Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-23 / 45. szám
Szerda, 1966. február 23. 3 SOMOGYI IfÉPtAP Gazdálkodás százmilliókkal Eredmények és tervek a tsz-ek gépesítésében A közelmúltban a termelőszövetkezetek gépesítéséről, az ellátás és a javítás helyzetéről tanácskozott a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya. A megyei tanács, az AGROKER, az állami gazdaságok meg a gépállomások igazgatóságának illetékes szakvezetőivel együtt megvitatták, mi valósult meg a megyei párt- és a tanács vb-nek erre vonatkozó tavalyi határozatából: hol tartanak a termelőszövetkezetek a különböző munkafolyamatok gépesítésével, és mit várhatnak e téren a harmadik ötéves terv időszakában a gazdaságok. A járási tanácsok mező gazdasági osztályai annak idején az irányelveknek megfelelően elkészítették intézkedési tervüket, ennek alapján állapították meg a mezőgazda- sági gépekre vonatkozó megyei igényt. A meglevő erő- és munkagépállomány részben pótlásra, részben pedig további növelésre szorul, mert ezek alapvető föltételei a terméseredmények fokozásának. Az e célra rendelkezésre álló országos keretből 480 millió forint jut Somogynak. Ez az összeg azonban nem elég ahhoz, hogy 1970- ig elérje a kivánt szintet a mezőgazdaság gépesítése megyénkben, csupán arra futja, hogy a meghibásodott gépeket kijavítsák, felújítsák, s az elhasználódottakat újakkal pótolják. A tervidőszakban például 300 új szalmabálázóra lesz szükség, évi hatvan darabnak kellene megérkeznie a gazdaságokba. Illetékes országos szervek azonban még arról sem tájékoztatták a megyei szakvezetőket. hogy az idén mennyi bálázó várható. Az előjelekből következtetve gondot okoz majd a fűkasza, a tráIWegszűnt e kettős elnökség Babócsán Néhány évvel ezelőtt a barcsi járásban a legkiterjedtebben alkalmazták a gyenge termelőszövetkezetek megerősítésének ígéretes módszerét, a kettős elnökséget. Az erősebb segítse a gyengét-mozgalom keretében vállalkozott Gombaszögi Jenő bolhói elnök is a babócsai Üj Világ Termelőszövetkezet vezetésére. Több évre szóló megbízatása most lejárt, s kérte fölmentését Babócsán viselt tisztsége alól. Kettős elnökségének kezdetén a vezetőségre támaszkodva a munkaszervezés megjavításában, a fegyelem megszilárdításában hasznosította bevált gyakorlati tapasztalatait. Sokat fáradozott mindvégig, s a tagság sorra-rendre megfogadta helyes javaslatait. Mindezek eredményeként évről évre erősödött az Üj Világ Tsz, s a munkaegységenkénti részesedés 1962 óta 25 forintról 32 forintra növekedett. Ehhez természetbeli juttatás is járul. A babócsaiak értékelik segítségét, s a tagság nevében a zárszámadó közgyűlésen Läufer Imre párttitkár mondott köszönetét neki. Érdemeit a pártszervezet jegyzőkönyvi bejegyzésben örökítette meg. Ezután teljes erejével dolgozhat a bolhái Határőr Termelőszövetkezet további erősítésén. Babócsán Gruber József vb- elnököt választották meg a szövetkezet vezetőjévé. Az iránta megnyilvánuló bizalom, mezőgazdasági technikumi végzettsége,1 a pártmunkában szerzett jártassága és tanácselnökként a szövetkezeti vezetőkkel kiépített munkakapcsolata együttvéve képessé teszi új, nehezebb tisztsége ellátására. A tanácsban viselt elnöki megbízatásáról lemond, hogy kizárólag a termelőszövetkezet vezetésére fordíthassa idejét, tudását. gyamarkoló és a pótkocsi beszerzése is. Az üzemanyag-tárolók elkészítésével a Karádi Gépjavító Állomást bízták meg. Tavaly 52 megrendelést kapott, ehhez beszerezte, illegve elkészítette a szükséges anyagokat, mégis csak 16 tároló épült fel, mert a termelőszövetkezetek nem végezték el a járulékos munkálatokat. A vasvázas gépszíneknél is nagyobb szükség van a tsz-ek közreműködésére; a barcsi járás gazdaságaihoz hasonlóan igyekezzenek minél több saját erőt fordítani erre, s akár házilagos kivitelezésű színeket is készítsenek, hogy gépeik tető alá kerülhessenek. Probléma tapasztalható a gépudvarok körül is. A kijelölés ugyan megtörtént, azonban a szövetkezeti traktorosok közül sokan nem ide, hanem saját udvarukba viszik munka után a gépet. Az osztályértekezlet részvevői megállapították, hogy javult a tárolási helyzet, de a karbantartás, a gépek konzerválása korántsem kielégítő. Éppen ezért az idén járási bemutatókat rendeznek a gépek gondozásáról. A munkák szervezése és elszámolása körül sincs minden rendben: a gépesítés adminisztrációja nem megbízható. Nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a bajokat megelőző gondos karbantartásnak is, erre a gépesítés fokozása, a százmilliókat kitevő értékek kezelése végett egyre nagyobb szükség van. A Csurgói Járási Tanács V. B. például határozatával a járást három körzetre osztotta, minden körzetben egy-egy technikus látja el a műszaki irányítás és a szaktanács- adás tennivalóit. A technikusokat a járás fizeti. A csurgói példa követésre méltó, hiszen költségmegtakarítást eredményezhet, és azt, hogy a szakszerű kezelés hévén megnő a szövetkezeti gépek használati ideje. A gépjavító állomásokon elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek a szövetkezeti traktorosok és gépcsoportvezetők, hogy szakszerűbben végezhessék a karbantartásokat. A termelőszövetkezeti karbantartó műhelyekre a jövőben megnövekedett feladat vár. A meglevőkön kívül újabbakat építenek, e célra a harmadik ötéves tervben negyvenhárommillió forintot kapnak. A gépállomások mintegy tízmillió forintért új munkagépeket vásárolhatnak, s ezekkel a gyenge tsz-ek talajmunkáit végzik. A gépjavító állomások 140 cseretraktort bocsáthatnak a szövetkezetek rendelkezésére, amíg gépüket javítják. Az állomások műhelyeiben 171 szerelővel több dolgozik, mint a múlt év végén, és ez a körzetesítés, a speciális javítás eredményeként lehetővé teszi, hogy gyorsabban és jobb minőségben végezzék munkájukat. A munkakiesés csökkentését szolgálja az is, hogy az idén 16 szervizgépkocsi járja a megyét. Harmincöt termelőszövetkezet teljes műszaki ellátását vállalták a gépjavító állomások, s ezekbe a gazdaságokba szakembereket küldenek a munkák ellenőrzésére és szakmai tanácsadásra. Hernesz Ferenc Zárszámadás Balatonlellén Hasznosítják a gazdálkodás helyi lehetőségeit — Sokáig nem volt megalapozott ez a gazdaság. Alacsony szinten állt az állattenyésztés, megoldatlan volt a talajerő-utánpótlás, s ezeket a gondokat csak tetézte, hogy a tagok közül sokain kétlaiki életet éltek. Nem a tsz-t tekintették a megélhetés forrásának, hanem másutt keresték boldogulásukat Ezekkel a szavakkal kezdte beszámolóját Szűcs László, a balatonlellei Balatongyöngye Tsz elnöke. Részt vett és felszólalt a zárszámadó közgyűlésen Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára; jelen volt Balassa Béla, a Fonyódi Járási Pártbizottság titkára és Ruda Gyula, a járási tanács vb-elnökhelyettese. A munkaerőgondok most is jelentkeznek a balatoniéitól szövetkezetben. Egyre csökken a tagok száma: mindig kevesebben vesznek részt a közös munkában, s magas a tagok átlagos életkora. Ennek ellenére fejlődött, erősödött a közös gazdaság a múlt évben. Megteremtették a korszerű állattenyésztés alapjait. Az új, háromszáz férőhelyes hizlalda lehetőséget ad arra, hogy megfelelő körülmények között gondozzák a sertéseket. Az idén épülő 114 férőhelyes növen- dékmarha-istálló pedig a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését mozdítja elő. Beruházásra számottevő ösz- szeget fordítottak. Azt azonban még mindig érzi a gazdaság, hogy gyengék a termőföldek. A mostoha időjáráson kívül ez is hozzájárult ahhoz, hogy csaknpm valamennyi szántóföldi növény kevesebbet hozott a tervezettnél. A jégkár miatt nem teljesítette a tervet a kertészet sem. A kiesést a segédüzemágak pótolták. A tervezett 3 698 000 forinttal szemben 4 332 000 forint bevételt biztosítottak a közös gazdaságnak. Különösen jól dolgozott az építőbrigád. Az idén az egész járásban vállalnak munkát termelőszövetkezeti építkezéseken. Sok TAVASZI MUNKA A naptár még februárt mutat, de Somogybabodon már a tavaszi munkákat végzik. Egy harmincholdas táblán előkészítik a talajt a burgonya és a cukorrépa alá. ^őáintan. cl 9zmvwl cqjjlitteSibői Tavaszi Ható ncp hagyomány ok őrzője egy kisközség a zselici dombok ölében: Szenna. Ebben a faluban még 25—30 éve is eredeti, ősi népviseletben ünnepeltek: pántlikás-kon- tyosan, sok-böszokmyásan lépett utcára az asszonynép. Ma azonban már csak a helyi népi együttes fellépésekor láthatók ezek a becsben őrzött emlékek. Folklór-napokon, kulturális szemléken találkoztunk az éppen öt éve működő együttessel, majd hosszabb ideig nem hallottunk róluk ... cA LzÁliíta Piros arcú, temperamentumos asszony Szabó Józsefivé, és olyan szép hanggal áldotta meg a természet, hogy szerepléskor alig engedik le a pódiumról. De szépek a dalok is. Aki felcsendülni hallja, hogy »Arra alá van egy kopár legelői- vagy -A szennai réztoronyban«, maga elé képzelheti a domb koszorúzta t'aElőnyos Hasznos Libára, kacsára, pulykára kössön szerződést a földművesszövetkezettel. Liba után darabonként Pulyka után darabonként takarmányjuttatás — előleg. 15 kg 5 kg (5513) lut népével, hagyományaival együtt Erről beszélgettem Szabónéval. — Lánykarában mikor énekelték ezeket? — Disznótorban, lakodalomban. A lányok együtt? Néha, mikor csoportba verődtünk. A kocsmán túli gyöpös téren karikázni meg potázni gyűlt össze a fiatalság ... Furdal a -potázás«, de alighanem valami huncutság tóne- tett ez, mivel Szabómétól nem sokat tudok meg róla. Inkább az együttesről beszél. Sokat dolgoztak műsoraikon; sokszor, a mezőről jövet késő estékig folytatták a munkát a próbahelyiségben. — Miért hallgatott az együttes két évig? — Hát... Sok mindent ígértek. Pesti kirándulást is a kiállításra. Elmaradt ez, a fiatalok meg elvesztették a kedvüket. Most azonban ismét próbálnak a Piri tanító nénivel. Bár sikerülne újra felfejlődni .... őqij mAük LZÁliita. Zóka Gy. Sándor, a tsz anyagraktárosa az együttes másik szólisitája. Nótafa. Nem számolta össze, de ötvenet biztosan elénekelne egy szuszra, ha álmából költenék is fel. — Édesanyámtól meg a nagyanyámtól tanultam a dalokat. A nagymamát gyűjtők is fölkeresték még a háború előtt, és rengeteget följegyeztek tőle. Az ő idejében mindenki ismerte, dalolta ezeket, és citerána táncolták a szennaiak az ugróst — Mivel szerettek szánakozni a legények akkor? — Téli vasárnapokon a lányos házaknál jöttünk össze. Leginkább a kútbaesőzést szerettük játszani. Csók volt benne a váltságdíj ... — Milyen volt a potázás? — Húsvéti szokás volt. Felálltak szemben a lányok, és narancsot meg almát dobáltak egymásnak. A legények meg közbe-közbe ugrottak, és igyekeztek az almákat »elpotáz- IM«... Aztán közösen megeszegették. De imádság-ha- rangszóig a lányoknak otthon köllött lenni. Ezt igen csöndé rösen vettek a szülők ... — Sándor bácsi is alapító tag az együttesben. Erre hogyan emlékszik? — Még 1960-ban a Mike igazgató bácsi áthívatott a Bendi Gézával, aki a prímásunk. Sok dalt tudtam, énekeltettek, de először nem is mondta, miért. Másokat is hívott, aztán egyszer csak az újságból tudtam meg, hogy megalakult a szennai népi együttes. Beszélgetésünk megszakad, a tsz anyaigraktárosát elszólítja a kötelesség. ^Pixi tanltÁ nini Azaz Gelencsér Zoltánná. Karcsú, mosolygós fiatalasz- szony, a haja koszorúban. Az alakja olyan, mint a fejlett, formás nyolcadikos lányoké, s ez azért lényeges, mivel nemcsak vezeti az együttest, és tanítja a táncokat, de maga is együtt táncol az öt nyolcadikos lánnyal. — Az ősz óta szerveztük újjá az együttest. Januártól ne- tenite háromszor próbálunk Bizony sok a szép hagyomány a faluban, halálos kár lenne veszni hagyni őket. — Miért került hullámvölgybe az együttes? — Sikeres volt a Szüret című feldolgozásunk, ezzel sokfelé szerepeltünk. Patronálóns, a földművesszövetkezet, illetve a MÉSZÖV határozottan megígérte, hogy elviszi kirándulni a csoportot. A kirándulás elmaradt, és ez nagy csalódást okozott. Volt egy sikertelen szereplésünk, ez is letörte az együttes tagjait, és — épp ebben az időben — egy kissé magunkra is hagytak bennünket... Most viszont ismét törődnek az együttessel, ösztönzik, támogatják munkánkat. — Mi lesz a műsoruk? — Egyelőre a régi számokat kell megtanítani a teljesen új táncosoknak. Tervünk, hogy a meglevő Lakodalmas, Szüret és az Aratás mellett feldolgozzuk a Keszkenőadást meg a Majálist. Ez együtt lenne Kerek esztendő címmel a teljes műsorunk. Hosszú idő után most lesz az első összpróba, március 6-án pedig egy szovjet vendégcsoporttal közösen lépünk fel itt, Szennán. Ha most végre sikerülne minden, ismét megerősödhetne az együttes. Kaposvárról tudtuk meg, hogy a rádió is érdeklődött a dalaink iránt, s ez is most újabb lendületet és reményeket atótt a munkához... Wall inger Endre hasznot hajtott a fuvarosbrigád is. összességében gyarapodott a közös gazdaság, nőtt a tagok jövedelme. A munkaegység értéke meghaladja az 56 forintot. Egy dolgozó tagra 12 767 forint jut. A további erősödéshez a segédüzemágak fejlesztése mellett — hangsúlyozta a beszámoló, és erről beszéltek a felszólalók is — nagyobb gondot kell fordítani a növénytermesztésre meg az állattenyésztésre. — Ez a szövetkezet — mondta felszólalásában Szigeti elvtárs — hat év alatt sokat tett a közös gazdálkodás alapjainak megteremtéséért Jobban szót ért egymással a vezetés és a tagság, mint korábban. Hat év nem nagy idő a tsz történetében, de nem rövid a tagok életében. Egyre több azoknak a száma, akik szorgalmasak ugyan, de koruk miatt már nem bírnak annyit, mint néhány évvel ezelőtt Kívánságként elhangzott a közgyűlésen a vegyszerezés fokozása, de beszéltek a nagyobb szorgalomról is. Szerintem ezt a kettőt együtt kell alkalmazni. — Különleges a helyzete ennek a Balaton-parti szövetkezetnek. A községnek számottevő az üdülő- és idegenforgalma. Ez hat a község fejlődésére, emeli kulturáltságát, de kedvezőtlenül érinti a tsz-t Az emberek egy része elmegy a szövetkezetből, másutt keres munkát. De teremt ez a sajátos helyzet olyan adottságokat is, amelyekkel a megye más tsz-ed nem rendelkeznek. Ez az oka annak is, hogy olyan nagymértékben kifejlődtek a kisegítő üzemágak. A vezetők és a tagok fölismerték és hasznosítják ezeket a lehetőségeket. Ezt tovább kell folytatni. Helyesen javasolta kertészük, hogy zöldségüzletet kellene nyitni. Föl kellene dolgozni a különben veszendőbe menő termékeket is. Ezért jó elgondolás a savanyítóüzem létrehozása- Hasznos ez a tsz-nek is, a népgazdaságnak is. Én azt ja- vasolom, vizsgálják meg, hogy \ milyen egyéb lehetőségeik vannak. Az eldobott forintokat — ahogy itt mondták — föl kell szedni. Jól járnak vele. A kisegítő tevékenység azonban nem szoríthatja háttérbe a növénytermesztést meg az állattenyésztést, hiszen a mezőgazdálkodás határozza meg szövetkezetük jellegét — Többen szóltak itt a közgyűlésen a háztáji gazdaságokról is. Javasolom, hogy kössön a vezetőség és a tagság egyezséget: tekintse a háztájit a vezetőség úgy, mint a közös részét, a tsz-tagság pedig gondozza úgy a közös területet, mint a háztájit — fejezte be felszólalását Szigeti elvtárs. Kercza Imre A BALATON SOMOGYI PARTJÁN reggelizzen SIÓFOKON a ftalaíon Presszóban (a víztoronnyal szemben). Hidegkonyhai készítmények, sütemények, kávé, kakaó és süte- ménykülön legességek. Ebédeljen, vacsorázzon ZAMÄRDIBAN a " őri ka Csárdában állomással szemben, tz országút mentén). Különlegességek: pacalpörkölt, rántott máj, halászlé és más frissen sültek, házias ételek. (3618)
