Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

Szerda, 1966. február 2. 5 SOMOGYI NÉPLAP BALATONSZABADI A több mint három kilo­méteres fürdőtelep egyre na­gyobb ütemben fejlődik. A szegélymunkálatok kivételével körülbelül 11 millió forintos költséggel befejeződött a 7-es számú főközlekedési út kor szerűsítése a községben. Meg­szüntették a veszélyes ka­nyarokat, emelkedőket. Há­rommillió forintért megépült a fürdőtelepi három kilomé­teres aszfaltozott belső út is. A partvédő mú építésére, a vízhálózat bővítésére, a köz­világítás korszerűsítésére és pai kosításra csaknem másfél millió forintot költöttek. A presszó, a büfé, a Pihenő Ét­terem modernizálása több mint egymillió, az önkiszol­gáló bolt építése 2,3 millió forintba került. A szabadi SZOT-üdülők felújítására öt év alatt há­rommillió forintot fordítottak. Az üdülőtelep legnagyobb beruházása a tavaly nagy­részt elkészült sóstól három­ezer személyes kemping volt több mint tízmillió forintos költséggel. SIÓFOK A legtöbb új létesítmény a Balaton fővárosában találha­tó. öt év alatt az idegenfor­galom céljaira befektetett összeg — a közigazgatásilag Siófokhoz tartozó Baiaronúj- hely és Balatonszéplak üdü­lőtelepekkel együtt — meg­haladja u 300 millió forintot. Ebből a csatornahálózat bő­vítésére, a szennyvíztisztító telep, az ipari víz-hálózat bő- V;lésére mintegy 17 millió, at energiaellátás és a közvi­lágítás javítására pedig több mint 8 millió forintot fordí­tottak. A partfal építés, apart fcltöltési munkák 12 millió forintba kerültek. Ebből a halatonszépiaki Ezüstpart ki­építésének költsége 8 millió forint. Az útépítések közül a 7-es számú főközlekedési út Siófok—Zamárdi közötti sza­kaszának korszerűsítése volt a legjelentősebb. Erre 10 mil­lió forintot áldoztak. A belső területek útjaira — elsősorban a siófoki üdülőte­lepen, az Üjhelyet és Szépla­kot összekötő több kilométe­res szakszra — 17 millió fo­rintot költöttek. Járda és autóparkoló építésére 3,5 mil­lió forintot fordítottak. A balatonújhelyi ezerszemélyes strand 1,2 millió forintba, a siófoki strand felújítása 600 000 forintba került. Ezek a beruházások tették lehetővé, hogy Siófokon új, korszerű idényszállókat épít­senek. A Vénusz, a Napfény, a Balaton, a Lídó és a Hun­gária teljesen elkészült a második ötéves terv idősza­kúban. Ezekkel a szállodai helyek száma kilencszázzal nőtt. A szállodasort lezáró to­ronyszálló építkezése is nagy­részt a terv időszakára esik. Ez újabb háromszáz üdülő elhelyezését, teszi lehetővé. Baiatonszéplakon megépült a nemzetközi újságíró-üdülő 500 személyes konyhával és étteremmel. Hasonló nagysá­gú a Nehézipari Minisztérium üdülője is. Balatonújhelyen elkészült az 500 személyes, kör alakú Hableány Étterem. Üj ABC- áruház van a siófoki szállo­dasorral szemben és Balaton* * szépiákon. A felsorolt beruházások együttes összege meghaladta a 120 millió forintot. A. kü­lönféle vendéglátóipari he­lyek, a Borharapó, a Balaton Cukrászda, a Fogas, a Mat­róz Büfé, a Zöldfa, a turis­taszállók felújítása mintegy 10 millió forintba került, A SZOT-üdülók egy részének rekonstrukciójára, berendezé­sének korszerűsítésére öt év alatt 27 millió forintot for­dítottak. A kempingbővítés hatmillió forintba került. Tető alá került a kórház épülete. Ez elsősorban a he­lyi lakosság igényeit elégíti ki, de az idegenforgalom ér­dekeit is szolgálja. A fonyódi ABC-áruház. Zamárdiban kétezer adagos önkiszolgáló étterem épült az autóskemping mellett, Zárná r- di keleti részén pedig a Pan­nónia Étterem egyenként 4,4 millió forintos költséggel. A szántódi átkelő bejáratá­nál kétmillió forintért hely­reállították a révcsárdát a borkóstolóval együtt. A Tu­lipán, a Mackó, a Sirály fel­újítása újabb egymillió fo­rintba került. Az autóskem- pínget különféle felépítmé­nyekkel látták el. Bővítették a rév melletti kempineeket. Ezek a munkálatok együtte­sen 6,7 millió forintba ke­rültek. Az önkiszolgáló bolt a révkikötónél mintegy 2.4 millió forintért épült nek felújítása majdnem egy­millió forintot emésztett föl. Balatonszemesen négyezer, Őszödön háromezer személyes kemping épült 15 millió forin­tos költséggel. 1963-ban egy­millió forintért épült a Lídó kemping. BALATONLELLE A Balatonboglárral közösen tervezett csatornázás nem ké. szült el. A villanyhálózat kor­szerűsítésére félmillió forintot költöttek. Hat kilométer hosz- szú belső út épült az üdülőte­lepen mintegy 5 millió forint­ból. Félmilliót fordítottak más utak és járdák építésére. A vasútállomással szemben új ABC-áruház épült 2,2 millió forintért, ezenkívül 1964-ben és 1965-ben egy-egy önkiszol­gáló étterem, egyenként 4,4 millió forintos költséggel. A Vörös Csillag, a Becsali Csárda, a Hangulat, a szövet­kezeti boltok felújítására 2,5 millió forintot fordítottak. A móló melletti üzletsor, presszó és a villasoron lévő boltok épí­tése mintegy kétmillió forint­ba került. A SZOT-üdülők rekonstruk­ciójára, berendezésükre öt év alatt körülbelül ^ 13 millió fo­rintot fordítottak. Üj- kertino- zit építettek 1,3 millió, új ben­zinkutat 1,5 millió forintos költséggel. A siófoki szállodasor. fel. A közvilágítás bővítése egymillió forintba került. A bélatelepi útátvágás hatmillió, a község területén lévő útépí­tés több mint 7 millió forint­ba került. Elkészült a 7-es út­ról a strand végéig vezető új útszakasz 4 millió forintért. A sándortelepi strand építése és a bélatelepi strand felújítása egymillió forintba került. Bé­la telepen és a fonyódi stran­don önkiszolgáló étterem épült egyenként 4,5 millió forintos költséggel. Elkészült a Si­rály Szálló és az ABC-áru­ház 3, illetve 2,5 millió forin­tért. Restaurálták a műemlék jellegű présházat. A fonyódligeti és a bélatele­pi turistaház fölépítése, illet­ve felújítása 800 000 forintot igényelt. Az ordacsehi 2400 személyes kemping építésére 6,3 millió forintot, a bélatele­pi kemping felújítására 7 mil­lió forintot fordítottak. BALATONIÉNV V ES Parkosításra, utak építésére és felújítására mintegy kétmil­lió forintot használtak fel. A strand és a kertmozi felújítá­sa 500—300 000 forintba került. BALATONMARIA BALATONBOGLÄR A kedvező fekvésű üdülőte­lep fejlesztését hátrányosan befolyásolta, hogy a csatorná­zás elmaradt. Az utak, járdák és parkok építésére több mint egymillió forintot használtak fel. A 7-es számú főközlekedé­si út mellett ABC-áruházat építettek 3 millió forintos költ­séggel. A szövetkezeti cukrász­dák, éttermek felújítása több mint egymillió forintba került. Elkészült a Hullám Szálló és Étterem rekonstrukciója mint­egy kétmillió forintért. Félmil­lióba került az I. osztályú kemping és turistaszálló. A SZOT-üdülők felújítására és berendezésének részbeni cseréjére öt év alatt kilenc­millió forintot használtak fel. A művelődési házat kétmillió forintos költséggel bővítették. FONYÓD A strand feltöltésére, parko­sításra, a vízhálózat bővítésé re, járdák építésére és a strand korszerűsítésére csaknem egy­millió forintot használtak fel. Az üzletek építése és felújítá­sa körülbelül kétmillió fo­rintba került. A keresztúri turistaszálló helyreállítására 600 000 forin­tot, az új benzinkútra 1,5 mil­lió forintot, az Autóscsárda építésére egymillió forintot fordítottak. A vendéglátó he­lyek felújítása félmillió forint­ba került. BALATONBERÉNY Legszámottevőbb a villany- hálózat fejlesztése volt. Ez több mint 2,5 millió forintot igényelt. A vízvezeték, az utak, a járdák és a parkok építésé­re félmilliót, a vendéglátó he­lyek felújítására ugyanannyit fordítottak. Fonyód a déli oldal második legnagyobb üdülőtelepe. A vízvezeték korszerűsítésére és a szennyvízhálózatra több mint négymillió forintot használtak * * * A felsorolt számadatok első­sorban az idegenforgalommal közvetlen kapcsolatban levő beruházások és felújítások költségeit foglalják magukba ás nem a második ötéves terv alatti beruházás teljes össze­gét. A különböző üzemi, vál­lalati üdülök fejlesztését, a vasúti és országúti közlekedés, a postai szolgáltatás beruhá­zásait nehéz lenne pontos ösz- szeggel jelezni. Mindenesetre megállapítha­tó, hogy a Balaton somogyi oldalának fejlesztésére a má­sodik ötéves terv időszakában mintegy 700 millió forintot használtak fel. Ez valóban rendkívül nagy összeg. Az új létesítmények hatására öt év alatt megváltozott, megszépült a Balaton-part arculata. Az egyre növekvő mennyiségi és minőségi igények azonban to­vábbi beruházást követelnek. A következő ötéves tervben messzemenően biztosítani kell a helyi szervek, elsősorban a megyei tanács összehangoló, irányító szerepét a gazdaságo­sabb fejlesztés érdekében. Ha azt mondjuk, hogy a Balaton a második ötéves tervben többet kapott, mint azelőtt évtizedek alatt, ak­kor az igazságot mondjuk, de a megállapítás általános­ságnak tetszik. Az üdülőhelyeket ugyanis küiön-külön kell vizsgálnunk. Érdemes összegeznünk még akkor is, ha ez felsorolásszerű lesz. A fejlesztés fő irányvonalát a kormány 1023/1963. sz. határozatával a Balaton regionális tervében jóváhagyta. Egyébként ez volt hazánkban az első ilyen regionális terv. A kormányhatározat a Balaton fejlesztésének fó célkitűzéseit az alábbiakban foglalta össze:-A Balaton környékét elsősorban az üdülésben is egyre növekvő társadalmi ig:nyék kielégítése, a dolgo­zók és az ifjúság szervezett üdültetési, gyógyulási, illet­ve sportolási lehetőségének fokozása, továbbá a külföl­di idegenforgalom igényeinek kielégítése (ezen belül a szocialista országok között kialakult nemzetközi kajreso- latokból e téren hazánkra háruló feladatok megoldása) céljából kell fejleszteni. A fejlesztéshez szükséges anya­gi erőforrásokat elsősorban a tömegüdültetés és az ide­genforgalom szempontjából jelentős (kiemelt) Balaton környéki településekre kell összpontosítani. A fejlesz­tést e településeken egymással összehangolt beruházások útján kell megvalósítani.« Mit mutatnak a számok a Balaton déli oldalának fejlődéséről? 1961-ben a vendégek száma 330 000. 1962-ben 409 000, 1963-ban 593 000, 1964-ben 695 000, 1965-ben 827 000 volt. Ezekhez hozzá kell sz'mi tani a hét végi forgal­mat. Az utóbbi két évben körülbelül 600—600 000 volt a hét végi víkendezők száma. Ezek a számok önma­gukban is sokat mondanak. A fejlesztésre szánt pénz nagy részét az ún. alapozó beruházásokra kellett fordí­tani: víz- és csatornahálózat, út- és járdaépítésre, a vil­lanyhálózat megteremtésére, illetve bővítésére. Csak ezek elvégzése után építhették föl a szállodákat, a vendég­látó helyeket, az üzleteket és más létesítményeket. Ter­mészetes, hogy mindez közvetve a helyi lakosság érde­keit is szolgálja. ___________ * if * ZAMARDI, szántód A vízmű és a csatornahá­lózat, a törpevízmű-társulás beruházásai együttesen több mint 18 millió forintot emésztettek föl. A part föl­építése és a töltés a két üdülőtelepen 3,6 millió fo­rintba került. Űt- és járda­építésre 4,2 millió forintot fordítottak. A 7-es s^ámú fő- közlekedési utat Zamárditól Szántódig úgy építették meg, hogy kikerülték a két vas­úti sorompót és a révhez ve­zető bekötő utat. Ezzel meg­gyorsították a forgalmat. Az új útszakaszra 15 millió fo­rintot költöttek. Két új kom­pot állítottak forgalomba. A II. és III. számú komp 22. autó, 250 személy szállításá­ra alkalmas, s az Ikarusz far­motoros autóbuszok is föl­fémek rá. A két új komp 28 millió forintba került. Megépült a révkikötőhöz ve­zető bekötő út is mintegy kétmillió forintos költséggel. A strandra körülbelül egy­millió forintot költöttek. Zamárdiban mintegy 12 millió forintos költséggel fel­épült a SZOT új, ötszáz sze­mélyes idény-gyermeküdülője. A két község SZOT-üdülói- nek felújítására nyolcmillió forintot fordítottak. Zamárdi­ban sok családi házat, nyara­lót építettek, de még min­dig feltűnően sok a bódésze­rű, yíkendház. BALATONFÖLDVÄR Siófok után itt a legszá­mottevőbb a fejlődés. Az üdü­lőtelep közműhálózata adva volt, a csatornázásra, a víz­ellátás bővítésére azonban 3,5 millió forintot kellett fel­használni. A kempingstrand partfalának építése és más partfeltöltés kereken négy­millió forintba került. Üj, korszerű strand épült a köz­ség keleti részén több mint hárommillió forintéit. A köz­ség belső részén az új utak, járdák hossza eléri a tíz ki­lométert. Ez a parkosítással együtt 6,3 millió forintba ke­rült. A községet keresztülsze­lő 7-es főutat átépítették, korszerű világítással látták el. A költség 11,5 millió forint. Üj áruházat építettek, a kö­zeljövőben remélhetően meg­nyílik. A beruházás összege 2,8 millió forint. Korszerűsí­tették a gyógyszertárat, a Csöpi és a Keringő cukrász­dát, a Mókus Presszót, a Hul­lám Szállót 1,5 milliós költ­séggel. Az ezerszemélyes SZOT-étterem belső rekonst­rukciója hárommillió forint­ba került. A többi SZOT- üdülő felújítására, berendezé­sére öt év alatt II millió fo­rintot fordítottak. Az első osztályú nemzetközi kempin­get 3 millió forintból fej­lesztették, az új önkiszolgáló étterem 2,4 millió forintba került. Az Expressz Ifjúsági Uta­zási Iroda nagy befogadóké­pességű konyhát és éttermet épít. A szövetkezeti üzlete­ket felújították. BALATONSZÁRSZÓ Az üdülőtelepen a partfal építésére és csatornázásra 2,5 millió forintot, a villanyháló­zat bővítésére több mint egy­millió forintot használtak fei. Az 1600 méter új út és jár­da építési költsége 2,5 millió forint. A strandépületet, a hozzá tartozó éttermet, a köz­ségi kempinget ugyancsak fel­újították, a Vén Diófát és a Kis Diófa Vendéglőt korsze­rűsítették összesen több mint hárommillió forintos költség­gel. Az Utasellátó éttermének, söntésének és presszójának kialakítása a posta átépítésé vei együtt 8 millió forintba ke­rült. A turistaszállóra több mint félmillió forintot költöt­tek. Balatonszárszóhoz tarto­zik az új benzintöltő állomás a presszóval. Az építés és a környék parkosítása több mint egymillió forintba ke- ■ riilt. Rendezték a József At- ' 'la Emlékmúzeumot is. BALATÓNSZEMES A villanyhálózat bővítésére egymillió, az utak, járdák és parkok építésére csaknem két­millió forintot használtak fel. Új strandot építettek 2,8 mil­lió forintért. Az ABC-áruház 2,2 millió, a Postamúzeum 1 millió, a művelődési otthon pedig 1,5 millió forintba ke­rült. A Vigadó Étterem és a szövetkezeti étterem büféjé­A két új komp a szántód! révben. meGiMLTozon, meeszepöLi fl BRLflTOn-PART RRCULRTR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents