Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-08 / 6. szám
I Szombat, 1966. január S. 3 SOMOGYI NÉPLA1 Az illetékeseké a szó Megváltoztatják a bolt nyitvatartását Kaposvári olvasók azt kérték, hogy ismét reggel héttől déli tizenkettőig, délután íél négytől fél hatig árusítson az ÉKV Kanizsai utca 64. szám alatti boltja. Fekete László, a városi tanács kereskedelmi csoportjának vezetője tájékoztatta a szerkesztőséget a megyei kereskedelmi osztály és a városi kereskedelmi csoport állásfoglalásáról. Eszerint az egy műszakos boltoknak főképpen a reggeli és az esti órákban kell nyitva tartaniuk. Korábban hét órakor nyitottak a tejet árusító élelmiszerboltok, s azért tették a nyitás idejét fél hétre, hogy a dolgozók megvásárolhassák és megihas- sák tejüket. A háziasszonyok tizenegy óráig beszerezhetik az ebédhez valót. Akik délután kettőig dolgoznak, megebédelnek az üzemi konyhán, tehát elég, ha négy órakor nyit a bolt. Azért jó, ha az üzlet hatig árusít, hogy a munkából hazatérő dolgozóknak ne kelljen az esetleg több kilométerre levő boltba menniük. A nyitva tartást a bolt körzetében lakók érdekeinek figyelembevételével állapítja meg a tanács. Balogh Sándorné körzeti tanácstag szintén úgy foglalt állást, hogy nem alkalmas a mostani időpont. A kereskedelmi csoport megkérte az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatot, hogy intézkedjen. Évekre szóló felelősséggel Kevés volt a gesztenye Egy taranyi dolgozó nö elpanaszolta, hogy a nagyatádi zöldség- és gyümölcsboltban csak sütve árusították a gesztenyét. A Nagyatád és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet közölte, hogy beszerzési nehézségek miatt nem volt nyers gesztenye. A szóban forgó időben hat kiló gesztenye volt a boltban. A gyenge termés miatt körülbelül két hétig árult sült gesztenyét az atádi üzlet. A földmű vés. zov őrizet a beszerzett gesztenyét elsősorban a cukrászatnak adta át, ezért fordultak elő zökkenők a bolt ellátásában. Akkor jóízű a péksütemény, ha friss Tan András mérnök Miért nem friss a péksütemény? című cikkünkhöz szólt hozzá a lap december 4-i számában. Megállapította, nem az a fontos, hogy ropogjon a sütemény, hanem az, hogy jóízű legyen. Elpanaszolta, hogy vasárnaponként teljesen ehetetlen a rétes a Békében. A Somogy megyei Sütőipari Vállalat szerint akkor jóízű a péksütemény, ha friss. Kaposváron az előző nap délutánján, illetve éjszaka készített süteményt árulnak- A kereskedelem keveset szállíttat napközben, délutánra nem kér friss árut Ebből következik, hogy nem olyan ízű, formájú a sütemény, mint amikor friss. A vidéki pékségek kora reggel sütik a kiflit és a zsemlét, mégpedig nagyon keveset, ezért frissebb a városban kaphatónál. A kaposvári, a zalaegerszegi kenyérgyár nem süt péksüteményt, csak egykilós kenyeret. A vállalat megállapítása szerint a kaposvári péksütemény legalább olyan, ha friss, mint á vidéken sütött Itt is, ott ís hagyományos módszerrel készül. Adam László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője megállapította, hogy naponta 800—10Q0 rétest készít a Vendéglátó Vállalat hidegkonyhája. Ez azt bizonyítja, hogy a vásárlók elégedettek a minőséggel. A Béke Étterem csak vasár- és ünnepnap rendel rétest. A kifogásolt íz onnan eredhet, hogy a fizetőpincér figyelmességből fölmelegítette a tésztát. Megoldja a MÁV a bogiári kertészet gondját Nagy Antal Géza a MÁV balatonboglári kertészetéről irt a lap november 14-1 számában. Kifogásolta, hogy vontatottan szerelik a központi fűtőberendezést, egészségtelen, hogy a pemyeklhúzó ajtaja az étkezőhelyiségre nyílik. Dr. Szabó Tibor, a MÁV 3écsi Igazgatóságának vezető- e közölte, hogy négy nappal i levéli megjelenése után át- idták rendeltetésének a kajánt A fűtést a termelés növelése végett korszerűsítette a MÁV. Mivel kevés a hely a kertészetben, ezért nyílik a pemyekihúzó ajtaja az öltözőre. A pernyét gép szívja el munka után, nem kerülhet piszok az öltözőbe. Az igazgatóság intézkedett, hogy az átmeneti elrendezés szűnjön meg, javuljanak a kertészet, ben dolgozók munkakörülményei. A hitelt még nem kapta meg a vasút a beruházás előkészítéséhez. EZEKBEN A HETEKBEN nagy körültekintést és felelősséget igénylő munkát végeznek a mezőgazdasági nagyüzemekben. December közepén jelent meg a földművelésügyi miniszter rendeleté az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok állóeszközeinek újraértékeléséről. Azóta már az üzemek és az értékelést végző, illetve arra felügyelő járási és megyei szakbizottságok kézhez kapt'k a részletes útmutatókat, árjegyzékeket. A december 31-i állapotnak megfelelően pontosan leltárba vették mindenütt a va- gyontárgvaknt, és január elsejével megkezdődött a gépek, épületek, fölszerelések újraértékelése. Nem váratlan, máról holnapra történt elhatározásról van szó. Az MSZMP Központi Bizottsága 1964 februári határozatában ezt igy fogalmazta meg: »Olyan intézkedések megtételére van szükség, amelyeknek halasára növekszenek a termelőszövetkezetek gazdasági eredményei, s ezáltal a jelenleginél nagyobb mértekben lehetővé válik, hogy saját erőből pótolják elhasználódott termelőeszközeiket, visszafizessék a fölvett hiteleket, és a termelés fejlesztésével összhangban növelhessék tagjaik jövedelmét.« Az újraértékelés nem befejezése, hanem kezdete egy folyamatnak; kezdete annak, hogy a termelőszövetkezetek és az állami mezőgazdasági nagyüzemek a valós értéknek megfelelően számoljanak gépeikkel, épületeikkel és azok elhasználódásával. MINDEN TERMELÉSI FOLYAMATBAN az új értékek előállításához használt eszközök bizonyos idő alatt elkopnak. A közgazdaságtudomány ezt így fogalmazza: a termelőeszközök értéke bizonyos idő alatt a megtermelt áruk értékébe megy át. A mezőgazdaságban ilyen termelőeszköznek számít a traktor, minden munkagép, szerszám, épület, berendezés, fölszerelés. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy mindezek elhasználódását figyelembe kell venni a termelési költségeknél. Eddigi gazdaságirányítási rendszerünk a mezőgazdasági termelőeszközök kopásával nem számolt megfelelően. A termelőszövetkezetekben — például a termelési költségek meghatározásakor — nem vették figyelembe a valóságnak megfelelő amortizációt, azaz a termelőeszközök értékcsökkenését. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nem lehetett ésszerűen és gazdaságosan megszervezni az elhasználódott gépek, épületek és mí.s állóeszközök | pótlását sem. ! A PART KÖZPONTI BIIZOTTSÁGÁNAK 1964 februári határozata és a földművelésügyi miniszter mostani rendelete tehát szerves részét és mintegy kezdetét jelenti a következő években megvalósítandó gazdasági reformnak. A mezőgazdasági állóeszközök újraértékelése mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben a valóságnak megfelelő, pontos képet kapjanak termelőeszközeik értékéről. Az újraértékelés módot nyújt arra is, hogy a következő években a termelés fejlesztését, a termelő- eszközök pótlását és az új értékek beruházásét pontosabban megtervezzék. E célokat figyelembe véve mondja ki a földművelésügyi miniszter rendelete, hogy a termelőszövetkezetek állóeszközeinek újraértékelésekor kell meghatározni egy-egy termelőeszköz új bruttó értékét, vagyis azt az árat, amelyért az eszköz 1965. június 30-án beszerezhető volt. Tartalmaznia kell az újraértékelésnek a termelőszövetkezeti bekerülési értékét is, vaffvis a bruttó értékből le kell vonni az állami támogatás összegét. Az értékcsökkenés leírási kulcsát az a százalékszám mutatja, amely kifejezi az állóeszköz értékének egy évre jutó elhasználódási hányadát. Az újraértékelő bizottságok jó szakértelemmel állapítják meg minden vagyontárgy hátralevő élettartamát, és ennek, valamint az előbb felsorolt tényezőknek alapján jelenlegi nettó értékét. Végeredményben tehát minden mezőgazdasági nagyüzem az újraértékelés elvégzése után valósághű képet kap tartus termelőeszközeinek értékéről, azok elhasználód: sí üteméről és arról, milyen feladataik vannak állóeszközei pótlásában, illetve újak beszerzésében. AZ ÚJRAÉRTÉKELÉST VÉGZŐ szakbizottságok feladata és felelőssége különösen nagy a termelőszövetkezetekben. A szövetkezeti gazdaságok minden vagyontárgya a tagok közös tulajdona. A következő években a termelőszövetkezetek önállósága olyan értelemben is nagyobb lesz, hogy termelőeszközeik pótlását, új beruházások megvalósítását saját elhatározásuk szerint, saját erejükből és az eddigieknél nagyobb felelősséggel végzik. A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai maguk gazdálkodnak nemcsak a földdel, a terményekkel, az állatállo- r nnyal, hanem a gépekkel, ez érmetekkel, a gazdasági fölszerelésekkel is. És az egész gazdálkodás eredményétől függ az egyes termelőszövetkezeti családok jövedelme, megélhetése. A mostani újraértékelés tehát évekre szóló felelősséget hárít a szakbizottságokra. H. U Napközis nevelők továbbképzése Tegnap délelőtt továbbképzést tartottak a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskolában. A továbbképzésen száztíz napközi otthoni felügyeletet ellátó általános iskolai pedagógus vett részt. A megye általános iskoláiban, illetve az iskolák mellett működő napközi otthonokban több mint 6100 tanuló kapott helyet ebben a tanévben. A napközikben nemcsak tanulnak és étkeznek a gyerekek: szabad idejük egy részét hasznos munkafoglalkozásokra fordítják. Ezek az órák arra szolgálnak, hogy a fiatalok elsajátítsák a helyes terítést, a kulturált étkezés, a takarítás, a növényápolás stb. ismereteit, illetve játékkészítéssel, -javítással, és más. az iskolai politechnikát kiegészítő munkával töltik ki a tanulási és a játékidőn kívüli csendes foglalkozások óráit. Ezekre a munkafoglalkozásokra a napközi otthoni nevelők egyénenként munkatervet készítenek a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően. Évente kétszer továbbképzést tartanak a napközis nevelőknek. Tegnap első alkalommal gyűltek össze ebből a célból. Továbbképzésük a munkafoglalkozások témájához kapcsolódott. Előadást hallottak a munkára nevelés lélektanáról és a munkafoglalkozások helyéről, szerepéről. Két nevelő a munkafog- lalkozások lélektani, illetve gyakorlati tapasztalatait ismertette saját megfigyelései alapján. NAPIRENDEN a tavalyi akcióprogram végrehajtása és az idei irányelvek Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap a Kilián György Ifjúsági Ház klubtermében Stier Sándor elnökletével ülést tartott a KISZ Somogy megyei bizottsága. Az ülésen részt vett Nádasdi József, a KISZ központi bizottságának titkára is. Első napirendi pontként Tóth János, a KISZ megyei bizottságának első titkára a tavalyi akcióprogram végrehajtásiról beszélt Elmondta,, hogy a múlt évben hetvennégy brigád versenyzett a megye ipari üzemeiben. Kiemelkedő eredményt ért el a Famutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának Ságvári j Endre- és a Nagyatádi Kon- ! zervgyár Ifjú Gárda-brigádja, j Sok fiatal vetélkedett a Szakma ifjú mestere-címért is. A kétszáz nevező közül kilenc-1 — Csakhogy végre ezt is negértük! — így gyorsabb? — Gyorsabbnak még nem yorsabb, de lényegesen köny- lyebb. Gyorsabb majd csak ikkor lesz, ha már tudunk két éppel is fejni. Most még nem négy. Gyakorlat kell ahhoz, togy egyszerre két gépre igyelhessen az ember. Fehér köpenyben, kényel- nesen ül a fejőszéken Sovák Ferenc, s közben azt figyeli, togy folyik-e még a tej a negfelelően zárt kannába, lárom héttel ezelőtt még úgy vélekedett: idős már ahhoz, iogy megtanulja a fejőgép ke- elését. Amikor először vitték végig t fejőgépeket a zimányi Béke ?sz istállójában, az állatgon- lozók nem valami barátságos .zemmel nézték. Az első fejés lem is ment zavartalanul. Az smeretlen géppel nehéz volt a nunka. Ma már alig tudnák ínélkül elképzelni a fejést. Jó >élda erre Szíjártó József meg darabos József esete, ök ide- 'enkedtek leginkább a fejőéptől, aztán amikor legutóbb iramszünet volt az istállóban, mindenki hozzálátott a kézi iejéshez. ök nem. Megvárták, níg ismét kigyullad a villany, ; akkor végigvitték az álla- »k között a fejőgépet — Egyszerű berendezés ez — mondja Galla Ferenc, a »»vetkezet főállattenyésztője. — Könnyen meg lehet tanulni I kezeléséti KÖNNYEBB LETT A MUNKA A zimányi állattenyésztőket a Kaposvári Állami Gazdaság szervizcsoportja tanította meg a kezelésére. Ök szerelték be a gépeket, s ők mutatták meg legelőször azt is, hogyan lehet az üzemi hibákat legköny- nyebben kijavítani. A tapasz- talatokró} pedig Bizderi Kálmán állattenyésztési brigádvezető beszélt nekik először. Ö egy egész- napot töltött Ka- pospulán. Az ottani tsz-ben már régebb óta géppel fejnek. Zimányban sem okozott különösebb gondot az átállás. —Eddig mindenütt azt hallottuk, hogy az átálláskor csökken a tej mennyisége. Mi nem tapasztalIgy tisztább a tej is. »Csakhogy végre ezt is megértük-. tűk ezt. Ami kevés ingadozás volt, azt a takarmány rovására legalább úgy lehet írni, mint a fej.-.gépére — mondja a fő- állattenyésztő. Bizderi Károly tsz-elnök hozzáteszi: — Az emberek fizikai megterhelése viszont lényegesen kisebb. Eddig csak olyan embereket alkalmazhattunk az állattenyésztésben, akik fejni is tudtak. Most már ez nerh szükségszerű. A gép kezelését könnyebben elsajátíthatja bárki, mint a fejést — Nagy eredmény — folytatja a főállattenyésztö —, hogy amióta géppel fejünk, körülbelül 0,3—0,4 százalékkal nőtt a tej zsírtartalma. Ez nem csupán a takarmányozástól függött, hanem attól is, hogy jobban kifejik most az állatokat Eddig is tíz tehén jutott minden gondozóra, de mire az utolsóhoz értek, nagyon elfáradt a kezük. Nem csoda, ha elfogyott a türelmük, s nem fejték ki a tejet az utolsó cseppig. S ezt nem is lehet felróni az állattenyésztőknek. Mert a legnehezebb munkájuk éppen a fejés. Kiszámították: a napi fizikai munkának több mint a felét ez teszi ki. Talán ez is egyik oka volt az állandó gondozóhiánynak. — Ezután ezen is könnyebben segítünk — mondják a szövetkezet vezetői — mert ha teljesen feltöltjük azt a százas istállót, amelyben most a hatvanöt, géppel fejt tehén van, akkor sem lesz szükség több állattenyésztőre. A fejés gépesítésével könnyűszerrel el tudják végezni az emberek a megnövekedett munkát is. Ez az egyik nagy előnye a gépi fejesnek. A másik pedig az, hogy a fogyasztókhoz így sokkal tisztább tej kerül, mert zárt edényekben hagyja el az istállót A kannákat nem is kell bent felnyitni. Megérte tehát az ötvenezer forintos befektetést, amibe a fejőgépek kerültek — mondják azi- mányiak. Kercza Imre venöten vizsgáztak eredményesen. A Kiváló ifjú mérnök és technikus mozgalom is elérte célját. — A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok húszezer kát hold rét és legelő tisztítását vállalták. Tizenháromezer fiatal bevonásával mintegy tizenhatezer holdnyi rét és legelő javítását végezték el — mondta Tóth élvtárs.- Hangsúlyozta, hogy nagy részt vállaltak magukra a mező- gazdasági munkáikból a falusi KISZ-fiatalok A szakmunkásképzésről szólva Tóth János elmondta, hogy elég nagy számú fiatalt sikerült beiskolázni, de megjegyezte, hogy a termelő- szövetkezetek nem mindig biztosították a fiatal szakmunkások megfelelő foglalkoztatását. Az 1966. évi akcióprogram irányelveivel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az iparban a termelékenység növelése, az exporttervek túlteljesítése a legfontosabb feladat. Felhívta a KISZ-szervezetek figyelmét, hogy a tagságot rendszeresen tájékoztassák az akcióprogram végrehajtásának eredményeiről, munkájukba vonják be a KISZ-en kívülieket is. — A mezőgazdaságban elsősorban arra kell ügyelnünk, hogy — ha biztosítani akarjuk a KISZ akcióprogramiának hatékonyságát — csökkentsük a termelőszövetkezetekből eljövő fiatalok számát — hangsúlyozta Tóth János. Jövőre 330 új erő- I gép, 35 új kombájn kerül a megyébe, s ezek mellé fiatalokat kell állítani. Biztosítani kell a végzett szakmunkások megfelelő foglalkoztatását is. Beszéde további részében felhívta a fiatalok figyelmét, hogy akciónrogram-tervezetüket_ az irányelveknek megfelelően készítsék el, majd az ár- és bérintézkedésekről, azok kihatásairól szólt. A beszámolót vita követte, amelyben felszólalt Nádasdi József, a KISZ központi bizottságának titkára is.
