Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

Kedd, 1966. január 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP Igazgatási feladat, de társadalmi kötelezettség is „MÁGLYARAKÁS” Máglyázzák a fűrészcsarnokból kikerült faanyaagot a Dél-Magyarországi Fűrészek barcsi telepén. A szak­szerűen felrakott faanyagot egy évig száradni hagy­ják, s csak ezután készítenek belőle különféle fa­gyártmányokat. Csaknem 1300 vagon kukoricát szárított meg eddig a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Felelősségteljes munkájuk van a tanácsok szabálysértési előadóinak. Nemcsak arra kell ügyelniük, hogy a határozato­kat, a törvények, a rendeletek szellemének megfelelően indo­kolják, s a bírság mértéke arányban álljon az okozott anyagi, erkölcsi kárral, hanem arra is, hogy tevékenységükkel ne csak a felelősségre vont személyeket, hanem másokat is visszatartsanak hasonló ese­tek elkövetésétől. Figyel meztető számok Több mint tíz esztendeje, 1955. január óta látja el mun­káját Horváth József, a Nagy­atádi Járási Tanács szabály­sértési főelőadója. — Járásunkban emelkedik a szabálysértések száma. Míg ta­valy 320, az idén 373 szabály­sértési följelentést tettek. 1964- ben 374, ez évben 453 ember ellen kellett eljárást indítani. — Melyek a leggyakoribb szabálysértések? — A kontárkodás, a mezei lopás, az orvhalászat, a ren­deletek végre nem hajtása stb. Csiszár János bolhási ter- termelőszövetkezetd tagot azért kellett felelősségre vonni, men engedély nélkül vállalt kőmű­vesmunkát. Hartung Mátyás Kuntelepen ácsmunkát vég­zett, Palics László Taranyban vülonyszerelösködött. Néhány napja helyszíni tár­gyalást tartott a szabálysértési előadó Somogyszobon. Balogh Mártont, Hummel Gyulánét és Károly Ferenennét 500—500 forintra bírságolták meg, mert kukoricát loptak. Márkus Zoltán Beleg, Ady Endre út 112. srzám alatti la­kosnak szenvedélye a horgá­szat. Az utóbbi években há­romszor érték tetten, amiint a Rinyában engedély nélkül hor­gászott. A kifizetett bírságok­ból tíz évre szóló horgászenge­délyt válthatott volna. Sok följelentés Néhány évvel ezelőtt a Nagyatádi Községi Tanács el­rendelte, hogy tilos a barom­fiakat az utcán tartani. A ren­deletet sokan még ma sem haj­landók tudomásul venni. Az idén 29 személyt jelentettek föl, és bírságoltak meg emiatt. Hasonló volt a helyzet a mezei pocok elleni kötelező védeke­zéssel: elsősorban az ötvöskó- nyiak vélekedtek úgy, hogy ez állami feladat, s ezért csaknem harminc emiber ellen kellett szabálysértési eljárást indíta­ni. A háromfaiak azt nem akarják megérteni, hogy a ba­romfipestis elleni kötelező vé­dőoltás az ő érdekükben való, s nem hajlandók beoltatni ál­lataikat. Emiatt 67 embert je­lentettek föl. Társadalmi kötelezettség is! Sokan — köztük néha köz­ségi vezetők is — azt gondol­ják: a szabálysértőt följelen­tették, megbírságolták, s ezzel rendben van a dolog, az ügyet MŰVELŐDÉSI OTTHONT AVATTAK KISPERJÉSEN Művelődési otthont kaptak a Somogyszen ipáihoz tartozó Kisperjés lakói. Az otthont de­cember 11-én avatták fel. Far­kar Lajos vb-elnök adta át a termet a kisperjésíeknek. A fiatalok nevében Cserti László, a tanulók nevében Csizmadia János mondott köszönetét, hogy megvalósították a perjé- siek régi vágyát. Az úttörőn műsorral kedveskedtek a kö­zönségnek. A műsor után a tsz vacsorát rendezett. Bogdán Tibor MEGÉRDEMLIK AZ ELISMERÉST ÉS A DICSÉRETET A megye alsó csücskében, a Dráva mentén van Lakócsa. Egyetlen szövetkezeti boltjá­ban példás a rend és a tiszta­ság, udvariasan fogadják a vá­sárlókat. önmagát kínálja az áru, mert szakszerűen, ízlése­sen helyezték el a polcokon. Rend van a raktárakban is. Gyorsain, pontosan szolgálják ki a vásárlókat, még nem voit panasz az eladókra. Lovkovics Anna boltvezető, Lovkovics József né, Fucskár Pálné el­adók megérdemlik az elisme­rést és a dicséretet. A kis kol­lektíva még nem számolt el hiánnyal. Sok boltvezető pél­dát vehetne róluk. lezárhatják. Pedig az emberek nevelése, a szabálysértések megelőzése nem csupán a sza­bálysértési előadó feladata. Egyetlen ember képtelen ezt megoldani, hiszen minden köz­ségben akad olyan, aki nem tud ellenállni a kínálkozó al­kalomnak, megsérti törvé­nyeinket, megkárosítja a tár­sadalmi vagy a magántulaj­dont Olyan állandó bizottság­ra van szükség tanácsainkon, amelynek legfontosabb mun­kája az emberek nevelése. NÉVADÓ ÜNNEPSÉG CSÖMENDEN Először rendeztek névadó ünnepséget Csömenden. Vas János erdőgazdasági munkás és Vida Anna újszülött kislá­nya a Melinda nevet kapta. A község vezetői, lakói, az erdé­szet vezetői, párttitkára sok szép ajándékot hoztak a kis Melindának. A KISZ-es lá­nyok verssel köszöntötték a szülőket és a csöppséget. Tá- lo$ Rózsika kisdobos nyakken­dővel ajándékozta meg az új­szülöttet A csomendi eknek megtetszett az újfajta ünnep­ség. Hársházi István ROSSZ AZ ÜT Ilyen időben nagyon nehéz Kapospulálból Heténybe jutni. Dombóvárról még csak elver­gődtünk oda a mezőn keresz­tül, kijönni Pulába azonban nagyon nehéz volt A korai vo­nathoz mentünk, nagyon rosz- szak voltak a látási viszonyok, a kocsi egyik oldaláról a má­sikra dőlt. Egy terhes asszony meg egy törött kezű bácsi is ült a kocsin. Az asszonyka le­szállt, mert nagyon félt a fel­borulástól. Hamarosan újra felült, mert ötször elesett a rossz úton. Azt kérdezik az alsóhetényiek, miért mostoha- gyerekek, mikor hozatja rend­be a tanács és a termelőszövet­kezet az utat Pula és Heiény között. Szalavári Jánosné könyvvásár A KTSZ-BEN A Marcali Építőipari Ktsz pártvezetősége könyvvásárt rendezett a szövetkezetben a politikai könyvhónap alkal­mából. A ktsz dolgozói ötszáz forint ára könyvet vásároltak Többségük politikai mű volt, de gazdára találtak a szépiro­dalmi alkotások is. Negyvenöt- ötven szövetkezeti dolgozó vett részt a pártszervezet könyvvá­sárán. A múlt év végén adták át rendeltetésének a drávaszente- si Űj Barázda Termelőszövet­kezetben, az új szarvasmarha- istállót. A 114 férőhelyes is­tállóban növendékeket és te­heneket helyeznek el. A házi­lag épített istálló a tervezett 1 100 000 forint helyett 861 000 forintba került, pedig a beépí­tett vízhálózat nem is szere­pelt az előirányzatban. Az is­tálló építéséhez 330 000 forint értékű anyaggal és munkaerő­vel járult hozzá a termelőszö­vetkezet: a faszerkezethez szükséges fát a taz erdet bői Ismeretes, hogy a múlt év kedvezőtlen időjárása követ­keztében a kukorica víztartal­ma 5—10 százalékkal nagyobb a szokásosnál. Már az előze­tes fölmérések azt állapították meg, hogy az átlagosnál jóval több lesz az a kukorica, amelyet csak szárítás után lehet biz­tonságosan tartalékolni. A Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ennek tudatában ké­szült fel a kukoricaszárításra. Tavaly tizenhét Farmer gép üzemelt a megyében. Az idén a kaposvári Heyde szárítón kívül 22 Farmer szárítja a ku­koricát. A vállalat felkutatva minden lehetőséget, két szárí­tógépet a Lábodi Állami Gaz­daságtól kért kölcsön, s az egyiket Csurgón, a másikat Marcaliban állította üzembe így naponta huszonöt-harminc vagon takarmányt tudnak megszántam. A gépek számának növelése a gondos felkészülésnek csak egy része volt A folyamatos üzemelés, a meghibásodásból származó kiesések csökkenté­se végett olyan műszaki em­bereket állítottak be, akik rendszeresen járják a szárító­kat. A gyakorlat bebizonyítot­ta, hogy nagy szükség van rá­juk. A nedves kukorica job­ban igénybe veszi a morzsoló- kat, ezeknél fordult elő a leg­több műszaki hiba. Arra töre­kedett a vállalat, hogy ahol le­het, minél magasabb szintre emeljék a gépesítést. A megyé­ben tizenegy helyen szárítják a kukoricát, Balatonkilitiben és Balatonszemesen például termelték ki, és a szövetkezet szállította az építőanyagot is. Az istálló mindenekelőtt a tehenészet fejlesztésében tolt be majd jelentős szerepet. Az eddigi zsúfoltságon is enyhít az új épület, hiszen az ötven fé­rőhelyes növendékmar^a-istál­lóban száz állatot tartottak. Most elférnek az etetők — etetőút visz végig az istállón —, az itatást a beépített vízve­zeték segítségével az épületben n'-Toldhatiák. Két es ten 'öve! ezelőtt mindössze 27, a múlt év végén 40 tehén volt a kö­zösben, s ezt a létszámot szc­mai’kológép segítségével gyor­sították meg a munkát. A gé­pek 6—7 perc alatt raknak meg egy 25—30 mázsás kocsit, így nemcsak gyorsabb a fel­dolgozás, hanem számottevő munkaerőt is megtakarítanak. A két kaposvári szárítónál — a Nostránál és Tüskevárnál — ugyancsak gépesítették a szá­rítást. Bár a késői érés miatt álta­lában két héttel később kezd­hette meg a vállalat e munka elvégzését, az év végéig csak­nem 1300 vagon kukoricát szárítottak meg. Mindenh >1 éjjel-nappal, három műszak­ban dolgoznak a gépek. Mégis igen sok a hátralevő munka, még mintegy 1400 vagon ta­karmány vár szárításra. A megnövekedett feladatok­ra jól felkészültek, de bizonyos ütemezés megtartására szük­ség van. Az átlagosnál na­gyobb víztartalmú kukorica megóvása nagy felelősséget je­lent. Nemcsak a vállalatnak, a szövetkezeteknek is. Igen fon­tos, hogy azok a gazdaságok, melyek még nem száríthatták meg terményüket, gondosan ellenőrizzék, s ha kell válogas­sák át takarmányukat. A rendkívüli időjárás rend­kívüli intézkedéseket és nagy erőfeszítéseket kíván. Szükség lesz arra, hogy januárban és februárban valamennyi szárí­tógép három műszakban üze meljen. A kukorica igen érté­kes abraktakarmányunk, ezért a termelőszövetkezeteknek, a vállalatoknak egyformán érde­kük úgy dolgozni, hogy ne kö­vetkezzék be kár, veszteség. retnék megtartani, jó egyedek kel íölfrissíteni. Ebben segít­őket az új istálló, meg az, hogy közel van a legelő — ezt ez­után jobban gondozzák —, s < régi szerfás istálló korszerűik lésével is fejleszthetik tehenl szelüket. Az új létesítmény az egyetlen olyan beruházás amit az idén- az állattenyésztés erősítésére szántak a szövet kezeiben. Ebben az istállóban lehetö?Ä'i n-tiVk arra is, hős a gépi fejest bevezessék, é: sikeresen alkalmazzák Dráva- szen lesen. A FALU EREJE Sokat lehetne vitatkoz­ni azon, hogy mennyire egységes közösség már a mai falu. Kétségtelen azonban, hogy a közös gazdálkodásból fakadó azonos érdekek közelebb hozzák egymáshoz az em­bereket, a családokat is. s eltűnőben vannak a hagyományokon a va- gyonkülönbségeken alapu­ló korlátok. Ebben az alakuló, újfajta közös­ségben könnyebb már nagyobb csoportokat együttes cselekvésre buz­dítani. Ennek biztató jeleit lépten-nyomon tapasztal­hatjuk. A legbeszédeseb­bek azok a jelek, ame­lyek az együttes cse­lekvésben, a közös erő­feszítésben nyilvánulnak meg. Ilyen tény például az, hogy a községfejlesz­tési tervek összeállítása­kor évek óta számolnak a falu lakóinak társadalmi munkaerejével és munka­készségével, mint a leg­biztosabb fedezetű forint- összeggel. A tervekben úgy számolnak a húsz-, harminc- vagy negyven­ezer forint értékű várható társadalmi munkával, hogy az csak több lehet, kevesebb nem. S a gya­korlat be is bizonyította, hogy csaknem mindenütt több lett, szinte sehol sem kevesebb. Vagyis biztos a fedezete a ter­vezett összegnek! Néhány nappal ezelőtt az egyik községen men­tem keresztül, s benéztem a községi tanácshoz: mi újság? Semmi különös, mondták, legföljebb egy­két hónap múlva lesz, amikor megkezdődik a falu vízhálózatának épí­tése. De erről egy szót se még, mert csak tár­gyalások folynak, mekko­ra részt vállalna a közel­ben fekvő bánya, hogyan lesz, mint lesz. Az azon­ban már bizonyos, hogy a falura 170 000 forint értékű társadalmi munka elvégzése jut, amit ter­mészetesen — mondták — vállal is. Megvallom: az összeget és a benne rejlő munka- mennyiséget hatalmasnak találtam, nem nagy fa­luról van szó, hogyan bírja majd teljesíteni? Meg is kérdeztem, s még mielőtt a tanácstitkár vá­laszolhatott volna, a va­lamilyen ügyben ott tar­tózkodó két idősebb férfi csaknem egyszerre felel­te: »Miért ne menne? Hiszen a magunk vízéről van szó, ilyenkor minden­ki annyit dolgozik, amennyit csak tud.« A tanácstitkár pedig — nem értve kételkedése­met — kimutatást vett elő íróasztalából, s elma­gyarázta, hogy tavaly 30 000 forint értékű munka volt a tervezett, de ezt már a harmadik negyedévben teljesítették. A negyedik negyedévben végzett társadalmi mun­ka — ráadás. Ezek után már másnak látszott a 170 000 forint ügye, valahogy könnyebb- nek-kevesebbnek tétszett a magabiztos válaszok­tói. S arra gondoltam, hogy ezt az összeget is bátran betervezhetik, mert van rá fedezet: a közös akarat, a közös erő. A mai falu erejével lehet és kell már számol­ni minden tekintetben. Az alakuló, újfajta, szo­cialista közösségben egy- , re könnyebb már az egész falut átfog' cselek­vésre buzdítani. (Sztankay) Garaba Imre MÉSZÖV-ellenőr FÓLIAHÁZBAN t .-r-w: «árosvísz -'íznyo"'ásfokozőjához 2X >0 it . Falai i.....v'vtoti :ie; •' . y elem és ugyan­annyi iií bel • t: a tí’en is Hogy a fagy s a csapadék kárt - - tegyen a betonban, fó­liasátrat készítettek, amelyet fűteni is lehet. Szálai László POSTÁNKBÓL Thúry István párttitkár i Fejlesztik tehenészetüket a ürávaszentesiek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents