Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

SommiNéplap MSZMP MEGVET! R! ?GTTS-At*’A' E '5>A MEGYE' TANACS LAPJA HINCZ QYULA QRAFIKÁI A MEQYEI KÖNYVTÁRBAN 'Tjao a iz (L tlib&i A Somogy me­gyei Kertészeti és Temetkezési Vállalat Mátyás- # dűlői kertészeté- ben az iiveghá- zak belseje va lóságos virág- ^ A modern magyar piktúra egyik legegyénibb és legizgal­masabb egyéniségéről ad, ha nem is teljes képet, de leg­alább ízelítőt az a kiállítás, mely a megyei könyvtár nagy­termében Hincz Gyula grafi­káit mutatja be. Szándékosan használom a szót: modern, an­nak ellenére, hogy az utóbbi évek szóhasználatában megle­hetősen elkopott, értelme mó­dosult, mondhatnám: defor­málódott. A modern fogalma ugyanis általában a szellemi­leg haladó, formailag megúj- hodó művészetre volt fenntart­va egykoron. Napjaink zűrza­varos esztetizálódésának vul­garizáló törekvései meghami - sították ezt a fogalmat is, s egyrészt a haladó tartalomnak elavultan kongó formákban történő megjelenítésére is használták, másrészt a jobbol­dali vulgarizálok (mert ezek is vannak szép számmal, csak valamilyen okból nem szoktak róluk beszélni) pedig egyönte­tűen foglalták le a szót a for­mai megújhodás mindenáron való keresőire. Hincz Gyula művészetében szervesen és szerencsésen forr össze a ket­tő, s éppen ez teszi művésze­tét érdekessé, izgalmassá. A könyvtárban látható be­mutató grafikáival ismertet meg bennünket, s a könyvtár gondos és körültekintő ren­dezése részletesebb képet ad illusztrációs művészetéről. Sa­játos művészegyéniséget is­merhetünk meg e művekből. A méltatok mór 1947-ben »ví- ziós lendületét-« dicsérik és »szerkesztő találékonyságát", továbbá »finom érzékenységét, a lehetetlent nem ismerő kife­jezési készségét«. Jól bizonyít­ják mindezt az itt látható raj­zok. Különösen két nagyobb csoportra hívnám fel a figyel­met: az egyik a béke téma rengeteg variációja: asszony­fej, ötágú csillag, barátság, pá­ros fej, galamb, család, nö tulipánnal: mind-mind ragyo­gó grafikai látomás, könnyed, szinte magától értetődő elő­adásmód minden nehézkesség, erőltetettség nélkül. Alig kell bizonyítgatnom, mennyire ége­tő és aktuális a téma — s Hincz Gyula raizain sok oldal­ról, sokféleképnen közeledik hozzá, s mindegyik rajzán ott érezzük a sziporkázó találé­konyságnak a mély meggyőző­déssel való egybeforrottságát. A másik csoport — s ez egyúttal két nagy művészegyéniség és két hasonló művészsors talál­kozása — Aragon Befejezetlen regény-éhez készült illusztrá­ciói. Ismeretes Aragon útja: Roger Garaudy nagyszabású esszében méltatja Aragon út­ját a szürrealizmustól a való világig. Itt írja Garaudy Mor- cenacot idézve: »A Befejezet­len regény végső mondaniva­lója az, hogy az ifjúkor aknait valóra lehet váltani.« Hincz Gyula is hasonló forrásokból kereste az éltető elemet, mint egykor Aragon, s mint ő, Hincz is eljutott Aragon igazságához: »Az utóbbi évek íegfontosabb és legaktuálisabb jelensége, hogy az individualizmus, amely húsz évvel ezelőtt még fontos­nak számított, ma haláltusáját vívja, vagy ki is múlt.« Hincz is hasonló utat jár be, míg cso­dálatos színlángolásait és for­Megalakult a Megyei Foto- és Filmklub Húrom szakosztály működik — Végre otthont találtak a fotósok — Gazdag program az első félévben Vasárnap délelőtt közgyű- Ház Foto- és Filmklubját, lésre hívta össze tagjait a Kaposvári Fotoklub. Lipko- vics Tibor titkári beszámoló­jában részletesen elemezte a klub munkáját, helyzetét, szá­mot adott sikereiről. Elmon­dotta többek között, hogy a klub lelkes, de kis számú gárdája igen nehéz körülmé­nyek közöt' dolgozott az utóbbi években, mégis olyan sikereket ért el, mint pél­dául a Barátság Hídja nem­zetközi kiállítássorozat meg- rendézése, amelynek három­négyezer látogatója volt. Ka­posvár fotósai számos hazai, országos és városi, kiállításon szereztek díjakat, érdemeket, de szélesedett a klub nem­zetközi kapcsolata is. A ka­posvári fotósok képei elju­tottak a népi demokratikus országokon kívül Indiába, Mexikóba. Skóciába, Finnor­szágba; rendszeres és gyü­mölcsöző kapcsolat alakult ki Kalinyinnal, az Európa-hírű belgrádi fotoklubbal. cseh­szlovák. román, lengyel és német klubokkal. A Kaposvári Fotoklub mégsem tölthette be hivatá­sát. Gátolták ebben a kilátás­talan körülmények, a helyi­séghiány, az anyagi és er­kölcsi támogatás hiánya. Ezért nagy jelentőségű a me­gye fotósainak életében a Latinka Sándor Megyei Mű­velődési Ház létrejötte, amely az anyagi és tárgyi föltételek birtokában vállalta, hogy otthont biztosít a megye leg­jobb foto- és filmamatőrjei számára. Ezen a közgyűlésen, amelyre vendégeket, a klub­hoz nem tartozó amatőröket, filmeseket is meghívták, ki­mondták a Kaoosvári Foto­klíil-i m + A réSZ­vevők ezután egyhangúlag megalakították a Latinka Sándor Megyei Művelődési mai játékait egy teremtő ér­telem fegyelmező erejének alávetve, létrehozta a Befeje­zeti en regény illusztrációit, Aragon nagyszerű gondolatai­nak méltó grafikai megfelelőit. A mű teremtette korlátokon belül szabadon szárnyal a réz­metsző tű, hogy szimbólumok­ban jelenítse elénk az aragoni gondolatot: »S ha ti kioltotok is minden égitestet, Én a sö­tétben is itt hordom a napot.« Hosszúra nyúlna e méltatás, ha részletesebben fel akar­nánk sorolni ffiusztrácknnak sorát: Tompa-, Vörösmarty-, József Attila-, Weörös-illuszt- rációi más-más oldalról mu­tatják színes egyéniségét. S miként a mozaik kockáiból fo­kozatosan alakul ki a kép, úgy formálódik előttünk is Hincz Gyula művészegyéni sége. Az egykori tanítványból érett mester lett napjainkra, kinek művészete új piktúránk egyik legszínesebb, legérdekesebb, legváltozatosabb fejezete. Láncz Sándor szónyeg. A sok pjgg színben pompázó ciklámen elkáp­ráztatja az em­ber szemét. Az egyik blokkot hatezer cserép ciklámen díszíti, a másik blokk­ban nyolcezer tő szegfű virágzik. Innen látják el a virágüzletet és a -kötészetet vi­rággal. Virág- magvakat vet­nek, fikuszt dug- ványoznak, já­cintot és tuli­pánt hajtatnak, muskátlit csere­pesnek, és begó­niát tűzdelnek a kertészet dolgo­zói. Bérelhető méhek Az Országos Méhészeti Szövetke­zeti Központ az idén vezeti be először, hogy erős, egészséges méhcsaládokat bérelhessenek a szezonban az érdeklődök. A bériét öt évre szól. Ciklámenszónyeg. Törik a szegfűt. Anyai segédlettel... amely szélesebb alapokon és gazdagabb lehetőségekkel hi­vatott összefogni a megye fotósait és filmeseit. Az új klubban három szakosztály működik majd, külön is cso­portosítva a fekete-fehér ké­pekkel, a színes diapozitívvel foglalkozókat és a filmese­ket. A tanácskozás részvevői megválasztották a klub veze­tőségét is. Az elnöki tisztség betöltésével dr. Török Józse­fet, az ügyvezető titkári funk­ció ellátásával Torma Ákost bízták meg. Megválasztották ezenkívül a szakoszt :Hyvezető­ket és az öttagú művészeti bizottságot is. A művelődési ház labora­tóriumot és klubhelyiséget, anyagi támogatást biztosít a új klubnak. Összejövetelei­ket minden hét szerdáján a művelődési ház nagy klub­jában tartják, s a rendezvé­nyekre meghívják a kívülálló érdeklődőket is. Már az ala­kuló ülésén kirajzolódott a klub igen gazdag és változa­tos, első félévi programja. A szerdai találkozókon a Fotómű­vészek Szövetsége tagjainak előadásain, esztétikai és tech­nikai bemutatóin kívül helyi előadókkal is rendeznek kü­lönböző vitákat, vasárnapon­ként kirándulásokat, íotosé- tákat, színes dia- és kes- kenyfilmbemutatókat. Rend­szeresen meghirdetik és értékelik a hónap legszebb képe, a negyedév legszebb diája pályázatot, és tervsze­rűen foglalkoznak tagjaik esztétikai továbbképzésével is. A vasárnapi közgyűlés for­dulópontot jelentett a megye amatőrfoto- és filmmozgal­mában. Országos és helyi i kiállítások sorozata, az ed- ” digieknél várhatóan na-: gyóbb nemzetközi sikerek lel- I zik majd az új klub útját. I A családi élet, a szülők ma­gatartása nagy hatással van a gyermekekre. Nem egy fia­tal sodródott a bűn útjára, került börtönbe, mert szülei elnézőek, közömbösek voltak, vagy rendezetlen családi éle­tét éltek. Ennek lett a kö­vetkezménye a csavargás, a munka nélküli élet, aztán a bíróság, a börtön. Ez történt a 21 éves Fülöp Margittal (Taszár, Széchenyi út 83. szám alatti lakos) és barátnőjével, a 19 éves Kó­nya Máriával is. Fülöp Mar­git szülei elváltak, s bár mindketten Taszáron éltek, egyikük sem törődött azzal, mi lesz leányuk sorsa. Ö pe­dig a könnyű, mun Ica nélküli élet felé hajlott Csavargóit, s mikor férjhez ment, — bár gyermeke született — akkor sem szokott le előző életéről. Férjétől hamarosan elvált, s folytatta dologtalan életét Fölfigyelt erre a rendőrség is. Fülöp Margit nemsokára börtönbe került: közveszélyes munkakerülés miatt 30 napi elzárásra ítélték. Itt ismerke­dett meg Kónya Máriával, akit hasonló ok miatt ítéltek el. Az ő szülei korán lemond­tak neveléséről, állami inté­zetbe adták. Öreglakon ne­velték, ott dolgozott, de ami­kor onnan elkerült, munka helyett a csavargást válasz­totta. Csupán néhány hónap­ra vállalt munkát, aztán hó­napokig csavargott Először 25 napra, később 30 napra zárták el közveszélyes munkakerülés miatt összebarátkoztak, s mert Kónya Máriának nem volt bejelentett lakása, Fülöp Mar­git anyjának taszári lakásába költöztek. Ettől kezdve a kör­nyéken lakó férfiak rendsze­res látogatóik lettek. A két nő arra is hajlandó volt, hogy némi pénzért vagy ajándékért bárhol el töltse az éjszakát. Kónya Mária pél­dául két hetet töltött az egyik kaposvári intézmény asztalos- műhelyében. A »jószívű« asz­talos ellátta élelemmel, pénz­zel, és éjszakánként rendel­kezésére bocsátotta a műhelyt is. — Kenyereslányok... — csak így ismertük őket — val­lották a kihallgatott férfiak. Ezt az elnevezést azért ra­gasztották rájuk, mert a két leány még egy darab kenyé­rért, a legcsekélyebb pénz el­lenében is hajlandó volt bár­kivel viszonyt folytatni. — Tudtam, hogy leányom­nak és barátnőjének nincs munkahelye, pénzük viszont állandóan Van. Gyakran a szemem láttára találkoztak la­— Látod, szívem, ha nem vettem v olna részt az árvíz- védelemben, most elúszna a lakásunk. kásomon férfiakkal. A pénz­ből, amit »szolgálataikért« kaptak, mindketten adtak ne­kem is. Megtettem, hogy fér­fi ismerőseimnek több alka­lommal szóltam, hogy ha nő kell, jöjjenek a lakásomra — vallotta a rendőrségen Fülöp Ferencná, akit először tanú­ként hallgattak ki, de azután ellene is eljárást indítottak kerítés címén, hiszen jelen­tős szerepe volt abban, hogy leánya és barátnője üzletsze­rű kéjelgésből tartsa fenn ma­gát Milyen anya lehet az olyan, aki kényszeríti tulajdon leá­nyát az erkölcstelen életre? Fülöpné több alkalommal szemrehányást tett leányának, amiért otthon lustálkodik, ahe­lyett, hogy pénzszerzésen tör­né a fejét. Kónya Máriát pe­dig néhány esetben kiutasí­totta a házból, s csak akkor engedte vissza, amikor haj­landónak mutatkozott az ál­tala megnevezett férfiakkal viszonyt kezdeni. Ez volt a jelszava: »Okosan lányok, le­gyen értelme!« Csupán egy alkalommal háborodott fel, amikor az egyik férfi ellen­szolgáltatás fejében tíz forin­tót ajánlott fel. Kikérte ma­gának az ilyen sértést azzal, hogy leánya és barátnője en­nél többet érdemel. Azt, hogy a lelkiismeretlen anyát és a két erkölcstelen leányt valóban mi illeti meg, hamarosan eldönti a bíróság Szalai László A kísérleti építkezések éve Az Építésügyi Minisztérium mű­szaki fejlesztési főosztályának tervei szerint az idén 13 kísérleti építkezésen . próbálnak ki az épí­tők újfajta épületszerkezeteket, munkamódszereket. különleges anyagokat. A múlt évi negyven helyett csaknem hatvanmillió fo­rintot fordítanak a kísérletekre. Most fontos cél a kísérleti mun­kák koncentrálása, mert általában sokáig elhúzódnak a próbák, és késleltetik az új eljárások fel- 1 használását* Anekdoták a nagyvilágból Gyűjtötte: Sergiu Damian Nagy Sándor megdor­gált egy kalózt elkövetett tetted miatt. — Valóban kalóz va­gyok — felelte ez —, mert csak egyetlen hajóm van; ha egész flottám len­ne, hódító lenne a nevem. • • * A herceg meglátogatta súlyosan beteg jószágigaz­gatóját: — Herceg úr, bocsás­son meg, hogy az ön je­lenlétében halok meg. — Kérem, csak nyugod­tan, ne zavartassa magát felelte a herceg szórako­zottan. • • • III. Napóleon, aki nem értett a zenéhez, egyszer meghívta Liszt Ferencet. Miután Liszt eljátszotta Rossini Mózes imája c. szerzeményét, és a mű­vet néhány hatalmas ak­korddal végezte, a császár így szólt: — Milyen nagyszerűen utánozza ön az ágyúdör­gést! • • • Lajos Fülöp király egyik normandiai utazása során szivarral ajándé­kozta meg a város polgár­mesterét — Ö, felség — mondta boldogan a lojális polgár- mester —, egész életem­ben ezt a szivart fogom szívni. • * • Egy megye alprefektu- sának a felesége meghalt, és a férj arra kérte a ke­rület képviselőjét, hogy az asszonyt tekintsék a megye halottjának. A kép­viselő így felelt: — Ez lehetetlenség. Ha önről volna szó, a k^ia- gyobb örömmel, * * » Mikor 11. Katalin cár­nő meghallotta, hogy a vendégszereplő Gábriel­lel énekesnő milyen ma­gas fellépti díjat kér, fel­háborodottan kiáltott fel: — Kéthónapi vendégsze­replésért ötezer aranyi Hiszen ez több, mint amennyit egy táborna­gyom kap?! — Felség, léptesse fel akkor helyettem a tábor­nokot — felelte az éne­kesnő. * * • Caligula római császár egy lakomán hirtelen fel­kacagott. Két oldalán ült a két konzul. Az egyik megkérdezte, min kacag olyan jóízűen. — Arra gondoltam — felelt a császár —, hogy csak intenem kell, és mindkettőtök nyakát azon­nal elvágják. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 8. Telefon 15-1«, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi posta hi '■'ata lóknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 85067. ' a Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents