Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-07 / 5. szám

Féritek, 1966. január 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ez a fő beszédtéma Nagyszakácsiban is Megemelt felvásárlási ár — eredményesebb mezőgazdasági termelés Amikor Tislér Józsefná párttitkár rendkívüli taggyű­lést hirdetett meg, a szövet­kezeti irodában először Bán Farkas János meg Végh Fe­renc érdeklődött tőle: miről is lesz szó? Növekvő kíván­csisággal várták a közérdekű kormányintézkedések ismer­tetését, s már a taggyűlésen nyomban számolgatni kezd­tek Klujber Ferenc és má­sok. Az érdeklődés azóta sem lanyhult, ma is ez a fő be­szédtéma Nagyszakácsiban is. A részletek pontos ismereté­nek hiányában, a rendelke­zések átfogó irányelveire tá­maszkodva latolgatják a kedvezőbb kilátásokat mind a közösben, mind pedig csa­ládonként. Azt már így is bizonyosra veszik: a néme­lyik mezőgazdasági termel- vény felvásárlási árának szükséges emelése könnyít, javít majd helyzetükön. Csökkenhetnek a hitelterhek Balogh József, a Béke Tsz főkönyvelője a számok em­bere. — Az intézkedések hal­latán nagyón föllelkesedtem. Rég vártuk ezt, végre most megkönnyebbültünk, több jut részesedésre, jobban megta­lálja számítását ez a szor­galmas parasztság — mond­ja. — De aztán megtudtam, hogy a többletből új alapot kell létesíteniük. Nem az számít, hogy a magasabb ár­ból származó bevételt milyen arányban és mire fordíthat­juk, az a lényeg, hogy az az összeg mindenképpen és teljes egészében a mienk lesz — magyarázza számvite­li és közgazdasági szakszerű­séggel. Ügy számítják a szövetke­zetben, megindulhatnak azon az úton. hogy gazdaságukat szilárdabb anyagi alapokra helyezzék majd. Kilátásaik szerint az lesz szinte a leg­nagyobb könnyebbség, hogy csökkennek az egyre nyo­masztóbbá vált hitelterhek. Mert mit mutat a néhány utóbbi esztendő tapasztalata? Évről évre több és több adósság visszafizetése válik esedékessé. A beruházási hi­telből 1963-ban 351 000, a, következő évben pedig 314 000 forintot törlesztettek. Ezeknek az összegeknek a nagyságrendjét mutatja az az adat, hogy több mint hat fo­rint munkaegységenkénti ré­szesedésnek felel meg az évenkénti törlesztés. Tavaly meg már egy-egy munkaegy­ségre számítva, 9—9,50- fo­rintot vitt volna el a köte­lezettség. Egyszerűen nem bírtak vele. A rendkívül ne­héz évben tetemes kiesések keletkeztek. Csupán a nö­vénytermelés eredménye 1,6 millióval maradt alatta a tervezettnek. Időleges segít­ségként ezért halasztást kap­tak a tavaly esedékes rész­let nagyobb hányadának fi­zetésére. S eközben a tisz­tán munkaegységre jutó ré­szesedésének az értélke még egyszer sem haladta meg a harminc forintot Nagyszaká­csiban. összességében tehát az várható, hogy a jövőben nem növekszenek tovább, ha­nem csökkennek az évi hi­telterhek. Ez igen kedvezően hat majd a termelésre, a gaz­dálkodásra, aztán pedig ja­vítja a tagság anyagi hely­zetét. Erősödik a közös A megközelítő pontosságú számvetés erre az évre 400— 450 000 forint többletbevételt ígér. Nem titkolja Sárdi László, a szövetkezet elnöke, hogy ez óvatos számítás, benne a tavalyi áruértékesí­tésnek a közepes szintjét vették figyelembe. Ha az időjárás kedvez, a megnöve­kedett termelési kedv és az eddig is példás szorgalom nagyobb többletet eredmé­nyezhet. Belőle képeznek majd ún. amortizációs ala­pot az elhasználódott gépek, Rombolás vagy építés? Elsősorban mint a ka­posvári Ezredév utcai kör­zet tanácstagja s csak má­sodsorban mint egy erősen érintett intézmény vezetője emelem föl szavam a kör­zetemben folyó két építke­zés környékén tapasztalt rombolásokra. Bár mind a két építkezés magánjellegű, társasház-építkezés, nem vagyok bizonyos afelől, hogy a magánosok vállal­ják a károk helyreállítását. Az Ezredév utcai építke­zésnél a gondatlanságból eredő tűztől a közvilágítási kandeláber kidöntéséig, az aknafedők széttöréséig sok minden előfordult már. Most, a legutóbbi napok­ban egy teherautó eltolta helyéről a járda mellett álló transzformátorszek­rényt. A város lakói meg­döbbenve látják, hogy a néhány hónán la több mint húszezer forintért épített gyalogjárót széttörik a ne­héz tehergépkocsik. ame­lyek a legtermészetesebb módon közlekednek a könyvtárhoz vezető járdán. A zűrzavar oka, hogy a felvonulás és a szállítás tervszerűtlensége, szervezet­lensége miatt az úttesten tárolják az anyagot, még­pedig a fölöslegeset is. Pél­dául több mint fél éve fog­lalja el egy kidöntött fa­törzs és ágazata az úttes­tet. Európa néhány országá­ban láttam nagyobb épít­kezést. Egész városrészek építésénél sem tapasztal­tam akkora rendetlenséget, a környezet ilveu barbariz- mvssal végrehajtott rom­bolását. mint e két ház én'tác-e körűt. 'Persze nem­esei- Ht Jáfh-r ilyet a vá­ros I-*- -'t;,. -, se*"n Nem törvényszegő- amit Iéuten- nyomon észlel az ember v: Kaposváron: egy kisméretű ház építkezése körülbelül annyit jelent, mint egy ut­casor vagy városrész sárba, piszokba borítását. A szállítás és a tárolás tervszerűtlensége, szerve­zetlensége mellett nem le­het hallgatni a közvagyon­nal való nemtörődömség­ről és arról, hogy a városi tanács építési és közleke­dési osztálya nem szerez érvényt saját határozatai­nak. Például az Ezredév utcában most kezdődő épít­kezésnél megtiltotta, hogy igénybe vegyék az úttestet. A tilalom ellenére mégis elfoglalták egy részét, s máris lehetetlenné tették a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárhoz bejáró autók és tehergépkocsik fordulá­sát. Az építési vállalatok szép lassan megszokják, hogy zavartalanul, kfivetkezmé- nyek nélkül megszedhetik a városi tanács építési és közlekedési osztályának ha­tározatát. December 22-én szóban és írásban figyel­meztettem az építési és közlekedési osztályt a rend­ellenességekre. Sajnos — mint egyre gyakoribb az utóbbi időben — se nem intézkedtek, se nem vála­szoltak a tanácstag észre­vételére. A városi tanács építési és közlekedési osztályának intézkedése híján helyes volna, ha a közlekedésren­dészet figyelmeztetné a Somogy megyei Tanácsi építőipari Vállalatot az Htest felszabadítására, a gépkocsivezetőket pedig ar­ra, hogy a gyalogjárdát nem a teherautóknak épí­tették. Kellner Rernát, a 27. sz. körzet tanácstagja. fölszerelések pótlására. Az értékleírással, a valós érték számbavételével — amire csak ezután kerül sor — olyan helyzetet teremtenek, hogy a tönkrement traktorok helyett újaknak a vásárlásá­ra nem kell megint hitelt kérniük. Amit a rendelkezé­sekből eddig megismertek, azt így értelmezik. A gépeket egyébként Nagyszak csiban is a terme­lés igen fontos eszközeinek tekintik. Beruházási hitel- terheik eddigi növekedése nagyrészt éppen azzal függ össze, hogy gépesítették szö­vetkezetüket. Az összes ta- lajmunkát ők végezték már tavaly is. Gépállomási segíta séget csupán az aratáshoz vettek igénybe. Ezután a gabonabetakarítást is maguk igyekeznek megoldani. Ter­vezik, hogy két új kombájnt vesznek az idén. Az amortizációs alap meg­teremtésével, az elhasználó­dott traktorok felújításival, kicserélésivel, új gépek vá­sárlásával kedvezőbb föltéte­leket teremtenek árra, hogy zavartalanul és eredménye­sebben folytathassák a ter­melést. Ezzel közvetlenül is, közvetve is erősödik közös gazdaságuk. Növekszik a háztáji jövedelem A Béke Tsz vezetőinek fi­gyelme kiterjedt a há-’taii gazdaságokra is. Elmondják, hogy a tagság számottevően hozzájárul a közfogyasztás készleteinek megalapozásá- sához. Tavaly például a szö­vetkezeti gazdák a háztájiból 117 hízott marhát, mintegy 350 sertést és a közössel azo­nos mennyiségű tejet értéke­sítettek. Változatlan tételek­kel számolva az idén a fel- vásárlási árak emelésével ezekért mintegy negvedmiilió forinttal több pénzt kap a falu. S mivel a háztáji szer­ves része a szövetkezetnek, ezért úgy értékelik a nagy- szakácsiak, hogy ehhez a többlethez a közös gazdálko­dás segíti hozzá őket. Ebből a bevételből nem kell félre­tenni a közös alapba, csak a ráfordítást számolja le vala­mennyi érdekelt család, s így is növekszik személyes jövedelmük. Szóba kerülnek az egyéb szociális intézkedések is. Mindezek mérlegelésével ar­ra a végkövetkeztetésre ju­tunk, hogy nagyobb anyagi megbecsülést kap a paraszti munka. S a faluról, család­juktól eltávozottak közül mind többen esnek gondol­kodóba: érdemes-e úgy eljár­ni messze vidékre, hogy csak hetenként vagy kéthetenként juthatnak haza? Kiss László — életerős, munkabíró fia­talember — mindenesetre már hetekkel ezelőtt szólt a tsz-vezetőknek: vállalatától szeretne visszajönni a falu­ba, a szövetkezetbe ... Kutas József »9 NAGYÜZEM" AZ IRODÁN Táblát akasztottak a könyvelő­ség a'tájára a baléi tsz-iroclán. Arra kérik a t?gokat, hogy lehe­tőleg ne zavar'ált a benti mun­kát. Az íróasztalok tetején karto­nok, kimutatások hevernek. Szá mo’ógépbe diktálják a végtelen­nek látszó számsorokat. »Nagyüzem-« van a könyvelők néí: összesítik a leltárjegyekct, rendezik a számlákat. Nehéznek ígérkezik a január a könyvelők­nek. Mert a zárszámadás renge­teg munkája sehogy sem fér be­le a napi nyolc órába. Sándor enoné fökiayvelő vezetésével gyakran késő estig dolgozik a tárom könyvelő: Tó.h Lá^zlóné, Hamvai Mária meg Gyurkó Jó- zsefné. — Most még minden kialakuló­ban van — mondja a főkönyve­lő —, csurán annvit tudunk, hogy a múlt évben tovább növe­kedett a te-melérí alap. Nehezí­ti a munkát az is, hogy a záv- számadással eg 7 időben folyik az állóeszközök újraértékelése. A legnagyobb feladatot azon­ban a zárszámadás készítése je­lenti. Hiszen ezekből a számso­rokból derül ki végül, hogy ho­gyan gazdálkodóit a múlt évben a hatéi Zöldmező Tsz. Ahogy múlnak a napok, egyre hosszabb időt töltenek a könyve­lők az irodában. A múlt héten este hét óra előtt senki sem ment haza. S ha a jövő héten még jobban szorít a munka? *— Akkor tovább maradunk! Vélemények nyílt fóruma E‘ rdekes és mindenkép­pen elgondolkoztató az az eset, amelyet az egyik pártszervezet titkára mondott el. Pártnapot ren­deztek, de nem valami sike­resen választották ki az elő­adót, s az érdektelen — mert általánosságokra szorítkozó — vitaindító után alig akadt kér­dés, felszólalás. A fiaskó kö­vetkezményeként a következő pártnapra jóval kevesebben mentek el. Ott azonban érde­kes és izgalmas kérdésekről hangzott el közvetlen és őszin­te hangú vitaindító, amelyet kérdések zápora követett. A si­ker akkora volt V— mondotta a párttitkár —, hogy ismét­lésre kényszerültünk, most már zsúfolt nagyterem előtt! Valóban ritka dolog, hogy megismételjenek egy pártna­pot. Sőt az utóbbi években maguk a pártnapok is mind ritkábbak lettek. Nem azért, mintha nem lett volna szük­ség rájuk, hanem mert a napi gondokkal való birkózás és az agitációs munka bizonyos fo­kú leszűkítése »elaltatta« e nemes, valóban gazdag múlt­ra visszatekintő hagyományt. Emlékezzünk csak: a hatalo­mért folytatott harc éveiben, majd a szocialista építés kez­detekor hányszor nyúlt késő éjszakába a szabad pártnap, s mégsem tekingetett senki az ajtó felé, mert mindenkit ér­deklő kérdésekről folyt a szó, vélemények éles csatája kötötte le a figyelmet, állás­pontok késztettek helyeslésre vagy ellentmondásra. Később a csendes építőmunka hét­köznapjaiban sokan úgy vél­ték, már nincs is szükség a pártnapok jelentette fórumra, hiszen jórészt a taggyűléseken is termelési kérdések szerepel­tek napirenden. Maga az élet cáfolta meg a vélekedést, be­Távirat Kalinyinba az MSZBÍ megyei konferenciájáról Mint tegnapi lapunkban be- ./ámoltunk róla, megtartotta negyei konferenciáját a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság. \z újonnan megválasztott el­nökség a következő táviratot küldte Koritkov elvtársnak, a Kalinyini Területi Pártbizott­ság első titkárának: bizonyítva: mind növekvöb b igény van a vélemények nyílt fórumára, ahol kommunisták és pártonkívüliek folytathat­nak kötetlen eszmecserét, ahol vélemények és ellenvélemé­nyek nemes csatája nyomán világos és tiszta álláspont ala­kul ki, ahol a párt politikáját képviselik határozottan, az okos szó mindennél erősebb fegyverzetében. A z idén ismét rendsze­ressé válnak a párt- napok mezőgazdasági és ipari üzemekben, vállala­toknál, intézményeknél. Az esetlegesség megszüntetése egyúttal azt is jelenti, hogy elmélyültebbé, tervszerűbbé s ezért hatásosabbá tehető az agitációs munka pártszerveze­teinkben. A rendszeresség ele­jéit veszi annak is, hogy — mint eddig nem egy esetben — csak késve és akkor sem a leghatásosabb módon jut el a kommunisták véleménye, szava a pártonkívüliekhez, il­letve a dolgozók állásfoglalá­sa egy-egy kérdésben vagy intézkedésre. Egy öreg parasztember fo­galmazta meg — egy kissé érdesen ugyan — a lényeget: »Olykor elpolitizálgatna az, ember. Mert az újság, a rá­dió nem minden. Van, amit ért az ember, van, amit nem. Hát kitől kérdje? A kommu­nisták a taggyűlésen beszélnek róla — ha beszélnek! A ma­gamfajta meg kérdezgeti őket. De hát legtöbbször ők is hú­zogatják csak a váüukat; er­ről nem volt szó. Más az, ha gyűlés van, politikai gyűlés, kérem, s ott kérdezősködhet az ember.* Az öreg nyilván nem sze­repelni szeretne, inkább ösz­tönösen megérezte, hogy az együttesen kialakított állás­pont nemcsak bölcsebb a sze­mélyes véleménynél, hanem — hitelesebb is! Mert — amint ezt mostanában fogalmazzák — sok dologról »beszélnek az emberek«. E beszélgetések so­rán sok okos gondolat meg­fogalmazódik, de a téves, sőt olykor ellenséges álláspont is hangot kap. A baj csak az, hogy sokszor megfelelő válasz nélkül! Ez utal a pártnapok szerepére is: amiről »beszél­nek-" az emberek, olt is be­széljenek! Nem szabad lehur­»A Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. kongresszusára \észülve megtartotta megyei konferenciáját az MSZBT So- nogy megyei elnöksége. A konferencián részt vettek me- , . yénk valamennyi társadalmi rétegének képviselői. A konfe- : rogni azt, aki valamiben te- encia a magyar—szovjet barátság jegyében meleg szeretettel ved, leinteni, ha valaki vala- :öszönti az Elvtársakat és önökön keresztül Kalinyin megye lakosságát és az egész szovjet népet. Kívánjuk, hogy munká ' kban további kiemelkedő sikereket érjenek el. J A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Somogy megyei konferenciája, Kaposvár.-< mH rosszul lát; az elhallgat­tatással még nem tisztázód nak a félreértések és féltema gyarázások, a téveszmék nem lepleződnek le. A nyílt fórum valóban nyíltságot kell hogy jelentsen pártszervezeteink életében: felkészült előadók és a kommunisták meggyőző­déstől fűtött állásfoglalása jelenti a biztosítékát annak, hogy a vélemények e nyílt fó­rumán az igazság bizonyuljon erősebbnek, s — meggyőzve embereket — a feladatokhoz, a tettekhez, a mindennapok cselekvéséhez új és új segítő­társakat szerezzen. A múlt év végén nyil­vánosságra került ér­és bérintézkedések, az 1966. évi tervben szereplő fel­adatok, az új gazdaságirányí­tási rendszer mind-mind olyan kérdések, amelyekről hasznos az eszmecsere, a vita. Igen, a vita, mert a téves né­zetekkel vitatkozni kell! Ér­velni, alaposan feltárni okok és okozatok összefüggéseit, nem hallgatva a gondokról, de bátran szólva az eredmények­ről is. A pártnapok jó meg­rendezése sokrétű feladat elé állítja pártszervezeteinket: biztosítani kell a megfelelő előkészítést, az időpont és a téma széles körű megismerte­tését, a kérdések esetleges elő­zetes összegyűjtését s a jó felkészültségű előadót. A jó előkészítés már fél siker: az érdeklődés fölkeltése nemcsak a hallgatóság számát nagyob- bítja, hanem azokét is, akik úgy jönnek el, hogy kérdezni akarnak, választ kapni legkü­lönfélébb problémáikra. A külpolitikában és hazánk életében is sok az olyan kér­dés, amelyre nem felelet az »igen« vagy a »nem«, hanem csakis alapos, minden ténye­zőt figyelembe vevő magyará­zat lehet a válasz. E kérdé­sek nyílt és szókimondó meg­fogalmazására teremt lehető­séget a pártnap, s a válaszok meggyőző kifejtésére is. Az őszinte, állandó és kétoldalú véleménycsere — melyre a pártnapok rendszeres megtar­tása lehetőséget teremt — a felvilágosító munka nagy ered­ményekkel járó formája. A napokban — régi hagyományt felújítva — a Népszabadság közölte a fővárosban és a me­gyékben januárban tartandó pártnapok »menetrendjét«. Ennek átnézése azt is tanú­sítja, hogy a párt milyen je­lentőséget tulajdonít a párt­napoknak, hiszen politikai éle­tünk vezető személyiségei i is az előadók között szerepelnek. A pártnapok e nagy jelentő­ségét kell hogy megértsék minden pártalapszervezetnél, s ennek megfelelően foglalkoz­zanak megrendezésükkel.

Next

/
Thumbnails
Contents