Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-27 / 22. szám

Csütörtök, 1966. január 21. 3 SOMOGYI NÉPLAP Az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály fogalmának értelmezése* is a mezőgazdasági termelés­Beérett az összefogás gyümölcse MEGTARTOTTA ELSŐ ZÁRSZÁMADÁSÁT AZ EGYESÜLT DRÁVAMENTI EGYETÉRTÉS TSZ Nyírt Pál tsz-einök a zárszámadási beszámolót mondja. A z egységes szocialista szövetkezeti paraszt­osztály kialakulásá­nak folyamata hosszabb idő­szakot foglal magában. A fo­lyamatnak két, egymást fel­tételező, egymással kölcsön­hatásban levő oldala van. Az egyik oldal azokat a tényező­ket és ellentmondásokat tar­talmazza, amelyek a paraszt­ság egységének a kialakulá­sával, a másik oldal pedig azokat, amelyek a parasztság szocialistává válásával van­nak összefüggésben. Az egységes szocialista szö­vetkezeti parasztosztály ki­alakulásának folyamata igen bonyolult, s fogalmának he­lyes értelmezése érdekében sok tényezőt kell fUcyele"r'b2 venni és elemezni. Bonyolítja a fogalom helyes értelmezé­sét mindenekelőtt az, hogy a szocialista mezőgazdaságnak két szektora van: a mezőgaz­dasági termelés állami gazda­ságokban és termelőszövetke­zetekben folyik. Továbbá a termelőszövetkezeti szektor­ban élő és dolgozó falusi em­berek is két csoportra oszt­hatók: nagyobb részük tagja, kisebb hányaduk alkalma­zottja a tsz-nek. Ma még a mezőgazdaság szántóterületé­nek 3,7 százalékán termelő­szövetkezeti csoportok, szak- szövetkezetek, különböző tár­sulások, 3,1 százalékán egyéni parasztok gazdálkodnak. Te­hát a régi osztály hovatarto­zásból eredő ellentmondások maradványain kívül a mező- gazdasági dolgozók között különbségek vannak olyan ér­telemben is, hogy milyen ter­melési viszonyok között dol­goznak, 8 a tsz-ekben dolgo­zók között is különbségek vannak a tagok és alkalma- aottak között. B onyolítja a helyzetet az is, hogy a terme­lőerők és termelési viszonyok fejlődése következ­tében megváltozik a mező- gazdasági munka jellege. A hagyományos paraszti mun­kák átalakulnak, ugyanakkor növekszik a mezőgazdaságban az ipari jellegű vagy tisztán ipari tevékenységek aránya. Egyelőre nagyobb azok száma A Somogy megyei Épületszakipari Szolgáltató és Befőni pari Vállalat kaposvári központi raktárába vezető raktárost keres fölvételre. Villany- és vízvezeték-szerelési anyagokban való jártasság szükséges. Az írásbeli jelentkezéseket a vállalat központjába kérjük: Kaposvár, Petőfi tér 3. sz. (3560) ben, akik szellemi vagy ad­minisztrációs munkát végez­nek. A tsz-alkalmazottak na­gyobb hányada például éppen azok közül kerül ki, akik nem a hagyományos paraszti munkát végzik (agronómu- sok, traktorosok. gépészek, szerelők, iparosok, adminisz­trátorok stb.). Figyelembe kell venni az egységes szocialista szövetke­zeti parasztosztály kialakulá­sában azt a tényt is, hogy megváltozik a falusi családok összetétele. Mind kevesebb a falun az olyan család, amely osztályszempontból egynemű. Ma a falun egy családon bér­iül gyakran tsz-tagot, tsz-al- kalmazottat, munkást, több helyütt értelmiségit is talá­lunk. Ma már az az általá­nos, hogy nemcsak a család­fő folytat keresőtevékenysé­get, sőt a családfő régi értel­mezése is megváltozik. (Gya­kori ugyanis, hogy a feleség vagy más családitag többet keres, mint a családfő.) Végül lényeges az egységes szocialista szövetkezeti pa­rasztosztály kialakulásának vizsgálatában az is, hogy ez a folyamat olyan konkrét vi­szonyok között megy végbe, amikor a társadalom alap­vető osztályai között a kü­lönbségek egyre inkább csök­kennek. A hhoz, hogy az egysé­ges szocialista szövet­kezeti parasztosztály fogalmát, kialakulásának bo­nyolult viszonyai között he­lyesen értelmezhessük, min­denekelőtt a társadalmi osz­tály fogalmát kell tisztázni. Lenin erről a következőket írta: »Osztályoknak az embe­rek olyan nagy csoportjait ne­vezik, amelyek a társadalmi termelés történelmileg meg­határozott rendszerében el­foglalt helyük, a termelési eszközökhöz való (nagyrészt törvényekben szabályozott és rögzített) viszonyuk, a mun­ka társadalmi szervezetében játszott szerepük, következés­képpen a társadalmi javak rendelkezésükre álló részé­nek megszerzési módjai és nagysága tekintetében kü­lönböznek egymástól.« A lenini osztálymeghatáro­zásnak az a lényege, hogy a társadalmi osztály fogalmá­nak legfontosabb alkotóele­mét a termelési viszonyok képezik. Tehát a társadalmi osztályhoz való tartozás leg­fontosabb ismérve, alapvető föltétele az azonos tulajdon- viszony. A különböző társa­dalmi osztályok léte elsősor­ban a különböző tulajdonvi­szonyokon alapul, s ha a tulajdonviszonyok közötti kü­lönbségek megszűnnek, akkor nem lesznek osztályok, a tár­sadalom osztály nélkülivé válik. Tehát az egységes szocialis­ta szövetkezeti parasztosztály kialakulásának, fogalmának meghatározásakor is elsősor­ban a tulajdonviszonyokból kell kiindulni. N em lehet azonban mechanikusan alkal­mazni a lenini osz­tályismérveket. Mindenek­előtt figyelembe keli venni azt, hogy a társadalmi osz­tály fogalma nem minden esetben alkalmas arra, hogy az egyének hovatartozását minden egyes esetben egyér­telműen el tudjuk dönteni. A társadalmi osztály fogalma történelmi léptekkel mérhető társadalmi folyamatokat fe­jez ki, és ezres vagy milliós nagyságrenddel mérhető tár­sadalmi csoportokat jellemez. Tehát ez a fogalom elsősor­belső tartalmat, minőségét tárja fel, a minőségi elemzés eszköze, és csak bizonyos korlátok között alkalmas a folyamatok mennyiségi vonat­kozásainak a kimutatására. Napjainkban egyre szaporod­nak azok a társadalomtudo­mányi kutatások is, amelyek­nek a mennyiségi elemzés a feladatuk. A gyakorlati poli­tika területén nő az igény, hogy nagyobb teret kapjon a társadalmi, politikai folyama­tok mennyiségi viszonyainak az elemzése. Az egyes egyé­nek társadalmi-strukturális hovatartozását a statisztiká­nak, illetve szociológiának kell megoldania. Ezek cso­portképzési elvei azonban nem lehetnek ellentétesek a társadalmi osztályhoz tarto­zás alapelveitől. Nem valami tilalom következtében, ha­nem azért, mert a társadalmi osztály lenini ismérveinek a feladása nem közeledést je­lent a társadalmi folvamatók lényeges meghatározóihoz, ha­nem eltávolodást azoktól. A tu! a id »viszonyokból va­ló kiindulás mellett az egy­séges szocialista szövetkezeti parasztosztálv fogalmának meghatározásakor figyelembe kell venni azt is, hogy ez az osztály most van kialakuló­ban, s kialakulása egy tör­ténelmi időszakot foglal ma­gában. Ez a foüvamat az egy­ségessé válás fő tendenciája mellett régről maradt és újonnan keletkezett ellent­mondásokat is tartalmaz, olyan tendenciákat,, amelyek ellene hatnak az egységessé és szocialistává válás folya­matának. M indezek alapján a ki­alakulóján levő egy­séges szocialista szö­vetkezeti parasztosztály fo­galmába jelenleg vitathatat­lanul beletartoznak a tsz-ta- gok és azok eltartott vagy a tsz közös munkáiban rend­szeresen részt vevő család­tagjai. De az egységes szo­cialista szövetkezeti paraszt­ság kialakulási folyamatában elméletileg és politikailag is számba kell venni a tsz-ek alkalmazottait és a termelő­szövetkezeti csoportok tagjait Ezek a rétegek ugyanis át­meneti társadalmi képződmé­nyek. A legtöbb tsz-alkaima- zott ma még a munkadíjazás színvonala és módja, vala­mint a betegbiztosítás, a nyugdíj és egyéb szociális kedvezmény különbözősége miatt áll alkalmazotti vi­szonyban a tsz-szaL. Nyilván­való, hogy a visszatartó té­nyezők megváltozása után — amikor régebbi anyagi hely­zetükhöz viszonyítva nem je­lent ez visszalépést — a je­lenlegi alkalmazottak is tsz- tagként dolgoznak majd to­vább a tsz-ekben. A termelő­szövetkezeti csoportok viszont fokozatosan tsz-ekké fejlőd­nek, s alakulnak át, ha meg­teremtődnek ennek gazdasági és egyéb föltételei. A jelen­leg egyénileg gazdálkodó pa­rasztok többségére is úgy te­kinthetünk, hogy eilőbb-utóbb tagjai lesznek a tsz-eknek. Az egységes szocialista szö­vetkezeti parasztosztály ki­alakulása és majd létezése is elválaszthatatlanul összefügg a szocialista termelési viszo­nyok termelőszövetkezeti for­májával. Ha a tsz-ek tulaj­donviszonyai átalakulnak össznépi tulajdonná, akkor megszűnik a szocialista tulaj­don két formája, így a szo­cialista társadalom két alap­vető osztálya is. * Részlet Csizmadia Ernő—‘Nagy Sándor—Zrarnóczai Sándor "Az egységes szocialista szövetkezed parasztosztály kialakulása- című (Kossuth Könyvkiadó, Kedden tartották meg a barcsi járás idei első zárszám­adási közgyűlését, s ez az év végi összegezés egyúttal a szó­ban forgó termelőszövetkezet első zárszámadása is volt. A Dráva menti Egyetértés Tsz ugyanis tavaly februárban négy község — Tótújfalu, La- kócsa, Potomy és Szentborbás — közös gazdaságának egye­sülésével jött létre. Az egyévi gazdálkodás eredményeit a Lakócsán tartott közgyűlésen összegezték. A közgyűlésen részt vett Illés Dezső, a me­gyei pártbizottság titkára, Ma ívdik Béla, a Barcsi Járási Pártbizottság első titkára ts Siszler István, a Barcsi Járási Tanács elnökhelyettese is. Nyári Pál, az Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke az egyesülés idejére való emlé- keztetéssel kezdte beszámoló­ját. Annak idején különböző anyagi erőkkel rendelkező tsz-ekbol alakult ki ez a gaz­daság: a potonyiak például az egyesülést megelőzően mintegy háromnegyed milliós mérleg­hiánnyal zárták az évet, s ter­mőföldjük minőségére jellem­ző, hogy 1400 holdból öt év alatt mindössze 400 hold ka­pott szerves trágyái Nyári Pál, aki akkor a tótújfalui és a la- kócsaá tsz közös elnöke volt, a vezetés szempontjából csak e két gazdaság személyi, tech­nikai és talajadottságait is­merte jobban. Az egyesüléssel több minit 7000 hold földön 582 család kezdte meg a mun­kát, mindegyik község külön üzemegységet alkotott. A tagság töretlen szorgal­mának, a vezetőség következe­tes irányításának, a megyei és a járási párt- és tanácsi veze­tők hathatós támogatásának köszönhető, hogy az Egyetértés Tsz nevéhez méltóan valóban egyetértésben, sikeresein leküz­dötte az egyesülés után felbuk­kant akadályokat. Mert voltak nehéz napok is, amelyek a tsz- ben mindenkinek gondot okoz­tak. A hagyományos munka- egységrendszerről áttértek a pénzbeli munkadíjazásra, mert úgy látták, hogy ez célraveze­tőbb, s így kedvet adhatnak azoknak, akik a korábbi mér­leghiány miatt kevés részese­déshez jutottak. — Sokan kérdezték a meg­növekedett gazdaság létrejötte után: hogyan tovább? __ m ondta beszámolójában a tsz- elnök. — A munkadíjazás új formájának bevezetése, mint minden kezdet, nehéznek bizo­nyult. Az időjárás nem kedve­zett. Mindezek ellenére szép eredményeket mondhatunk magunkénak. Gazdaságunk erősödött, s az emberek szép Begovácz Vince: "Csökkent a különbség ...« jövedelmet kaptak. Egy ledol­gozott munkanapra átlagosan 59 forint részesedés jut a szö­vetkezeti gazdáknak. Természetesen voltak, akik 80—100 forintot is kerestek naponta, mások meg 30—40 fo­rintot, aszerint, hogy meny­nyit és hogyan dolgoztak. A szövetkezet elnöke különösen az asszonyok szorgalmát érté­kelte nagyra, de elismeréssel szólt a traktorosokról, az ál­lattenyésztőkről meg a fogato- sokról is. A számviteli dolgo­zók munkáját dicséri, hogy ők készítették el a járásban első­ként a zárszámadást. A múlt évben negyvenhetén léptek be a tsz-be, a keddi közgyűlésen pedig több mint tíz tagot vet­tek föl. Ebből is látszik, hogy az Egyetértés Tsz eredményei vonzóak. Jankovics József traktorosnak és családjának például most 44 000 forintot adtak, de év közben is sok pénzt meg terményt kapott Felesége és lánya a növényter­mesztésben dolgozik, a fia tar valy lépett be a tsz-be. Szá­mos család kapott 30 000 forint körüli összeget. A traktorosok­nak személyenként 18—22 000, az állatgondozóknak mintegy 13 000 forintot fizetnek ki év végi részesedésként ezekben a napokban. A szövetkezetnek 36 millió forint értékű vagyona van, eb­ből csaknem 21 millió a saját erőből származó, tehermentes vagyon. Tavaly a növényter­mesztésben és az állattenyész­tésben is szép eredmények születtek. Csaknem 137 vagon gabonájuk termett, ebből J6 vagonnyit a tagok között osz­tottak ki a szükségletnek meg­felelően. Kukoricát — májusi morzsoltban számítva — 211 vagonnal takarították be, a a halmozott termelési érték meg­Bunveváe* Jánost »Aggódtam, de fölösleges volt...« haladja a 25 millió forintot. Ez majdnem egymillióval több, mint amennyi egy évvel korábban a négy tsz-ben együttvéve volt. A növényter­mesztés akkor 6,5 milliót, most 8,3 milliót hozott a ta­valyi mostoha időjárás ellené­re. Az állattenyésztés is ered­ményesebb volt, mint egy év­vel ezelőtt, s mint ahogy erre az évre tervezték. Az összes árbevétel 16 millió forint, két­millióval több az 1964. évinél A tavaly megtermett javakból 7,5 millió forintot kapott a tagság, egy dolgozó tagra át­lagosan 13 800 forint részese­dés jut. A tartalékolás is szá­mottevő: különböző alapodra 250 000 forintot tették félre, Szinyákovlcs Vince: "Segítsék egymás munkáját a brigádve- zetők.» szabad rendelkezésű tartalé­kuk pedig 600 000 forint. A beszámolóban és a hozzá­szólásokban sok szó esett a munkafegyelemről, a közössé­gi tudat kialakításáról, a szer­Kováes Jánosné: »örülünk » munkádiJak rendezésének .. .» vezésról és az ellenőrzésről. —- Mindenki önmagát fegyelmez­ze először, aztán igyekezzék a társaira is hatni — mondta a szövetkezet elnöke. — Ha rossz idő várható, induljanak korábban munkába, s ne nyugodjon meg a lelkiismere­tük, amíg nem érzik, hogy jó munkát hagytak maguk mö­gött. Tavaly bebizonyosodott, hogy sokra képes a négy falu lakossága. Potonyban például egymillióval nőtt az árbevétek ugyanennyivel több a takar­mányalap is, mint egy évvel ezelőtt volt. A tennivalók még Jobb elvégzéséért ren­dezzük az idén a miumkadiji- kat is néhány termelési ága­zatban. A felszólalók is a múltra emlékeztek, amikor a jelent értékelték, Begovácz Vince brigádvezető arról szólt, hogy az egyesülés után csökkent a négy délszláv lakosú község közti jövedelemkülönbség. A vezetés egységes, és arra tö­rekszik, hogy eggyé kovácsolja a tagságot. Bunyevácz János elmondta, hogy némi aggoda­lom töltötte él, amikor a négy szövetkezetből egy lett A té­nyek azonban azt bizonyítot­ták, hogy jobban boldogul így a tagság. Kibédi Béla gépcso­portvezető a traktorosok mun­kájáról, Tóth Vince kovács a gépjavításról beszélt. Szinyí- kovics Vince traktoros a köl­csönös segítségre hívta fel a figyelmet. Kovács Jánosné nö­vénytermesztő a munkadíjazás módosítását helyeselte, és a potonyi asszonyok nevében azt kérte a vezetőségtől, hogy job­ban tájékoztassák az egyes összejövetelek napirendjéről, ugyanis mint küldöttet gyak­ran meghívják tanácskozások­ra. A járási pártbizottság első titkára elmondotta, hogy an­nak idején, amikor az egyesü­lést ‘javasolták a négy tsz-nek, tudták, hogy ez hasznos lesz, hiszen hozzáértő, a gazdák bi­zalmát. élvező vezetők kerül­tek az Egyetértés Tsz élére, és a tagság szorgalmáról is meg­győződtek. Az összhang is lét­rejött, s a múlt év szorosabb­ra fűzte a négv falu lakóinak kapcsolatait ebben a nagy kö­zösségben. A zárszámadás tanulságai szerint ennek az összefogás­nak nem is 'jnornd+ pi z gyü­mölcse. Hernesz Fexen« müvéből. bein a társadalmi folyamatok msa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents