Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

Csütörtök, 1966. február 3. 3 SOMOGYI KÉPLAP 82 KÖBMÉTER FÁT KELL MEGFARAGNIUK Petrík János és Bazsok János ácsoknak a csurgói Búzakalász Tsz növendékmarha- istállójának tetőszerkezetéhez. A faragással februárban elkészülnek, s márciusban felrakhatják a tetőt. ELŐRE AKARNAK LEPNI Műszaki konferencia a Somogy megyei Tanácsi építőipari Vállalatnál A múlt évet értékelő beszá­molók elképesztő lemaradás­ról adtak számot: a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat csaknem tizenhatmillió forint értékű munkával ma­radt adós. Az okokat elemezve kiderült, hogy az esetenkénti anyaghiányon kívül főként az egységes állásfoglalásnak és az előrelátásnak hiánya, a so­rozatos keresztül tézkedés, a szervezetlenség és a szűklátó­körűség jellemezte tavaly a vállalatvezetést. Sokszor el­hangzott a kérdés: Meddig mehet ez így? A fejvesztettség, a kapkodás és a széthúzás már-már a legjobb szakembe­reket is fásiulttá, közönyössé tette. A tanács illetékes szer­vei alapos vizsgálatot tartották a vállalatnál, s bár késve, de megtették a szükséges intéz­kedéseket. Több munkással és építés- vezetővel beszélgettem annak idején a vállalat baklövéseiről. A felelősséget úgy gurították tovább, mint a labdát. — Rossz volt a terv!... — Nálunk, kérem, mindenki kapkod! A tények ismeretében előre lehet látni, hogy valami nem sikerül, de azért vállal­ják, mert a jó fiú szerepében tetszelegnek... Egy kőművesbrigád tagjai ezt mondták: — Csak itt-ott a kanyarban ellenőriznek bennünket. A mi szemünk sincs bekötve! Min­denki csak a saját érdekeit né­zi. Amikor csellengésre vol­tunk kárhoztatva, mert nem volt munka, kértük, hogy te­gyenek át bennünket más épít­kezésre. Azt hiszi, megtették? Dehogy! Ki az a bolond, aki keveset akar keresni? Ezek után egyáltalán nem kell cso­dálkozni azon, hogy sokan fog­ják a cókmókjukat, és odébb- állnak. De kik jönnek helyet­tük? Milyen emberek azok, akik örökké vándorolnak, le­het a munkájukra alapozni? Mi még várunk egy kicsit, de ha nem történik változás, mi is vesszük a kalapunkat. Tavaly 691 belépő és 729 ki­lépő volt a vállalatnál. Száz segédmunkás hiányzott egész A Kaposvári Városi Ta­nács V. B. Kereskedelmi Csoportja értesíti a kö- zületeket, magánosokat, hogy : , "ártéren elkészült 1 'J S hídmérleg seríésmérh gi Hivataios mérlegeiéi köznap reggel 8 óráto 16.30-ig végzünk. (3575) éven át. Csak a vándorlás miatt mintegy kétezer munka­nap esett ki a termelésből. — Lehet és kell jobban dol­gozni — mondja az első fel­szólaló. Erről, a munkásbe­csületről és a lehetőségek ki­használásáról beszélt Inlce Sándor, a vállalat új igazgató­ja is. — Biztos vagyok abban, hogy vállalatunk minden becsületes dolgozója egyetért velünk. Kö­zös a célunk. Ki kell jutnunk a hullámvölgyből. Ezt csak úgy érhetjük el, ha biztosítjuk a jó munka föltételeit, ha mind­annyian kihasználjuk a mun­kaidőt. Ha jól dolgozunk, min­denki megtalálja számítását. Idei tervünk reális. Még soha­sem fordult elő, hogy a terv­dokumentációk januárban a kivitelezők kezében voltak. Megerősítettük a műszaki gár­dát, megtettük a szervezeti in­tézkedéseket. Fölöttes hatósá­gaink négyszázezer forintot biztosítottak bérfejlesztésre. Megyénk lakossága joggal vár­ja tőlünk, hogy ebben az évben többet tegyünk Somogyért. Még tizenöt hozzászóló: disz­pécser, mérnök, technikus, építésvezető és művezető idé­zi ezt, a gondolatot: Nemcsak lehet, hanem kell is! A lehető­ségek adva vannak. Szakem­berek vitáznak a programozás kivitelezést elősegítő szerepé­ről, a termelési szervezet új­jászervezéséről, az anyagtaka­rékosságról, az együttműködés­ről, a gépek jobb kihasználá­sáról és az ésszerűbb, gazdasá­gosabb gépkocsi-fuvarozásról. Csak néhány mondatot idé­zek. Egy építésvezető: — Eddig a rendetlenségről ismerték föl munkahelyeinket. Tudunk ezen változtatni? Igen. Én máris megígérem. A főmérnök: — Gazdasági vonalon több intézkedést tettünk. Eddig sa­ját asztalosüzemünk készítette a nyílászáró szerkezeteket. Az asztalosüzem évente egymillió forint veszteséget jelenteti. Most megszüntettük, biztosít­juk a központi ellátást. A diszpécser: — Sok a tehetséges fiatal szakemberünk. Törődjünk ve­lük, segítsük őket, adjuk át nekik tapasztalatainkat. A villanyszerelő részleg ve­zetője: — Ígérem, hogy nem hátrál­tatjuk mások munkáját. De megköveteljük, hogy tartsák tiszteletben a megállapodást. Egy fiatal építésvezető: — Sürgősen intézkedni keli , tehergépkocsik jobb kihasz- ná’.ása órde'.ibzn. A mi mun­aterületünkre, Bélavár kör­nyékére majdnem mindig üre­sen jönnek a kocsik. Ahogy számítottuk, egy ilyen út öt­száz forintba keiül. Évente több százezer forintot lelletne megtakarítani a fuvarozás ész­szerű sí tésével. Bizonyítani, tenni akarnak. Ez persze nem könnyű feladat De közös erővel, egy akarattal nagyot léphetnek előre. Németh Sándor Joggal és felelősséggel A TERMELÖSZÖVETKEZE. TEK alapszabály szerinti mű­ködését, külső és belső jogvi­szonyait, pénzügyi és beruhá­zási tevékenységét, a más szer­vekhez fűződő termelési és árukapcsolatait jogszabályok tömegé írja elő. Hogyan iga­zodhatnak el e törvényes ren­delkezések között, s főként miképpen biztosíthatják az előírások érvényesülését, meg­valósítását a szövetkezetek­ben? Leginkább úgy, hogy jog­hoz értő emberre bízzák ér­dekképviseletüket. Jogászuktól elvárják a tsz-ek, hogy meg­bízatását teljesítve tevékenyen működjön közre gazdasági, ter­melési és ezzel összefüggő munkájukban. Erre csakis ak­kor képes, ha úgyszólván ben­ne él a szövetkezet minden­napjaiban, ha jól ismeri a kö­zös gazdaság helyzetét, megbí­zatása szerint, hivatásának megfelelően, felelőssége tuda­tában osztozik a vezetés és a tagság gondjaiban. Ezek a gondolatok a Somogy megyei Termelőszövetkezeti Tanács egy korábbi ülésének előterjesztésében és vitájában kaptak hangot Az meg im­már bevált gyakorlat, hogy megyeileg rendszeresen foglal­koznak a termelőszövetkezetek jogvédőivel. Rendre fölmérik és alkalmanként értékelik né- hányuk munkáját, tájékoztat­ják őket az új rendeletekről, útmutatást adnak nekik a jog­szabályok értelmezéséhez, és a negyedévenkénti konferencia arra is kiváló alkalmat kínai, hogy tanuljanak egymástól. Elmondhatjuk, hogy a hivatá­suk eredményesebb gyakorlá­sára való felkészülésük és munkájuk jelentősége túlnő körükön; tevékenységük így vagy úgy összefügg a megye tsz-mozgalmának sajátos és időszerű kérdéseivel, számot tart a parasztemberek és má­sok nagy részének érdeklődé­sére, tehát közügy. Így tekinti ezt a megyei vezetés, ennek megfelelően fordít rá gondot — újabban a megyei tsz-ta- nács ösztönzése alapján is — a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A NAPOKBAN MEGTAR­TOTT megyei konferencia ta­pasztalatai arról tanúskodnak, hogy rajta vagyunk az emlí­tett célhoz vezető úton, ame­lyet a megyei pártbizottság 1964. decemberi határozatá­ban megjelölt. Dr. Fórig Im­re, az Országos Termelőszövet­kezeti Tanács vezető jogtaná­csosa összehasonlítás és mérle­gelés alapján pontosan megál­lapíthatta: Somogybán elisme­résre méltó a tsz-jogvédelem szervezése, irányítása, s bizta­tó a fejlődés, folyamatos a ja­vulás ezen a téren. Tegyük mindjárt hozzá, hogy az igaz­ságszolgáltatási szervezet is érdeklődő figyelmet fordít a termelőszövetkezeti jog hivatá­sos védelmezőinek közhasznú tevékenységére, s említett munkaértekezletükön a Me­gyei Bíróság dr. Iharos Imre elnökhelyettessel képviseltette magát; részt vett a tanácsko­záson dr. Sárkány Sándor já­rásbíró is. aki a szövetkezeti perek eldöntésében hasznos tapasztalatokat szerzett. Utaltunk már rá, a gyakor­lat ezt hitelesen bizonyítja, hogy nem elegendő, ha a tsz- jogász csak szakmai tudására támaszkodik. Föl kell használ­nia a tevékenységével össze­függő gazdasági, gazdaságpoli­tikai ismereteket is. A tovább­képzés e céljának megfelelő előadást tartott "a legutóbbi konferencián Sási János, a me­gyei tsz-tanács elnöke, a me­gyei tanács végrehajtó bízott­Elegendő növényvédő szert hoznak forgalomba A kertek és a gyümölcsösök védelméről is gondoskodnak A tavalyi rossz időjárás miatt tetemes kár érte a me­zőgazdaságot. Sajnos, az idei tél sem sok jóval kecsegtet. A mezőgazdaságnak tehát erőtel­jesebben kell felkészülnie az évre. Megkérdeztük a növényvédő szereket forgalomba hozó AGROTRÖSZT főosztályát, milyen lesz a mezőgazdaság idei védőszerellátása. Dr. Kon­koly István főosztályvezető a következőket mondotta: — A korszerű mezőgazdasá­gi termelés egyre nagyobb mennyiségben igényli a külön­böző növényvédő, gyomirtó szereket. A fokozódó igények idejében való kielégítése cél­jából a kereskedelem a ko­rábbi éveknél nagyobb meny- nyiségű ilyen anyag beszerzé­sét irányozta elő. Gondoskod­tunk arról, hogy az ismertek mellett a nálunk ez ideig csak kisebb mennyiségben forga­lomba került korszerűbb, jó hatású növényvédő szerekhez is hozzájuthassanak a mező- gazdasági termelők. A kártevők elleni eredmé­nyesebb védekezés, valamint a szükséges egészségvédelmi óvó rendszabályok következtében csökkentjük egyes szerek mennyiségét. így a múlt évi­nél kevesebb DDT-tartalmú porozó- és permetezőszer ke­rül forgalomba. Helyette a jól bevált Lindán- és kombi­nált DDT—Lindán-tartalmút lehet használni. Az utóbbi években hazánk­ban is — elsősorban a gyü­mölcsösökben — nagymérték­ben. elterjedt a Parathion-tar­talmú anyagok használata. A fokozódó kereslet kielégítése céljából az 1965-ben értékesí­tett 890 tonna Parathion-tar- talmű permetezőszerrel szem­ben 19S6-ban mintegy 1460 tonna (Wofatox, Parathion—20, Tinox stb.) kerül forgalomba. Gondoskodtunk a speciális rovarölő szerek, így például az atkaölő szerek beszerzéséről. E célra mintegy 50 tonna Diasi- non Phonkaptont és 30 tonna Tediont szerez be a nagykeres­kedelem. Az eddig kevésbé is­mert, jó hatású Metox rovar­irtó szerből 75 tonnát hozunk forgalomba. A múlt évinél nagyobb mennyiségben áll rendelke­zésre a lisztharmat ellen jól bevált Thiovit kéntartalmú penmetezőszer is. A peronosz- póra elleni védekezéshez a ha­gyományos rézgálic mellett nagyobb mennyiséget tudunk a termelők rendelkezésére bo­csátani az újabb, korszerűbb egyéb gombaölő szerekből. Így a tavalyinál nagyobb mennyi­ségű Orthocid-, Zineb- és réz- oxiklorid-tartalmút tartunk raktáron. A kertek, kisüzemi szőlők és gyümölcsösök növényvédelmé­nek ellátásához az eddiginél nagyobb mennyiségű és több fajta növényvédő szert ho­zunk forgalomba kis csomago­lásban. Így a többi között az idén kis csomagolásban is forgalomba kerül a Thiovit, az Orthocid, a rézoxiklorid stb. Ezzel szeretnénk elérni, hogy a néhány gyümölcsfával ren­delkezőknek ne kelljen na­gyobb mennyiségű növényvé­dő szert vásárolniuk, hanem csak annyit, amennyire szük­ségük van. Az utóbbi években népsze­rűvé vált talajfertőtlenítő szer­ből, az aldrinos szuperfoszfát­ból az idén kétféle minőség, 1 és 2 százalékos hatóanyagú kerül forgalomba mintegy 16 000 torma mennyiségben. A kalászosok gyomtalanítá­sához megfelelő mennyiségű Dikonirt, illetve Dikotex gyom­irtó szer van a kereskedelem raktáraiban. Gondoskodtunk arról is, hogy a vegyszeres gyomirtással egy időben el­végzendő karbamidos lomb­trágyázáshoz elegendő karba- mid nitrogénműtrágyát kapja­nak a mezőgazdasági üzemek. A kukorica gyomtalanításá­hoz használt Hungasin gyom­irtó szerből mintegy 1300 ton­na beszerzését irányoztuk elő. Egyes nagyüzemi burgonya­termesztő gazdaságok részére már tudunk biztosítani az új burgonyagyomirtó szerből is. A Merkazin iránti igényeket azonban előreláthatólag ne.m tudjuk teljesen kielégíteni. Ismét kapható lesz a koráb­ban a legelők gyomtalanításá­hoz használt és jól bevált Thormona és Tributen. Az arankairtáshoz elegendő Kre- senit gyomirtó szert és Are- titet tudunk biztosítani. Reméljük, hogy a már be­vált és az idén forgalomba ho­zott új növényvédő szerekkel eredményesen küzdhetünk az esetleg jelentkező mezőgazda­sági károkkal szemben. A. I. Uj műsorára készül a Buzsáhi Népi Együttes (Tudósítónktól.) Két fontos feladat vár a Bu- zsáki Népi Együttesre ebben az évben. Az osztrák St. Veit-i csoport októberi látogatását májusban viszonozzák a többi között Klagenfurtban, Wil- lachban és St. Veit an der Glanbann. Ezenkívül meghí­vást kaptak az augusztusi esz­tergomi országos táncfesztivál­ra is, és bizonyosan még sok egyéb szereplésre is számíthat az országos hírű együttes. Az eddig is gazdag, buzsáki hagyományokból, táncokból, dalokból szőtt műsoruk most újabb számmal gyarapszik. A Szende báró című népballadát tanulják meg négyrészes tánc­játékban. A balladát az együt­tes kérésére Pálffy Csaba, a Népművelési Intézet munka­társa dolgozta fel. A szöveg­könyv és a koreográfia elké­szült. A zenei anyagot Olsvai Imre á’lítóttá össze. A táncjáték betanítása a két szakember irányításával ezek­ben a napokban kezdődött meg Buzsákon. ságának elnökhelyettese. Be­vezetőben taglalta a gazdaság- irányítási rendszer átfogó fe­lülvizsgálatának és reformjá­nak mezőgazdasági vonatkozá­sait. Ezekkel kapcsolatban magyarázta a mezőgazdaság idei terve meg a kormány ér­és bérintézkedéseinek indo­kait, jelentőségét. A termelő­szövetkezetek gazdálkodási ön­állósága növelésének, a tsz-de- mokrácia erőteljesebb kibonta­koztatásának, az árutermelés fokozásának, a célszerűbb hi­tel- és beruházási politika al­kalmazásának időszerű és táv­lati kérdéseit a somogyi hely­zet elemzésével mutatta meg. Mindezeknek az összefüggé­seknek az ismeretében me­gyénk tsz-jogászai magabizto­sabban, céltudatosabban dol­gozhatnak. Ma már egyre szé­lesebb körben terjed az a föl­ismerés, hogy a szövetkezeti jogvédők munkájának megvan az eredménye. Kivált az önál­ló tsz-jogászokról mondható el ez. Ezért is kívánatos, hogy néhány szövetkezet együttesen alkalmazzon fő hivatású jogi képviselőt. Működési területük körzetesítése tovább növelheti munkájuk hatékonyságát. A siófoki járás ezt a rendszert elsőként alakította ki. A tsz- tanács javaslatára hozott ha­tározatában a megyei végre­hajtó bizottság a járásokat kö­telezte arra, hogy hassanak oda: valamennyi közös gazda­ságnak legyen jogásza, kivait az önálló jogtanácsosi körze­tek szervezéséhez adjanak hat­hatós segítséget. A tabi járás­ban már megvalósították ezt a vb-határozatot, a marcali já­rásban pedig jól haladnak az előkészítéssel. A fő hivatású tsz-jogászok közül ezúttal dr. Tobak József tabi, dr. Szalay Imre nagy­atádi és dr. Marton Kálmán csurgói járásbeli tapasztalatai- "röl adott számot. A somogy- vámosi Törekvés Tsz jogvédel­mét másodállásban ellátó dr. Sülé Imre, a MÉK jogásza ab­ban a szerencsés helyzetben van, hogy a megye tsz-moz- galmára egyetemlegesen érvé­nyes eljárásokról szólhatott. Mondanivalójának lényege igy fejezhető ki: Ne a bíróságon, hanem lehetőleg megegyezés­sel rendezzük el vitás dolgain­kat. A szerződéses kapcsola­toknak ez az egyébként sarka­latos alapelve a MÉK gyakor­latában tavaly úgy érvénye­sült, hogy a vállalat és a szö­vetkezetek járásonként meg­egyeztek egymással. Tehát: le­het így is. Csak az kell hozzá, hogy mindkét fél egyenrangú partnerként teljesítse kötele­zettségét, éljen szerződésben biztosított jogával, és kellő időben keresse peren kívül a megoldást. MILYEN ÜGY A LEGGYA­KORIBB mostanában? Dr. Foglyos László, vezető megyei tsz-jogtanácsos a földhaszná­lattal összefüggő kérdésekre irányította a figyelmet. A be­vitt földet járadék ellenében hasznosítja a közös gazdaság. Elhal a tulajdonos, és nem mezőgazdaságban dolgozó örö­kösre száll a birtoklás joga. Sok az ilyen eset. S mi a meg­oldás? A föld a közösben ma­rad, s a tsz-tag örököse min­den külön szerződés nélkül is haszonbérleti díjat kap. Rendelkezéseink szabályoz­zák ezt csakúgy, mint a közös -gazdálkodás, a szövetkezeti élet megannyi más, szinte mindennapos kérdését. Mind­ezek elrendezésében úgyszól­ván nélkülözhetetlen szerepe van a jogásznak, aki csakis szakmai ismeretei és a gazda­sági, társadalmi, politikai hely­zet összefüggéseit világosan látva munkálkodhat eredmé­nyesen, a közösség megelége­désére. Jó dolog, hogy ennek biztosításában az említett párt- határozat szellemében haszno­san működik közre megyei tsz-tanács. Kutas József

Next

/
Thumbnails
Contents