Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

A MARGITSZIGETEN

Ismerjük meg megyénk történelmi emlékéit 3.

HARCOK A KAPOSVÁRI VÁRÉRI

M

egyénk területe a honfoglalás után a h.orkák és a Botond törzs szállásterülete lett. A megtelepedett törzsek védelemre felhasználták az itt talált, zömmel vaskori eredetű földvárat. A mai Kaposvár közvetlen környékéről azonban nincs tudomásunk ilyen honfoglaláskori vagy Árpád-kori erődítésekről.

Kaposvár nevét a XIII. századtól régi oklevelekben találjuk meg Rupolvár, Ru- polújvár, Újvár, Kapus és Kapusújvár néven. A Kapos folyó neve azonban már I. István korából a pécsi püspökség alapítólevelében előfordul: a püspökség birtokhatárainak egyike a Kapos folyó.

A kaposvári vár a Kapos folyó árterébe épített kőből, téglából, fából és földből épített erődítmény volt, s körös-körül a mocsár védelmezte. Maga a vár szabályos négyzetes alaprajzú lakótorony volt, s ezt később a XIV. századtól falakkal, sáncokkal, földhányásokkal vették körül.

Tudomásunk van arról, hogy 1273-ban Kapusban megyei gyűlést tartottak.

Mint Kaposszentjakabnál már megismertük, a XIV. század végén az egyházi és világi birtokosok között hosz- szú ideig harc dúlt a kapós- j völgyi területek birtokáért. | így például 1387-ben a ka-V

posvári várnagy néhány más birtokossal együtt részt vett Zarany feldúlásában, jobbágyainak elhajt.'eában, a község értékeinek elrablásában.

A XIV—XV században a kaposvári vár birtokáért is állandó háborúskodás folyt a Tamási, Hédervári, Újlaki és Dombai családok között. Érdekes, hogy 1461-ben szerepelt oklevélben a vár először Kaposújvár néven.

A háborúskodás a vár birtoklásáért II. Ulászló király idejében hatalmas méretet öltött: a várat 1494-ben Újlaki Lőrinc szerémi vezér birtokolta, ö még Mátyás király idejében lett a vár és a környező részek tulajdonosa. II. Ulászló király trónra lépése után szembefordult az uralkodóval. Erre a merész tettére a király Drágfy Bertalan vezetésével csapatokat küldött Kaposvár ellen, hogy a várat elfoglalják, Újlaki Lőrincet pedig elfogják. A hadak vezére, Drágfy a mulatozások és a könnyelmű hadiélet kedvelője volt. Míg katonái a letáborozás után ostromot kezdtek, addig ő hadnagyaival el-elrándult . a környékre egy kis mulatozásra. Seregének sem tiltotta meg a tivornyázást. Egy ilyen eltávozás idején a kaposvári vár kapitánya, Dombai Márton az éjszaka leple alatt a védősereggel kicsapott a várból. Elfoglalta az ostromló csapatok puskaporkészletét. Birtokába vette Drágfy ágyúit is, és nekifordította a mámorukból ébredt, iszonyúan megrémült ostromlóknak. Amikor Drágfy visszatért, nagyon megijedt a kudarcon, és Budáról, Pestről Pécsről kért erősítést, hogy a várat elfoglalhassa.

A pécsi segédcsapatok vezéreit is ismerjük név szerint: a pécsi várnagy utasítására Gyulai György és Te- renhegyi János hadnagyok érkeztek Drágfy segítségére. Drágfy vezér ezután buzgón

Középkori saru- és csizmapatkók, nyílhegyek

és díszcsat a kaposvári várból.

nekilátott az ostromnak, és a segédcsapatok segítségével hamarosan el is foglalta a kaposvári várat.

Újlaki Lőrinc, nagyúri barátai segítségével hamarosan

Az öregek kihaltával a népszokások lassan feledésbe mennek. Pedig érdemes ezeket összegyűjteni mint hagyományokat, mivel a népszokások akárcsak népünk nyelve, dala, táncé és viseleté, népünk kincsei közé tartoznak.

A falunkban összegyűjtött népszokásokból most a disznóölést és a nyársdugást szeretném elmondani.

DISZNÓÖLÉS

Ezen a családi ünnepnek is számító napon a rokonok, szomszédok segítségével zajlik le a nagy esemény: a disznóölés. Ma is szokás, hogy addig senki nem eszik, amíg a disznót széjjel nem szedik. Annál gyakrabban jár szájról szájra a szilva- és törkölypálinka, hogy a csikorgó hidegben kimelegítse a szabadban dolgozókat.

Este van a disznótoros vacsora. Friss pecsenye, hurka, kolbász, imitt-amott még töltött káposzta, hájaspogácsa is kerül az asztalra. Ilyenkor bírálják el a különféle tölteléket is. A szalonnát megabálják, ennek a levében

megbékült II. Ulászló királlyal. Visszakapta a birtokait is — így a kaposvári várat is —, de azzal a föltétellel, hogyha fiúutód nélkül halna meg, akkor javai visszaszállnak az uralkodóra. Így is történt Újlaki fiúutód nélkül halt meg, és a király Kaposvár várát a szerdahelyi Dersfi családnak adományozta. Ez a család

volt a birtokosa a várnak ^egészen a mohácsi vészig 1526 után a Kapos mocsaras mentét rablók, martaló- j cok, gyülevészhadak lepték j meg. Ezek a garázdálkodók rettegésben tartották a magyarokat és törököket is. A falvakban rettegés volt az élet az utakon megbénult a közlekedés, a kereskedők elrejtették portékájukat. A megmegjelenő és rabló-fosztogató haramiák ellen Ferdinand király a híres törökverő Stan- sich (Horváth' Márk szigetvári várkapitányt küldte hadba, aki hamarosan rendet is teremtett Kaposvár környékén. Az életben maradt és elmenekült haramiák a Kapos távolabbi Tnocsaraiban kerestek és találtak menedéket

1543-ban a följegyzések szerint a vár már királyi vár volt s állandó török portyázás pusztított a Kapos völgyében. Hogy a török időkben mi történt a kaposvári várral, arról legközelebb számolunk be.

főzik meg a kukoricakását vagy rizst. Tányérokra raknak belőle, tetejét meghintik töpörtyűvel, és még aznap szétviszik a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak. Érdekes szokás, hogy a há- jat több háznál sóval összegyúrják, összetekerik, majd hártyába varrják és felfüstölik. Utána a présházba (szőlőhegyi pince) viszik, hogy amikor a szőlőben dolgoznak, legyen kenyér mellé való. A szőlőhegyre ilyenkor csak kenyeret visznek, megpirítják, majd az ott talált hájjal jól bedörzsölik, ez a hájas kenyér. A bor persze nagyszerűen csúszik utána.

NYÄRSDUGÄS

ősi és elterjedt szokás a disznóölés napján. Este a házhoz beállítanak a nyársdugók. Legények vagy gyerekek. Egy ágas fát, 10—20 cm-es oldalágakkal dugnak az ajtó vagy ablak közé, ezzel a bekiáltással: Itt a nyárs! A nyárs egyik ágára levelet tesznek, rímben megírt tréfás, sokszor durva és sértődésre okot adó ízléstelen szöveggel. Hirtelen beD. B.

POLÁNYI népsz

r---------------------------------------M

ongol népmese |

KÜLÖNÖS

FELELET

R ekkenően tűzött a nap a pusztára. A pásztor az út mellett legeltette nyáját, és egy bokor árnyékában végigdőlve furulyázott.

Egyszer csak fáradt, poros vándor haladt el mellette, és megszólította:

— Köszöntelek, pásztorlegény. Megmondanád-e nekem, hogy mennyi ideig tart, míg a falut elérem?

A pásztor fölnézett, és csak annyit mondott:

— Menj előre.

— Magyarázták nekem az utat, most már csak azt szeretném tudni, mennyi időbe telik, míg a falut elérem?

Af pásztor újra csak azt felelte: — Menj előre.

A vándor nagyon megharagudott:

— Micsoda dolog ez, hogy én tisztességesen szólok hozzád, szépen kérlek, adj felvilágosítást, te meg csak félvállról válaszolsz.

A pásztor eleresztette füle mellett a szemrehányást, és megint csak ennyit mondott: — Menj előre.

A vándor mérgesen nekiindult, de alig jutott 30—10 méternyire, amikor a pásztor utána kiáltott:

— Ha ilyen tempóban haladsz, akkor egy óra alatt eléred a falut.

— Nem tudtad volna ezt előbb is megmondani, amikor még nem mérgesítettél föl ennyire? — kérdezte a vándor.

— Hogyan tudtam volna — felelte a pásztor nyugodtan —, amikor nem láttam, hogy milyen sebesen jársz?

Borsi D. József:

Fütyül a szél

Fütyül a szél,

Hideg a tél,

Hó csillog a tájon. Kicsi lányka,

Nagy bundába Siet csengős szánon!

Amikorra Az udvarra Bekocogna szépen, Aluszik már,

Alomba jár Szép, zöldellő réten!

zörgetnek, mire az ajtón kilépőnek ölébe hull a nyárs. A nyársot, ha megérdemli (ha a rigmusok csupa jót és szépet mondtak) bent feltűzdelik hurkával, kolbásszal, főleg ha gyermeket küldtek. De nem ritkán (ha a nyárs durva, sértő rímeket tartalmazott) csontot, sült tököt és egyebet is tesznek a nyársdugók bosszújára. A házbeliek ezután kilesik, vajon ki jön a nyársért. Ha a nyársdugót elfogják, vacsorához ültetik, jókat nevetnek rajta.

De lássunk most egy gyer- meknyársot:

Kedves házigazda, érzem, disznót öltek.

Számomra jó kolbászt

és hurkát töltöttek. Messzi útról jöttem,

igen megéheztem, Kerek két nap óta

biz én nem is ettem. Jó orrommal megéreztem az itteni szagot, Disznóölés legjavából

enni is akarok. Háziasszony kolbászt, hurkát akasszon a nyársra, Sok szerencse és békesség szálljon e csalid •

Somfai Sándor

VÍZSZINTES:

2. Szappanosait.

8. A népgazdaság egyik ága.

10. Igavonó.

11. Indulatsző.

13. A száj része.

14. Egyik fajtájából cukor készül.

16. Majdnem lant.

18. Ilyen festmények Ss vannak. 1». A Margitsziget egyik nevezetessége.

22. Ez oroszul.

23. Reggel a Nap teszi.

24. Visszafelé fűszer.

25. Mihály becézve.

27. Kenderhulladék visszafelé.

29. A. N.

30. Este kőltőiesen.

32. A margitszigeti stadion neve.

35. Tizenkét hónap.

36. Táplálkozik.

37. Csinytevő.

FÜGGŐLEGES:

L Vidám.

2. Gyorsan haragra lobban.

3. Ez a nagy költünk gyakran járt a Margitszigetre.

4. Állatlakás.

5. Betűk, szavak egymásutánja.

6. Névelő.

7. Kerti munkát végzek.

9. Meleg vizű forrás a sziget északi részén.

12. A Sportuszoda tervezője (olimpiai bajnok, úszó).

15.

Évszak, a betűk keverve.

17.

Zamata.

19.

Nem tud beszélni.

20.

Kas betűi keverve.

21.

Nem igazi csövek.

26.

Katalin becézve.

28.

Visszafelé állóvíz.

30.

E. R.

31.

ö a tulajdonosa.

33.

Tóth Zoltán.

34.

ö meg a társai.

35.

Sértetlen, egész.

K.

* * *

Beküldendő a vízszintes

19..

és a

függőleges 3., 9., 12.

Beküldési határidő 1966. február 25-én, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s feltűnően Írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény«.

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Kapoli: Nagy Ferenc; Tóth M.; Kara Lajos; Kálmán.

Fagyejev Az ifjú gárda cimfl könyvével jutalmazzuk a kővetkező pajtásokat: Horváth Irén, Takits Norbert, Kaposvár; Csapó Judit, Kadarkút; Szirácki Ferenc, Tengőd.

A könyveket postán küldjük eL

■ Felszabadult Budapest

21 esztendeje fejeződött be Budapest felszabadítása. Rejtvé- nj'ünkben a felszabadító harcokban részt vevő 2. és 3. ukrán hadseregcsoport parancsnokainak nevét rejtettük el, s két regény címét, amely emléket állít Budapest felszabadításának.

VÍZSZINTES: L Hiányos berak.

4. Az egyik regény címe. 12. Csendben. 14. Kenyérízesítő. 15. Város Maliban, közel a Szenegál határhoz. 17. Állat (ékezethiány). 19. Becézett férfinév. 20. Rója — betűi keverve. 21. Tábor. 22. Magánhangzó-hibás — durva szövet. 23. Folyamatosan írt szöveg meghatározására használják. 25. Kismadár. 27. Kettős mássalhangzó. 28. E. ö. 29. Tárgyra mondják, amely feltűnő egy lakásban. 31. Állati eledel. 34. Tép (népiesen). 36. Vajon az, amelyen járok? 39. Ilyen film is van. 40. Nyugati nép. 42. Szagot. 45. Az egyik ukrán hadseregcsoport parancsnoka. 46. A huzat — ismert idegen kifejezései. 48. Fordított kicsinyítő- képző. 49. Egyetemi rang. 50. Húz. 52. Táplálkozni. 54. A magyarral rokon nyelvcsalád. 57. édesanyját kedvelő gyerekre mondják. 59. Menny boltot-e. 61. Angol — öreg, régi. 62. Francia folyó. 63. Keverve — derekasan húzó állat. 64. ö. B. A. A. 65. a másik ukrán hadseregcsoport parancsnoka.

FÜGGŐLEGES: 1. A másik regény címe. 2. A vízijármű. 3. Tengeri rabló. 4. Török — fehér.

5. Nem hétköznapi módon jött létre. 6. Egyensúlyát veszíti. 7.

Finn város. 8. Z. L. 9. Több mint szerető. 10. Németül — bolondozik. 11. Ruhát fehérít (i-=y). U. Énekhang. 16. Túrókészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez (-fr). 18. Kutatsz. 24. Az ének. 26. .. . Dzong (kínai város). 30 Szertelen. 32. Táplálék. 33. Tolna megyei községbe megy. 35. Kínai város. 37. Lágyan. 38. Állandóan rendes. 41. Hozzátartozója. 43. Szakmunkás. 44. Aki az esetet látta. 47. Régen egy hadseregi együttesre mondták. 51. Bűncselekményeknél kiindulási pont lehet. 52. Földre huppansz. 53. Villanyégő. 55. Sivatag. 56. Főzésre használják. 58. Iraki város az Eufrátesz mellett. 60. Gondolati állásfoglalás. 64. Az okozattal összefüggésben.

M. J.

*00

Beküldendő: vízszintes 4., 45. és

65., valamint a függőleges 1. számú sorok megfejtése.

Beküldési natáridö 1966. február 25-én, péntek délig. Kérj ül olvasóinkat, hogy a szükséges so rókát levelezőlapon küldjék b s írják rá: »Felnőtt keresztrejtvény^.

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Mindenki szigorúan munkája mennyiségének és értékének megfelelően részesül.

Sándor Kálmán A legsoványabb tehén esztendeje című könyvit nyerték: Major Jen öné, Füstös László, Kaposvár; Bradics Katalin, Inke; Horváth József, Ta szár.

A könyveket postán küldjük <°.

4

i

1

E

s

5

6

%

«

9

«0

44

P

<2

41

E|

4M

li

is

46

!E

49

4#

E

49

10

D

li

Ö

11

15

id

E

15

26

m

IC

[E

ie

29

E

IE

30

IE

y*

32

E

E

1M

m

36

*7

u

E

ld

34

uo

Ut

E

IB

Ul

S3

UH

öl

US

tel

d

Hé

99 ,

u

E

m

IE1

9}

D

B

50

54

le

62

53

IB

E

SH

65

66

5?

se

E

Sí

60

IE

64

62

IE

63

E

&H

P

cs

idj