ennyi lás, a súlyos pénz- 5zervizben mI van! idő van már? Négy bírság és a börtön Kísz kapitalizmus óra7 Hiszen mintha használna. Az éh- egy szocialista szék- csak most jöttem ség fegyelmező ere- torban! A borrava- volna vissza az je. E téren még 16 százas„ál kezdő- ebédről! Rohanok nagyfokú liberaliz- dik Ha ^ nincs, is- Még szalámibél mus tapasztalható legközelebb akár el «tán kel1 futkos- se vidd a kocsidat! nőm, meg kenvérvá- hanyagokat, a ló- Hogy az építkező- sárlással is megbl- gósokat, hanem fut- sekről ne is beszél- zo^ az asszony. Azni hagyják őket. jünk> Sokszor azon tán ha ötig nem

Äeb^Äae‘k gondolkodom, miből érek vissza a híva- velük. így van ez is élnek meg ott az talba, becsukják, es a gyárakban, tize- emberek. A munká- nem tudom kihozni mekben, gazdasá- jukböl aIigha. ,Iyen a táskámat. No,

közhivatalokban0 5 is” fegyelem mellett ne- szervusztok.

mint a tiétek, az hezen lesz kész a — sh —

— Mennyi és milyen élelmiszert tárolnak az ország lakossága részére, és hogyan osztják el azokat? — kérdeztük a hűtőipar illetékeseitől.

— A közismert mirelit árukból az idén is elegendő meny- nyiség kerül már ez év első három hónapjában az üzletekbe, bár a hűtőipar a megrendelt és előre lekötött gyümölcs- és főzelékigényednek csak hányadait kapta meg a rossz időjárás következtében. 800 tonna gyümölcs, 2200 tonna főzelék és 1500 tonna félkész étel kerül az üzletek hűtőpultjaira az év első negyedében.

Elegendő főzelékféle, zöldbab, zöldborsó, paraj, tök, vegyes főzelék és lecsó áll a közönség rendelkezésére. Tulajdonképpen az első negyedévi ellátás a legfontosabb feladatunk, mert ebben az időben még nem lehet elegendő melegházi főzeléket kapni.

A tavalyi év elsősorban a gyümölcsellátásban okozott nehézségeket — mondották tájékoztatóink. A málna, meggy, ribizke és eper, amelyek kedvelt cikkei a fogyasztóközönségnek, a múlt évi kedvezőtlen termés miatt csak korlátozott mennyiségben kerülhettek forgalomba. öszi- és sárgabarackból, valamint a körte-, ringló- és szilvafélékből viszont kS tudjuk elégíteni az igényeket.

Kedvezőbb a helyzet

rr>'

sn-j

Három filmepizöd keretében nyit ablakot a mai olasz társadalom képmutató erkölcsi normáira Ugo Gregoretti rendező Szép családok című filmjében. A szatíra eszközeivel ábrázolja a mesebeli herceget váró szicíliai kislányt, Ma rlát, aki a család és vőlegénye durvasága elöl ko lostorban keres menedí, két. A Választék című ev zód egy önhitt fiatalembe nek, Luiginak a kalandj mondja el, míg a hapn dik film egy társadalr méretű betegség görb tükre: a hipochondriát, győgyszerimádatot figur za ki. A rendező kilő élvonalbeli szereplőgát onultet fel Annie G; dot, Tony Anthony, S ra MIM, Toto, Jean Rotfort személyében. (A fl met február 13-ig játssza! a Vörös Csillag Filmszínház baoj

kész- és félkész ételeknél. Noha a máj és a pacal átmenetileg hiányzott az üzletekből, elegendő mennyiségű rántott hús, vagdalt hús, kocsonyahús, szalontüdő, vesevelő, székely és rakott káposzta, marhapörkölt, sertéspörkölt került forgalomba. Három új cikkünk, a zöldbab, a borsó és a paraj sült hússal már ugyancsak megtalálható a hűtőpultokban. Keresettek a tésztafélék, a szilvás gombóc, a hússal és ízekkel töltött de- relye. A rossz termés miatt kieső uborkasalátát vegyes kompóttal és szilvával pótoljuk. A belkereskedelem növekvő mennyiségben tudja áruinkat fölvenni, mert a kisebb hűtőpultokon kívül sok nagyobb üzletet szereltek föl 20—50 mázsa áru befogadására alkalmas hűtőkamrákkal.

Végezetül megkérdeztük, hogy milyen előkészületeket tettek az idei évre.

— Az Országos Hűtőipari Vállalat még az idén befejezi a bajai hűtőház építését, és így a mostani 150 vagon áru helyett 750 vagon mélyhűtött élelmiszert tudunk tartósítani. Az idén elkezdjük Győrben a jelenlegi hűtőház mellett az ezer vagon élelmiszer gyors fagyasztására és tárolására alkalmas hűtőház építését. Az építkezés előreláthatólag 1968-ban fejeződik be. Székesfehérváron 850 vagon amély hőmérsékletű és 800 va- . gon gyorsfagyasztású áru befogadására alkalmas hűtőház épül. A miskolci hűtőházbar is elkezdjük a gyors fagyasztásra alkalmas berendezés építését. Végül rekonstruáljuk a budapesti Mirelit-hűtőház csepeli telepét, és automatizáljuk a vállalat Tóth Kálmán utcai üzemét. Arra törekszünk, hogy a lakosság minél több helyen megtalálja árucikkeinket, amelyek megkönnyítik a háztartási munkákat.

Zs. L.

Basíi Lajos nyerte a Monte Carió-i tv-fes^va!

Aranynimfa-díját

Monte Carlóban szép magyar sikerekkel fejeződött be a tv-filmek nemzetközi fesz- 'i=i. A ly-iobb fk’- 'rany "i

.r'jós nyrerte el az »1. II- jics halála« című tv-filmben nyújtott alakításáért.

C

Elaludtak a gyóntatószékben

Két ausztriai betörő 1965 októbere óta rendszeresen fosztogatta a templomi perselyeket. Módszerük az volt, hogy este bezáratták magukat a templomba, éjjel kiszedték a perselyből a zsákmányt, elrejtőztek, majd a hajnali mise látogatóival együtt elhagyták a tempjomot. St. Pöl- tenben is hasonló módon dolgoztak, azonban a perselyből kiszedett 1212 schillinggel a zsebükben elaludtak a gyóntatószékben. Mély álmuk lehetett, mert reggel csak a sekrestyés által odahívott rendőrök figyelmeztetésére ébredtek föl.

Az ittasság betegség tünete

Thomas Budd oaklandi portást eddig 36-szor ítélték el ittasság miatt. Legutóbbi ítélete ellen Kalifornia állam legfelsőbb bíróságához föllebbezett azzal az indokolással, hogy az ittasság az iszá- kosság tünete, az iszákos- ság viszont betegség, az alkotmány értelmében pedig senkit sem lehet betegség miatt elítélni.

Házassági kivonat helyett járlatlevél

A jugoszláviai Magyar Szóban olvastuk: Furcsa eset érte Mladen Nadrl- janski szanádi lakost. Amikor házasságot kötött, Stevan Bric akkori anyakönyvvezető olyan szórakozott volt, hogy a boldog házaspár nevét a járlat- levelek kiadását nyilvántartó anyakönyvbe jegyezte be. Hanyagságára csak két év múlva jöttek rá, amikor a fiatal házaspárnak gyermeke született, és szükségük volt a házassági kivonatra. Az új anyakönyvvezető mosolyogva tudatta a fiatalokkal, hogy csak járlatleve- let tud kiadni, mivel házasságkötésüket az akkori anyakönyvvezető a jár- latleveleket nyilvántartó könyvbe vezette be.

Nem volt hát mit tennie a fiatal házaspárnak, mint újból megesküdni. Persze nem ment az olyan könnyen. Hogy nagyobb legyen az elégtétel, a zren- janini járási népbizottság anyakönyvvezetője kiszállt a helyszínre, és az végezte el a hivatalos esketést. A fiatalok erre újból nagy lagzit csaptak.

A faluban még mindig mint az egyik legérdekesebb esetről beszélnek róla.

Somogyi Néblap

Az MSZMT Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja.

Főszerkesztő:

WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19. 15-11.

Kiadja + Somogy megyei Laokiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor.

Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza.

Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helvi rostái5 ’ptuloknál é«t

Előír"** • • 12 • Ft.

index. 2i0(>

Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 5.