Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-04 / 29. szám
Péntek, 1966. február 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP Gondolatok egy taggyűlésről A* alkot«» vita után tartalma»« neiélőmunkát Sok minden elhangzott a Finommechanikai Vállalat marcali részlegének legutóbbi párttaggyűlésén. Igaz, egyes kérdéseket inkább termelési tanácskozáson kellett volna megvitatni, mások meg a részleg vezetőjének hatáskörébe tartoztak, nem ártott azonban, hogy ezek is szóba kerültek a kommunisták megbeszélésén. Mindebből az érződött, hogy az üzem kommunistái látják a gondokat, a feladatokat, és felelősségét éreznek az üzem sorsáért. Fejlődés akadályokkal Fennállásának három esztendeje alatt sokat fejlődött a telep. Péter Lajos részlegvezető ismertette a beszámolóban, hogy az első évben egymillió, a következőben két-hárommii- lió forint volt a termelési érték, az idén pedig eléri majd a tizenhétmillió forintot. Tavalyi készáru-termelési tervüket 111,2, szolgáltatási tervüket 141,2 százalékra teljesítették. Sokat rontott azonban eredményükön, hogy szeggyártási tervüknek csak 42,6 százalékát sikerült teljesíteniük. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy rossz gépeket kaptak Budapestről. hogy akadozott az anyagellátás, s hogy dolgozóik járatlanok voltak a nagyüzemi termelésben. Az utóbbi hónapokban igyekeztek a bajon segíteni: a gépek jelentős résziét felújították, a normákat az emberek tudásához, munkában eltöltött idejükhöz mérten állapították meg. Tapasztalható tehát javulás, ennek ellenére — mint Péter elv társ és a felszólalók hangoztatták — félő, hogy az első negyedre előírt 90 tonna szeget nem sikerül megtermelniük. Ez pedig veszélyezteti a részleg létét, jövőjű, s kárt okoz más vállalatoknak is, hiszen a cipőgyáraknak szükséges géptexszeget egyedül Marcaliban készítik. Ha nem teljesítenék tervüket, ezzel akadályoznák a hazai cipőellátást és az exportot is. Alacsony kereset, nehéz munka — A szeggyártóban lévő állandó idegőrlő zaj, a szemrongáló, nehéz munka elriasztja az embereket. Ráadásul aránytalanul kicsi a kereset ebben az üzemrészben — mondta Mozsolics Géza pártititkár. Többen is beszéltek erről. Félő — mondották —, hogy a leggyakorlottabb és a többiekhez viszonyítva jobban kereső dolgozók is elmennek az üzemből. Míg tavaly 1300—1400 forintot kapott itt egy betanított gépmunkás, az idén januárban akadtak olyanok, akik csak 400, 700, legföljebb 1100 forintot kerestek. A válogatók közül néhánynak a bére alig haladta meg a napi tíz (!) forintot. Igaz. a januári keresetet kiegészíti a vállalat, de mi lesz a jövő hónapban és azután? Mi a biztosítéka annak, hogy nem ismétlődik meg az, ami a múlt esztendőben történt: A Csurgói Járási Termelőszövetkezetek Építőipari önálló Közös Vállalkozása azonnali belépéssel keres építőipari technikust műszaki vezetői állás betöltésére legalább 5 éves gyakorlattal. Fizetés kollektív szerint. Lakást biztosítani nem tudunk. Jelentkezés a Csurgói Járási Termelőszövetkezetek Építőipari Önálló Közös Vállalkozásánál, Pogányszentpéter. (3581) hetvenhat ember lépett be a szegválogatóba, de egy-két nap, esetleg egy-két hét múlva otthagyták ezt a munkahelyet. Elraktározott sérelmek Leginkább arról a mindenkit foglalkoztató kérdésről tanácskoztak a marcali részleg kommunistái, hogyan lendíthetnék föl a szeggyártást, hogyan alakíthatnának ki ösztönző bérezési rendszert. Ezenkívül sok, régen elraktározott sérelem, személyi gond is felszínre került. Szóvá tették azt is, hogy a gazdasági vezetők és a pártszervezet között nem elég szoros a kapcsolat, nem eléggé segítik egymást a munkában. Egy sor olyan apró ügy is szóba került, amit ők maguk vagy pedig közvetlen fő- lötteseik — és nem a vállalat igazgatója vagy a taggyűlés — is elintézhettek volna. Miről esett szó? Nem fűtik eléggé és rendszeresen az öltözőket, a műhelyeket, a fürdőt; elzárják a meleg vizet; nincs megoldva az üzemi étkeztetés; némelyek sokat sétálnak, nem törődnek munkájukkal; a kiadott utasítás ellenére nem jönnek be dolgozni, és így tovább. Több segítséget! Mindezért azonban nem hibáztathatok csak a marcali telep kommunistái, hiszen többségüknek nincs üzemi tapasztalata, s a hibák feltárásában a jó szándék vezette őket. Jó lenne, ha több segítséget kapnának a kaposvári központ kommunistáitól és a vállalat vezetőitől. Gyakrabban kellene kiutazniuk Marcaliba, beszélgetni az ottani kommunistákkal, segíteni nékik az emberek nevelésében, a szocialista munkaverseny alapjainak megte remtésében. Egyik igen fontos feladat a törzsgárda kialakítása. Olyan emberekre van szükség; akik bármikon készen állanák, ha a vállalat érdeke megkívánja. A dolgozók tudatát átalakítani, fölébreszteni bennük a felelősségérzetet a vállalati és a népgazdasági tervért, csak Dr. Szabó Tibornak, a MÁV Pécsi Igazgatósága vezetőjének tájékoztatása szerint harminchétmillió utas váltott tavaly jegyet az igazgatóság területén, egymillió-százezerrel több, mint 1964-ben. Az utasok 10,3 százaléka a balatoni állomásokon váltott jegyet. A 3 800 000 utas nem tükrözi hűen a Balaton somogyi partjának forgalmát, mivel nagyon sokan érkeztek IBUSZ- vonattal. A statisztika szerint a siófoki, a fonyódi, a balaton- lellei, a balatonboglári és a balatonszentgyörgyi állomás volt a legforgalmasabb a magyar tenger partján, ötven perccel rövidebb a pécsi fürdővonat menetideje a dombóvári deltavágány megépítése óta, s ez hozzájárult a balatoni kirándulók számának növekedéséhez. Sok mentesítő és IBUSZ-vanat közlekedett a nyáron a tó mentén. A Heli- kon-expressz mentesítésére új gyorsvonatot állított be munkaszüneti napokon a MÁV. Űj nemzetközi vonatokat indított a vasút megyénk érintésével. A júniustól szeptemberig közlekedő Jadrán-expressz Rijekába ment Prágán, Komáromon, Székesfehérváron és Nagykanizsán át. A dombóvár —gyékényesi vonalon beállított nemzetközi gyorsvonattal Rihosszú és szívós munkával sikerül majd. Erről beszélt Darázs Lajos, a Marcali Községi Pártbizottság titkára is. Érződött a kommunisták tanácskozásán, hogy bár a fizikai és a műszaki dolgozók egyet akarnak, mégis másként magyaráznak némely kérdéseket. Ez derült ki a pártszervezet titkárának és Győri Elemér meó-csoportvezetőnek vitájából is. A párttitkár attól félt, hogy a megbízható emberek elmennek a telepről, a meó-csoportvezető meg attól, hogy esetleg gyenge minőségű termékeket kell majd elfogadni, s ez árnyékot vet munkájukra. Nagy Antal, a vállalat igazgatója megígérte, hogy a jövőben több segítséget nyújtanak a marcaliaknak, felülvizsgálják a bérezési rendszert, javítanak a szerszámellátáson, s megszüntetnek olyan bajokat, amelyekkel a részleg vezetői nem boldogulhatnak. Arról is szó van — mondta —, hogy új gyártmányokat vezetnek be, egyúttal azonban csökkentik a régi gyártmányok számát, hogy enyhítsék az anyag- ellátási gondokat. Többet kellene kezdeményezniük a marcali telep kommunistáinak is. Igaz, jelentős lépés volt, amikor segítségért fordultak az ózdi KlSZ-íiata- lokhoz, s megírták nekik, hogy acélhiány gátolja munkájukat, de csak márciusra kaptak kiutalást (az ózdiak február elején megküldik a hiányzó anyagot), de más téren is szükség volna kezdeményezésre, hiszen gyártmányaik jó része elavult, nem kell sem a kereskedelemnek, sem a vásárlóknak. A Finommechanikai Vállalat marcali telepe a járási székhely egyetlen jelentős üzeme. Jelenleg kétszáz embernek ad állandó munkát. A kommunisták tekintsék fontos feladatuknak azt is, hogy az emberek nevelése mellett a terv rendszeres teljesítésevei megalapozzák az üzem jövőjét, hogy a népgazdaság bármikor számíthasson rájuk. jekán át Velencébe utazhatnak a kül- és belföldi utasok. Néhány jellemző adat az utasforgalomról: Kaposváron 2 100 000, Barcson 373 000, Gyékényesen 235 000, Nagyatádon 228 000 utas szállt vonatra 1965-ben. A személyszállító vonatok 99,3 százaléka menetrendszerűen közlekedett. Háromszázezer tonnával szállított több árut a vasút, mint tavaly előtt, növekedett az export-import tranzitforgalom. A pécsi igazgatóság gazdaságosan kihasználta a járműparkot. A teherkocsik statikus kihasználása 0,13 tonnával, a tehervonatok átlagos terhelése 21 tonnával javult. A kaposvári állomáson 6,6 százalékkal több árut adtak fel, 5,6 százalékkal nőtt a leadott áru mennyisége. Tizenkétezer órával csökkent a kocsiállás, 385 000 forinttal kevesebb álláspénzt fizettek ki a vállalatok, mint tavalyelőtt. Kaposvárról főképpen cukrot, répaszeletet, gabonát és őrleményt szállított a vasút, Barcsról pedig faárut és kavicsot. Nagy mennyiségű követ és kavicsot vitetett Barcsra a Közúti Üzemi Vállalat. Mivel az AKÖV későn rakta ki a vagonokat, s szállította el az árut, nagyon megnőtt a va- gonállás ideje, a kocsiállás- pénz összege. Gyékényesen toFejlesztik a kertészetet Bonny áii Jól fizetett a múlt évben a bonnyai Zöldmező Tsz kertészete. Ezért úgy határozott a szövetkezet vezetősége, hogy az idén növelik a területet, meg többféle növényt is termelnek. A fejlesztésnek megvannak a föltételei, elegendő munkaerő is lesz. Tavaly ifjúsági brigádot alakítottak a kertészetben. A Balaton-par- ton idénymunkát végző lányokat hazahívták. A fiatalok akkor azt kérték, hogy havonta legalább ötszáz forintot adjanak nekik. A szövetkezet négy forint óraibért fizetett. Az idén ismét jelentkeztek a fiatalok — főleg lányok — munkára. Még csend van ugyan a kertészetben, de már megkezdték a felkészülést. A múlt hónapban hat előadásból álló tanfolyamot tartottak a kertészet dolgozóinak. Iskolára küldték Horváth József kertészt. A napokban hozzáfognák a melegágyak készítéséhez. Arra törekszenek, hogy minél előbb földbe kerüljön a korai növények magja. Már elkészítették a melegágyi takarókat, és kitisztogatták a melegágyak helyét. A múlt évi tizenöttel szemben az idén tizenkilenc holdon termelnek paprikát, paradicsomot, káposztát, zöldhagymát, sárgarépát. Ezek értékesítéséből körülbelül 220 000 forintos bevételre számítanak. Ültetnek húsz hold dinnyét is. Ha pedig sikerül szerződést kötniük szakképzett hagymatermesztőkkel, akkor nagyobb területen termelnek szántóíöl- dön vöröshagymát. A zöldségféléket az idén Is a Balaton-parton értékesítik a MÉK útján. Gondolták rá, hogy Siófokon vagy közvetlen közelében pavilont nyitnak, ezt azonban még nem tudják vállalni. Ehhez sokkal többféle növényt kellene, termelni. Inkább azt tartják célravezetőnek, hogy a jövőben közös gazdasággal társulnak majd. Szerelik a bánhidai tu rbógenerátort Csütörtökön a Bánhidai Hőerőmű bővítésénél megkezdték az első hazai tervezésű és gyártású, száz megawatt teljesítményű tur- bogenerátor szerelését. vább nőtt a személyforgalom, az áruforgalom azonban csökkent. Negyvenszer annyi árut adnak föl ezen az állomáson, mint amennyi ide érkezik. A megrakott vagonok többségét a kavicsbánya indítja útnak. A pécsi igazgatóság tavaly korszerűsítette a gyékényesi vasútállomás világítását és vízellátását. 1963-ban kezdődött el a kapós vár—fonyódi vasútvonal átépítése. Eddig csaknem 165 millió forintot fordított a MÁV erre a munkára, s mindössze hét kilométeres szakasz van már hátra. Somogyvár, Oszlopán, Üj-Somogyjád vasútállomását teljesen átépítik. A korszerűsített vágányon nyolcvan kilométeres sebességgel közlekedhetnek Fonyódra a vonatok. A Dombóvár-Alsó—Kaposvár közötti szakasz korszerűsítése után tavaly elkészült a megyeszékhely és Beleg között is az új vasúti pálya. A nagyobb tengelynyomású felépítményen száz kilométeres sebességgel roboghat majd a gyorsvonat. A két vasútvonal korszerűsítésével párhuzamosan több állomáson meghosszabbítják a vágányokat, átalakítják a rakodókat és az épületeket — fejezte be nyilatkozatát ;lr Szabó Tibor. L. G. Szalai László Egymillióval több utast szállított a MÁV tavaly, mint 1964-ben A legforgalmasabb állomások: Kaposvár, Gyékényes, Barcs, Nagyatád Hét kilométer hiányzik az új fonyódi vasútvonalból Csaknem négymillió utas a Balaton-parton EXPORTBSZOTTSÁG különösen ügyelnie az exportbizottságnak? _ Az üzemben tavaly nem emeltek kifog ást termékeinkre — válaszolta az egyik műszaki. — Ám ez nem jelenti azt, hogy minden rendben van. A külföldre szállítandó áruk minőségét is lehet még javítani, s korszerűsítBudapesten, a VBKM 8-as számú Világítástechnikai Gyárában részt vettem a műszaki tanácskozáson. Laczkó József igazgató ismertette az idei feladatokat. Többek között ezt mondta: — Budapesti és kaposvári gyárunkban ebben az évben létrehozzuk az exportbizottságokat. A napokban a Világítás- technikai Vállalat Kaposvári Gyárában arról érdeklődtem, — mondta a párttitkár. — Saláta Andor, a bizottság elnöke a termelési osztály helyettes vezetője. Demény Rezső műszaki osztályvezető, Ruff István anyegáru-cso- portvezető, Maczó József termelési osztályvezető, Bognár Imre meó-csoportvezető. Bárhol keletkezik is akadály, az exportbizottság azonnal értesül róla. A bizottság tagjai külön-külön is nyomban in tézkedhetnek. — Mire kell »Meggyőződésem, hogy munkánk kedvező hatással lesz az exportra« — mondta Saláta Andor, az exportbizottság elnöke. megalakult-e az exportbizottság. Varga Jenő gyáregységvezető az egyik helyiségbe invitált. — Éppen most alakították meg az exportbizottságot — mondta. A szobában a párttltkár, a pártvezetőség három tagja, az szb-titkár és néhány műszaki tartózkodott. Beszélgetni kezdtünk. A gyáregységvezető közölte, hogy az üzemnek nyolcmillió forint értékű árut kell külföldre szállítania az idén. Ez kétszer annyi, mint a tavalyi export. — Korábban mondta Varga elvtárs — a TRANZ- ELEKTRO Vállalatnál minősítették az árut, ott is csomagolták. Az idén a TRANZ- ELEKTRO szakembere lejön Kaposvárra, itt mondja el véleményét az üzem termékeiről, sinnen indul az áru külföldre. Az üzem vezetőire, dolgozóira tehát az eddiginél nagyobb felelősség hárul. Az exportbizottságot azért hoztuk létre, hogy hetjük a csomagolást, meggyorsíthatjuk a szállítást. Az exportbizottság elő akarja segíteni a minőség javítását, a csomagolás korszerűsítését, s meg akarja tartatni a szállítási szerződéseket. E célból fokozza a gyártásközi ellenőrzést, idejében biztosítja az anyagot. Kíváncsi voltam arra, hogy az exportbizottság számításba veszi-e a munkásokat, igyekszik-e meggyőzni őket a minőség javításának fontosságáról. A párttitkár kijelentette, hogy a pártszervezet mozgósítja a munkásokat az exporttervek teljesítésére. — A munkások megértik, Varga Jenő gyáreg.vségvczető: »Mindig a negyedév első két hónapjában akarjuk teljesíteni exporttervünket.« előmozdítsa az exporttervek teljesítését. Az igazgató után Németh Gyula párttitkár szólalt fel. Elmondta, hogy az öttagú exportbizottságot a pártszervezet patronálja. Kőhalmi Júliát, a meó egyik dolgozóját, a pártvezetőség tagját azzal bízták meg, hogy rendszeresen tájékoztassa a párt- szervezetet az exportbizottság munkájáról. — Hogyan dolgozik az ex- portbizottsdg? — A bizottság tagjai különféle posztokon dolgoznak hogy az exportáru minőségét javítani keli — jegyezte meg Murát Ferencné, a pártvezetőség egyik tagja. — Magam is munkás vagyok, én is nagy figyelemmel készítem az exporttermékeket. A Világítástechnikai Vállalat Kaposvári Gyárának exportbizottsága tehát megkezdte munkáját. Néhány hónap múlva minden bizonnyal szép eredményekről adhat számot. Szegedi Nándor Szakmaközi tanácskozás Karádon A karádi szakmaközi bizottság legutóbbi tanácskozásán Néki László, az SZTK munkatársa a nyugdíjemelésről tájékoztatta a megjelent hatvan szakszervezeti tagot. Lengyel Miklós, az SZMT szakmaközi felelőse ismertette a községi bizottság feladatait. Hasznos tanácsokat adott, hogyan lehet összefogni a szakszervezeti tagokat, hogyan lehet föllendíteni a művelődési életet. Nagy érdeklődéssel hallgatták meg a részvevők a kétórás előadást. Többen hozzászóltak a tájékoztatóhoz, kérdéseket tettek föl az előadónak. SÜLLE JÓZSEF szakmaközi titkáé
