Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-08 / 32. szám

Kedd, 1966. február 8. s SOMOGYI NÉPLAP SZÁZTAGÚ CSALÁD Messze élnek egymástól a család tagjai: Somogyból és Pestről, Zalából és Nógrádból, Baranyából és Veszprémből meg még jó néhány más me­gyéből jöttek el Balatonföld- várra mind a százan. Több­ségük idős, megállapodott em­ber, de akad azért köztük né­hány fiatal lány meg fiú is. — Megmondom őszintén, úgy gondoltuk, hogy huszon­öt-harmincunkat beraknak egy nagy szobába, be lesz almoz­va, aztán kapunk egy pokró­cot ... Azt mondták néhányen a faluban, hogy »ne higgy a párttitkámak, szó se lesz ott kétágyas szobáról« ... Hát ké­rem, ez itt a mennyország!... — Itt egészen kifinomul az ember. Otthon nem merjük majd megfogni az olajoska,1- nát... — Abba’ hiba nincs, hogy jól érezzük magunkat... Néhány vélemény csupán, de a száztagú családból min­denki hasonlóképpen gondol­kozik. Üdülni, pihenni jöttek az ország minden részéből Ba- latonföldvárra a termelőszö­vetkezetek arra legérdemesebb tagjai. Pihenni s egy kicsit munkát felejteni. De azt nem könnyű. — Ügy kellett volna meg­szervezni az üdülést, hogy na­ponta legalább két órát dol­gozzunk ... — mondja az is­merkedési esten egy nógrádi asszony. Erről beszélnek a so­mogyi vendégek is: szokatlan munka nélkül élni. A jutái közös gazdaság meg a nagybajomi Győzelem Ter­melőszövetkezet tagjait érte az öi-öm, hogy elsőként vehetnek részt a megyei pártbizottságok által szervezett üdülésben. Legtöbbjük először üdül, s ez külön élmény. Mitnyek István, a nagyba­jomi gazdaság kocsisa egysze­rűen fogalmaz: — Ezt a múltban nem érhet­tük volna meg ... Kovács József jutái trakto­ros: — Csak köszönhetjük a párt­nak meg a kormánynak, hogy itt lehetünk... özvegy Karsai Imréné ti­zenegy éves unokájának leve­lét szorongatja; már beszámolt családjának az első napok él­ményeiről, s most megjött a válasz: »Érezze jó magát. Csa­ba.« Szaklajda Mária ugyancsak jutái. Miközben a férfiak zsör­tölődnek, hogy kevés a fiatal menyecske, tréfásan rájuk pi­rít: — Én vigyázok rájuk. Mond. tam, hogy jónak kell lenni... — aztán komolyan hozzáteszi: — De hát nem is kell rájuk vigyázni, hiszen mind rendes emberek... Tíz napig üdülnek Földvá­ron, aztán várja őket ismét a munka. S a tíz nap nagyon gyorsan elmegy. o Nem véletlen, hogy nagy csalódnak neveztem ezt a kol­lektívát. Valóban családtag­nak tartják egymást, hiszen örömeik és gondjaik azonosak: a fejlődő falu örömeit és gondjait beszélik meg csöndes estéken, éjszakába nyúló kár­tyaparti közben vagy akár az ismerkedési est forgatagában. — Ügy volt az, hogy én bi­zony nem nagyon lelkesedtem a termelőszövetkezetért — mondja az önvallomást Tiszai Pál a Zala megyei Novárjl. — Volt tizenhárom hold földem meg két pár fogatom, féltem nagyon, hogy mi lesz velem a közösben. Kerestem, kutattam a lehetőséget, hogy hol talá­lom meg legjobban a megélhe­tésemet, hát a tehenészetben megtaláltam. A hatvanhat éves Tiszai bá­csi volt az, aki az első napon odaállt a gondnok elé: — Elvtárs, mibe kerülünk mi maguknak? — Hát bizony nem kevés­be... — És ki fizeti ezt? — A téesz meg az állam ... Igen, a tsz meg az állam adja a pénzt, hogy a derék, dolgos falusiak tíz napig gondtalanul pihenjenek. A legtöbb közös gazdaság nem­csak az üdülési díjat fizeti, hanem az útiköltséget is, sör zsebpénzt is adott. Vagyis a jó hangulatot ezzel is igye­kezett megalapozni. Nincs is hiány jókedvben és vidámságban. Az ismerkedési est olyan kedves, látványos ... Amint megszólal a zene, a legidősebbek a legfürgébbek: ropják a csárdást, mackós mozdulatokkal lejtik a kér'ri­gót, sőt a merészebbek még a Let’kisszel is megpróbálkoz­nak. Aztán tombola követke­zik, s a meglett emberek gye­rekes vidámsággal nyugtázok, amint valaki egy üveg borhoz vagy egy cserép jácinthoz jut. Az arcok kisimulnak, felsza­badult, örömteli a kacagás. © Január 31-től március 31-ig a balatonföldvári pártüdülő­ben — tíznapos váltással — hatszáz termelőszövetkezeti tag élvezi a jól megérdemelt pihenést. Karsai néni unokájával együtt azt kívánjuk valameny- nyiüknek: Érezzék jói magu­kat! Poles* György Parlament az üzemekben M ár az idén megtettük az első lépéseket, s a kö­vetkező években még határozottabban megyünk elő­re a vállalati önállóság növe­lésének útján. A nagyobb ön­állósággal arányosan növek­szik az igazgatók, az üzemi vezetők felelőssége nemcsak »fölfelé«, hanem »lefelé« is, a dolgozók iránt. Nyilvánva­ló, hogy az igazgatók, a he­lyi vezetők akkor élhetnek he­lyesen a nagyobb lehetősé­gekkel, ha gondjaikat mind­inkább megosztják a dolgo­zókkal, bevonva őket a terme­lés ügyeinek intézésébe. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével nem csök­ken tehát az üzemi demokrá­cia szerepe, ellenkezőleg, nö­vekszik az igény, hogy a dol­gozók ne csupán feladataikat végezzék el, hanem alkotó módon gondolkodva, az adc**- ságok, a lehetőségek mérlege­lésével javasoljanak, kezde­ményezzenek, az egyéni és a kollektív munka hatékonysá­gának növelésére törekedje­nek. Februárban minden üzem­ben, műhelyben termelési ta­nácskozásokon vitatják meg harmadik ötéves tervünk első esztendejének feladatait, s jó alkalom kínálkozik a vezetők és a dolgozók közös eszme­cseréjére, az üzemi demokrá­cia fejlesztésére. Az alkotó eszmecserék színvonala hű tü­körképet ad mindenütt a ve­zetők felkészültségéről és el­tökéltségéről: milyen mérték­ben építenek a dolgozók ön- tevékenységére, felelősségér­zetére? A szocialista vezetők e tu­lajdonságai nagyon is gya­korlati eredményekben mér­hetők. Ha nem egyszerű terv­ismertetők a termelési ta­nácskozások, hanem érdemi, elemző munkaértekezletek, nagyban hozzájárulhatnak az idei. tervek megalapozásához, az adott célok elérését előse­párosul a munka gondos elem­zésével, az egyes csoportokra háruló tennivaló részletezésé­vel, a dolgozók és a vezetők eddigi tevékenységének sze­mélyre szóló értékelésével. A beszámoló vitára való inspi­ráló jellegét növeli, hogy nem­csak lezárt és eldöntött kér­déseket tár a munkásfórum elé, hanem őszintén beszél a vezetők gondjairól, a még megoldatlan problémákról. Ebből érzik a dolgozók legin­kább, hogy valóban gazdái a műhelynek, az üzemnek, s a vezetés komolyan igényli vé­leményüket, javaslataikat. A z elvek próbája persze ezúttal is a gyakorlat: a termelési tanácsko­zások aktivitása, alkotó jel­lege szempontjából perdöntő, hogy mi történik az elhang­zott javaslatokkal, észrevéte­lekkel. Vannak jó tapasztala­tok, amelyek mutatják, hogy a vállalatok igazgatói nem­csak ellenőrzik a fölvetett kérdések megválaszolását, ha­nem ha szükséges, maguk is intézkednek. A dolgozók ilyen helyen meggyőződhetnek ró­la, hogy a termelési tanács­kozás nem a dolgozók »kibe- széltetésének« fóruma, hanem valóban munkaértekezlet. Sok helyen, bár bevezették a javaslatok naplóját, gyakran ebben rögzítik a két termelé­si tanácskozás között elhang­zott észrevételeket is, mégis formális, bürokratikus e mun­ka. Minden kérdés megvála­szolására ügyelnek, de azzal már kevésbé törődnek, hogy helyesek, kielégítőek, meg- nyugtatóak-e a válaszok. Gyakran a válaszok annak megmagyarázásában merülnek ki, hogy mit miért nem lehet megvalósítani. Az ilyen for­mális gyakorlat éles bírálatát fejezi ki a dolgozók passzivi­tása, a javaslatok, észrevéte­lek hiánya az üzemi parla­menteken. Minden passzív termelési tanácskozás a vezetés mun­Szolidaritási ropgyűlés Az Egyesült Államok Viet­nam elleni agressziója miatt szolidaritási röpgyűlésen til­takoztak a kaposvári Rippl- Rónai Iparitanuló Kollégium lakói. A KISZ csúcsvezetőség a 192 tanuló nevében »viet­nami vasárnapot« szervez a vietnami nép megsegítéséért. Hasonló megmozdulás szerve­zésére hívták fel a megye összes KISZ-alapszervezetéí és versenyre szólították fel őket: melyik alapszervezet tud nagyobb létszámot bizto­sítani KISZ-tagokból és KISZ-en kívüliekből a »viet­nami vasárnap« munkáiban való részvételre, s hogy me­lyik alapszervezet ér el na­gyobb teljesítményt forintér­tékben. A kollégium táviratot kül­dött az Országos Béketanács- nak. Ebben tiltakoztak az amerikai agresszió ellen, és szolidaritásukat fejezték ki a hős vietnami nép iránt. Felkészültek Nagyatádon a mezőgazdasági könyvhónapra (Tudósítónktól.) A nagyatádi könyvesbolt kellően felkészült a mezőgaz­dasági könyvhónapra. Har­mincféle mezőgazdasági kiad­vánnyal, mintegy 15 000 forin­tos raktárkészlettel kezdték meg az árusítást. A könyvesbolt a szakköny­vek terjesztését a könyVbizo- mányos hálózatra bízta, a ta­nácselnökök pedig védnöksé­get vállaltak e munka fölött. A könyvesbolt ilyen módon kb. 10 000 forint értékű szak­könyv eladására számít. A könyvesboltba kellő mennyi­ségben érkeztek újonnan ki­adott szakkönyvek is. Csak néhányat közülük: Termelő­szövetkezeti jogszabályok; Gyümölcstermesztés képekben; Nagyüzemi burgonyatermesz­tés. A dohánytermelőknek A dohány betegségei és kártevői c. könyv adhat majd hasznos tanácsokat. gítő intézkedések gazdagításá­hoz, az egészséges munkaszel­lem ápolásához, a versenykez­deményezések gyarapításához. A Minisztertanács és a SZOT alig egy éve hozott határozata óta sokat javult a termelési ta­nácskozások előkészítése. He­lyenként — elsősorban egyes építkezéseken — a tanácsko­zások előadói a műszaki kon­ferenciát követően a termelő- egység párt- és szakszervezeti bizalmijaival, a szocialista brigádok vezetőivel együtte­sen megbeszélik, milyen kér­dések kerüljenek a beszámo­lóba. Több változatú javasla­tokat készítenek, s a döntést a kollektívára bízzák. Néhol a szocialista brigádok külön is összejönnek, s közösen ala­kítják ki a termelési tanács­kozásokra kerülő javaslatai­kat, vállalásaikat. Sajnos, még most is gyako­ri, hogy a műszaki, gazdasági vezetők lebecsülik a dolgozók részvételét a helyi irányitó munkában, s emiatt sok a formális elem a termelési ta­nácskozásokon. Gyakran már a beszámoló elvágja az ér­demi vita lehetőségét azzal, hogy a feladatokat csupán — kihirdetik. Előfordul, hogy a beszámoló érdektelen és ért­hetetlen: a statisztikák, a tervcímek, a programtételek mechanikus felsorolását tar­talmazza. A közérthető, egy­szerű nyelvezet, a szemléletes előadásmód persze önmagában még nem segít, ha az egyér­telmű és világos beszéd nem kajának, tömegkapcsolatának bírálata. Helyes, ha a válla­lati vezetők, az irányító szer­vek képviselői a helyszínen győződnek meg a tanácskozá­sok előkészítéséről, az üzemi életben játszott szerepéről. A vezetők részvétele az üzemi parlamentek munkájában ezért sem egyszerűen az il­lendőség kérdése. Nemcsak az üzem, a műhely vezetőinek te- j vékenységéről kaphatnak hű ( képet e megbeszéléseken, ha- ! nem maguk is közvetlenül la- j pasztalhatják, hogyan valósul j meg vagy torzul el irányító j tevékenységük, elképzelésük a gyakorlatban. A vezetők tájé­koztatásukkal, a fontos javas­latokra adott válaszukkal köz­vetlenül is javíthatják a vita­fórumok színvonalát. M ost, amikor a vállala­tok önállóságának nö­velése napirendre ke­rül, különösen nagy a ter­melési tanácskozások szerepe. Ha egy ember nem is, ám az üzemi kollektíva egésze képes bizonyítani, hegy élve a na­gyobb lehetőségekkel meg tud állni a saját lábán. Támasz­kodjanak hát a vezetők bát­rabban a dolgozókra, ezzel nemcsak idei nagy gazdasági feladataink sikeres végrehaj­tását segítik elő, hanem hoz­zájárulhatnak a tömegek ak­tivizálásának, a szocialista ön­tudat fejlesztésének nagy po­litikai feladatához is. A Csurgói Járási ] Termelőszövetkezetek Építőipari önálló Kő- i zös Vállalkozása azon- j nali belépéssel keres építőipari j technikust műszaki vezetői állás betöltésére legalább 5 éves gyakorlattal. Fi­zetés kollektív szerint. Lakást biztosítani nem tudunk. Jelentkezés a Csurgói Járási Ter­melőszövetkezetek Építőipari önálló Kö­zös Vállalkozásánál, Pogányszentpéter. (3581) ! Értesítjük a megye összes | mezőgazdasági termelő- és j földművesszövetkezeteit, valamint egyéb üzemeit, 1 hogy villanytartály-szerelő részlegünk elvállal c külső hálózati és belső szerelési munkákat, villa­mos berendezések felül­vizsgálatát, szigetelési és földelési ellenállásmérést, valamint energiavételezé- si tanácsadást. A megren­deléseket Állami Mezőgaz­dasági Gépjavító Állomás, i Tab, üzemegysége Karád címre kérjük. (SS90) Magas- és mélyépí­tési munkákban gyakorlattal rendel­kező felveszünk, továbbá ugyanezen szakmá­ban gyakorlott technikusokat. Kőolajvezeték Vál­lalat, Siófok. (3587) A Dombóvári Ve­gyes Ksz MÉRLEGJAVÍTÓ szakvizsgával ren­delkező DOLGOZÓT keres azonnali be­lépéssel. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Dombóvári Vegyes Ksz, Hunyadi tér 20. (3582) Magas- és mélyépí- i tésben jártas művezetőket, parkettás szakmu kást, vizsgával ren delkező építőipari könnyű- és nehéz- gépkezelőket, víz­fűtésszerelőket, út­hengergépészt keres a Kőolajvezeték Vál­lalat, Siófok. ___ _____________(3586) I

Next

/
Thumbnails
Contents