Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

X & & " * 90 A AA A A A A A A J* Ismerjük meg megyénk történelmi emlékeit 4. HARCOK A KAPOSVÁRI VÁR KÖRÜL A XVI. század köze­pétől a somogyi vá­rak és megerősí­tett kastélyok je­lentős szerepet kaptak a dél­dunántúli végvári török—ma­gyar harcokban. Ezeknek az erősségeknek kisebb- nagyobb őrsége főként zsoldért har­colt 1546-ban például Ka­posvár védelmére 50 lovas és 50 gyalogos zsoldost tar­tottak. Ez a szám a növekvő veszéllyel napról napra emel­kedett. A meginduló végvári csa­tározások arra kényszerítet­ték a kaposvári vár lakóit, hogy kerek sarokbástyákkal erősítsék meg a négyszögle­tes lakótornyot, és újabb pa­lánkfalakat építsenek a vé­delem megerősítésére. Ezek a palánkfalak 4—5 méter ma­gasak lehettek. A sarokbás­tyákkal megerősített vár északnyugati részén volt az ún. kanizsai kapu. A kapu- torokba a Szokolaberken ke­resztül a mai tüskevári állo­másig híd vezetett A berek Szokoli Mehmed vezértől kapta nevét, az állomási rész pedig megőrizte a várhoz tartozó előretolt kis erődít­mény nevét A mai Széche­nyi tér tájékán állott a Szi­getvár felé nyíló kapu. A palánkfalnak, a sáncároknak és a várkapu egy részleté­nek maradványai kerültek elő az Ady Endre utcai és a Széchenyi téri földmunkála­toknál 1957-ben és 1962-ben. A Kapos mocsaraiba me­nekült martalócok a zavaros helyzetet fölismerve újra elő­merészkedtek rejtekükbőL A török kémei révén jól ismer­te a dél-dunántúli rész mos­toha védelmi viszonyait Ezt használta ki 1555-ben Toj- gon budai pasa. Megszegte a Ferdinánd királlyal kötött fegyvernyugvást, és hódító hadjáratba kezdett a Dunán­túlon. 1555 szeptemberében hadaival letáborozott Kapos­vár alatt, és szeptember 8- án megkezdte az ostromot. Szeptember 12-én Zrínyi Miklós bán a következő le­velet kapta a koroknyai vár védőitől, ahova elhangzott a török ágyúzása: »Mór ötödnapja, hogy Ka­póst a török erősen löveti, a bástya és a kapu már nagy részben lerontva. A Kapos vizét Kecelnél elfogták, s most az árkot tömik. Kér­jük Nagyságodat az Istenre, ne hagyja el a várbelieket, mert ha segélyt nem kap­nak, akkor kimennek belő­le, és a török könnyen be­száll. Ami kevés hajdú van benne, az is fizetetten, de; annak okai nem vagyunk,; mert ha pénzért könyör-; günk, akkor sem lóval, sem - gyalogosokkal, hanem csak ♦ papirossal segítenek...« : A levél a várban levő: szedett-vedett katonaságra; utalt, és igen jól ítélte meg < a veszedelmes helyzetet, mert 3 szeptember 13-ra virradóra; Széli Péter vezetésével a vé-; dók elszöktek az ostrom elől. 3 3 A törökök a magyaroktól 3 elfoglalt területeket kor-; niányzóságokra (elajet), a kor- ; mányzóságokat megyékre 3 (szandzsák), a megyéket pe- s dig kerületekre (nahje) ősz- j tották. Kaposvár a mohácsi j szandzsákhoz tartozott, és! kerületi székhely volt. 1599 telén a magyar sere- j gek megkísérelték visszafog- j lalni, de a megerősített fa- • lak és a rossz időjárás miatt j hamarosan abbahagyták az j ostromot. A magyar támadások ellen; Kaposvárt 1565-ben 211, ' majd 1569-től több mint 250 török katona védte. A végvári harcok szüneté­ben a kaposvári török őrség is kapcsolatot tartott fenn a környező erősségek magyar vitézeivel. így pl. Cirkin aga egy peres ügyben nagy se­gítségére volt Petheö László kiskomáromi kapitánynak, sőt vadászagarakat is szerzett »szomszéd Vitézlő Baráttya Urá«-nak. A neves török utazó, Evlia Cselebi 1664—65 között Ma­gyarországon járva Kapos­várban is megfordult. Jó le­írást adott a várról és életé­ről. Több dzsámiról (temp­lom), török egyházi és világi iskoláról tesz említést. Ebben az időben Kaposvár utcái deszkaburkolatúak voltaic Magáról a várról pedig a kö­vetkezőket írja: »... hogy a várnak védő­pajzsa legyen, egyszeres vastag gerendákkal készült sövénykerítés van, me.yet cementmésszel bevontak. Tömés nélküli egyszerű pa­lánkfal ez, úgyhogy a vár fehér hattyú gyanánt áll... A fal tövében közút van, négy szögletén négy nagy bástya-«. A török uralom alól 1686- ban szabadították fel a vá­rat Ekkor már csak kb. 120 lakosa maradt, és az Eszier- házy család birtoka volt. A törökkel kötött 1699-es kar­lócai béke értelmében a magyarországi végvárakat le kellett rombolni. Amit a tö­rök és a végvári harcok meghagytak a várból, azt 1702-ben, lápot császár ren­deletére, szétdúlták. Ezután a vár mint erősség többet nem is szerepelt a történelemben. Végleges és barbár lebontá­sával pedig már megismer­kedtünk: 1931-ben építkezé­sekre, járdakészítésre elad­ták tégláit, hogy a Nosztra magtárépületnek legyen he­lye. A lerombolt várba és vá­rosba azért lassan visszaköl­tözött az élet: telepesek, ipa­rosok, katonák, földművesek érkeztek. További fellendülé­sét nagyban elősegítette az, hogy Lápot császártól 1703- ban vásártartási jogot kapott. D. B. Fésűs Éva: Nagyanyó Nágyányó, nagyanyó, házad előtt nagy a hó! Ki dobálja el hamar? Még valaki elhasal! Ki ne menj, nagyanyó, neked az már nem való! Nézd, a síkos úton át futnak mar az unokák. Nagyanyó, nagyanyó, sok unoka, ugye jó? Kiskezükben nagy lapát, megsegítik nagymamát. Farsang után KRESZ AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁN Miért viseljük baloldalt kalapunk szalagcsokrát ? Gondolkoztatok-e már azon, hogy a férfiak, a nők, miért viselik rendszerint kalapjuk bal oldalán a kalapot körül­ölelő szalagdísz masliját? — Lehet, hogy ez véletlen, lehet, hogy a divattervezők szeszélye — mondják a min­denbe hamar belenyugvók vagy a tájékozatlanok. Pedig dehogyis véletlen. Ennek a hagyományokban gyökerező évszázados szokás­nak az a magyarázata: valami­kor karddal legénykedő őseink a kalapjukon lengő tolldíszc- ket viseltek. Ha ez a tolldísz történetesen a kalap jobb ol­dalán lett volna, a Kardforga­tó jobb kart akadályozta volna a vívás munkájában, Célsze­rűbb volt tehát a lengő tolla­kat a kalap bal oldalán hor­dani. Hosszú évszázadokon az­tán szabállyá — divatdiktá­tummá — változott ez a szo­kás, és azért van aztán hogy a lódenkalapunk zsinórdíszé­nek csokrát vagy a puhakalap szalagmasniját, a hölgyek pe­dig a tolibóbitát mindig a bal oldalon viselik. Borsi D. József Körbe — körbe Pesti Pista az V/B-ben fülére húzta a svájclsapká/t, aztán két ujját szájához emelve, hosszút fü ttyentett, s elindult — közlekedni. A tantermében félretólták a padokat, és a krétával kijelölt úttes­ten, kereszteződéseken kellett szabályosan végighaladnia Pistának. Ö ugrándozott, csellengett, megállt az útkereszteződések közepén. Osztálytársai minden hibás mozdulatát észrevették, és kórusban figyelmeztették. A bulapesti Üjvidék téri általános iskolában nem ritka az ilyen vidám, játékos osztályfőnöki óra: a szabályos közlekedést tanul­ják a gyerekek. Kis autókkal, saját készítésű KRESZ-táblákkal ele­venítik fel a valóságot. Működik az iskolában közlekedési őrs is; hatodikos és hetedi­kes úttörők a tagjai. A kerületi rendőrségtől sapkákat kaptak — bevonták fehér fehér csíkkal — se sapkákkal fejükön irányítják reggelenként az iskolába tartó tanulókat. Vidám iöriéwicfek Igen könyűnek látszik, pe­dig nagyon nehéz kezünket és lábunkat egyszerre ellen­kező irányban mozgatni. Pró­báljátok meg a baloldali rajz szerint: kezetekkel az óramu­tató járásával ellenkező, s ugyanakkor lábatokkal az Egyszer egy bo­tanikus kert dol­gozói tiszteletük jeléül két ritka nagyságú banánt küldtek városuk híres tudósának. A banánt a ker­tész kisfiával küldték el. A kisfiú útköz­ben azon töpren­gett, vajon a tu­dománynak szük­sége van-e ilyen gyönyörű barui- nokra? Ügy gon­dolta, hogy nincs. Ezért megette az egyik gyümölcsöt. Amikor megér­kezett a tudóshoz, az a kísérő leve­let elolvasva azt kérdezte: — Hol a másik banán? — Megettem — felelte a kisfiú. — Hogyan, meg­etted? — kiáltott fel a tudós, — hogyan etted meg? — így — mond­ta a kisfiú, és bi­zonyításképpen gyors harapások­kal elfogyasztotta a másik gyümöl­csöt is. H Egy kisfiúnak volt egy papagá­ja. Sokáig taní­totta beszélni, de a papagáj ezerraz egy szón kívül: természetesen, nem tanult meg többet. Végül a kisfiú elhatározta, hogy a madarat eladja a piacon. Ki is ment a piacra., hamaro­san akadt egy ve ■ vő. — Mennyibe ke - rül a papagáj? — Száz forint. — Miért ilyen drága? — Mert az énj papagáj om iga n j okos állat. Kér- j dezze csak meg\ tőle. — Te, papagáj, te tényleg olyan j okos vagy — for-\ dúlt a vevő a ma­dárhoz. — Természete-: sen — vágta rá az. ; Megtörtén t az' alku. Az új gazda í boldogan vitte ha- < za a papagájt. Ott_j hon aztán külön-] féle kérdéseket: tett föl neki, de a < válasz csak ez\ volt mindig mind-: egyikre: termi- j szetesen. Végül a\ gazda kétségb: esetten felkiáltott:] — Száz forintot} adtam értei! Hí! nem vagy-k énj ostoba ember? —r Természete- 3 sen — hagyta rá j a papagáj. óramutató járásával egyező köröket írni. Nemigen fog sikerülni, csak annak, aki sokat gyakorolja. Ugyancsak nehéz a másik rajz szerint a bal kezünkkel lassan gyomrunkat kör alak­ban simogatni jobb kezünk­kel pedig fejünket függőle­gesen (felülről lefelé) mozga­tott kézzel ütögetni. Akik lát­ják próbálkozásotok furcsa mozdulatait, nagyon sokat ne­vethetnek cajtaiokl ■ MtfB ■ ■■■ ■ ■■■ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 10 11 :::: ■■■■ ■■■■ 12 :::: ■■■■ ■■■■ 13 14 ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ 1 5 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 1 6 17 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 18 19 iiii 20 21 22 ■■■■ ■ ■■a ■ ■■■ ■ ■■■ 23 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 24 25 ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ 26 27 r ■■■■ ■■■■ ■■■■ 28 29 30 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 31 ■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 3 2 33 34 35 36 HBK ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 37 VÍZSZINTES: 1. Atfűzte a csövön. 9. Hüvelyes növény. 10. Ivóvizüket ez adja. 11. Üjat teremt. 12. Visszafelé: kerti munkát vé­gez. 13. Ugyanaz, mint a vízsz. 12. 14. Testrész visszafelé. 15. Hód betűi keverve. 16. Küométer rövidítése. 17. Indulatszó. 18. Ajándékozta. 20. Eltulajdonít — ékezetfölös­leggel. 21. Jolán becézve. 23. A lovat így biztatják (az el­ső kockába kettősbetű). 24. Téli csapadék. 25. A. K. 26. Régi ürmérték. 23. Nyílás. 29. Csúnya. 31. Mozgat. 32. Díszes mulatság farsang­kor. 36. Folyadéktárolj faedény. 37. Ételízesítő — névelővel. FÜGGŐLEGES: 1. Duna-menti város. 2. Békaporonty. 3. E. K. 4. A farsang keddje (utolsó előtti kockában kettősbetü). 5. Közlekedési területed. (éke­zeti ölöelegg el). 6. Zalai Józseí. 7. Ezt csináltatják a pártában maradt lányokkal falun farsang­kor. 8. Akasztók névelővel. 9. Mohácsi népszokás, az idén február 20-án volt. 15. Állóvíz visszafelé. 19. Ilyen film is van. 22. Szemüveg népiesen. 27. Így is hívják a sertést, (eke^ zetfölösleg) 28. Egyik végtagja. 30. Vidék (ékezethiány). 31. Rácz Sándor. 33. Részvénytársaság rövidítése. 35. Igavonó állat. K.. J. Beküldendő a vízszintes 32. és a függőleges 4., 7., 9. Beküldési határidő 1966. március 4-én, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: -Gyermek ke­resztrejtvény.­Mült heti rejtvényünk helyes megfejtése: Nagyszálló, Úttörő; Arany; Palatínus: Haj ós. Földes Péter Madridi induló cí­mű könyvével jutalmazzuk a kö­vetkező pajtásokat: Németh Ági, ifj. Kaponya István, Kaposvár; Horváth Irénke, Béla vár; Nagy Ernő Lulla. A könyveket postán küldjük eL HEINE Száztíz éve halt meg Heinrich Heine, a német- és világirodalom egyik kiemelkedő alakja, forra­dalmi költő, író és publicista. VÍZSZINTES: 2. Magyar zene­szerző, akivel Heine Párizsban szoros kapcsolatban állt. 6. Heine müve, melyet 1847-ben írt. 13. Tompa zaj. 14. Színésznő (Elmaj. 16. Baráti állam pénze. 17. Kilá­tásba helyez. 18. Rámol, rakos­gat. 19. Nagy német filozófus. 20. Betegség jele (—’). 21. Keleti sző- nyegiajta. 22. Csak azért is. — pesti argóban. 23. Kötőszó. 24. Nincs vele bizalmas viszonyban. 25. Hozzájut. 26. És — latinul. 27. Vissza: Gyulladás. 28. Alaptalan gyanúsítás. 30. Tanúsít. 32. Elektro­mos kapcsolási mód. 33. Azonos betűk. 34. Francia zeneszerző (Fra Diavolo). 35. Biflázik. 36. Azonos betűk. 38. Ilyen a rossz vaj. 39. Ide-oda szaladgál. 40. Gépelem. 41. Rajzszer. 42. Község Fécstől északra. 43. Nagyon olcsó. 44. Rangjelző szó. 45. Középkori ha­talmasság. 46. Muzulmánok szent városa. Szaúd-Arábiában. 47. Ké­sőbbi időpontra hagy. 49 ................­tin-tin, a némafilmek kutyasztár­ja. 50. Hamis. 52. Visszaint! 53. Svájci város. 55. Jókai-regény címszereplőjének névbetüi. 56. Spanyol hadikikötő Marokkó északi partján. 57. Folyó Kína nyugati részén. 58. Régi úszóegy­let névbetűi. 59. Fűszer. 60. Tá­maszték. 61. Százfokos. 62. A Du­na mellékfolyója. 64. Bosszantó. 66. Légköri réteg. 67. Heine első verseskötete, melyet 1827-ben írt. 68. A történelmi materializmus megteremtője, akivel Heine szo­ros barátságban volt FÜGGŐLEGES: 1. Heine forra­dalmi alkotása, melyben a prole­tariátus ügyét már teljesen a ma­gáénak mondja (1847). 2. Árnyat adó kerti pihenőhely. 3. Bűvöl. 4. Eső után van. 5. Kettősbetű. 6. Boráról híres község. 7. Fosztó­képző. 8. Női hang. 9. Tantal. 10. Norvég férfinév. 11. Ez viszont magyar női név. 12. Heine Fran­ciaországról szóló gyűjteményes kötete 15. Heine egyik szellemes útirajza (1820). 18. Az összeadás szava. 19. Dunántúli folyó. 21. Kályhamárka. 22. Énekéi. 24. Ma­dách drámája. 25. ölel. 27. Pety- tyes. 29. A »Holt lelkek« írója. 31. Gördül. 33. Nemesgáz, a leve­gőnek kb. 1 százaléka. >5. Erdei állat. 36. Jártasság, gyakorlat. 37. Heine 1851-ben irt műve. 39. Köl­tői. 40. Nagy francia szobrász. 42. Tengeri emlős. 43. Szegély. 45. Kötszer. 48. ízesítőként termesz­tett évelő növény. 51. Lefejt. 54. Csonthéjas. 55. Hírvivő. 57. Ben­zintartály. 58. A pákozd-sukorói győztes csata magyar csapatainak parancsnoka (János). 60. Magyar tornásznő (Gyöngyi). 61. Szinte naponta 'találkozunk vele. 63. T. A. 64. B. O. 65. Növény része. 66. Helyrag. V. Gy. Beküldendő: a vízszintes 2., 6., 67., 68., valamint függőleges 1„ 12., 15., és 37 számú sorok meg­fejtése. Beküldési határidő 1966. márci­us 4-én, péntek délig. Kérjük ol­vasóinkat, hogy a szükséges so­rokat levelezőlapon küldjék be, s írják rá: »Felnőtt kereszrejt- vény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A vígszínházi csata; Tolbuhin; Malinovszkij; Budapes­ti tavasz. Tatay Sándor Kelj fel és járj című könyvét nyerték: Raáb Lajosné, Pázmány Andor, Kaposvár; Geiger Ernőné, Bala- tonlelle; Karai Lajos, Nagyatád* A könyveket postán küldjük eL 1 2 3 4 5 I T 7 8-9 I ,10 11 12 “ 14 15 BjSU 17 IS * 19 20 21 22 23 24 25 26 27 29 30 31 32 34 35 37 58 39­— 40 41 42 43 44 45 46 8 48 49 m 0 51 52 r 54 i ■ > 5/ Üt 58 ^ t (60 b «t 63 p»4 65 g 86 1 ____ 6 7 NÍY 68 *

Next

/
Thumbnails
Contents