Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-26 / 21. szám

Szerda, 1966. január 26. 5 SOMOGYI NÉPLAP Nagyot esfél, kisfiam Édesapám, én repülő leszek! Tudom, Erzsi. De én már az igazira ••vágyom»! Pár évvel később Ha majd elvégezted a technikumot.*. •/? Szép... Akár az igazi, Jancsikám Cikkünk nyomán Javított a helyzeten a bogiári ímsz Négy és fél millió forint nyomában című cikkünk azt elemezte, hogyan telelnek meg a minimális szociális és egész­ségügyi követelményeknek a földmű vessző vetkezeti boátok­ban. Cikkírónk mostoha kö­rülményeket tapasztalt a ba- latonboglári fmsz üzleteiben: nem volt megfelelő tisztálko­dási, kézmosási lehetőség. A termelő cukrászdában rendet­lenség, piszok uralkodott. Cseri Ferenc, a Balaton- boglár és Vidéke Földműves- szövetkezet igazgatóságának elnöke közölte, hogy a szö­vetkezet vezetősége elfogadta a bírálatot, s hozzálátott a hibák kijavításához. Levelük­ben ugyan még nem számol­hattak be százszázalékos ered­ményről, arról máris tájékoz­tathatják a szerkesztőségeit, hogy megkezdték a munka- körülmények megjavítását. A cikk megjelenése előtt is in­tézkedhettek volna, azonban nem tekintették a minimális szociális és egészségügyi kö­rülmények megtartását első­rendű fontosságú kérdésnek. A bírálatot tehát köszönettel elfogadják. A legtöbb boltban árut tároltak az öltözőszek­rény és a mosdó helyén, fi­gyelmen kívül hagyva az igé­nyeket. Noha a követelmé­nyeknek azóta megfelelnek, nem elégedhetnek meg a mostani helyzettel, el kell ér­ni, hogy megfelelő öltöző- és mosdóhelyiségük legyen az eladóknak folyó vízzel és an­gol vécével. Természetesen ez akkor valósul meg, ha majd közművesíták a szövetkezet működési területét. Az fmsz feledékenységét, nemtörődömségét nem lehet megmagyarázni. A termelő cukrászda — noha itt van fo­lyó víz — valóban erősen ki­fogásolható állapotban volt. A háztartási boltban nem vál­toztathat a helyzeten a szö­vetkezet, mert az épületet le­bontják. Egy év a mérlegen BEVÁLTOTTÁK ÍGÉRETÜKET A PATYOLAT DOLGOZÓI A múlt év júniusban Mér­ce az élüzem szint címmel beszámoltunk arról, hogy a Kaposvári Patyolat 1965-ben is meg akar felelni az él- üzemcím elnyeréséhez szük­séges követelményeknek. A Patyolat dolgozói valóra váltották ígéretüket Tervüket 114 százalékra teljesítették. A termelést nyolcvan százaléká­ban a termelékenység emelé­sével növelték. A tervezett 534 000 forint helyett 1 200 000 forint nyereségre tettek szert. Az 1964. évi 34,8 százalékról 30,6 százalékra csökkentették az anyagköltsé­geket. Az előírt ötezer he­lyett nyolcezer normaórát ta­karítottak meg. Ezek a számok azt mutat­ják, hogy a vállalat vezetői és dolgozói frontális támad'Bt indítottak mindennemű „laza­ság ellen, és teljes érővel igyekeztek megjavítani a munkát. Nézzük sorjában. A terme­lési érték igen magasra ug­rott fel az idén. (Év közben engedélyt kértek a tanácstól a terv túlteljesítésére.) Ez annak köszönhető, hogy egy­részt nagyon komolyan vet­ték feladatukat, kiterjesztet­ték szolgáltatóhálózatukat, másrészt úgy szervezték meg a termelést, hogy az igénye­ket kielégíthessék. Különösen az utóbbi érdemel említést. Ennél a vállalatnál ugyanis igen nehéz jól megszervezni a munkát. A termelés állan­dóan ingadozik. Van olyan időszak, amikor alig akad munka, máskor meg kevés­nek Eszik a munkáslétszám. Ez abból fakad, hogy a Pa­tyolat munkája idényjellegű. A vállalat vezetői — na­gyon okosan — mindig oda csoportosították át a dolgozó­kat, ahol legégetőbb volt a munka. Ez korábban sokszor váltott ki nézeteltérést. Sokan ugyanis áthelyezésnek vélték az átcsoportosítást. Olyan ügyrendet kellett tehát kidol­gozni, amely lehetővé teszi az átirányítást egyik munka­helyről a másikra. Ma már nincs vita. A másik problé­mát az okozta, hogy a dolgo­zók nagy része korábban csak egy-egy művelet elvég­zéséhez értett. A vállalat ve­zetői úgy határoztak, hogy növelik a munkások szakkép­zettségét. Tervüket valóra váltották. Ezután ha átcso­portosításra került sor, az Figyelmeztető táblákat helyeztek el a Berzsenyi utca végén levő benzinkútnál Id. Papp József kaposvári olvasónk felhívta az illetéke­sek figyelmét, hogy nagy a balesetveszély a Berzsenyi ut­ca végén, a benzinkútnál. A Somogy megyei Rendőr, főkapitányság közlekedésren­dészeti osztálya egyetértett ol­vasónk bejelentésével. Kiss István rendőr őrnagy közölte, hogy a rendőrség ismeri a helyzetet, kérésére a városi tanács »Elsőbbségadás kőte­lező« feliratú táblákat helyez­tetett el a Füredi utca Berzse­nyi utca felőli torkolatánál, a benzinkút mögötti összekötő út végén. A közlekedésrendé­szeti osztály fokozottabban el­lenőrzi majd a KRESZ meg­tartását ezen a területén. A balesetveszély akkor szűnik meg véglegesen, ha a benzin­kutat kitelepítik a külterü­letre. Addig a gépjárműveze­tőknek sokkal jobban kell vi­gyázniuk a kút környékén. PILLANAT VinvnrtAI vninn inneuirnm OOOOÜOOOOOO emberek nem mondhatták, hogy nem tudják végrehajta­ni az új feladatot. Sok gondot okozott a szál­lítás is. Az év eleji fölmérés azt mutatta, hogy a vállalat négy gépkocsija és az egy bérelt autó nem elegendő. A vállalat vezetői azonban nem igényeltek több kocsit, ehe­lyett úgy szervezték meg a munkát, hogy a rendelkezés­re álló gépjárművekkel ide­jében kiszállíthassák a ru­hát. A tmk-műhelvben egy gépkocsijavító munkást al­kalmaztak. Jól számítottak. Amíg a gépjárműre fel­rakták a kimosott, kitisztított ruhákat, a szerelő kijavította a hibákat. A műszaki fejlesztés sem maradt el a termelés meg­szervezésére fordított munka mögött. Ezzel egyrészt a ka­pacitást növelték, másrészt a minőséget javították. Többek között négy forgópados szá­rítógépet, két új mosógépet és egy centrifugát helyeztek üzembe. Felülvizsgálták a technológiai utasításokat. Ahol szükséges volt, új technológiákat dolgoztak ki. Mivel az intézkedések a mun­ka meggyorsítását, a nyere­ség növelését szolgálták, a munkások túlnyomó többsége az üzem vezetői mellé állt, s teljes odaadással dolgozott. Különösen ki tettek magukért a brigádok. Az emberek tud­ták, hogy ha növekszik az üzem nyeresége, nő saját ke­resetük is. Hogy érdemes volt legyűrni a nehézségeket, takarékoskodni, versenyezni, azt most már azok is elisme­rik, akik- eleinte kémkedtek az intézkedések helyességé­ben. A számítások szerint egyhavi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak á vállalat dolgozói. Ezt mutatja tehát a Patyo­lat egv esztendejének mér­lege. Ám nem volna helyes csak a múlton merengeni. Szükséges előre is tekinteni. Erre is fordítanak időt. Most már azon gondolkodnak, ho­gyan lehetne a tavalyinál na­gyobb feladatokat elvégezni az idén. A múlt évben be­vált munkamódszereket ez­után is alkalmazzák. Űjabb rejtett tartalékokat akarnak feltárni. Hogy van még rej­tett tartalék, s hogy föl is lehet tárni, azt többek kö­zött a minőség javítására vo­natkozó tervük bizonyítja. Megállapították, hogy nem sikerült elég tisztára mosni a fehérneműket, ha egy-egy piszkosabb, olajosabb ruha került közéjük. Az ilyen ru­ha ugyanis leköti a mosószer nagy részét. A jövőben szét­válogatják a fehérneműket, s az egyformán szennyezetteke; egyszerre mossák ki. Az idei programot Kanalas László, a vállalat igazgatója röviden igy fogalmazta meg: — Ügy szeretnénk dolgozni, hogy az üzem ismét nyeresé­ges .egyen, a lakosság pe­dig azt mondja: a Patyolat­nál olcsóbb a mosás, m nt otthon, érdemes tehát velünk dolgoztatni. Szegedi Nándor MAGYAR KÍSÉRLETEK A SZÍNES televízióval A Budapesti Műsza­ki Egyetem Vezeték­nélküli Híradástechni­kai Tanszékének spe­ciális kutatócsoport­ja négy évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a színes televízióval. A kísérletek célja, hogy megfelelő szakember- gárdát képezzenek a jövendő magyar színes televízió-közvetítéshez, kidolgozzák a színes vevőkészülékek gyár­tásához szükséges spe­ciális mérőműszereket. A négyévi kísérletso­rozat egyik eredmé­nye, hogy elkészült az első magyar építésű, színes vételre alkal­mas készülék. A ma­gyar szakemberek francia és szovjet ta­pasztalatokat felhasz­nálva, a Secam rend­szerű képátviteli tech­nikával kísérleteznek. Hamarosan elkészül egy újabb fajta, a ko­rábbiaknál lényegesen nagyobb teljesítményű magyar gyártmányú vevőkészülék is. Az idén is megszervezik a baromfitenyésztési versenyt Értékes jutalmak a legjobbaknak öt év óta minden évben egyre nagyobb eredményt hoz a Földművelésügyi Miniszté­rium, az Élelmezésügyi Mi­nisztérium, a Szövetkezeteik Or­szágos Szövetsége és a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa szervezésében folyó baromfi- tenyészdési verseny. Ma már a baromfihús fogyasztásában Európában az első, világvi­szonylatban a második helyet foglaljuk ed. A rendező szervek 1966 -ra újból meghirdetik a versenyt azért, hogy baromfihúsból és tojásból mindig bőséggel le­gyen a piacon. Fa elsősorban az asszonyokon áll, akik a fa­lusi gazdaságokban, a háztá­jiban baromfi tartással foglal­koznak. Az ország baromfi­törzsállományának 89 százalé­ka a háztáji gazdaságokban van, és a piacra kerülő ba­romfihús egyharmadát, a to­jásnak több mint háromnegyed részét is onnan vásárolják fel közfogyasztásra. Emellett el­sősorban onnan várjuk a ha­zai, de a külföldi piacon is ke­resett libamájat, húst és tol­lat. Az állam 1966-ban is , sok­oldalúan segít a háztáji terme­lés növelésében: gépi kelteté- sű naposbarömfi kihelyezésé­vel; libánál, pulykánál takar­mányjuttatással; tojás-szerző­déskötés esetében keverékta­karmány juttatásával csere ta­karmány ellenében; a háztáji gazdaságok fejlesztését szolgá­ló takarékszövetkezeti kölcsön adásával, amely a háztájiban módot ad istálló vagy más gazdasági épület csekély át­alakítással való korszerűsíté­sére, berendezés és takarmány vásárlására. Az idei verseny céljai azo­nosak a múlt évivel. Az önel­látáson túl a háztáji gazdasá­gokból minél több baromfi­húst és tojást vár a népgazda­ság. Különösen fontos, hogy számottevően fejlődjön a liba- tartás és -hizlalás. A legkiválóbb baromfitar­tók munkáját, elért eredmé­nyét az 1966. évi verseny ke­retében az idén is díjazzák. A versenyben előnyösebb helye­zést érnek el azok, akik liba­tartással, -töméssel is foglal­koznak. Minden járásban há­rom díjazott lesz. Első díj; 1200 forintos áruutalvány; a második helyezett 900, a har­madik pedig 600 forintos áru­utalványt kap. Külön kategó­riát alkotnak a hivatásos ba­romfitenyésztők, akiknek ered­ményeit megyei szinten érté­kelik. Közülük az első helye­zettet 1200 forintos áruutal­vánnyal jutalmazzák, a máso­dik díj 1000, a harmadik 800 forintos áruutalvány. A baromfitartás jó jövedel­met hoz a háziasszonynak. A föletetett takarmányból a leg­gazdaságosabban és a leggyor­sabban állítja elő a húst. A népgazdaság részére is fontos és jelentős segítséget nyújt te­vékenységével. Nem volt tartalék lámpa György Kálmán marcali ol­vasónk szóvá tette, hogy a Csokonyavisonta-Felső vasút­állomás váróhelyiségében még petróleumlámpa sem volt. A MÁV Pécsi Igazgatóága megállapította, hogy egy utas eltörte a lámpát. Az őrnek nem volt tartalék lámpája, a pályamester tartalékából le­hetett csak szerezni a vonal­bejáráskor. Ezért nem vilá­gíthatta ki a várótermet a szóban forgó időben a pálya­őr, s használta a kézilámpát jegyikadáskor. Ilyen eset csak rendkívüli helyzetben fordul elő. A Barcsi Építőipari Ktsz A Somogy megyei Cpületszakipari Szolgáltató Vállalat azonnali belépésre keres ÉPÍTŐIPARI balatonboglári kirendeltségéhez TECHNIKUST MŰSZAKI vezető raktárost VEZETŐI keres fölvételre állás betöltésére , legalább 5 éves gyakorlattal. Fizetés kollektív szerint. Víz- vagy villanyszerelési anyagokban való jártas­Lakást biztosítani nem tudunk. ság szükséges. Az írásbeli jelentkezéseket a központ­ba kérjük: Kaposvár, Petőfi tér 3. szám. Nagyhíd u. 1. (3559) (5065)

Next

/
Thumbnails
Contents