Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
/■ ír I LAG PROUST AHJ Al ECYESri JETEK) Ara. 80 FILLÉR SomogyiMéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 13. szám. 1966. január 16., vasárnap. A SZOT ÉS A MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA '%'V a bér-, nyugdíj- és családipótlék-emelésről, a progresszív nyugdíjjárulék mértékéről A Minisztertanács legutóbbi ülésén meghallgatta a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatását a február 1-én életbe lépő bér-, nyugdíj-, családi pótlék emelésének, valamint a progresszív nyugdíjjárulék bevezetésének előkészítéséről. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette, és határozatot hozott a vonatkozó jogszabályok módosítására. A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium az intézkedésekből az alábbi tájékoztatást adta. I A bér- és nyugdíjjellegű intézkedések több mint egymiljió dolgozóra, illetve nyugdíjasra terjednek ki. Az intézkedések évi pénzügyi kihatása mintegy Z milliárd forint. Ezen felül a családi pótlékok emelésére évi 850 millió forintot fordítunk. A megfelelő előkészítés lehetővé teszi, hogy az intézkedések minden területen a kormány által előzetesen meghatározott időpontig megvalósításra kerüljenek. Bérügyi intézkedések A pedagógusok bérrendezése valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézménynél mintegy 100 000 nevelőt érint. Kiterjed azióvónökre és az egyes minisztériumok felügyelete alá tartozó intézmények (például középfokú technikumok, iparitanuló-isko- lák) pedagógusaira is. A kereset emelkedésének mértéke átlagban 15—16 ssázalék, Hain átlagban mintegy 280—300 forint. Az e célra biztosított éti 350 millió forintos keretből az alapbéreket átlag 13—14 százalékkal, az állományba tartozók óradíját 30—50 százalékkal emelik, egyes pótlékok mintegy 15—20 százalékkal lesznek magasabbak. A bérrendezéssel egyidejűleg csökkentik a korcsoportok számát, és az eddigi stá- ti.sgazdálkodás helyett a bér- intézkedésben érintett oktatási intézményeknél és munkaköröknél összevont bérkeret-gazdálkodást vezetnek be. A jelenlegi bérrendszer »végzettségi elve« fő vonatkozásaiban továbbra is fennmarad. Az egészségügyi dolgozók bérrendezése mintegy 50 000 szakképzett egészségügyi dolgozót és az egészségügyi intézmények több mint 6000 szakmunkását érinti. A rendelkezésre bocsátott 150 milliós keret háromnegyed részét az alapbérek, egynegyed részét pedig az ügyeleti díjak emelésére fordítják. Az egy dolgozóra jutó havi átlagos alapbéremelés az érintett munkakörökben mintegy 170—ISO forint. Ennek fel- használása differenciáltan történik, például a kórházak, a klinikák szakképzett ápolónői, szülésznői és csecsemőgondozónői kb. 250 forintos, a szociális otthonok ápolónői minteg” 200 forintos, a közvetlen betegápolással nem foelalkozó szakképzett egészségügyi középkáderek kb. 130 forintos átlagos béremelésben részesülnek. Ezeken a kategóriákon belül is tovább differenciálnak a dolgozók szorgalmától, rátermettségétől, lelkiismeretességétől függően. A gyógyszertárakban dolgozó szakképzett egészségügyi középkáderek fizetését is emelik. Az ügyeleti díjak fölemelése orvosokat, egyes középkádereket és gyógyszerészeket érint. A szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosok ügyeleti díia 100—130 forint között, a szak- képesítéssel nem rendelkező orvosoké': 80—100 forint között kell megállapítani. Az ügyeled díj meghatározásánál figyelembe kell venni az orvosoknak az ügyelet időtartama alatt végzendő munkáját, ígv például az említett határúk között magasabb díjban káli részesé ■"‘l azt az orvost, aki az intézet valamelyik felvételre kijelölt osztályán teljesít ügyeleti szolgálatot. A műtős aszszisztensek ügyeleti díja 60 formt, egyéb középfokú képesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóké 50 forint lesz. Ugyancsak 50 forint a műszaki szakképesítéssel rendelkező dolgozók (például főgépészek) esetenkénti ügyeleti díja. A nem szakképzett dolgozók ügyeleti díja valamennyi egészségügyi és szociális intézményben esetenként 40 forint lesz. A belkereskedelmi dolgozóknál a béremelés kiterjed a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ. valamint az olyan szervek felügyelete alá tartozó kis- és nagykereskedelmi, továbbá vendéglátóipari vállalatokra, ahol a kereskedelmi dolgozók száma jelentős (például a KPM felügyelete alá tartozó Utasellátó Vállalatra, SZOT-üdülők konyhai dolgozóira). A 300 millió forintos keret felhasználásával a béremelés a hálózatban foglalkoztatott dolgozóknak mintegy kétharmadát érinti. Körülbelül 140 000 dolgozónak a bére átlagosan mintegy 8—9 százalékkal lesz magasabb. Ezt az átlagos béremelést differenciálják. Egy-egy dolgozó béremelése általában havi 100 forint vagy ennél több. Az átlagosnál nagyobb béremelést irányoztak elő az élelmiszer-, a vas- és háztartási boltok szakképzett vezetői és eladói, továbbá a vendéglátóipar konyháin dolgozó szakképzett szakácsok, cukrászok, konyhamészárosok, kézilányok, mosogatók és segédmunkások, valamint a nagykereskedelem szakképzett áru átvevői, áruösszeállítói és belső árumozga- ló segédmunkásai számára. Az átlagosnál kisebb mértékű béremelést kapnak a kiskereskedelemben a viszonvlag kedvezőbb munkakörülmények között és kisebb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörökben dolgozók. Az Éoítésügyd Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nehézipari Minisztérium bányászati ágazata építőipari vállalatainál, valamint az Építésügyi Minisztérium, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szakfelügyelete alá tartozó tanácsi építőiparban, tehát az állami építőipar jelentős területein fölemelik a különélési, pótlékot, ez körülbelül 100 000 dolgozót érint. Ugyanezeknél a vállalatoknál a munkahelyi pótlék bevezetése mintegy 10 000. építkezéseken dolgozó műszaki keresetét emeli. Az új rendelkezések értelmében az állami építőipari vállatok többségénél a családjuktól távol élő családfenntartó építőipari dolgozók a vállalat székhelyén végzett munka esetén napi 15 forint, a vállalat székhelyén kívüli munka esetén napi 20 forint, a nem családfenntartók pedig 10 forint. illetve 15 forint különélési pótlékban részesülnek. Ez az intézkedés az érintett dolgozók jövedelmét havi 125—375 forinttal növeli. A különélési pótlék emelése és kiterjesztése lehetővé teszi ezeknél a vállalatoknál a nagymértékű és káros munkaerőhullámzás csökkentését és a munkaerő stabilizálását. Az említett intézkedésekkel nem érintett építőipari vállalatoknál és munkahelyeken az eddigi rendszer marad érvényben. A munkahelyi pótlék bevezetése az érintett dolgozóknál — a fő-építésvezetőknél, építésvezetőknél, fő-munkavezetőknél, munkavezetőknél, valahai pt a munkahelyen dolgozó mérnököknél és technikusoknál — 10 százalékos béremelést jelent. A különélési pótlék emelése, valamint a 10 százalékos munkahelyi pótlék bevezetése éves szinten 300 millió forinttal növeli az építőipari dolgozók jövedelmét. Az állami iparban és az egyéb ágazatokban dolgozó munkások bérét a február 1-én érvénybe lépő intézkedések évente mintegy 630 millió forinttal növelik. Ebből az összegből — a kormányhatározatnak megfelelően — a béremelés körülbelül 300 000 munkást érint. Ez átlagosan 7—8 százalékos keresetnövekedést eredményez. A béremelésben részesített munkaköröket az irányító szervek az ágazati szakszervezetekkel együttesen határozzák meg A béremelésnél figyelembe veszik mindenekelőtt a fokozott fizikai igénybevételt, a munkavégzés kedvezőtlen föltételeit, a munkához szükséges szakképzettséget és a gyakorlatot. A béremelés általában érinti a bérszínvonalban viszonylag elmaradt és munkaerőhiánnyal küzdő területeket is. Az irányító szervek által meghatározott keretösszegeken és munkakörökön belül végső soron a vállalat vezetői a szakszervezeti bizottságokkal közösen döntik el, hogy a vállalatnál ki mennyi béremelést kap. — A bányászatban a föld alatti kiszolgáló személyzet földalatti-pótlékát az eddigi 20 százalékról 25 százalékra emelik mintegy 25 000 dolgozónál. Emelik a föld alatti szakmá- nyos dolgozók bérét is trösztönként és munkakörönként differenciálva. A vegyipari agazat munkásainak 40—45 százalékát érinti a rendezés, főleg a nehéz és egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottakat, így pl. a gumiiparban rendezik a hengerkeverők, a vulkanizálok és más. egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók bérét. Az emelés mértéke mázaiéit. A vitlamosenergia-iparban fölemelik például a szén- és salakmozgatók, a kábel- és villamoshálózat-szerelők bérét 4—7 százalékkal. A kohászatban mintegy 35 000 fő részesül 4—10 százalékos béremelésben, elsősorban a nagyolvasztók, a meleghen gerművek, az öntödék munkásai. A gépipari vállalatoknál a 4—10 százalékos béremelés mintegy 60 000 embert érint, elsősorban az öntödék, a kovácsolóüzemek, az edzőműhelyek dolgozóinál, esztergályosoknál, nehéz vasszerkezeti lakatosoknál, sójatéri munkásoknál és még néhány más munkaterületen. A kohó- és gépipari váll cilátok a rendelkezésükre bocsátott béremelési keret 80 százalékát használják fel a minisztérium irányelvei szerint, a fennma. radó részt pedig vállalati hatáskörben. Ez lehetővé teszi, hogy az említett számú dolgozón kívül további 20 000 munkás részesüljön különböző mértékű bérkorrekeóiban. A könnyűiparban a béremelés a munkások mihtegy 40 százalékát érinti, főleg a teljesítménybérben dolgozókat. A béremeléssel érintett munkakörökben az átlagos emelkedés 6 százalék, ez 4 és 12 százalék között oszlik meg. Az élelmiszeriparban szakszámos rendszerbe sorolt munkások csaknem kétharmada részesül átlagosan 7,7 százalékos, a karbantartók egy harmada átlagosan 8 százalékos és a kisegítő állományú rakodók csaknem kétharmada átlagosan 5 százalékos béremelésben. Ehhez a bérrendezéshez az 1966. évi bérfejlesztés egy részét is felhasználják. A béremelések koncentrálása érdekében az egy dolgozóra jutó béremelés nem lehet kevesebb általában havi 100 forintnál. Az építőanyag-iparban több mint 30 000 munkás részesül átlagosan egy főre jutóan 60 —150 forint béremelésben. Ezen belül 11 700 téglaipari, 3000 cement- és mészipari, 3000 kő- és kavicsipari, 5700 üvegipari munkás és mások részesülnek béremelésben. Az építőipari munkások egy része — közöttük a segédüzemek munkásai szintén béremelésben, illetve kisebb bér- korrekcióban részesülnek. Az Építésügyi, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság területén ez az intézkedés mintegy 35 000 munkást érint. A MÁV-ipar 5500 dolgozója átlagosan 7—8 százalék, az autójavító iparban 2340 munkás mintegy 4—5 százalék havi béremelést kap. A KPM karbantartó munkásainak több mint 28 százaléka részesül átlagosan 3—4 százalékos béremelésben; a rakodómunkások háromnegyed része kap átlagosan 5—6 százalék béremelést. Az erdőgazdaságokban mintegy 20 000 munkás kap béremelést. elsősorban az alacsony keresetű erdőinűvelő munkások és a nehéz fizikai munkát végző rakodómunkások. A vízügyi dolgozók közül elsősorban a kőrakodóknál, valamint az egyéb szállító, rakodó és anyagmozgató munkásoknál 4—5 százalékos béremelés ka, , __ N ÉMETH FERENC ELVTÁRS PÁRTNAPI ELŐADÁSA (3. o.) Az első közös lépés (5. o.) FÜST (7. o.) AZ V, MAQYAR IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS (S- o.) A közepes is lehet jó érdemjegy A Somogyi Néplap falinaptára {10. o.) MESÉK, MESEÍRÓK, MESEMONDÓK (11. o.) JÓZSI BÁCSI ÉRTÉKEL (12. o.) Egyéb, nem ipari minisztériumok fizikai munkásainak egy részénél is lesz béremelés. A bérintézkedés a tanácsi helyiipari, szolgáltató és kommunális vállalatok egyes munkásait 58 millió forinttal, a kisipari szövetkezetek bér- színvonalban elmaradt és munkaerőhiánnyal küzdő munkaköreit, munkavezetőit 30 millió forinttal érinti. A művezetők és főművezetők béremelésére előirányzott összeg 80 millió forint. Az intézkedés hozzávetőlegesen 39 000 személyt érint A bér- emelkedés mértéke — a rendezésben részesülő művezetőkt nél — 100—300 forint között váltakozik a szakképzettségüktől, szorgalmuktól, az általuk irányított terület jellegétől függően. A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a gazdasági és a szakszervezeti szeryeket, hogy az érintett kategóriák bérének megállapításánál az egyéni teljesítményt, a szak- képzettséget, a felelősséget, a magatartást figyelembe véve, körültekintően járjanak el, és a lehetőségek szerint mielőbb értesítsék az érintett dolgozókat béremelésük mértékéről. Nyugdíjemelések Február l-től évi 200 millió forint költségkihatással fölemelik a munkaviszonyon és a kisipari szövetkezeti tagságon alapuló alacsony összegű nyugdíjakat. A havi 750 forintot el nem érő saját jogú nyugdíjaknál átlag 10 százalék az emelkedés úgy, hogy a fölemelt nyugdíj a 750 forintot nem haladhatja meg. A 400 forinton aluli özvegyi nyugdíjak is átlag 10 százalékkal emelkednek úgy, hogy a fölemelt özvegyi nyugdíj a 400 forintot nem haladhatja meg. Az özvegyi nyugdíjakkal azonos mértekben emelik a 400 forintot el nem érő szülői nyugdíjakat. Tíz százalékkal emelkednek a 200 forintnál alacsonyabb összegű félárvia-, és a 400 forintot el nem érő teljes árva ellátások is. A fél árva fölemelt ellátása 200 forintnál, a teljes árváé 400 forintnál több nem lehet. Fölemelik a régi mezőgazdasági öregségi (úgynevezett. OMBI) saját jogú és özvegyi járadékot is. Progresszív nyugdíjjárulék bevezetése A nyugdíj járulék mértéke havi 1800 forintig változatlanul 3 százalék; e fölött pedig a következő: 1801—2300 forintig 4 százalék 2301—3000 forintig 5 százalék 3001—4000 forintig 6 százalék 4001—5000 forintig 7 százalék 5001—6000 forintig 8 százalék 6001—7000 forintig 9 százalék 7000 forinton felül 10 százalék A felsorolt százalékos kulcsok alkalmazásánál a dolgozó havi együttes összes keresetét kell számításba venni. A családi pótlék emelése A családi pótlék fölemelésének éves kihatása 850 millió forint, 50 millió forinttal több a tervezettnél. A családi pótlék rendezése több mint 600 000 — bérből, illetve fizetésből élő — családot érint. Gyermekenként havi 50 forinttal emelkedik a két- és több gyermekes családok, továbbá mindazok családi pótléka, akik eddig is kaptak egy gyermek után családi pótlékot (egyedülálló nők stb.). A családi pótlék emelése kiterjed a munkaviszonyban álló dolgozókra, a kisipari szövetkezeti tagokra, továbbá a fegyveres testületek tagjaira és azokra is, akik munkaviszonyuk, illetőleg kisipari szövetkezeti tagságuk alakján sajást jogú nyugdíjban részesülnek. 2 gyermek után 200 forintról 300 forintra, 3 gyermek után 360 forintról 510 forintra 4 gyermek után '480 forintról 680 forintra 5 gyermek után 600 forintról 850 forintra, minden további gyermek után 1170 forintra emelkedik a csa- gyermekenként 120 forintról 1 ládi pótlék. Az egyedül álló nők családi pótléka 1 gyermek után 90 forintról 140 forintra 2 gyermek után 240 forintról 340 forintra emelkedik. A termelőszövetkezetek társadalombiztosítási rendszerének * továbbfejlesztése A Minisztertanács határozatot hozott a termelőszövetkezetek társadalámbiztositási rendszerének továbbfejlesztéséről. E szerint arra kell törekedni, hogy a szolgáltatások megközelítsék a munkaviszonyban álló dolgozóknak és családtagjaiknak nyújtott szolgáltatást. Július l-től kerül sor a betegségi ellátás fejlesztésére, valamint a családi pótlék ki- terjesztésére. Az intézkedések részleteiről megfelelő időpontban tájékoztatás jelenik meg. £MTD
