Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-26 / 48. szám

Somoggi Néplap :-7 M57MP MFOVE» Hl? ÁTT5Ä.Q'A,;£5>A -MEGYE‘ TANACS LAPJA Kulturális szemle előtt SZABÁSON A La tinika Kulturális Szem­le föl y ta tásaképpen ez évben is megrendezik a műkedvelő művészeti csoportok körzeti és területi bemutatóit. Hogyan, mivel készülnek er­re? Ezzel a kérdéssel kopog­tunk be egy pedagógus nép­művelő házaspárhoz Szabáson. Rozina Zoltán tanító kis férfikórusát mindén évben ott láttuk a járási bemutatón. Énekkar falun — sajnos — ritka jelenség, s ahogy meg­tudjuk, Szabáson sem könnyű fenntartani és szinte évente újraszervezni ezt a kis együt­test. A kórus tagok többsége tsz-r!olgozó. Napi munkájuk után áldoznak időt a próbák­ra. Amikor egy-két kórustag távol maradt, elvesztették a kedvüket, vagy nem győzték türelemmel a próbák egyhan­gúságát a többiek, ezért ki­léptek. S mi a helyzet most? — Jelenleg a dalosok fele új, azaz újra kezdtük a mun­kát. Kétszóiamú kórusművek- kel: két Bárdos, meg egy len­gyel népdalfeldolgozás; Liszt háromszólamú Hajnalozó-ja és egy népdalcsokor a tervezett műsorunk, ezeket tanuljuk. Sokáig vajúdott a kórus léte, decembertől azonban rendsze­resen próbálunk — mondta a kórus vezetője. Hetenként egy próbát tar­tanak a szahási dalosok, több­re a karvezető idejéből sem futná. Az esti iskolában is ta­nít, és levelező énekszakos a főiskolán. Ennyi elfoglaltság mellett tényleg önfeláldozás törődni a kis kórus fennmara­dásával. — Persze heti egy próbával bizony lassan haladunk, s emiatt a kórus tagok kedve sem a régi. ... Fölvetem, hátha segítene, ha egyszer-egyszer nemcsak a próbákon, hanem a fehér asz­tal mellett is — családi es­ten, klubdélutánon, banyubá- lon vagy hasonló összejövete­len — találkoznának a kórus- tagok. Az országos minősítés­ben részt vevő együttesekkel szemben követelmény ez, a kezdő kórusok fejlődéséhez pedig szinte nélkülözhetetlen eszköz a belső élet, az együt­tes szórakozás, összejövetel. Nincs ennek valamilyen lehe­tősége? Abban maradunk, érdemes gondolkodni ezen, és keresni kell az ilyen alkalmat, lehető­ségeket. A kórusvezető felesége szin­tén népművelő. Tizenegy éve vezeti a KISZ-fiataJok színját­szó csoportját. Évente három színdarabot és egy kabarémű sort adnak elő ugyancsak vál­tozó összetételű gárdával. A szemlén mégis minden évben ott voltak. Afelől érdeklődöm Rozina Zoltánnétólt hogyan sikerül a műkedvelő színjátszásra moz­gósítani a fiatalokat. — Talán épp fordítva: ők »mozgósítanak« engem. Ha­gyomány ez a faluban, szíve­sen jönnek, s a gond épp 3Z, hogy több a szereplő, mint a szerep... Huszonöt lelkes KISZ-taggal érdemes foglal­kozni; egv-egv darab a benne szereplőket összeforrasztja. — Persze mindenki nem kaphat szerepet. Ezt hogyan sikerül áthidalni? — Mindenkinek megvan a maga feladata a szervezésben vagy a színpadon. Le más szempontból is mindig szá­míthatni rájuk. A nyáron 12 000 forintot kerestek kol­lektív mezőgazdasági munká­val; ebből sikerült eljutnunk országjárásra és Csehszlová­kiába is. — Mivel készülnék a kör­zeti bemutatóra? — Novemberben Gáspár Margit Hamletnek nincs igaza című drámáját adtuk elő. El­ismerem, vitatható, mennyi­ben szerencsés ez falun falusi együttestől. De szerintem az előadásnak volt hatása, az emberek megértették. meg­érezték a darab mondanivaló­ját. Jelenleg Dési Istállópoli- tika című jelenetével készü­lünk a kulturális szem1é_e. YV. E. KUTASON Sűrű esőt verdes a februá­ri szél. Kutas hosszú utcája elnéptelenedett, csak egy-két siető emberrel találkozunk. A művelődési otthon abla­kaiból messzire szűrődik a sárgásfehér fény, és ahogy közelebb érünk, vidám nóta­szó csapja meg fülünket: »Jaj, de sokat arattam a nyáron...« — a tavalyiak ugyanis el­mentek a községből —, csu­pán egy régi tagunk van, a többi az ősszel kezdte. Jó né- hányan a gyermekegyuttes- bői kerültek be, ezekkel ke­vesebb a dolgom. De a többi — többségében állami gazda­sági és erdészeti dolgozó — fiatal is ügyes. Igaz, hogyti­enhárom éves az együttes, Szól a nóta, kopog a szín- rie csupán egy tagja dolgozik pad. Próbál a népi együttes. Amikor bélépünk a terem­be, a fiúk — valamennyi táncos itt van a próbán — gyúrják táncszámaikat a lá­nyok énekére. Dr. Fekete Kamilné — népszerű nevén Vica néni — diktálja a ritmust. »Egy-ket­tő, balra fordul, egy-kettő, lábat fel«... — hangzanak az utasítások. — Tizenöt perc szünetet tartunk — mondja Vica né­ni. A szünetet használjuk ki arra, hogy egypár szót vált­sunk vele az együttesről. — Az ősszel kétséges volt együttesünk sorsa — mondja a vezető. — Kis híján meg­szűntünk létezni. Már-már úgy volt, hogy a MEDOSZ a gyönyörű táncruhákat is el­viszi tőlünk máshova. Nagy ambícióval munkához lát­tunk, új tagokat toboroztunk a csoportban kezdettől fogva, s ez én vagyok. Szinte éven­te újjáalakulunk, s akkor mindent el ölről kell kezde­nünk. Közben lejárt a negyed­órás szünet, a lánvok kerül­nek a színpadra Utána a fiúk is dobogóra lépnek, és most már az egész népi játé­kot próbálják. Megelevenedik előttünk a Kutasi farsang című népi játék, amely he­lyi gyűjtés, dr. Fekete Ka­mii és Kiss József munkája. A kulturális szemlére ké­szülnek vele. Kilenc órára jár az idő. Üjra felcsendül a nóta; »/tt a farsang, itt, itt, itt, Jár­jad, lábam, egy kicsit...« Már távol járunk, de fü­lünkben cseng a kutasi fia­talok vidám farsangi dala. D. S. 160 000 pár kesztyűt varr össze az idén a Pécsi Kesztyűgyár marcali és nagyatádi telepe A Pécs Kesztyűgyár két évvel ezelőtt hozta létre a marcali és a nagyatádi tele­pet. Az 1. sz. pécsi üzemben kiszabott kesztyűk tizenkilenc százalékát Somogybán varrják össze kézzel, majd a munka- folyamatot Pécsen, fejezik be. Tavaly 149 834 pár kesztyűt varrtak össze a somogyi nők. Ez a termelés jóval több az 1964. évinél. Különösen ered­ményesen dolgozott a marcali telep: a tervezett 101 420 pár kesztyűvel szemben 101 621 párat varrtaik össze. A pécsi gyár két telepe nyolcvan szá­zalékban exportra termelt. A kesztyűk hetven százaléka nappa, harminc százaléka ser­tésbőr volt. A marcali és a nagyatádi telep százhetvenhárom bedol­gozója a terv szerint 160 000 kesztyű kézzel varrását végzi el az idén. GENGSZTERTAMADÁS Belgium fővárosának kellős közepén fegyveres gengszte­rek lelőttek egy rendőrt, aki egy lopott gépkocsi mellett állt őrt Rövid időn belül ez a második eset, hogy Brüsz- szelben gengszterek a nyílt utcán rendőrt ölnek meg. Hetven brigád nyerte el a szocialista címet a megye két erdőgazdaságában Ebben a gazdasági érben 106 brigád tett felajánlást A megye két erdőgazdasá­gában már hagyományai van­nak a szocialista brigádmoz­galomnak. Évről évre több dolgozó csatlakozik a meg­tisztelő cím elnyeréséért küz­dők táborába. Az 1964—65-ös gazdasági évben a két erdőgazdaságban 70 kollektíva nyerte el a szo­cialista brigád címet. A kö­vetkező eredményekről adha­tott számot Németh István, az Észak-somogyi Erdőgazdaság ás Gulyás Imre, a Dél-somo­gyi Erdőgazdaság szb-titkára. Németh elvtárs elmondta, hogy náluk 43 brigád 462 dol­gozója versenyzett a kitünte­tő címért. A kitűzött célokat 33 brigád érte el. Tíz brigád baleset, fegyelmezetlenség, a társadalmi tulajdon megsérté­se miatt nem teljesítette vál­lalásait. Említésre méltó, hogy nyolc brigád már negyedszer kapta meg a szocialista címet. A termelési tanácskozáso­kon megvitatták az 1965— 66-os gazdasági év feladatait, s 1280 dolgozó összesen 410 000 forint értékű vállalást tett tervek teljesítésén felül. Ezzé' egyidejűleg újabb brigádok kapcsolódtak a mozgalomba ötvenkettőre emelkedett a szocialista cím elnyeréséért küzdő brigádok száma; ez azt jelenti, hogy az Észak-somo­gyi Erdőgazdaság állandó dol­gozóinak fele vállalkozott a neme® versenyre ' A Dél-somogyi Erdőgazda­ságnál 42 brigádban a dolgo­zók több mint egyharmada küzdött a múlt évben a szo­cialista címért. A gazdasági év végén 37 brigádnak ítélték oda ezt a címet. Az erkölcsi megbecsülés mellé méltán ad­ták a győzteseknek a gazda­ság nyereségének 10 százalé­kát. Mivel hat brigád hatod­szor, öt brigád negyedszer kapta meg a szocialista cí­met, ezeket ezüst, illetve bronz kitüntetésre terjesztet­ték föl. A jó példa hatására ebben a gazdaságban is újabb dolgozók csatlakoztak a moz­galomhoz. összesen 54 brigád tett vállalást. Törpe zseni — A kölyök most eljátssza önöknek Strauss nagy- keringőjét. (A L’Europeo karikatúrája) POSTÁNKBÓL MIÉRT SENKI FÖLDJE A MAORT-TELEPÜLÉS? Balaitoraboglár legszélső la­kóépületei mellett, de a köz­ség közigazgatási területén kívül van az úgynevezett MAORT-település. Egy határ­út választja el a négy épüle­tet. amelyben hét család lakik. A település Balatonielléhez tartozik közigazgatás szem­pontjából. Mivel külterületnek számít, a posta nem kézbesíti ki az újságokat, a leveleket stb. Hogy akkor hol juthat­nak hozzá? Hát a balattonfoog- lári postahivatalban. A telep lakói Balatanbogláron. dolgoz­nak, vásárolnak, ide járnak szórakozni, jogosan kérik hát, nekik is kézbesítsék ki a pos­tát, hiszen jó út vezet a há­zaikhoz. Ősze István párttá tkár UDVARIATLAN KISZOLGÁLÓK A kaposvári Ady Endre ut­cai tejboltban reggeliztem ja­nuár 26-án. A pulton innen a reggelizni szándékozók hosszú sora állt, a pulton onnan pe­dig négy-öt eladó lézengett. Amikor rám került a sor, há­ÚJ ÖNKISZOLGÁLÓ BOLT NYÍLT SOMOGYSZOBON ram deci kakaót, két kiflit és tizenöt 'deka kekszet kértem. Fizettem, majd megkaptam a kakaót és a kiflit. A kekszet nem. Az eladó közölte, fo­gyasszam csak el a reggelit, utána megkapom a kekszet Egy kicsit csodálkoztam, miér . kell kétszer sorban állnom, de nem ellenkeztem. Megregge­liztem, s újra besoroltam az utolsó vevő mögé. Az eladók ingerülten megkérdezték, hogy mit kérek. Mondtam, hogy a kifizetett kekszet. Ki­mérték, s elegáns mozdulattal elém vágták a pulira. Bár egy kissé dühösen, de azért meg­köszöntem. Mivel néhányszor már becsapódtam, otthon meg­mértem a kekszet. Két deka hiányzott. Nem ez az első pa­nasz a tejboltban dolgozókra: piszkosak a poharak, hiányzik az áruból, udvariatlan a ki­szolgálás. Szeretnénk, ha az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat többszöri ellenőrzés­sel megszüntetné a hibáikat. Turbéki Mária Kaposvár, Ady Endre utca 6. A SomogysTobi földművessé vetkezet ismét új üzlettel »yarapod-dt. Február 14 én nyitott'k mej a község ' "^pontjában a más**** ön 'src)?'ló *" ‘s~er­háztartási boltot. Több mi kétszázezer forintot áldozlak rá. Mivel met Vei«- raktár is épült hozzá, így zöldárut és gyümölcsöt is tarthatnak, árusíthatnak. Szeszmentes sör A napokban Üjvidéken megtar­tandó jugoszláv söripari szimpó­ziumon mutatják be a szeszmen­tes sör gyártási eljárását. Az új­vidéki technológiai kar és az élelmiszeripari intézet szakembe­rei találták fel a szeszmentes sör előállításának technológiai eljá­rását. Az újvidéki szakemberek ’járása szerint a szeszmentes • őrt a közönséges hordósör úgy­nevezett vákuum lepárlásával nye­rik. WiiSOROK Amerikai viccek A szülőotthonból távo­zóban a feleség rémülten fordul a férjéhez: — De John, ez nem a mi gyerekünk! — Pszt! Nem a miénk, de nagyon előnyös cserét csináltam! . I . — Doktor úr, nem kér ön túl sokat a kisfiúnk gyógyításáért? — De kérem, több mint harmincszor látogattam meg a gyereket! — No igen, de ne felejt­se el, hogy a gyerek az egész osztályt megfertőz­te! * * * A kislány későn jön ha­za. Apja gyanakodva né­zegeti, azután ráförmed: — Mary! A bal haris­nyádon leszaladt a szem! — De apu, hát ezért ha­ragszol ennyire? — Nem ezért, hanem mert amikor elmenték akkor a jobb harisnyádon volt leszaladva! A házaspár hazatér a színházból. A mama meg­kérdezi a pótmamát, aki a gyerekre vigyázott: — Kedves kisasszony, nem volt túl sok baj a gyerekkel? — Dehogy, asszonyom! Lefektettem, és már aludt is, mint a bunda. Meg­kérdeztem, nincs-e még valami kívánsága, de már aludt. — Igen-igen. Éppen olyan, miint az apja... * * » Idősebb hölgy a postán tízcentes bélyeget kér. — De tessék levágni róla az árát — mondja a postáskisasszonynak —, mert ajándékba viszem! Nem hazudott Szokatlan lelkiismere­tességgel állította ki adó­bevallási ívét egy helsin­ki polgár — jelenti a hamburgi Die Welt. Min­den rubrikát gondosan ki­töltött, csupán »A bevétel összege«-rovatot hagyta üresen. Ezzel szemben a “M égj egyzések«-rovatba beírta: »Adóköteles bevé­telem nem volt, csempé­szésből éltem.« A nyo­mozás igazolta állítását, az illető valóban csempé­szésből és csempésztevé­kenysége következményei­ből élt, ugyanis a börtön­ben az állam tartotta el. Ahol mindenki gyanús, aki el... Egy francia turista szóvá1 tásba keveredett Madridbar egy éjjeli mulatóhely pincé­rével, mert annak ceruzája túl vastagon fogott. A pincér egyszerre csak kiabálni kez­dett: »Micsoda? Ön Frarco generalisszimuszt szidalrr'"- za?« A veszekedésből per a perből kilenc év b" A Neue Zürcher Z- amely az esetről bér“’ elmondja, Tiogy Madrid úgy hemzseg a rend-* és titkosügynököktől. »M idegen gyanús — írja a r ci lap. — Az idegenek-^ csak a spanyolok gya~- bak« . . . Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy meeve; Bizottsága és a Somogy meg- e> Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kc-osvár. Latinka S. a. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta ’ ’ - fizethető a helvi oostahv-’at és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. * i i készült á Somogy megyei Nvomő-v ipari Vállalat kaposvári üzemében. i Kaposvár, Latinka Sándor utca 6»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents