Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-04 / 29. szám

Péntek, 1966. február 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP Gondolatok egy taggyűlésről A* alkot«» vita után tartalma»« neiélőmunkát Sok minden elhangzott a Fi­nommechanikai Vállalat mar­cali részlegének legutóbbi párttaggyűlésén. Igaz, egyes kérdéseket inkább termelési tanácskozáson kellett volna megvitatni, mások meg a rész­leg vezetőjének hatáskörébe tartoztak, nem ártott azonban, hogy ezek is szóba kerültek a kommunisták megbeszélésén. Mindebből az érződött, hogy az üzem kommunistái látják a gondokat, a feladatokat, és felelősségét éreznek az üzem sorsáért. Fejlődés akadályokkal Fennállásának három esz­tendeje alatt sokat fejlődött a telep. Péter Lajos részlegveze­tő ismertette a beszámolóban, hogy az első évben egymillió, a következőben két-hárommii- lió forint volt a termelési ér­ték, az idén pedig eléri majd a tizenhétmillió forintot. Ta­valyi készáru-termelési tervü­ket 111,2, szolgáltatási tervü­ket 141,2 százalékra teljesítet­ték. Sokat rontott azonban eredményükön, hogy szeggyár­tási tervüknek csak 42,6 száza­lékát sikerült teljesíteniük. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy rossz gépeket kaptak Bu­dapestről. hogy akadozott az anyagellátás, s hogy dolgo­zóik járatlanok voltak a nagy­üzemi termelésben. Az utóbbi hónapokban igyekeztek a ba­jon segíteni: a gépek jelentős résziét felújították, a normákat az emberek tudásához, mun­kában eltöltött idejükhöz mérten állapították meg. Ta­pasztalható tehát javulás, en­nek ellenére — mint Péter elv társ és a felszólalók han­goztatták — félő, hogy az első negyedre előírt 90 tonna szeget nem sikerül megtermelniük. Ez pedig veszélyezteti a rész­leg létét, jövőjű, s kárt okoz más vállalatoknak is, hiszen a cipőgyáraknak szükséges géptexszeget egyedül Marcali­ban készítik. Ha nem teljesíte­nék tervüket, ezzel akadályoz­nák a hazai cipőellátást és az exportot is. Alacsony kereset, nehéz munka — A szeggyártóban lévő ál­landó idegőrlő zaj, a szemron­gáló, nehéz munka elriasztja az embereket. Ráadásul arány­talanul kicsi a kereset ebben az üzemrészben — mondta Mozsolics Géza pártititkár. Többen is beszéltek erről. Fé­lő — mondották —, hogy a leggyakorlottabb és a többiek­hez viszonyítva jobban kereső dolgozók is elmennek az üzem­ből. Míg tavaly 1300—1400 fo­rintot kapott itt egy betanított gépmunkás, az idén januárban akadtak olyanok, akik csak 400, 700, legföljebb 1100 forin­tot kerestek. A válogatók kö­zül néhánynak a bére alig ha­ladta meg a napi tíz (!) forin­tot. Igaz. a januári keresetet ki­egészíti a vállalat, de mi lesz a jövő hónapban és azután? Mi a biztosítéka annak, hogy nem ismétlődik meg az, ami a múlt esztendőben történt: A Csurgói Járási Termelőszövetkezetek Építőipari önálló Kö­zös Vállalkozása azon­nali belépéssel keres építőipari technikust műszaki vezetői állás betöltésére legalább 5 éves gyakorlattal. Fi­zetés kollektív szerint. Lakást biztosítani nem tudunk. Jelentkezés a Csurgói Járási Ter­melőszövetkezetek Építőipari Önálló Kö­zös Vállalkozásánál, Pogányszentpéter. (3581) hetvenhat ember lépett be a szegválogatóba, de egy-két nap, esetleg egy-két hét múl­va otthagyták ezt a munkahe­lyet. Elraktározott sérelmek Leginkább arról a minden­kit foglalkoztató kérdésről ta­nácskoztak a marcali részleg kommunistái, hogyan lendít­hetnék föl a szeggyártást, ho­gyan alakíthatnának ki ösz­tönző bérezési rendszert. Ezen­kívül sok, régen elraktározott sérelem, személyi gond is fel­színre került. Szóvá tették azt is, hogy a gazdasági vezetők és a pártszervezet között nem elég szoros a kapcsolat, nem eléggé segítik egymást a mun­kában. Egy sor olyan apró ügy is szóba került, amit ők ma­guk vagy pedig közvetlen fő- lötteseik — és nem a vállalat igazgatója vagy a taggyűlés — is elintézhettek volna. Miről esett szó? Nem fűtik eléggé és rendszeresen az öltözőket, a műhelyeket, a fürdőt; elzárják a meleg vizet; nincs megold­va az üzemi étkeztetés; né­melyek sokat sétálnak, nem törődnek munkájukkal; a ki­adott utasítás ellenére nem jönnek be dolgozni, és így to­vább. Több segítséget! Mindezért azonban nem hi­báztathatok csak a marcali te­lep kommunistái, hiszen több­ségüknek nincs üzemi tapasz­talata, s a hibák feltárásában a jó szándék vezette őket. Jó lenne, ha több segítséget kap­nának a kaposvári központ kommunistáitól és a vállalat vezetőitől. Gyakrabban kellene kiutazniuk Marcaliba, beszél­getni az ottani kommunisták­kal, segíteni nékik az emberek nevelésében, a szocialista mun­kaverseny alapjainak megte remtésében. Egyik igen fontos feladat a törzsgárda kialakítása. Olyan emberekre van szükség; akik bármikon készen állanák, ha a vállalat érdeke megkívánja. A dolgozók tudatát átalakíta­ni, fölébreszteni bennük a fe­lelősségérzetet a vállalati és a népgazdasági tervért, csak Dr. Szabó Tibornak, a MÁV Pécsi Igazgatósága vezetőjé­nek tájékoztatása szerint har­minchétmillió utas váltott ta­valy jegyet az igazgatóság te­rületén, egymillió-százezerrel több, mint 1964-ben. Az uta­sok 10,3 százaléka a balatoni állomásokon váltott jegyet. A 3 800 000 utas nem tükrözi hűen a Balaton somogyi part­jának forgalmát, mivel na­gyon sokan érkeztek IBUSZ- vonattal. A statisztika szerint a siófoki, a fonyódi, a balaton- lellei, a balatonboglári és a balatonszentgyörgyi állomás volt a legforgalmasabb a ma­gyar tenger partján, ötven perccel rövidebb a pécsi für­dővonat menetideje a dombó­vári deltavágány megépítése óta, s ez hozzájárult a balato­ni kirándulók számának növe­kedéséhez. Sok mentesítő és IBUSZ-vanat közlekedett a nyáron a tó mentén. A Heli- kon-expressz mentesítésére új gyorsvonatot állított be mun­kaszüneti napokon a MÁV. Űj nemzetközi vonatokat in­dított a vasút megyénk érinté­sével. A júniustól szeptembe­rig közlekedő Jadrán-expressz Rijekába ment Prágán, Komá­romon, Székesfehérváron és Nagykanizsán át. A dombóvár —gyékényesi vonalon beállított nemzetközi gyorsvonattal Ri­hosszú és szívós munkával si­kerül majd. Erről beszélt Da­rázs Lajos, a Marcali Községi Pártbizottság titkára is. Érződött a kommunisták ta­nácskozásán, hogy bár a fizi­kai és a műszaki dolgozók egyet akarnak, mégis másként magyaráznak némely kérdése­ket. Ez derült ki a pártszerve­zet titkárának és Győri Ele­mér meó-csoportvezetőnek vi­tájából is. A párttitkár attól félt, hogy a megbízható embe­rek elmennek a telepről, a meó-csoportvezető meg attól, hogy esetleg gyenge minőségű termékeket kell majd elfogad­ni, s ez árnyékot vet munká­jukra. Nagy Antal, a vállalat igaz­gatója megígérte, hogy a jö­vőben több segítséget nyújta­nak a marcaliaknak, felülvizs­gálják a bérezési rendszert, javítanak a szerszámellátáson, s megszüntetnek olyan bajo­kat, amelyekkel a részleg ve­zetői nem boldogulhatnak. Ar­ról is szó van — mondta —, hogy új gyártmányokat vezet­nek be, egyúttal azonban csök­kentik a régi gyártmányok szá­mát, hogy enyhítsék az anyag- ellátási gondokat. Többet kellene kezdemé­nyezniük a marcali telep kom­munistáinak is. Igaz, jelentős lépés volt, amikor segítségért fordultak az ózdi KlSZ-íiata- lokhoz, s megírták nekik, hogy acélhiány gátolja munkájukat, de csak márciusra kaptak ki­utalást (az ózdiak február ele­jén megküldik a hiányzó anyagot), de más téren is szükség volna kezdeménye­zésre, hiszen gyártmányaik jó része elavult, nem kell sem a kereskedelemnek, sem a vá­sárlóknak. A Finommechanikai Válla­lat marcali telepe a járási székhely egyetlen jelentős üze­me. Jelenleg kétszáz ember­nek ad állandó munkát. A kommunisták tekintsék fontos feladatuknak azt is, hogy az emberek nevelése mellett a terv rendszeres teljesítésevei megalapozzák az üzem jövőjét, hogy a népgazdaság bármikor számíthasson rájuk. jekán át Velencébe utazhatnak a kül- és belföldi utasok. Néhány jellemző adat az utasforgalomról: Kaposváron 2 100 000, Barcson 373 000, Gyé­kényesen 235 000, Nagyatádon 228 000 utas szállt vonatra 1965-ben. A személyszállító vonatok 99,3 százaléka menetrendsze­rűen közlekedett. Háromszázezer tonnával szállított több árut a vasút, mint tavaly előtt, növekedett az export-import tranzitfor­galom. A pécsi igazgatóság gazdaságosan kihasználta a járműparkot. A teherkocsik statikus kihasználása 0,13 ton­nával, a tehervonatok átlagos terhelése 21 tonnával javult. A kaposvári állomáson 6,6 szá­zalékkal több árut adtak fel, 5,6 százalékkal nőtt a leadott áru mennyisége. Tizenkétezer órával csökkent a kocsiállás, 385 000 forinttal kevesebb ál­láspénzt fizettek ki a vállala­tok, mint tavalyelőtt. Kaposvárról főképpen cuk­rot, répaszeletet, gabonát és őrleményt szállított a vasút, Barcsról pedig faárut és kavi­csot. Nagy mennyiségű követ és kavicsot vitetett Barcsra a Közúti Üzemi Vállalat. Mivel az AKÖV későn rakta ki a va­gonokat, s szállította el az árut, nagyon megnőtt a va- gonállás ideje, a kocsiállás- pénz összege. Gyékényesen to­Fejlesztik a kertészetet Bonny áii Jól fizetett a múlt évben a bonnyai Zöldmező Tsz kerté­szete. Ezért úgy határozott a szövetkezet vezetősége, hogy az idén növelik a területet, meg többféle növényt is ter­melnek. A fejlesztésnek meg­vannak a föltételei, elegendő munkaerő is lesz. Tavaly if­júsági brigádot alakítottak a kertészetben. A Balaton-par- ton idénymunkát végző lányo­kat hazahívták. A fiatalok ak­kor azt kérték, hogy havonta legalább ötszáz forintot adja­nak nekik. A szövetkezet négy forint óraibért fizetett. Az idén ismét jelentkeztek a fiatalok — főleg lányok — munkára. Még csend van ugyan a kertészetben, de már megkezdték a felkészülést. A múlt hónapban hat előadásból álló tanfolyamot tartottak a kertészet dolgozóinak. Iskolá­ra küldték Horváth József kertészt. A napokban hozzá­fognák a melegágyak készíté­séhez. Arra törekszenek, hogy minél előbb földbe kerüljön a korai növények magja. Már elkészítették a melegágyi ta­karókat, és kitisztogatták a melegágyak helyét. A múlt évi tizenöttel szem­ben az idén tizenkilenc hol­don termelnek paprikát, para­dicsomot, káposztát, zöldhagy­mát, sárgarépát. Ezek értékesí­téséből körülbelül 220 000 fo­rintos bevételre számítanak. Ültetnek húsz hold dinnyét is. Ha pedig sikerül szerződést kötniük szakképzett hagyma­termesztőkkel, akkor nagyobb területen termelnek szántóíöl- dön vöröshagymát. A zöldségféléket az idén Is a Balaton-parton értékesítik a MÉK útján. Gondolták rá, hogy Siófokon vagy közvetlen közelében pavilont nyitnak, ezt azonban még nem tudják vállalni. Ehhez sokkal többfé­le növényt kellene, termelni. Inkább azt tartják célravezető­nek, hogy a jövőben közös gaz­dasággal társulnak majd. Szerelik a bánhidai tu rbógenerátort Csütörtökön a Bánhidai Hőerő­mű bővítésénél megkezdték az első hazai tervezésű és gyártású, száz megawatt teljesítményű tur- bogenerátor szerelését. vább nőtt a személyforgalom, az áruforgalom azonban csök­kent. Negyvenszer annyi árut adnak föl ezen az állomáson, mint amennyi ide érkezik. A megrakott vagonok többségét a kavicsbánya indítja útnak. A pécsi igazgatóság tavaly korszerűsítette a gyékényesi vasútállomás világítását és vízellátását. 1963-ban kezdődött el a ka­pós vár—fonyódi vasútvonal át­építése. Eddig csaknem 165 millió forintot fordított a MÁV erre a munkára, s mindössze hét kilométeres szakasz van már hátra. Somogyvár, Oszlo­pán, Üj-Somogyjád vasútállo­mását teljesen átépítik. A kor­szerűsített vágányon nyolcvan kilométeres sebességgel közle­kedhetnek Fonyódra a vona­tok. A Dombóvár-Alsó—Kapos­vár közötti szakasz korszerű­sítése után tavaly elkészült a megyeszékhely és Beleg között is az új vasúti pálya. A na­gyobb tengelynyomású felépít­ményen száz kilométeres se­bességgel roboghat majd a gyorsvonat. A két vasútvonal korszerűsí­tésével párhuzamosan több ál­lomáson meghosszabbítják a vágányokat, átalakítják a ra­kodókat és az épületeket — fejezte be nyilatkozatát ;lr Szabó Tibor. L. G. Szalai László Egymillióval több utast szállított a MÁV tavaly, mint 1964-ben A legforgalmasabb állomások: Kaposvár, Gyékényes, Barcs, Nagyatád Hét kilométer hiányzik az új fonyódi vasútvonalból Csaknem négymillió utas a Balaton-parton EXPORTBSZOTTSÁG különösen ügyelnie az ex­portbizottság­nak? _ Az üzem­ben tavaly nem emeltek kifo­g ást termé­keinkre — vá­laszolta az egyik műszaki. — Ám ez nem jelenti azt, hogy minden rendben van. A külföldre szállítandó áruk minősé­gét is lehet még javítani, s korszerűsít­Budapesten, a VBKM 8-as számú Világítástechnikai Gyá­rában részt vettem a műszaki tanácskozáson. Laczkó József igazgató ismertette az idei feladatokat. Többek között ezt mondta: — Budapesti és ka­posvári gyárunkban ebben az évben létrehozzuk az export­bizottságokat. A napokban a Világítás- technikai Vállalat Kaposvári Gyárában arról érdeklődtem, — mondta a párttitkár. — Saláta Andor, a bizottság el­nöke a termelési osztály he­lyettes vezetője. Demény Rezső műszaki osztályvezető, Ruff István anyegáru-cso- portvezető, Maczó József ter­melési osztályvezető, Bognár Imre meó-csoportvezető. Bár­hol keletkezik is akadály, az exportbizottság azonnal ér­tesül róla. A bizottság tagjai külön-külön is nyomban in tézkedhetnek. — Mire kell »Meggyőződésem, hogy munkánk kedvező ha­tással lesz az exportra« — mondta Saláta An­dor, az exportbizottság elnöke. megalakult-e az exportbizott­ság. Varga Jenő gyáregységveze­tő az egyik helyiségbe invi­tált. — Éppen most alakították meg az exportbizottságot — mondta. A szobában a párttltkár, a pártvezetőség három tagja, az szb-titkár és néhány mű­szaki tartózkodott. Beszélgetni kezdtünk. A gyáregységvezető közölte, hogy az üzemnek nyolcmillió fo­rint értékű árut kell külföld­re szállítania az idén. Ez kétszer annyi, mint a tavalyi export. — Korábban mondta Varga elvtárs — a TRANZ- ELEKTRO Vál­lalatnál minő­sítették az árut, ott is csomagolták. Az idén a TRANZ- ELEKTRO szakembere le­jön Kaposvár­ra, itt mondja el véleményét az üzem ter­mékeiről, sin­nen indul az áru külföldre. Az üzem veze­tőire, dolgo­zóira tehát az eddiginél na­gyobb felelős­ség hárul. Az exportbizottsá­got azért hoz­tuk létre, hogy hetjük a cso­magolást, meg­gyorsíthatjuk a szállítást. Az exportbi­zottság elő akarja segíteni a minőség javítását, a csomagolás kor­szerűsítését, s meg akarja tartatni a szállítási szerződé­seket. E célból fokozza a gyártásközi ellenőrzést, ide­jében biztosítja az anyagot. Kíváncsi voltam arra, hogy az exportbizottság számítás­ba veszi-e a munkásokat, igyekszik-e meggyőzni őket a minőség javításának fontos­ságáról. A párttitkár kijelen­tette, hogy a pártszervezet mozgósítja a munkásokat az exporttervek teljesítésére. — A munkások megértik, Varga Jenő gyáreg.vségvczető: »Mindig a ne­gyedév első két hónapjában akarjuk teljesí­teni exporttervünket.« előmozdítsa az exporttervek teljesítését. Az igazgató után Németh Gyula párttitkár szólalt fel. Elmondta, hogy az öttagú exportbizottságot a pártszer­vezet patronálja. Kőhalmi Júliát, a meó egyik dolgo­zóját, a pártvezetőség tagját azzal bízták meg, hogy rend­szeresen tájékoztassa a párt- szervezetet az exportbizottság munkájáról. — Hogyan dolgozik az ex- portbizottsdg? — A bizottság tagjai kü­lönféle posztokon dolgoznak hogy az exportáru minőségét javítani keli — jegyezte meg Murát Ferencné, a pártveze­tőség egyik tagja. — Magam is munkás vagyok, én is nagy figyelemmel készítem az exporttermékeket. A Világítástechnikai Válla­lat Kaposvári Gyárának ex­portbizottsága tehát meg­kezdte munkáját. Néhány hó­nap múlva minden bizonnyal szép eredményekről adhat számot. Szegedi Nándor Szakmaközi tanácskozás Karádon A karádi szakmaközi bizottság legutóbbi tanácskozásán Néki László, az SZTK munkatársa a nyugdíjemelésről tájékoztatta a megjelent hatvan szakszervezeti tagot. Lengyel Miklós, az SZMT szakmaközi felelőse ismertette a községi bizottság feladatait. Hasz­nos tanácsokat adott, hogyan le­het összefogni a szakszervezeti tagokat, hogyan lehet föllendíteni a művelődési életet. Nagy érdek­lődéssel hallgatták meg a rész­vevők a kétórás előadást. Töb­ben hozzászóltak a tájékoztató­hoz, kérdéseket tettek föl az elő­adónak. SÜLLE JÓZSEF szakmaközi titkáé

Next

/
Thumbnails
Contents