Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-15 / 12. szám

Szombat, 1966. január 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP SIOFOK ül ARCA Modern, hatemeletes palota áll Siófok központjában; föld­szintjén zsúfolt az ABC-áru- ház, előtte személyautók tu­catjai sorakoznak. — Mondja, uram, mikor épí­tették ezt a házat? — fordul az egyik »bennszülötthöz« egy külföldi. — Két év alatt húzták fel... 1967-ben kezdődött a munka. Ugye, nagyon szép? ... Beszélgetés a holnapról — Igen, minden reményünk megvan rá, hogy három év múlva új, hatemeletes, hetven­két lakásos házat ' avatunk Siófok központjában. Föld­szintjén ABC-áruház lesz, előtte pedig autóparkoló — mondja dr. Halász János, a községi tanács vb-elnöke. Térképek kerülnek az asz­talra, tanácskozásokról szóló jegyzőkönyvek, megállapodá­sok, s az ember szeme előtt kirajzolódik a Balaton fővá­rosának új arculata. A jelen még gondokkal ter­hes. Egy-egy esős nyári napon a Fő utcán megáll a víz, s a tovarobogó autók lefröcskölik a gyalogjárókat; tíz közleke­dési rendőr is nehezen birkó­zik meg a hatalmas forgalom­mal egy-egy nyári vasárna­pon, annyira telezsúfolódik a központ járművekkel. A piac pedig — sajnos negatív elő­jellel — évek óta idegenfor­galmi látványosság; némelyek — tendenciózusan — elősze­retettel fényképezik a való­ban nem mindennapos lát­ványt. Szerencsére azonban nem sokáig lesz ez így. A követ­kező néhány évben sok minden megváltozik Siófokon. Erről beszél nagy bizakodással a tanács vb-el­nöke. — Siófok határában folyik a balatoni műút rekonstruk­ciója; a Kaposvárra vezető vasútvonal átjárójáig már ki­szélesítették az utat. Kéré­sünkre a KPM úgy határo­zott, hogy ebben az évben csak a Kinizsi utcáig folytatják az építést, nem lesz tehát •►had­színtér« a község belterülete a nyáron, csak az üdülési idény befejeztével látnak hoz­zá a munkához, s akkor elké­szül az út egészen a Sió-csa­tornáig. — Milyen lesz az út? — Siófok központjában ti­zenkét méter széles, és mint a jövőből »ellesett-« párbe­szédből kiderült, modern, új ház is épül majd a jelenlegi apró viskók helyett — csak egy kicsit beljebb. Az útszé­lesítés miatt ugyanis az Ide­genforgalmi Hivatal székházá­tól a Fogas Eszpresszóig le­bontják a földszintes házikó­kat, kiegyenesítik a Fő utca ívét. A sok-sok építkezés lánc­szerűen kapcsolódik egymás­ba. Hogy szanálhassák a régi házakat, új lakásokat kell épí­teni, s a boltoknak is h-ivat kell adni. Az őszre elkészül ti­zennyolc új lakás, az üzletek egy része a jelenlegi piactér kőépületébe költözik, másik része pedig a Kőolajvezeték Vállalat székházénak föld­szintjére. A piac új helyét a Széchenyi úti iskola mögötti területen jelölték ki, az épít­kezés már folyik, s a számí­tások szerint az idén be is fejeződik. Új hid a Sión Az elmondottak egy részle­teiben is tisztázott program tényei. Siófpk fejlesztésének vannak azonban más érdekes­ségei is — egyelőre csak pa­píron vagy tervezőasztalon. Gondoskodni kell például a kórház környékének rendezé­séről is. — A kórház környékére családi és társasház települést tervezünk. A kórház alatt megy majd el a 7/a jelzésű új útvonal, tehermentesítve a 7-es utat. Ehhez viszont a Sión új hidat kell építeni, mert a területet csak így tud­juk bekapcsolni a vérkerin­gésbe. És ha már a Sió-csa­torna szóba került — mondja a tanácselnök —, akkor meg­említem, hogy partjáról el­tüntetjük a dzsungelt: a ma­lomtól a turistaszállóig ter­jedő területen öt, egyenként hatlakásos társasházat épí­tünk. Emeletes ház, emeletes ház, emeletes ház! — ez a refrén­je a beszélgetésnek, hiszen egy korszerű városközpont — tudatosan használjuk a »vá­ros« szót, mert a tervek meg­valósulásával vagy még előbb is Siófoknak meg kell kapnia méltó rangját és címét — nem tűri az apró, földszintes épü­leteket. Különösen nem egy idegenforgalmi központ. Nos, a Fő utca rekonstrukciójának tervében nagyon sok emele­tes ház építése szerepel. Elké­szül az OTP és az Állami Biz­tosító székháza emeletein la­kásokkal, mellette fjedig sor­házak vagy társashazak lesz­nek. Nagy gond Siófok átformá­lása, hiszen bármelyik részé­hez nyúlnak, újabb és újabb feladatokat kell megoldani. Nem megy gyorsan az átala­kítás, tudják ezt a község ve­zetői is. De azt is tudják, hogy következetes munkájuk meg­hozza a várt eredményt. Polesz György A barátság kongresszusa Irta: dr. Vadász Elemér akadémikus, az MSZBT alelnöke A Magyar—Szovjet Ba- eredményeképpen hazánkat az ráti Társaság IV. kongresszusa olyan időpontban ül össze, amikor a magyar dolgozók szívében és emlékezetében még eleve­nen ott élnek az 1965-ös ju­bileumi esztendő eseményei, azok az érzelmek és azok a gondolatok, melyeket felsza­badulásunk 20. évfordulójá­nak nagyszerű ünnepe éb­resztett Bennünk él az a szeretet, megbecsülés és há­la, amelyet a magyar nép különös erővel érzett ezen az évfordulón a felszabadító Szovjetunió iránt. Bennünk élnek azok a gondolatok, amelyek a felszabadulás óta eltelt két évtized eredmé­nyeit vizsgálva születtek. Dolgozó népünk ezen az elmaradott tőkés-földesúri Magyarországból fejlett szo­cialista iparral és mező­gazdasággal, fejlett kultú­rával rendelkező országgá tettük. Leraktuk a szocializ­mus alapjait, és hazánk ma aktív, egyenrangú tagja a szocialista országok nagy csa­ládjának; a többi testvéri szocialista országgal vállvet­ve küzd a békéért, a társa­dalmi haladásért. A két évtizedes fejlődés eredményeinek vizsgálata azt is elevenen bizonyítja. hogy ezen a — sokszor nehéz, küz­delmes — úton igaz barátra leltünk a Szovjetunióban. A szovjet nép azután, hogy sú­lyos véráldozatok árán meg­hozta a szabadságot sokat évfordulón jogos büszkeség- szenvedett népünknek, felbe­gel állapíthatta meg, hogy pártunk vezetésével, szor­galmas, teremtő munkánk ÚJ SZÁRÍTÓÜZEM ÉPÜL Megnyíltak a jégbányák (Tudósítónktól.) A hideg időjárás meghizlalta a Balaton jegét, és befagytak a megye halastavai, folyó is. A 12 —15 centiméter vastag jég alkal­mas a vermelésre. A földműves- szövetkezetek december végén ki­tatarozták a vermeket. Hatszáz­ötven jégverem megtöltését terve­zik. Ez azt jelenti, hogy három­száztizenkétezer mázsa jeget kell fedett helyen raktározni. Sok községben, ahol nincsenek halastavak, a réteken és a vize­nyős területeken vizet fogtak, és ez most nagyszerű jégbánya lett. A jég vermelésére az fmsz-ek szerződést kötöttek a termelőszö­vetkezetekkel. A jégvermek meg­töltésére hozzávetőlegesen két­millió-kétszázezer forintot fizetnek ki a földmüvesszövetkezetek So­mogybán. Qlzenv jegyzetek a Gabonafelvásárló és Fel lolgozó Vállalat botmyaí te­lepén. A vasvázas szárító •'épeit mrst szerelik be. E hónap végén már teljes k oacltással dolgoznak. Na­ponta három vagon gabon 't vagy kukoricát tudnak megszárítani az üzemben. Az új szárító hárommillió forintba került. — Nem rajtam múlik. Ha' rek perec kirukkol az 5tle- a brigád befogad, felőlem j tével: legfőbb ideje, hogy csülhetetlen segítséget nyúj­tott a felszabadult ország új életének megindításához, majd az azt követő években olyan sokrétű kapcsolat ala­kult ki országaink között, amelynek felmérhetetlen sze­repe volt országunk fejlődé­se szempontjából. » testvéri barátságnak és együttműködésnek x ebben a termékeny légkörében végezte munkáját a Magyar—Szovjet Baráti Társaság is, amely ugyancsak 1965-ben ünnepelte megalaku­lásának 20. évfordulóját. Megállapíthatjuk, hogy a ma­gyar—szovjet barátság két évtizedes fejlődésében, erő­södésében és elmélyülésében népeink kölcsönös megisme­résében mindig fontos szere­pet töltött be a Magyar— Szovjet Baráti Társaság. S ami ennek az eredményes te­vékenységnek értékét még inkább növeli: a’ munka nagv részét, legnehezebbjét a tár­saság áldozatkész, fáradtsá­got nem ismerő társadalmi aktivistáinak ezrei végezték. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság legutóbbi kongresz- szusa óta mintegy hat év telt el. Ezalatt dolgozó né­pünk további nagy lépést tett előre a szocializmus épí­tése területén. Eredményesen befejeztük a második ötéves tervet, jelentős eredménye­ket értünk el a szociális és kulturális fejlődés terén, to­vább szélesedtek és eredmé­nyességében gazdagodtak a magyar és a szovjet nép sok­lón, amely az egész magyar nép országos, nagy ünnepe volt, a magyar és a szovjet emberek szívében tovább erő­södtek a barátság érzésének szálai, és még inkább tudato­sodott a két nép sokoldalú együttműködésének kölcsönö­sen előnyös volta. Ez az ál­talános légkör termékeny ta­lajt biztosított társaságunk tevékenységéhez. fokozta an­nak hatékonyságát. Ebben a légkörben tartot­ták meg kerületi és megyei elnökségeink konferenciáikat, amelyeknek előkészítése so­rán még inkább fokozódott és szélesedett aktivistáink te­vékenysége. A jelenlegi hely­zet jó alapot biztosít ahhoz, hogy a következő években eredményesen ápolhassuk to­vább a magyar—szovjet ba­rátságot. Ebből a szempont­ból is nagy jelentősége van annak, hogy 1967-ben az egész haladó emberiséggel együtt ünnepelhetjük a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóját. Szá­munkra, magyarok számára ez az évforduló különösen je­lentős, hiszen a forradalom kivívásában, a fiatal szovjet állam védelmében mintegy százezer magyar internacio­nalista harcolt szovjet testvé­reink oldalán. A szovjet nép ezt soha nem felejti el ne­künk, örök hálával emléke­zik azokra, akik vérrel pe­csételték meg népeink barát­ságát. Ahhoz, hogy ezeknek a fontos eseményeknek és té­nyeknek a politikai jelentő­ségét kellő hatékonysággal tudatosíthassuk hazánkban, arra kell törekednünk a jö­vőben is, hogy munkánk so­rán minél nagyobb tömegek­hez juthassunk eL F ontos feladata társa­ságunknak, hogy a magyar és a szovjet nép sokoldalú kapcsolatai­nak, kölcsönösen előnyös együttműködésének, történel­mi barátságának talaján, a oldalú kapcsolatai. Ez utóbbi' magyar dolgozók tömegei kö- vonatkozásban a Magyar— rében, más tömegszervezetek­Szov.iet Baráti Társaságnak kel és tömegmozgalmakkal is sikerült kialakítania te- szoros egységben, tovább szé- vékenységének ama terüle- lesítve a Szovjet—Magyar teit, azokat a munkamódsze- Baráti Társasággal meglévő VALLATÁS Tizenegy előtt tíz perccel állított be Karcsi. Köszönt, levette a svájciját, és odaállt a műhely közepén pirosló kokszkályha mellé. Csak az írnok vette észre, a többiek elmélyülten dolgoztak, nem látták, vagy nem akarták lát­ni. így tett el néhány perc. Akkor az írnok szélit a fő­nöknek: — Bejött egy alak. Ott cigizik a ké'vha me11»1 A főnök föl se nézett az előtte fekvő kimutatásról. — Látom. Hadd cigizzen. A meleg vagy más tette-e, egy tény: Karcsi, a műhely egykori vagánya rákvörös arcca’ topogott a kályha mel­lett. Néh'ny perccel utóbb benyitotta az irodának csú­folt kalitka ajfaját, és han­gosan köszönt. A főnök bic­centett, de még mindig nem nézett föl. — Haragszanak? Szóljon már, vagy dobjon ki! Külön­ben úgy jöttem, h<$gy vissza­költözöm ... — Vissza? Hogy gondolod, ezt? Minek nézel te bennün-; | két? Azt hiszed, visszave-1 1 szünk? Itt tanultál, mi fa- | rágtunk szakembert belőled, i és ezt azzal háláltad meg, hogy a legelső alkalommal olajra léptél. Nem, barátocs-; kám, eleget vesződtünk ve- J led, most boldogíts másokat! ! A fiú benyúlt a zsebébe, és odatette az asztalra a mun­kakönyvét. — Látom, nem hisz. Nézze meg! Most jövök a főmér­nöktől. azt mondta, van hely. ! Ha a srácok visszavesznek, | i neki nincs kifogása, i A főnök hallgatott. N i — Mondjon már valamit! A VBTi'" TRANSZVILL Gyára fölvételre keres számviteli osztályvezetőt közgazdasági egyetemi vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel és ipari gyakorlattal, valamint Jo’aikulátort közgáz.ju.^agi vagy gépipari technikunü végzettséggel. (35176) maradhatsz. De ha szabad tudnom, mégis, minek kö­szönhetjük a váratlan meg­tiszteltetést? Hogyan jutot­tunk eszedbe? Ugye, ott négyszázzal többet kerestél? Itt ugyanannyival kevesebbet kapnál ezután is. — Éppen ez az! Akkor a pénz húzott. Ott meg rájöt­tem, hogy ilyen galeri sehol sincs a világon. Inkább itt leszek culáger, mint1 ott ma­rts. Most komolyan beszé­lek. Szóljon a fiúknak! — Azt már nem! Menj ki. és kérdezd meg őket. Az írnok értetlenül hall­gatott. Lopva a főnök arcát nézte. A fiú kiment, és a sarokban álló öreg gyalugép mellé állt. Dolgozni kezdett. A többiek ügyet sem vetet­tek rá. Délben mindenki le­állt, csak Karcsi nem. Tud­ta, hogy most döntenek ... j PROTEKCIÓ 1 * Az igazgató mondja felhá­borodva: — Ezt tessék megírni! Én még ilyet nem hallottam. Egyszerűen beállít hozzám, és azt mondja, beszéde van velem. Kertelés nélkül szem­rehányást tesz, hogy őrá so­hasem gondolunk. Aztán ke­megkapja a kiválódolgozo- jelvénvt. — És? — Először szóhoz sem tud­tam jutni. — Azután? — Türelmesen megmagya­ráztam, hogy ez nem úgy megy. ahogy ő elképzeli. — Megértette? — Dehogy! Mérgesen el­rohant. Egy órával utóbb a szak­szervezeti titkár szobájában négyszemközt maradunk. Elő­hozom az ön javasolt, szóki­mondó ember ügyét. — Hát ez disznóság! Egy­szerűen hányingert kap az ember. Ha legalább érne va­lamit a munkája! Hogy hon- nét vette a bátorságot? Per­sze az ilyenek vastag bőrt viselnek a pofájukon ... A minap egy munkáspa­nasz kivizsgálása közben ta­lálkoztam a vállalat igazga­tójával és a bátran bíráló, szókimondó szakszervezeti titkárral. Eszembe jutott a hónapokkal ezelőtti beszélge­tés. Megkérdeztem, mi tör­tént azóta. — Megkapta — mondta a titkár, és zavartan nézi az igazgatót. — Meg? Hát hogyan? — Kipanamázta. Németh Sándor reit, amelvek az utóbbi évek­ben megfelelő fejlődést ered­ményeitek a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság és a Szovjet—Magvar Baráti Tár­saság együttműködésében, s ezen keresztül hozzájárultak népeink életének és munká­iénak jobb, alaposabb meg­ismeréséhez. kulturális érté­keinknek kölcsönösen hasznos '•sofóióhez. T ársaságunk munkájá­nak nagy lendületet adott hazánk felsza­badulása 20. évfordulójának esztendeje. Ezen az évfordu­együttműködését, konkrétan és őszintén, mind az embe­rek értelmére, mind pedig érzelmeire hatva tudatosítsa a magyar—szovjet barátság jelentőségét. Ezzel egyrészt hozzájárul a hazánkban fo­lyó ideológiai munka egészé­hez, másrészt • a két nép ba­rátságának elmélyítésével elő­segíti népeink nemzetközi összefogását a békéért, az emberi haladásért, a szocia­lista világrendszer erősíté­séért, a nemzetközi munkás- ' mozgalom egységéért, a szo­cializmus és a kommunizmus fölépítéséért vívott harcban. Túlteljesítette múlt évi tervét a Kaposvári Vasipari és Műszaki Ktsz 900 autót javítottak meg — Négymillió for iát értékű ipari szolgáltatás — Bővítik a ktss-l Több mint tízmillió forint értékű munkát végzett ta­valy a Kaposvári Vasipari és Műszaki Ktsz Két százalék­kal túlteljesítették tervüket. Kőszegi György, a ktsz elnö­ke elmondta, hogy 1965-ben 900 autón végeztek motor- és karosszéria-javítást, s 1500 motorkerékpárt hoztak rend­be. Az ipari szolgáltatások — mis vállalatoknak végzett villanyszerelési, lakatos stb. munkák — értéke mi megy négymillió forint volt. A la­kosság részére nyo'cszázezer forintnyi javítást végeztek. Négymillió forint értékű ’.észárut — üstházakat, füst- escveket, iskolaszékeket, üze­ni tűzbe''-«fcei — gyári ttak. Ezenkívül 19 000 néevzetmé- 'er drótfonatát készítettek. Az eddigi kilenc részleget egy zománcozóüzemmel kí­vánják bővíteni az idén. Ez az üzeni látja el zománco­zott c.- ekei, tepsikkel és egyéb h" utási cikkekkel a lakossgot. A mintegy száz­ezer forintba kerülő üzemet saját erejükből hozzák lép'e. Ez az üzem évente mintegy négymillió forint árut ter­mel. Hogy jobban kielégíthessék a iakosság igényeit, elkészí­tették a szövetkezet bővítésé­nek programját. Hárommillió forint beruházással az Achim András úton modern autó­motorkerékpár- és karosszé­ria-javítót létesítenek. Az új tele” telkét már megvásárol­ták, itt épül fel a szövetke­zet egyemeletes irodaháza is. Az építkezést az év második felében kezdik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents