Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
X & & " * 90 A AA A A A A A A J* Ismerjük meg megyénk történelmi emlékeit 4. HARCOK A KAPOSVÁRI VÁR KÖRÜL A XVI. század közepétől a somogyi várak és megerősített kastélyok jelentős szerepet kaptak a déldunántúli végvári török—magyar harcokban. Ezeknek az erősségeknek kisebb- nagyobb őrsége főként zsoldért harcolt 1546-ban például Kaposvár védelmére 50 lovas és 50 gyalogos zsoldost tartottak. Ez a szám a növekvő veszéllyel napról napra emelkedett. A meginduló végvári csatározások arra kényszerítették a kaposvári vár lakóit, hogy kerek sarokbástyákkal erősítsék meg a négyszögletes lakótornyot, és újabb palánkfalakat építsenek a védelem megerősítésére. Ezek a palánkfalak 4—5 méter magasak lehettek. A sarokbástyákkal megerősített vár északnyugati részén volt az ún. kanizsai kapu. A kapu- torokba a Szokolaberken keresztül a mai tüskevári állomásig híd vezetett A berek Szokoli Mehmed vezértől kapta nevét, az állomási rész pedig megőrizte a várhoz tartozó előretolt kis erődítmény nevét A mai Széchenyi tér tájékán állott a Szigetvár felé nyíló kapu. A palánkfalnak, a sáncároknak és a várkapu egy részletének maradványai kerültek elő az Ady Endre utcai és a Széchenyi téri földmunkálatoknál 1957-ben és 1962-ben. A Kapos mocsaraiba menekült martalócok a zavaros helyzetet fölismerve újra előmerészkedtek rejtekükbőL A török kémei révén jól ismerte a dél-dunántúli rész mostoha védelmi viszonyait Ezt használta ki 1555-ben Toj- gon budai pasa. Megszegte a Ferdinánd királlyal kötött fegyvernyugvást, és hódító hadjáratba kezdett a Dunántúlon. 1555 szeptemberében hadaival letáborozott Kaposvár alatt, és szeptember 8- án megkezdte az ostromot. Szeptember 12-én Zrínyi Miklós bán a következő levelet kapta a koroknyai vár védőitől, ahova elhangzott a török ágyúzása: »Mór ötödnapja, hogy Kapóst a török erősen löveti, a bástya és a kapu már nagy részben lerontva. A Kapos vizét Kecelnél elfogták, s most az árkot tömik. Kérjük Nagyságodat az Istenre, ne hagyja el a várbelieket, mert ha segélyt nem kapnak, akkor kimennek belőle, és a török könnyen beszáll. Ami kevés hajdú van benne, az is fizetetten, de; annak okai nem vagyunk,; mert ha pénzért könyör-; günk, akkor sem lóval, sem - gyalogosokkal, hanem csak ♦ papirossal segítenek...« : A levél a várban levő: szedett-vedett katonaságra; utalt, és igen jól ítélte meg < a veszedelmes helyzetet, mert 3 szeptember 13-ra virradóra; Széli Péter vezetésével a vé-; dók elszöktek az ostrom elől. 3 3 A törökök a magyaroktól 3 elfoglalt területeket kor-; niányzóságokra (elajet), a kor- ; mányzóságokat megyékre 3 (szandzsák), a megyéket pe- s dig kerületekre (nahje) ősz- j tották. Kaposvár a mohácsi j szandzsákhoz tartozott, és! kerületi székhely volt. 1599 telén a magyar sere- j gek megkísérelték visszafog- j lalni, de a megerősített fa- • lak és a rossz időjárás miatt j hamarosan abbahagyták az j ostromot. A magyar támadások ellen; Kaposvárt 1565-ben 211, ' majd 1569-től több mint 250 török katona védte. A végvári harcok szünetében a kaposvári török őrség is kapcsolatot tartott fenn a környező erősségek magyar vitézeivel. így pl. Cirkin aga egy peres ügyben nagy segítségére volt Petheö László kiskomáromi kapitánynak, sőt vadászagarakat is szerzett »szomszéd Vitézlő Baráttya Urá«-nak. A neves török utazó, Evlia Cselebi 1664—65 között Magyarországon járva Kaposvárban is megfordult. Jó leírást adott a várról és életéről. Több dzsámiról (templom), török egyházi és világi iskoláról tesz említést. Ebben az időben Kaposvár utcái deszkaburkolatúak voltaic Magáról a várról pedig a következőket írja: »... hogy a várnak védőpajzsa legyen, egyszeres vastag gerendákkal készült sövénykerítés van, me.yet cementmésszel bevontak. Tömés nélküli egyszerű palánkfal ez, úgyhogy a vár fehér hattyú gyanánt áll... A fal tövében közút van, négy szögletén négy nagy bástya-«. A török uralom alól 1686- ban szabadították fel a várat Ekkor már csak kb. 120 lakosa maradt, és az Eszier- házy család birtoka volt. A törökkel kötött 1699-es karlócai béke értelmében a magyarországi végvárakat le kellett rombolni. Amit a török és a végvári harcok meghagytak a várból, azt 1702-ben, lápot császár rendeletére, szétdúlták. Ezután a vár mint erősség többet nem is szerepelt a történelemben. Végleges és barbár lebontásával pedig már megismerkedtünk: 1931-ben építkezésekre, járdakészítésre eladták tégláit, hogy a Nosztra magtárépületnek legyen helye. A lerombolt várba és városba azért lassan visszaköltözött az élet: telepesek, iparosok, katonák, földművesek érkeztek. További fellendülését nagyban elősegítette az, hogy Lápot császártól 1703- ban vásártartási jogot kapott. D. B. Fésűs Éva: Nagyanyó Nágyányó, nagyanyó, házad előtt nagy a hó! Ki dobálja el hamar? Még valaki elhasal! Ki ne menj, nagyanyó, neked az már nem való! Nézd, a síkos úton át futnak mar az unokák. Nagyanyó, nagyanyó, sok unoka, ugye jó? Kiskezükben nagy lapát, megsegítik nagymamát. Farsang után KRESZ AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁN Miért viseljük baloldalt kalapunk szalagcsokrát ? Gondolkoztatok-e már azon, hogy a férfiak, a nők, miért viselik rendszerint kalapjuk bal oldalán a kalapot körülölelő szalagdísz masliját? — Lehet, hogy ez véletlen, lehet, hogy a divattervezők szeszélye — mondják a mindenbe hamar belenyugvók vagy a tájékozatlanok. Pedig dehogyis véletlen. Ennek a hagyományokban gyökerező évszázados szokásnak az a magyarázata: valamikor karddal legénykedő őseink a kalapjukon lengő tolldíszc- ket viseltek. Ha ez a tolldísz történetesen a kalap jobb oldalán lett volna, a Kardforgató jobb kart akadályozta volna a vívás munkájában, Célszerűbb volt tehát a lengő tollakat a kalap bal oldalán hordani. Hosszú évszázadokon aztán szabállyá — divatdiktátummá — változott ez a szokás, és azért van aztán hogy a lódenkalapunk zsinórdíszének csokrát vagy a puhakalap szalagmasniját, a hölgyek pedig a tolibóbitát mindig a bal oldalon viselik. Borsi D. József Körbe — körbe Pesti Pista az V/B-ben fülére húzta a svájclsapká/t, aztán két ujját szájához emelve, hosszút fü ttyentett, s elindult — közlekedni. A tantermében félretólták a padokat, és a krétával kijelölt úttesten, kereszteződéseken kellett szabályosan végighaladnia Pistának. Ö ugrándozott, csellengett, megállt az útkereszteződések közepén. Osztálytársai minden hibás mozdulatát észrevették, és kórusban figyelmeztették. A bulapesti Üjvidék téri általános iskolában nem ritka az ilyen vidám, játékos osztályfőnöki óra: a szabályos közlekedést tanulják a gyerekek. Kis autókkal, saját készítésű KRESZ-táblákkal elevenítik fel a valóságot. Működik az iskolában közlekedési őrs is; hatodikos és hetedikes úttörők a tagjai. A kerületi rendőrségtől sapkákat kaptak — bevonták fehér fehér csíkkal — se sapkákkal fejükön irányítják reggelenként az iskolába tartó tanulókat. Vidám iöriéwicfek Igen könyűnek látszik, pedig nagyon nehéz kezünket és lábunkat egyszerre ellenkező irányban mozgatni. Próbáljátok meg a baloldali rajz szerint: kezetekkel az óramutató járásával ellenkező, s ugyanakkor lábatokkal az Egyszer egy botanikus kert dolgozói tiszteletük jeléül két ritka nagyságú banánt küldtek városuk híres tudósának. A banánt a kertész kisfiával küldték el. A kisfiú útközben azon töprengett, vajon a tudománynak szüksége van-e ilyen gyönyörű barui- nokra? Ügy gondolta, hogy nincs. Ezért megette az egyik gyümölcsöt. Amikor megérkezett a tudóshoz, az a kísérő levelet elolvasva azt kérdezte: — Hol a másik banán? — Megettem — felelte a kisfiú. — Hogyan, megetted? — kiáltott fel a tudós, — hogyan etted meg? — így — mondta a kisfiú, és bizonyításképpen gyors harapásokkal elfogyasztotta a másik gyümölcsöt is. H Egy kisfiúnak volt egy papagája. Sokáig tanította beszélni, de a papagáj ezerraz egy szón kívül: természetesen, nem tanult meg többet. Végül a kisfiú elhatározta, hogy a madarat eladja a piacon. Ki is ment a piacra., hamarosan akadt egy ve ■ vő. — Mennyibe ke - rül a papagáj? — Száz forint. — Miért ilyen drága? — Mert az énj papagáj om iga n j okos állat. Kér- j dezze csak meg\ tőle. — Te, papagáj, te tényleg olyan j okos vagy — for-\ dúlt a vevő a madárhoz. — Természete-: sen — vágta rá az. ; Megtörtén t az' alku. Az új gazda í boldogan vitte ha- < za a papagájt. Ott_j hon aztán külön-] féle kérdéseket: tett föl neki, de a < válasz csak ez\ volt mindig mind-: egyikre: termi- j szetesen. Végül a\ gazda kétségb: esetten felkiáltott:] — Száz forintot} adtam értei! Hí! nem vagy-k énj ostoba ember? —r Természete- 3 sen — hagyta rá j a papagáj. óramutató járásával egyező köröket írni. Nemigen fog sikerülni, csak annak, aki sokat gyakorolja. Ugyancsak nehéz a másik rajz szerint a bal kezünkkel lassan gyomrunkat kör alakban simogatni jobb kezünkkel pedig fejünket függőlegesen (felülről lefelé) mozgatott kézzel ütögetni. Akik látják próbálkozásotok furcsa mozdulatait, nagyon sokat nevethetnek cajtaiokl ■ MtfB ■ ■■■ ■ ■■■ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 10 11 :::: ■■■■ ■■■■ 12 :::: ■■■■ ■■■■ 13 14 ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ 1 5 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 1 6 17 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 18 19 iiii 20 21 22 ■■■■ ■ ■■a ■ ■■■ ■ ■■■ 23 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 24 25 ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ 26 27 r ■■■■ ■■■■ ■■■■ 28 29 30 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 31 ■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 3 2 33 34 35 36 HBK ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 37 VÍZSZINTES: 1. Atfűzte a csövön. 9. Hüvelyes növény. 10. Ivóvizüket ez adja. 11. Üjat teremt. 12. Visszafelé: kerti munkát végez. 13. Ugyanaz, mint a vízsz. 12. 14. Testrész visszafelé. 15. Hód betűi keverve. 16. Küométer rövidítése. 17. Indulatszó. 18. Ajándékozta. 20. Eltulajdonít — ékezetfölösleggel. 21. Jolán becézve. 23. A lovat így biztatják (az első kockába kettősbetű). 24. Téli csapadék. 25. A. K. 26. Régi ürmérték. 23. Nyílás. 29. Csúnya. 31. Mozgat. 32. Díszes mulatság farsangkor. 36. Folyadéktárolj faedény. 37. Ételízesítő — névelővel. FÜGGŐLEGES: 1. Duna-menti város. 2. Békaporonty. 3. E. K. 4. A farsang keddje (utolsó előtti kockában kettősbetü). 5. Közlekedési területed. (ékezeti ölöelegg el). 6. Zalai Józseí. 7. Ezt csináltatják a pártában maradt lányokkal falun farsangkor. 8. Akasztók névelővel. 9. Mohácsi népszokás, az idén február 20-án volt. 15. Állóvíz visszafelé. 19. Ilyen film is van. 22. Szemüveg népiesen. 27. Így is hívják a sertést, (eke^ zetfölösleg) 28. Egyik végtagja. 30. Vidék (ékezethiány). 31. Rácz Sándor. 33. Részvénytársaság rövidítése. 35. Igavonó állat. K.. J. Beküldendő a vízszintes 32. és a függőleges 4., 7., 9. Beküldési határidő 1966. március 4-én, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: -Gyermek keresztrejtvény.Mült heti rejtvényünk helyes megfejtése: Nagyszálló, Úttörő; Arany; Palatínus: Haj ós. Földes Péter Madridi induló című könyvével jutalmazzuk a következő pajtásokat: Németh Ági, ifj. Kaponya István, Kaposvár; Horváth Irénke, Béla vár; Nagy Ernő Lulla. A könyveket postán küldjük eL HEINE Száztíz éve halt meg Heinrich Heine, a német- és világirodalom egyik kiemelkedő alakja, forradalmi költő, író és publicista. VÍZSZINTES: 2. Magyar zeneszerző, akivel Heine Párizsban szoros kapcsolatban állt. 6. Heine müve, melyet 1847-ben írt. 13. Tompa zaj. 14. Színésznő (Elmaj. 16. Baráti állam pénze. 17. Kilátásba helyez. 18. Rámol, rakosgat. 19. Nagy német filozófus. 20. Betegség jele (—’). 21. Keleti sző- nyegiajta. 22. Csak azért is. — pesti argóban. 23. Kötőszó. 24. Nincs vele bizalmas viszonyban. 25. Hozzájut. 26. És — latinul. 27. Vissza: Gyulladás. 28. Alaptalan gyanúsítás. 30. Tanúsít. 32. Elektromos kapcsolási mód. 33. Azonos betűk. 34. Francia zeneszerző (Fra Diavolo). 35. Biflázik. 36. Azonos betűk. 38. Ilyen a rossz vaj. 39. Ide-oda szaladgál. 40. Gépelem. 41. Rajzszer. 42. Község Fécstől északra. 43. Nagyon olcsó. 44. Rangjelző szó. 45. Középkori hatalmasság. 46. Muzulmánok szent városa. Szaúd-Arábiában. 47. Későbbi időpontra hagy. 49 ................tin-tin, a némafilmek kutyasztárja. 50. Hamis. 52. Visszaint! 53. Svájci város. 55. Jókai-regény címszereplőjének névbetüi. 56. Spanyol hadikikötő Marokkó északi partján. 57. Folyó Kína nyugati részén. 58. Régi úszóegylet névbetűi. 59. Fűszer. 60. Támaszték. 61. Százfokos. 62. A Duna mellékfolyója. 64. Bosszantó. 66. Légköri réteg. 67. Heine első verseskötete, melyet 1827-ben írt. 68. A történelmi materializmus megteremtője, akivel Heine szoros barátságban volt FÜGGŐLEGES: 1. Heine forradalmi alkotása, melyben a proletariátus ügyét már teljesen a magáénak mondja (1847). 2. Árnyat adó kerti pihenőhely. 3. Bűvöl. 4. Eső után van. 5. Kettősbetű. 6. Boráról híres község. 7. Fosztóképző. 8. Női hang. 9. Tantal. 10. Norvég férfinév. 11. Ez viszont magyar női név. 12. Heine Franciaországról szóló gyűjteményes kötete 15. Heine egyik szellemes útirajza (1820). 18. Az összeadás szava. 19. Dunántúli folyó. 21. Kályhamárka. 22. Énekéi. 24. Madách drámája. 25. ölel. 27. Pety- tyes. 29. A »Holt lelkek« írója. 31. Gördül. 33. Nemesgáz, a levegőnek kb. 1 százaléka. >5. Erdei állat. 36. Jártasság, gyakorlat. 37. Heine 1851-ben irt műve. 39. Költői. 40. Nagy francia szobrász. 42. Tengeri emlős. 43. Szegély. 45. Kötszer. 48. ízesítőként termesztett évelő növény. 51. Lefejt. 54. Csonthéjas. 55. Hírvivő. 57. Benzintartály. 58. A pákozd-sukorói győztes csata magyar csapatainak parancsnoka (János). 60. Magyar tornásznő (Gyöngyi). 61. Szinte naponta 'találkozunk vele. 63. T. A. 64. B. O. 65. Növény része. 66. Helyrag. V. Gy. Beküldendő: a vízszintes 2., 6., 67., 68., valamint függőleges 1„ 12., 15., és 37 számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1966. március 4-én, péntek délig. Kérjük olvasóinkat, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjék be, s írják rá: »Felnőtt kereszrejt- vény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A vígszínházi csata; Tolbuhin; Malinovszkij; Budapesti tavasz. Tatay Sándor Kelj fel és járj című könyvét nyerték: Raáb Lajosné, Pázmány Andor, Kaposvár; Geiger Ernőné, Bala- tonlelle; Karai Lajos, Nagyatád* A könyveket postán küldjük eL 1 2 3 4 5 I T 7 8-9 I ,10 11 12 “ 14 15 BjSU 17 IS * 19 20 21 22 23 24 25 26 27 29 30 31 32 34 35 37 58 39— 40 41 42 43 44 45 46 8 48 49 m 0 51 52 r 54 i ■ > 5/ Üt 58 ^ t (60 b «t 63 p»4 65 g 86 1 ____ 6 7 NÍY 68 *