Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1966. január 59. TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) Mit mondhatunk erről a minden alapot nélkülöző rágalomról, amelyet számos nyugati lap — köztük a velünk jószomszédi viszonyban levő, semleges Ausztria magát tárgyilagosnak nevező polgári sajtója — sem átallott első oldalas szenzációként feltálalni? Ebben a parlamenti teremben itt ülnek a csepeli dolgozók választott képviselői is. Talán meghívhatnánk az AP tudósítóját és néhány nyugati szerkesztőt Csepelre a munkások közé, hogy ott próbálják elsütni ezt a szenzációjukat — bár kétlem, hogy lenne hozzá bátorságuk. Tisztelt országgyűlés’ Kedves elvtársak! Ez évi programunk, III. ötéves tervünk első évének alapvető céljai ismeretesek. A terv a reáljövedelem 3,5 százalékos, a reálbérek 1,5 százalékos emelkedését irányozza elő. Mintegy 45 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, 340 új létesítményt helyezünk üzembe. 1965-höz képest az ipari és mezőgazdasági termelést egyaránt növeljük. A kivitel és a behozatal mintegy 6—8 százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Nő a foglalkoztatottak száma, bár a termelés emelésének mintegy 80 százalékát továbbra is a termelékenység növelésével kell biztosítanunk. A feladatok teljesítésével lehetővé válik a lakosság szociális, kommunális és kulturális ellátásának további javítása. Űjabb lakásokat, iskolákat, gyógyintézeteket, kul- túrotthonokat építünk. A továbbiakban arról beszélt Gáspár Sándor, hogy hosszú előkészítő munka, a szakemberek százainak véleménye alapján a közeljövőben a párt Központi Bizottsága elé kerülnek a gazdasági irányítás reformjával összefüggő feladatok. A gazdaság- irányítási reform elvileg is, gyakorlatilag is szükségessé teszi szocialista elosztási rendszerünk tökéletesítését, a munka szerinti elosztás elvének fokozottabb érvényesítését. A végzett munkának, a dolgozók igazságérzetének jobban megfelelő bérezési rendszert kell kialakítani, amiben kellőképpen érvényesül a szaktudás, a szorgalom elismerése. Jobb munkamegosztást kell elérnünk politikai és társadalmi szerveink között, kiküszöbölve a párhuzamosságokat és üresjáratokat. Minden szinten küzdenünk kell a társadalmi túlszervezettség, o bürokratizmus ellen. Fokozni kell a proletárdiktatúra rendszerében helyet foglaló valamennyi szerv és testület önállóságát, felelősségét. A társadalmi Élet demokratizmusa napjainkban azt jelenti, hogy még többet kell előzetesen tanácskozni a munkásokkal, a dolgozókkal a szocialista építés gondjainak, problémáinak, feladatainak megoldásáról — az egész népet érintő és a helyi intézkedések kidolgozásával kapcsolatban egyaránt Más szóval: még inkább közüggyé kell tenni építőmunkánk ösz- szes gondjait Különösen fontos napjainkban az üzemi demokrácia szélesítése. Még pontosabban az, hogy a munkások beleszólási és döntési jogát, felelősségérzetét minél teljesebbé tegyük elsősorban osztályszervezeteik útján. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít e fontos feladat megoldására. Az e téren előttünk álló tennivalók közül külön kell hangsúlyoznunk a szakszervezeteknek, mint a munkásosztály tömegszervezeteinek sze- rirpét és tevékenységét. Tovább kell növelni a szakszervezetek társadalmi súlyát. A szakszervezeti vezetők minden szinten, az eddiginél jobban éljenek a törvényben biztosított jogaikkal, és alapelvként tartsák szem előtt, hogy tevékenységükért az őket megválasztó dolgozóknak tartoznak felelősséggel. Ugyanakkor minden gazdasági vezető kötelessége, hogy a termelést, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő minden lényeges kérdésben kikérje, figyelembe vegye és érvényesítse a szakszervezetek útján a dolgozók véleményét. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mi gazdaságvezetési rendszerünkben érvényes az egyszemélyi vezetés. De ezt össze lehet és össze is kell egyeztetni a munkáskollektívák nagy jelentőségű termelési és politikai tapasztalatainak állandó felhasználásával, hiszen közösek a célok, egy ügyet szolgálunk. A Szakszervezetek Országos Tanácsa — folytatta — a közeljövőben megvitatja gazdasági vezetési rendszerünk irányelveit. Ismert, hogy a gazdasági vezetés új rendszere a szakszervezetek jogkörének további bővítését is föltételezi. Indítványozni fogjuk, hogy a dolgozók törvényben biztosított jogainak képviseletét, azok ellenőrzését és megtartását az üzemben egyértelműen a szakszervezeti szervek lássák eL Meg kell majd vizsgálni annak lehetőségét is, hogyan érvényesüljön jobban a munkások véleménye a szakszervezetek révén az üzemek gazdasági vezetőinek kinevezésében, illetve fölmentésében, nem sértve természetesen az ezzel kapcsolatos állami jogköröket. Amikor a demokratikus, sokoldalú fejlesztésről szólunk, világosan meg kell mondani, hogy ez nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is jelent. A demokráciának párosulnia kell a centralizmussal, a határozatok, a döntések fegyelmezett, pontos végrehajtásával. Egyszóval: egész társadalmi és gazdasági életünkben több demokrácia szükséges minden fontos kérdés előkészítésében és eldöntésében — és több határozottság a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. A vezetőnek magával és mindenkivel szemben fokozottabb követelményt kell felállítania. Fegyelmezett, tervszerű, tisztességes munkát kell megkövetelnie mindenkitől. Ez a követelmény egybevág a dolgozók túlnyomó többségének véleményével. A munkások elemi igénye, hogy az üzemben rend és fegyelem legyen. Ennek kielégítésében minden gazdasági és mozgalmi vezető támaszkodhat az üzemi munkásközvéleményre. Kedves elvtársak! Amikor minden becsületes magyar dolgozó a maga helyén tevékenykedik hazánk boldogabb jövőjének formálásán, akadnak olyanok, akik visszaélnek a szocialista demokrácia adta lehetőséggel, félreértik türelmünket, emberségünket, is a dolgozó tömegek között megbújva, sokszor azok nevében rendszerünkkel szemben ellenségesen nyilatkoznak, mert azt hiszik, hogy eljött az ő idejük. — Egyes volt tőkések és földesurak — a történelem panoptikumából kilépve —ismét próbálkoznak, sőt követelőznek. Azt hiszem, először mindenki szinte hihetetlennek tartotta a hírt, hogy pár hete néhány Nógrád megyei Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Bognár József professzor, Tímár Mátyás pénzügyminiszter és László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tanácskozás szünetében. mélytelenül dolgozva formálják, alakítják népünk történelmét, mindennapos, szorgos tevékenységükkel viszik előre népünk fölemelkedését Az 1966. évi költségvetés nem egy a sok közül, hanem harmadik ötéves tervünk első évének költségvetése. Nagy felelősség hárul mindany- nyiunkra, a terv és a költségvetés előirányzatainak teljesítéséért, mert jó vagy rossz munkánk egész további fejlődésünket befolyásolja Meggyőződésem, hogy a magyar munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép e felelősségtől áthatva mindent megtesz az 196C. éti tsiada- tok valóra váltásáért. A beterjesztett költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt és a nagam nevében elfogadom. Ezután felszólalt Baskai Tóth Bertalan Pest megyei, Placskó József né Zala megyei, Nemeslaki Tivadar Komárom megyei, Horváth István budapesti képviselő. Az országgyűlés dr. Beresz- tóczy Miklós elnökletével folytatta tanácskozását. Felszólalt Sarlós István budapesti, dr. Bognár József Tolna megyei, majd pedig Kert Jánosné Somogy megyei képviselő. Kert Jánosné hangsúlyozta, hogy idei költségvetésünk egyensúlya a népgazdaság eddigi eredményein alao- szik, s egyúttal mint a harmadik ötéves terv első esztendejének költségvetése, az egész következő tervidőszak eredményeit alapozza meg. A képviselőnő a továbiak- ban a fonóiper néhány problémájával foglalkozott. Utalt arra, hogy igen nagy mértékű a munkaerő-hullámzás, állandóan sok új, szakma Jag gyakorlatlan munkásnőt keli betanítani, s ez lassítja a termelés, a terme’ékenység növekedését, a minőség javulását. Ezután az elnöklő Polv<k Janos bejelentette, hogy PéAZ OKP KONGRESSZUSÁNAK NEGYEDIK NAPJA Bízni a tömegekben Az Olasz Kommunista Párt XL kongresszusának negyedik napján — pénteken — a többi között felszólalt Giati- carlo Pajetta, a titkárság tagja és Agostino Novella, az OKP vezetőségének tagja, az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség (CGIL) főtitkára. Pajetta beszédében foglalkozott többek között azokkal az erőkkel, amelyekre a kommunisták az országban számíthatnak az általuk javasolt politikai perspektíva valóra váltáséban. Hangsúlyozta, hogy a baloldali demokratikus erők között nem szabad semmilyen megkülönböztetést tenni ebből « szempontból, mert aki ezt teszi, az nem bízik a tömegek mozgalmában. Ezután Pajetta rámutatott arra, hogy a kongresszus a munkásosztály egységes pártközségben megjelentek a volt földesurak és fogadott prókátoraik. Pillér Jenő, volt földesúr birtokát, kastélyát követelte vissza, mondván:-Most van itt az ideje«. Nem urak, nem jött el az önök ideje! Az önök ideje végérvényesen lejárt, és soha többé nem tér vissza. Az utóbbi hetekben néhány állameilenes izgatót belügyi szerveink őrizetbe vettek. Egyesek ezért túlzott keménységgel vádolnak bennünket. >»A másik oldalon« pedig egyesek azt mondják: Liberálisak, puhák vagyunk. Minden félreértés elkerülése végett újra hangsúlyozzuk: Pártunk politikai irányvonala egy jottányit sem változott, és nem is fog változni. Továbbra is megőrizzük rendszerünk humanizmusát — nem letérve sem jobbra, sem balra. Szigorúan őrködünk a szocialista törvényesség megtartásán, de ez nem a gyengeség jele, hanem rendszerünk szilárdságát, erejét bizonyítja. Egyébként alapvető igazságként vegye tudomásul mindenki, hogy az osztályharcnak nemcsak etikája, hanem logikája is van. Aki az osztályharc etikáját megsérti, az a logikával kerül szembe. Akik a nép hatalmára kezet emelnek, lazítanak és bomlasztanak, azok ellen a szocialista állam törvényeinek teljes szigorával fellépünk. Munkásosztályunk érdekében továbbra is szent kötelességünknek tartjuk szocialista vívmányaink védelmét. Gáspár Sándor szólott a munkás—paraszt szövetség szilárdításának fontosságáról, majd hangsúlyozta: Pártunk és kormányunk mindig is támogatta és továbbra is támogatja a jól !itr János dolgozók törekvését, hogy i követke7ik ’»éter ról a külföldi sajtóügynöksécletuk egyénileg is szebbé | János beszédé’ lapunk hol- gehet, valamint a rendőrséja kérdésének felvetésében teljesen egyetért. A délutáni ülésen Agostino Novella, a CGIL főtitkára különösen az ország gazdasági helyzetével és a dolgozók harcaival foglalkozott. Megállapította, hogy a CGIL által vezetett munkásharcok egyre szélesebb tömegeket mozgatnak meg. Rámutatott arra, hogy a kommunisták nemcsak a szakszervezeti megmozdulásokban játszanak fontos szerepet, hanem az üzemekben kifejtett tevékenységükkel elősegítik az ország érdekeinek megfelelő új politikai többség kialakítását. Felszólalt az ülésen Jose Marton, a Kubai Kommunista Párt küldöttségének vezetője, valamint a Kolumbiai Kommunista Párt képviselője is. (MTI) Johnson üzenete a leszerelési értekezlethez Johnson amerikai elnök , tosítékok mellett kerülhet sor üzenetet intézett a genfi leszerelési értekezlethez, és ebben összefoglalja az Egyesült Államok korábban már kifejtett elképzeléseit a leszerelés kérdéséről: 1. Sr.mMts a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozására (-Készek vagyunk együttműködni más államokkal, hogy egyeben nem nukleáris ország se tehessen szert saját nukleáris fegyverekre, ne valósíthasson meg nemzeti ellenőrzést nukleáris fegyverek fölött, ne juthasson döntést joghoz Ilyen fegyverek használatában, és ne kaphasson semmiféle segítséget nukleáris fegyverek gyártásához vagy felhasználásához« — mondotta Johnson. A szöveg nem zárja ki Nyugat-Németország részvételét valamiféle vegyes NATO-atom- haderőben.) t. Egyezmény arról, hogy csak nemzetközi ellenőrzés és bizhasadó anyagok vagy békés atomkutatás céljait szolgáló fölszerelések szállítására. S. Az ENSZ és a nemzetközi biztonság fenntartására hivatott más szervezetek megszilárdítása avégett, -hogy azok, akik lemondanak a nukleáris fegyverekről, félelem nélkül örökre távolmaradhassanak a nukleáris fegyverkezési bajszától«. Az Egyesült Államok segítséget fog nyújtani -a nukleáris zsarolás fenyegetésével szemben«. I. A részleges atomcsendszerző- dés kiterjesztése a föld alatti atomkfsérletekre. 5. Egyezmény arról, hogy nem növelik. hanem csökkentik m nukleáris fegyverkészleteket. 6. A stratégiai atomfegyverhordozók -befagyasztásáról« 1964-ben előterjesztett amerikai javaslat további tanulmányozása. 7. A hagyományos fegyverkezésre költött összegeknek az éhség és a betegségek enyhítésére, valamint az oktatás javítására való felhasználása. (MTI) A személyzetet kidobták Marokkói diákok Marokkó-ellenes tüntetése Algírban Algírban tanuló marokkói diákok 40—50 főnyi csoportja, tiltakozásul a Ben Barkaügy miatt, pénteken délelőtt erőszakkal behatolt a Marokkói Királyság nagykövetségéül szolgáló belvárosi lakosztályba. A személyzetet kidobták, majd az ajtókat páncélszekrényekkel eltorlaszolták, és iratokat égettek el. lakást. A marokkói diákok később kisebb csoportokban önként hagyták el nagykövetségüket. (MTI) Eközben telefonon értesítetkülügyminiszter1 ♦«♦«u-'-ől és tettük okáj napi számában ismertetjük.) Az orsz'ffcrvűlés ma folyés boldogabbá váljék — hiszen ez a szocializmus lénye géből fakad. Egyre többen is- tatja munkáját. (MTI) menk fel azt is, hogy az egyéni boldogulás céljai nálunk csakis a közösség, a társadalom érdekeivel összhangban valósulhatnak meg. Aki a társadalomnak többet ad, annak nagyobb az emberi értéke, és azt többre is kell becsülnünk. Pártunk és kormányunk nagyra értékelt azoknak a kommunistáknak és nem kommunistáknak, aktivistáknak és egyszerű embereknek a munkáját, akik szinte szeget. A kivezényelt rendőr- alakulatok sokáig hiába ostromolták az elbarikádozott ülésteremben. Fehér Lajos és Kállai Gyula, A Nemzeti Színház tervpályázata A pályázatra összesen 92 pályamű érkezett. Egy tervet bolgár, tízet csehszlovák, hatot jugoszláv, tizenegyet keletnémet, tizenegyet lengyel, harminchatot magyar és tizenhetet szovjet építészek küldtek. A feladat újszerű és rendkívül összetettsége miatt nem volt egyetlen pályamű sem, amely minden részletében egyértelműen és változtatás nélkül alkalmas lenne a végleges megoldásra. Ezért a bíráló bizottság az első díjat nem adta ki. A második díjat két pályamű nyerte el: Jan Bo- gulslawski, Bohdan Gnie- wiewski építészek és munkatársai (Lengyelország), valamint Hofer Miklós építész és munkatársai (Magyarország). Harmadik díjat érdemelt ki három terv: B. Grancev, V. Ivanov, L. Kotajev, V. Kraszilnyikov, A. Popov, G. Tatulov, V. Sulrihter építészek és munkatársai (Szovjetunió); Molnár Péter. Takács György, Nagy Elemér, Makkal Géza, Horváth Ákos építészek és munkatársai (Magyarország). Ezenkívül megvásárolják négy magyar és egy-egy bolgár, szovjet és keletnémet tervezőcsoport pályaművét. (MTI) A Barcsi építőipari Ktsz azonnali belépésre keres ÉPÍTŐIPARI TECHNIKUST MŰSZAKI VEZETŐI állás betöltésére legalább 5 éves gyakorlattal. Fizetés kollektív szerint. Lakást biztosítani nem tudunk. Cím: Barcs, Nagyhíd u. I. (5065) A Somogy megyei Épületszakipari Szolgáltató és Betonipari Vállalat kaposvári központi raktárába vezető raktárost keres fölvételre. Villany- és vízvezeték-szerelési anyagokban való jártasság szükséges Az írásbeli jelentkezéseket a vállalat központjába kérjük: Kaposvár, Petőfi tér 3. sz. (3560)
