Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-07 / 5. szám
Féritek, 1966. január 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ez a fő beszédtéma Nagyszakácsiban is Megemelt felvásárlási ár — eredményesebb mezőgazdasági termelés Amikor Tislér Józsefná párttitkár rendkívüli taggyűlést hirdetett meg, a szövetkezeti irodában először Bán Farkas János meg Végh Ferenc érdeklődött tőle: miről is lesz szó? Növekvő kíváncsisággal várták a közérdekű kormányintézkedések ismertetését, s már a taggyűlésen nyomban számolgatni kezdtek Klujber Ferenc és mások. Az érdeklődés azóta sem lanyhult, ma is ez a fő beszédtéma Nagyszakácsiban is. A részletek pontos ismeretének hiányában, a rendelkezések átfogó irányelveire támaszkodva latolgatják a kedvezőbb kilátásokat mind a közösben, mind pedig családonként. Azt már így is bizonyosra veszik: a némelyik mezőgazdasági termel- vény felvásárlási árának szükséges emelése könnyít, javít majd helyzetükön. Csökkenhetnek a hitelterhek Balogh József, a Béke Tsz főkönyvelője a számok embere. — Az intézkedések hallatán nagyón föllelkesedtem. Rég vártuk ezt, végre most megkönnyebbültünk, több jut részesedésre, jobban megtalálja számítását ez a szorgalmas parasztság — mondja. — De aztán megtudtam, hogy a többletből új alapot kell létesíteniük. Nem az számít, hogy a magasabb árból származó bevételt milyen arányban és mire fordíthatjuk, az a lényeg, hogy az az összeg mindenképpen és teljes egészében a mienk lesz — magyarázza számviteli és közgazdasági szakszerűséggel. Ügy számítják a szövetkezetben, megindulhatnak azon az úton. hogy gazdaságukat szilárdabb anyagi alapokra helyezzék majd. Kilátásaik szerint az lesz szinte a legnagyobb könnyebbség, hogy csökkennek az egyre nyomasztóbbá vált hitelterhek. Mert mit mutat a néhány utóbbi esztendő tapasztalata? Évről évre több és több adósság visszafizetése válik esedékessé. A beruházási hitelből 1963-ban 351 000, a, következő évben pedig 314 000 forintot törlesztettek. Ezeknek az összegeknek a nagyságrendjét mutatja az az adat, hogy több mint hat forint munkaegységenkénti részesedésnek felel meg az évenkénti törlesztés. Tavaly meg már egy-egy munkaegységre számítva, 9—9,50- forintot vitt volna el a kötelezettség. Egyszerűen nem bírtak vele. A rendkívül nehéz évben tetemes kiesések keletkeztek. Csupán a növénytermelés eredménye 1,6 millióval maradt alatta a tervezettnek. Időleges segítségként ezért halasztást kaptak a tavaly esedékes részlet nagyobb hányadának fizetésére. S eközben a tisztán munkaegységre jutó részesedésének az értélke még egyszer sem haladta meg a harminc forintot Nagyszakácsiban. összességében tehát az várható, hogy a jövőben nem növekszenek tovább, hanem csökkennek az évi hitelterhek. Ez igen kedvezően hat majd a termelésre, a gazdálkodásra, aztán pedig javítja a tagság anyagi helyzetét. Erősödik a közös A megközelítő pontosságú számvetés erre az évre 400— 450 000 forint többletbevételt ígér. Nem titkolja Sárdi László, a szövetkezet elnöke, hogy ez óvatos számítás, benne a tavalyi áruértékesítésnek a közepes szintjét vették figyelembe. Ha az időjárás kedvez, a megnövekedett termelési kedv és az eddig is példás szorgalom nagyobb többletet eredményezhet. Belőle képeznek majd ún. amortizációs alapot az elhasználódott gépek, Rombolás vagy építés? Elsősorban mint a kaposvári Ezredév utcai körzet tanácstagja s csak másodsorban mint egy erősen érintett intézmény vezetője emelem föl szavam a körzetemben folyó két építkezés környékén tapasztalt rombolásokra. Bár mind a két építkezés magánjellegű, társasház-építkezés, nem vagyok bizonyos afelől, hogy a magánosok vállalják a károk helyreállítását. Az Ezredév utcai építkezésnél a gondatlanságból eredő tűztől a közvilágítási kandeláber kidöntéséig, az aknafedők széttöréséig sok minden előfordult már. Most, a legutóbbi napokban egy teherautó eltolta helyéről a járda mellett álló transzformátorszekrényt. A város lakói megdöbbenve látják, hogy a néhány hónán la több mint húszezer forintért épített gyalogjárót széttörik a nehéz tehergépkocsik. amelyek a legtermészetesebb módon közlekednek a könyvtárhoz vezető járdán. A zűrzavar oka, hogy a felvonulás és a szállítás tervszerűtlensége, szervezetlensége miatt az úttesten tárolják az anyagot, mégpedig a fölöslegeset is. Például több mint fél éve foglalja el egy kidöntött fatörzs és ágazata az úttestet. Európa néhány országában láttam nagyobb építkezést. Egész városrészek építésénél sem tapasztaltam akkora rendetlenséget, a környezet ilveu barbariz- mvssal végrehajtott rombolását. mint e két ház én'tác-e körűt. 'Persze nemesei- Ht Jáfh-r ilyet a város I-*- -'t;,. -, se*"n Nem törvényszegő- amit Iéuten- nyomon észlel az ember v: Kaposváron: egy kisméretű ház építkezése körülbelül annyit jelent, mint egy utcasor vagy városrész sárba, piszokba borítását. A szállítás és a tárolás tervszerűtlensége, szervezetlensége mellett nem lehet hallgatni a közvagyonnal való nemtörődömségről és arról, hogy a városi tanács építési és közlekedési osztálya nem szerez érvényt saját határozatainak. Például az Ezredév utcában most kezdődő építkezésnél megtiltotta, hogy igénybe vegyék az úttestet. A tilalom ellenére mégis elfoglalták egy részét, s máris lehetetlenné tették a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárhoz bejáró autók és tehergépkocsik fordulását. Az építési vállalatok szép lassan megszokják, hogy zavartalanul, kfivetkezmé- nyek nélkül megszedhetik a városi tanács építési és közlekedési osztályának határozatát. December 22-én szóban és írásban figyelmeztettem az építési és közlekedési osztályt a rendellenességekre. Sajnos — mint egyre gyakoribb az utóbbi időben — se nem intézkedtek, se nem válaszoltak a tanácstag észrevételére. A városi tanács építési és közlekedési osztályának intézkedése híján helyes volna, ha a közlekedésrendészet figyelmeztetné a Somogy megyei Tanácsi építőipari Vállalatot az Htest felszabadítására, a gépkocsivezetőket pedig arra, hogy a gyalogjárdát nem a teherautóknak építették. Kellner Rernát, a 27. sz. körzet tanácstagja. fölszerelések pótlására. Az értékleírással, a valós érték számbavételével — amire csak ezután kerül sor — olyan helyzetet teremtenek, hogy a tönkrement traktorok helyett újaknak a vásárlására nem kell megint hitelt kérniük. Amit a rendelkezésekből eddig megismertek, azt így értelmezik. A gépeket egyébként Nagyszak csiban is a termelés igen fontos eszközeinek tekintik. Beruházási hitel- terheik eddigi növekedése nagyrészt éppen azzal függ össze, hogy gépesítették szövetkezetüket. Az összes ta- lajmunkát ők végezték már tavaly is. Gépállomási segíta séget csupán az aratáshoz vettek igénybe. Ezután a gabonabetakarítást is maguk igyekeznek megoldani. Tervezik, hogy két új kombájnt vesznek az idén. Az amortizációs alap megteremtésével, az elhasználódott traktorok felújításival, kicserélésivel, új gépek vásárlásával kedvezőbb föltételeket teremtenek árra, hogy zavartalanul és eredményesebben folytathassák a termelést. Ezzel közvetlenül is, közvetve is erősödik közös gazdaságuk. Növekszik a háztáji jövedelem A Béke Tsz vezetőinek figyelme kiterjedt a há-’taii gazdaságokra is. Elmondják, hogy a tagság számottevően hozzájárul a közfogyasztás készleteinek megalapozásá- sához. Tavaly például a szövetkezeti gazdák a háztájiból 117 hízott marhát, mintegy 350 sertést és a közössel azonos mennyiségű tejet értékesítettek. Változatlan tételekkel számolva az idén a fel- vásárlási árak emelésével ezekért mintegy negvedmiilió forinttal több pénzt kap a falu. S mivel a háztáji szerves része a szövetkezetnek, ezért úgy értékelik a nagy- szakácsiak, hogy ehhez a többlethez a közös gazdálkodás segíti hozzá őket. Ebből a bevételből nem kell félretenni a közös alapba, csak a ráfordítást számolja le valamennyi érdekelt család, s így is növekszik személyes jövedelmük. Szóba kerülnek az egyéb szociális intézkedések is. Mindezek mérlegelésével arra a végkövetkeztetésre jutunk, hogy nagyobb anyagi megbecsülést kap a paraszti munka. S a faluról, családjuktól eltávozottak közül mind többen esnek gondolkodóba: érdemes-e úgy eljárni messze vidékre, hogy csak hetenként vagy kéthetenként juthatnak haza? Kiss László — életerős, munkabíró fiatalember — mindenesetre már hetekkel ezelőtt szólt a tsz-vezetőknek: vállalatától szeretne visszajönni a faluba, a szövetkezetbe ... Kutas József »9 NAGYÜZEM" AZ IRODÁN Táblát akasztottak a könyvelőség a'tájára a baléi tsz-iroclán. Arra kérik a t?gokat, hogy lehetőleg ne zavar'ált a benti munkát. Az íróasztalok tetején kartonok, kimutatások hevernek. Szá mo’ógépbe diktálják a végtelennek látszó számsorokat. »Nagyüzem-« van a könyvelők néí: összesítik a leltárjegyekct, rendezik a számlákat. Nehéznek ígérkezik a január a könyvelőknek. Mert a zárszámadás rengeteg munkája sehogy sem fér bele a napi nyolc órába. Sándor enoné fökiayvelő vezetésével gyakran késő estig dolgozik a tárom könyvelő: Tó.h Lá^zlóné, Hamvai Mária meg Gyurkó Jó- zsefné. — Most még minden kialakulóban van — mondja a főkönyvelő —, csurán annvit tudunk, hogy a múlt évben tovább növekedett a te-melérí alap. Nehezíti a munkát az is, hogy a záv- számadással eg 7 időben folyik az állóeszközök újraértékelése. A legnagyobb feladatot azonban a zárszámadás készítése jelenti. Hiszen ezekből a számsorokból derül ki végül, hogy hogyan gazdálkodóit a múlt évben a hatéi Zöldmező Tsz. Ahogy múlnak a napok, egyre hosszabb időt töltenek a könyvelők az irodában. A múlt héten este hét óra előtt senki sem ment haza. S ha a jövő héten még jobban szorít a munka? *— Akkor tovább maradunk! Vélemények nyílt fóruma E‘ rdekes és mindenképpen elgondolkoztató az az eset, amelyet az egyik pártszervezet titkára mondott el. Pártnapot rendeztek, de nem valami sikeresen választották ki az előadót, s az érdektelen — mert általánosságokra szorítkozó — vitaindító után alig akadt kérdés, felszólalás. A fiaskó következményeként a következő pártnapra jóval kevesebben mentek el. Ott azonban érdekes és izgalmas kérdésekről hangzott el közvetlen és őszinte hangú vitaindító, amelyet kérdések zápora követett. A siker akkora volt V— mondotta a párttitkár —, hogy ismétlésre kényszerültünk, most már zsúfolt nagyterem előtt! Valóban ritka dolog, hogy megismételjenek egy pártnapot. Sőt az utóbbi években maguk a pártnapok is mind ritkábbak lettek. Nem azért, mintha nem lett volna szükség rájuk, hanem mert a napi gondokkal való birkózás és az agitációs munka bizonyos fokú leszűkítése »elaltatta« e nemes, valóban gazdag múltra visszatekintő hagyományt. Emlékezzünk csak: a hatalomért folytatott harc éveiben, majd a szocialista építés kezdetekor hányszor nyúlt késő éjszakába a szabad pártnap, s mégsem tekingetett senki az ajtó felé, mert mindenkit érdeklő kérdésekről folyt a szó, vélemények éles csatája kötötte le a figyelmet, álláspontok késztettek helyeslésre vagy ellentmondásra. Később a csendes építőmunka hétköznapjaiban sokan úgy vélték, már nincs is szükség a pártnapok jelentette fórumra, hiszen jórészt a taggyűléseken is termelési kérdések szerepeltek napirenden. Maga az élet cáfolta meg a vélekedést, beTávirat Kalinyinba az MSZBÍ megyei konferenciájáról Mint tegnapi lapunkban be- ./ámoltunk róla, megtartotta negyei konferenciáját a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. \z újonnan megválasztott elnökség a következő táviratot küldte Koritkov elvtársnak, a Kalinyini Területi Pártbizottság első titkárának: bizonyítva: mind növekvöb b igény van a vélemények nyílt fórumára, ahol kommunisták és pártonkívüliek folytathatnak kötetlen eszmecserét, ahol vélemények és ellenvélemények nemes csatája nyomán világos és tiszta álláspont alakul ki, ahol a párt politikáját képviselik határozottan, az okos szó mindennél erősebb fegyverzetében. A z idén ismét rendszeressé válnak a párt- napok mezőgazdasági és ipari üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél. Az esetlegesség megszüntetése egyúttal azt is jelenti, hogy elmélyültebbé, tervszerűbbé s ezért hatásosabbá tehető az agitációs munka pártszervezeteinkben. A rendszeresség elejéit veszi annak is, hogy — mint eddig nem egy esetben — csak késve és akkor sem a leghatásosabb módon jut el a kommunisták véleménye, szava a pártonkívüliekhez, illetve a dolgozók állásfoglalása egy-egy kérdésben vagy intézkedésre. Egy öreg parasztember fogalmazta meg — egy kissé érdesen ugyan — a lényeget: »Olykor elpolitizálgatna az, ember. Mert az újság, a rádió nem minden. Van, amit ért az ember, van, amit nem. Hát kitől kérdje? A kommunisták a taggyűlésen beszélnek róla — ha beszélnek! A magamfajta meg kérdezgeti őket. De hát legtöbbször ők is húzogatják csak a váüukat; erről nem volt szó. Más az, ha gyűlés van, politikai gyűlés, kérem, s ott kérdezősködhet az ember.* Az öreg nyilván nem szerepelni szeretne, inkább ösztönösen megérezte, hogy az együttesen kialakított álláspont nemcsak bölcsebb a személyes véleménynél, hanem — hitelesebb is! Mert — amint ezt mostanában fogalmazzák — sok dologról »beszélnek az emberek«. E beszélgetések során sok okos gondolat megfogalmazódik, de a téves, sőt olykor ellenséges álláspont is hangot kap. A baj csak az, hogy sokszor megfelelő válasz nélkül! Ez utal a pártnapok szerepére is: amiről »beszélnek-" az emberek, olt is beszéljenek! Nem szabad lehur»A Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. kongresszusára \észülve megtartotta megyei konferenciáját az MSZBT So- nogy megyei elnöksége. A konferencián részt vettek me- , . yénk valamennyi társadalmi rétegének képviselői. A konfe- : rogni azt, aki valamiben te- encia a magyar—szovjet barátság jegyében meleg szeretettel ved, leinteni, ha valaki vala- :öszönti az Elvtársakat és önökön keresztül Kalinyin megye lakosságát és az egész szovjet népet. Kívánjuk, hogy munká ' kban további kiemelkedő sikereket érjenek el. J A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Somogy megyei konferenciája, Kaposvár.-< mH rosszul lát; az elhallgattatással még nem tisztázód nak a félreértések és féltema gyarázások, a téveszmék nem lepleződnek le. A nyílt fórum valóban nyíltságot kell hogy jelentsen pártszervezeteink életében: felkészült előadók és a kommunisták meggyőződéstől fűtött állásfoglalása jelenti a biztosítékát annak, hogy a vélemények e nyílt fórumán az igazság bizonyuljon erősebbnek, s — meggyőzve embereket — a feladatokhoz, a tettekhez, a mindennapok cselekvéséhez új és új segítőtársakat szerezzen. A múlt év végén nyilvánosságra került érés bérintézkedések, az 1966. évi tervben szereplő feladatok, az új gazdaságirányítási rendszer mind-mind olyan kérdések, amelyekről hasznos az eszmecsere, a vita. Igen, a vita, mert a téves nézetekkel vitatkozni kell! Érvelni, alaposan feltárni okok és okozatok összefüggéseit, nem hallgatva a gondokról, de bátran szólva az eredményekről is. A pártnapok jó megrendezése sokrétű feladat elé állítja pártszervezeteinket: biztosítani kell a megfelelő előkészítést, az időpont és a téma széles körű megismertetését, a kérdések esetleges előzetes összegyűjtését s a jó felkészültségű előadót. A jó előkészítés már fél siker: az érdeklődés fölkeltése nemcsak a hallgatóság számát nagyob- bítja, hanem azokét is, akik úgy jönnek el, hogy kérdezni akarnak, választ kapni legkülönfélébb problémáikra. A külpolitikában és hazánk életében is sok az olyan kérdés, amelyre nem felelet az »igen« vagy a »nem«, hanem csakis alapos, minden tényezőt figyelembe vevő magyarázat lehet a válasz. E kérdések nyílt és szókimondó megfogalmazására teremt lehetőséget a pártnap, s a válaszok meggyőző kifejtésére is. Az őszinte, állandó és kétoldalú véleménycsere — melyre a pártnapok rendszeres megtartása lehetőséget teremt — a felvilágosító munka nagy eredményekkel járó formája. A napokban — régi hagyományt felújítva — a Népszabadság közölte a fővárosban és a megyékben januárban tartandó pártnapok »menetrendjét«. Ennek átnézése azt is tanúsítja, hogy a párt milyen jelentőséget tulajdonít a pártnapoknak, hiszen politikai életünk vezető személyiségei i is az előadók között szerepelnek. A pártnapok e nagy jelentőségét kell hogy megértsék minden pártalapszervezetnél, s ennek megfelelően foglalkozzanak megrendezésükkel.
