Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1966. január 59. TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) Mit mondhatunk erről a minden alapot nélkülöző rá­galomról, amelyet számos nyugati lap — köztük a ve­lünk jószomszédi viszonyban levő, semleges Ausztria magát tárgyilagosnak nevező polgári sajtója — sem átallott első oldalas szenzációként feltálal­ni? Ebben a parlamenti te­remben itt ülnek a csepeli dolgozók választott képviselői is. Talán meghívhatnánk az AP tudósítóját és néhány nyugati szerkesztőt Cse­pelre a munkások közé, hogy ott próbálják elsütni ezt a szenzációjukat — bár kétlem, hogy lenne hozzá bátorságuk. Tisztelt országgyűlés’ Kedves elvtársak! Ez évi programunk, III. öt­éves tervünk első évének alapvető céljai ismeretesek. A terv a reáljövedelem 3,5 százalékos, a reálbérek 1,5 százalékos emelkedését irá­nyozza elő. Mintegy 45 mil­liárd forintot fordítunk be­ruházásokra, 340 új létesít­ményt helyezünk üzembe. 1965-höz képest az ipari és mezőgazdasági termelést egy­aránt növeljük. A kivitel és a behozatal mintegy 6—8 szá­zalékkal lesz magasabb az ez évinél. Nő a foglalkoztatottak száma, bár a termelés emelé­sének mintegy 80 százalékát továbbra is a termelékenység növelésével kell biztosítanunk. A feladatok teljesítésével le­hetővé válik a lakosság szo­ciális, kommunális és kultu­rális ellátásának további ja­vítása. Űjabb lakásokat, isko­lákat, gyógyintézeteket, kul- túrotthonokat építünk. A továbbiakban arról be­szélt Gáspár Sándor, hogy hosszú előkészítő munka, a szakemberek százainak véle­ménye alapján a közeljövő­ben a párt Központi Bizott­sága elé kerülnek a gazdasági irányítás reformjával össze­függő feladatok. A gazdaság- irányítási reform elvileg is, gyakorlatilag is szükségessé teszi szocialista elosztási rend­szerünk tökéletesítését, a munka szerinti elosztás elvé­nek fokozottabb érvényesíté­sét. A végzett munkának, a dolgozók igazságérzetének jobban megfelelő bérezési rendszert kell kialakítani, amiben kellőképpen érvénye­sül a szaktudás, a szorgalom elismerése. Jobb munkamegosztást kell elérnünk politikai és társa­dalmi szerveink között, kikü­szöbölve a párhuzamosságo­kat és üresjáratokat. Minden szinten küzdenünk kell a tár­sadalmi túlszervezettség, o bü­rokratizmus ellen. Fokozni kell a proletárdiktatúra rend­szerében helyet foglaló vala­mennyi szerv és testület ön­állóságát, felelősségét. A társadalmi Élet de­mokratizmusa napjaink­ban azt jelenti, hogy még többet kell előzetesen ta­nácskozni a munkások­kal, a dolgozókkal a szocialista építés gondjai­nak, problémáinak, feladatai­nak megoldásáról — az egész népet érintő és a helyi intéz­kedések kidolgozásával kap­csolatban egyaránt Más szó­val: még inkább közüggyé kell tenni építőmunkánk ösz- szes gondjait Különösen fontos napjaink­ban az üzemi demokrácia szé­lesítése. Még pontosabban az, hogy a munkások beleszólási és döntési jogát, felelősségér­zetét minél teljesebbé tegyük elsősorban osztályszervezeteik útján. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít e fon­tos feladat megoldására. Az e téren előttünk álló ten­nivalók közül külön kell hangsúlyoznunk a szakszerve­zeteknek, mint a munkásosz­tály tömegszervezeteinek sze- rirpét és tevékenységét. To­vább kell növelni a szakszer­vezetek társadalmi súlyát. A szakszervezeti vezetők min­den szinten, az eddiginél job­ban éljenek a törvényben biz­tosított jogaikkal, és alapelv­ként tartsák szem előtt, hogy tevékenységükért az őket megválasztó dolgozóknak tar­toznak felelősséggel. Ugyan­akkor minden gazdasági ve­zető kötelessége, hogy a ter­melést, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő minden lényeges kérdésben kikérje, figyelembe vegye és érvényesítse a szakszerveze­tek útján a dolgozók vélemé­nyét. Tisztában vagyunk az­zal, hogy a mi gazdaságveze­tési rendszerünkben érvényes az egyszemélyi vezetés. De ezt össze lehet és össze is kell egyeztetni a munkáskollektí­vák nagy jelentőségű terme­lési és politikai tapasztalatai­nak állandó felhasználásával, hiszen közösek a célok, egy ügyet szolgálunk. A Szakszervezetek Országos Tanácsa — folytatta — a közeljövőben megvitatja gaz­dasági vezetési rendszerünk irányelveit. Ismert, hogy a gazdasági vezetés új rendsze­re a szakszervezetek jogköré­nek további bővítését is föl­tételezi. Indítványozni fogjuk, hogy a dolgozók tör­vényben biztosított jogai­nak képviseletét, azok el­lenőrzését és megtartását az üzemben egyértelműen a szakszervezeti szervek lássák eL Meg kell majd vizsgálni an­nak lehetőségét is, hogyan érvényesüljön jobban a mun­kások véleménye a szakszer­vezetek révén az üzemek gazdasági vezetőinek kineve­zésében, illetve fölmentésé­ben, nem sértve természete­sen az ezzel kapcsolatos ál­lami jogköröket. Amikor a demokratikus, sokoldalú fejlesztésről szó­lunk, világosan meg kell mondani, hogy ez nemcsak jogokat, hanem kötelessége­ket is jelent. A demokráciá­nak párosulnia kell a cent­ralizmussal, a határozatok, a döntések fegyelmezett, pon­tos végrehajtásával. Egyszó­val: egész társadalmi és gaz­dasági életünkben több de­mokrácia szükséges minden fontos kérdés előkészítésében és eldöntésében — és több határozottság a végrehajtás megszervezésében és ellenőr­zésében. A vezetőnek magával és mindenkivel szemben fo­kozottabb követelményt kell felállítania. Fegyel­mezett, tervszerű, tisztes­séges munkát kell meg­követelnie mindenkitől. Ez a követelmény egybevág a dolgozók túlnyomó többsé­gének véleményével. A mun­kások elemi igénye, hogy az üzemben rend és fegyelem le­gyen. Ennek kielégítésében minden gazdasági és moz­galmi vezető támaszkodhat az üzemi munkásközvéleményre. Kedves elvtársak! Amikor minden becsületes magyar dolgozó a maga he­lyén tevékenykedik hazánk boldogabb jövőjének formá­lásán, akadnak olyanok, akik visszaélnek a szocialista de­mokrácia adta lehetőséggel, félreértik türelmünket, em­berségünket, is a dolgozó tö­megek között megbújva, sok­szor azok nevében rendsze­rünkkel szemben ellenségesen nyilatkoznak, mert azt hi­szik, hogy eljött az ő idejük. — Egyes volt tőkések és földesurak — a történelem panoptikumából kilépve —is­mét próbálkoznak, sőt köve­telőznek. Azt hiszem, először mindenki szinte hihetetlennek tartotta a hírt, hogy pár he­te néhány Nógrád megyei Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Bognár József professzor, Tímár Mátyás pénzügyminiszter és László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tanácskozás szünetében. mélytelenül dolgozva formál­ják, alakítják népünk törté­nelmét, mindennapos, szorgos tevékenységükkel viszik előre népünk fölemelkedését Az 1966. évi költségvetés nem egy a sok közül, hanem harmadik ötéves tervünk első évének költségvetése. Nagy felelősség hárul mindany- nyiunkra, a terv és a költ­ségvetés előirányzatainak tel­jesítéséért, mert jó vagy rossz munkánk egész további fej­lődésünket befolyásolja Meggyőződésem, hogy a magyar munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép e felelősségtől áthatva mindent megtesz az 196C. éti tsiada- tok valóra váltásáért. A beterjesztett költségve­tést a Magyar Szocialista Munkáspárt és a nagam ne­vében elfogadom. Ezután felszólalt Baskai Tóth Bertalan Pest megyei, Placskó József né Zala me­gyei, Nemeslaki Tivadar Ko­márom megyei, Horváth Ist­ván budapesti képviselő. Az országgyűlés dr. Beresz- tóczy Miklós elnökletével folytatta tanácskozását. Fel­szólalt Sarlós István buda­pesti, dr. Bognár József Tol­na megyei, majd pedig Kert Jánosné Somogy megyei kép­viselő. Kert Jánosné hangsú­lyozta, hogy idei költségveté­sünk egyensúlya a népgazda­ság eddigi eredményein alao- szik, s egyúttal mint a har­madik ötéves terv első esz­tendejének költségvetése, az egész következő tervidőszak eredményeit alapozza meg. A képviselőnő a továbiak- ban a fonóiper néhány prob­lémájával foglalkozott. Utalt arra, hogy igen nagy mérté­kű a munkaerő-hullámzás, ál­landóan sok új, szakma Jag gyakorlatlan munkásnőt keli betanítani, s ez lassítja a termelés, a terme’ékenység növekedését, a minőség javu­lását. Ezután az elnöklő Polv<k Janos bejelentette, hogy Pé­AZ OKP KONGRESSZUSÁNAK NEGYEDIK NAPJA Bízni a tömegekben Az Olasz Kommunista Párt XL kongresszusának negye­dik napján — pénteken — a többi között felszólalt Giati- carlo Pajetta, a titkárság tag­ja és Agostino Novella, az OKP vezetőségének tagja, az Olasz Általános Szakszerveze­ti Szövetség (CGIL) főtitkára. Pajetta beszédében foglal­kozott többek között azokkal az erőkkel, amelyekre a kom­munisták az országban szá­míthatnak az általuk javasolt politikai perspektíva valóra váltáséban. Hangsúlyozta, hogy a baloldali demokratikus erők között nem szabad sem­milyen megkülönböztetést tenni ebből « szempontból, mert aki ezt teszi, az nem bí­zik a tömegek mozgalmában. Ezután Pajetta rámutatott arra, hogy a kongresszus a munkásosztály egységes párt­községben megjelentek a volt földesurak és fogadott pró­kátoraik. Pillér Jenő, volt földesúr birtokát, kastélyát követelte vissza, mondván:-Most van itt az ideje«. Nem urak, nem jött el az önök ideje! Az önök ide­je végérvényesen lejárt, és soha többé nem tér vissza. Az utóbbi hetekben né­hány állameilenes izgatót belügyi szerveink őrizetbe vettek. Egyesek ezért túlzott keménységgel vádolnak ben­nünket. >»A másik oldalon« pedig egyesek azt mondják: Liberálisak, puhák vagyunk. Minden félreértés elkerülése végett újra hangsúlyozzuk: Pártunk politikai irányvonala egy jottányit sem változott, és nem is fog változni. To­vábbra is megőrizzük rend­szerünk humanizmusát — nem letérve sem jobbra, sem balra. Szigorúan őrködünk a szocialista törvényesség meg­tartásán, de ez nem a gyen­geség jele, hanem rendsze­rünk szilárdságát, erejét bi­zonyítja. Egyébként alapvető igaz­ságként vegye tudomásul mindenki, hogy az osztály­harcnak nemcsak etikája, ha­nem logikája is van. Aki az osztályharc etikáját meg­sérti, az a logikával kerül szembe. Akik a nép hatalmára kezet emelnek, lazítanak és bomlasztanak, azok el­len a szocialista állam törvényeinek teljes szigo­rával fellépünk. Munkásosztályunk érdekében továbbra is szent kötelessé­günknek tartjuk szocialista vívmányaink védelmét. Gáspár Sándor szólott a munkás—paraszt szövetség szilárdításának fontosságáról, majd hangsúlyozta: Pártunk és kormányunk mindig is támogatta és to­vábbra is támogatja a jól !itr János dolgozók törekvését, hogy i követke7ik ’»éter ról a külföldi sajtóügynöksé­cletuk egyénileg is szebbé | János beszédé’ lapunk hol- gehet, valamint a rendőrsé­ja kérdésének felvetésében tel­jesen egyetért. A délutáni ülésen Agostino Novella, a CGIL főtitkára kü­lönösen az ország gazdasági helyzetével és a dolgozók har­caival foglalkozott. Megállapí­totta, hogy a CGIL által ve­zetett munkásharcok egyre szélesebb tömegeket mozgat­nak meg. Rámutatott arra, hogy a kommunisták nemcsak a szakszervezeti megmozdu­lásokban játszanak fontos sze­repet, hanem az üzemekben kifejtett tevékenységükkel elő­segítik az ország érdekeinek megfelelő új politikai többség kialakítását. Felszólalt az ülésen Jose Marton, a Kubai Kommunis­ta Párt küldöttségének veze­tője, valamint a Kolumbiai Kommunista Párt képviselője is. (MTI) Johnson üzenete a leszerelési értekezlethez Johnson amerikai elnök , tosítékok mellett kerülhet sor üzenetet intézett a genfi le­szerelési értekezlethez, és eb­ben összefoglalja az Egyesült Államok korábban már kifej­tett elképzeléseit a leszerelés kérdéséről: 1. Sr.mMts a nukleáris fegy­verek további elterjedésének meg­akadályozására (-Készek vagyunk együttműködni más államokkal, hogy egyeben nem nukleáris or­szág se tehessen szert saját nuk­leáris fegyverekre, ne valósíthas­son meg nemzeti ellenőrzést nuk­leáris fegyverek fölött, ne jut­hasson döntést joghoz Ilyen fegy­verek használatában, és ne kap­hasson semmiféle segítséget nuk­leáris fegyverek gyártásához vagy felhasználásához« — mondotta Johnson. A szöveg nem zárja ki Nyugat-Németország részvételét valamiféle vegyes NATO-atom- haderőben.) t. Egyezmény arról, hogy csak nemzetközi ellenőrzés és biz­hasadó anyagok vagy békés atom­kutatás céljait szolgáló fölszere­lések szállítására. S. Az ENSZ és a nemzetközi biztonság fenntartására hivatott más szervezetek megszilárdítása avégett, -hogy azok, akik le­mondanak a nukleáris fegyverek­ről, félelem nélkül örökre távol­maradhassanak a nukleáris fegy­verkezési bajszától«. Az Egyesült Államok segítséget fog nyújtani -a nukleáris zsarolás fenyegeté­sével szemben«. I. A részleges atomcsendszerző- dés kiterjesztése a föld alatti atomkfsérletekre. 5. Egyezmény arról, hogy nem növelik. hanem csökkentik m nukleáris fegyverkészleteket. 6. A stratégiai atomfegyverhor­dozók -befagyasztásáról« 1964-ben előterjesztett amerikai javaslat további tanulmányozása. 7. A hagyományos fegyverke­zésre költött összegeknek az éh­ség és a betegségek enyhítésére, valamint az oktatás javítására való felhasználása. (MTI) A személyzetet kidobták Marokkói diákok Marokkó-ellenes tüntetése Algírban Algírban tanuló marokkói diákok 40—50 főnyi csoport­ja, tiltakozásul a Ben Barka­ügy miatt, pénteken délelőtt erőszakkal behatolt a Ma­rokkói Királyság nagykövet­ségéül szolgáló belvárosi lak­osztályba. A személyzetet ki­dobták, majd az ajtókat pán­célszekrényekkel eltorlaszol­ták, és iratokat égettek el. lakást. A marokkói diákok később kisebb csoportokban önként hagyták el nagykövet­ségüket. (MTI) Eközben telefonon értesítet­külügyminiszter1 ♦«♦«u-'-ől és tettük oká­j napi számában ismertetjük.) Az orsz'ffcrvűlés ma foly­és boldogabbá váljék — hi­szen ez a szocializmus lénye géből fakad. Egyre többen is- tatja munkáját. (MTI) menk fel azt is, hogy az egyéni boldogulás céljai ná­lunk csakis a közösség, a társadalom érdekeivel össz­hangban valósulhatnak meg. Aki a társadalomnak többet ad, annak nagyobb az embe­ri értéke, és azt többre is kell becsülnünk. Pártunk és kormányunk nagyra értékelt azoknak a kommunistáknak és nem kommunistáknak, aktivisták­nak és egyszerű embereknek a munkáját, akik szinte sze­get. A kivezényelt rendőr- alakulatok sokáig hiába ost­romolták az elbarikádozott ülésteremben. Fehér Lajos és Kállai Gyula, A Nemzeti Színház tervpályázata A pályázatra összesen 92 pályamű érkezett. Egy tervet bolgár, tízet csehszlovák, ha­tot jugoszláv, tizenegyet ke­letnémet, tizenegyet lengyel, harminchatot magyar és ti­zenhetet szovjet építészek küldtek. A feladat újszerű és rendkívül összetettsége miatt nem volt egyetlen pályamű sem, amely minden részleté­ben egyértelműen és változ­tatás nélkül alkalmas lenne a végleges megoldásra. Ezért a bíráló bizottság az első dí­jat nem adta ki. A második díjat két pá­lyamű nyerte el: Jan Bo- gulslawski, Bohdan Gnie- wiewski építészek és munka­társai (Lengyelország), vala­mint Hofer Miklós építész és munkatársai (Magyarország). Harmadik díjat érdemelt ki három terv: B. Grancev, V. Ivanov, L. Kotajev, V. Kraszilnyikov, A. Popov, G. Tatulov, V. Sulrihter építé­szek és munkatársai (Szov­jetunió); Molnár Péter. Ta­kács György, Nagy Elemér, Makkal Géza, Horváth Ákos építészek és munkatársai (Magyarország). Ezenkívül megvásárolják négy magyar és egy-egy bolgár, szovjet és keletnémet tervezőcsoport pá­lyaművét. (MTI) A Barcsi építőipari Ktsz azonnali belépésre keres ÉPÍTŐIPARI TECHNIKUST MŰSZAKI VEZETŐI állás betöltésére legalább 5 éves gyakorlattal. Fizetés kollektív szerint. Lakást biztosítani nem tudunk. Cím: Barcs, Nagyhíd u. I. (5065) A Somogy megyei Épületszakipari Szolgáltató és Betonipari Vállalat kaposvári központi raktárába vezető raktárost keres fölvételre. Villany- és vízvezeték-szerelési anyagokban való jártasság szükséges Az írásbeli jelentkezéseket a vállalat központjába kérjük: Kaposvár, Petőfi tér 3. sz. (3560)

Next

/
Thumbnails
Contents