Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-25 / 20. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1966. január 25. IJjabb részletek a Ben Barka-reinregénvből Marokkó nem válaszol — De GauiL' du .ós Az Express újabb leleplezése Párizs, január 24. Robert Ciliét, Franciaország marokkói nagykövete hétfőn elhagyta Rabatot. A francia kormány visszahívta nagykövetét, mert a marokkói kormány kereken elutasította az Oufkir belügyminiszter, valamint Dlimi őrnagy és Stuki, az állambiztonság, illetve a titkosrendőrség főnöke ellen kiadott nemzetközi elfogató parancs végrehajtását. Marokkó is visszarendelte nagykövetét Párizsból, a Ben Barka-ügyből kifolyólag. Az erről szóló jegyzéket hétfőn nyújtotta át Couve de Mur- ville francia külügyminiszternek Mulaj Ali marokkói nagykövet. A viszony Párizs és Rabat közt feszült. A francia külügyminisztérium nyilatkozatában aláhúzza a Ben Barka-ügy körüli konfliktus politikai jellegét. A kormány nem követelte Oufkir és társai kiadását, hanem a marokkói kormány segítségét kérte az igazság kiderítéséhez. A francia kormány vasárnap átadott jegyzéke világosan leszögezi, hogy a Ben Barka-ügyben indított vizsgálat során kitűnt: A marokkói belügyminiszter szervezte meg Ben Barka elrablását, és a marokkói belügyminiszter és több közvetlen munkatársa személyesen részt vett a művelet utolsó szakaszában. A nagykövet visszahívását ezenkívül indokolttá teszi, hogy a »marokkói kormány nem volt hajlandó a megfelelő intézkedések foganatosítására«: Párizsban rámutatnak, hogy a francia nagykövet január 21-én fel akarta keresni a marokkói külügyminisztert, de még a miniszter kabinetjében sem fogadták. II. Hasszán király fedezi súlyosan kompromittált belügyminiszterét. Szombaton a Ramadan-ünnep- ségek befejezése alkalmából rendezett díszszemlén a király jobbján Oufkir, balján pedig Dlimi haladt. A király az ünnepi fogadáson megjelent személyiségek és a diplomáciai testület előtt biztosította Oufkirt, hogy a »Ben Barka-üggyel kapcsolatos me-; séknek« nem ad hitelt, és hogy teljes a marokkói államblz- tonsági szervezetbe vetett bizalma. Az Express a Ben Barkaügynek szentelt e heti külön- számában újabb leleplezéseket közöl. Most Figonnakegy másik nyilatkozatát közli, amelyet három érával halála előtt adott a lap munkatársának. A nyilatkozatból kiderül: Figon tudta, napjai meg vannak számlálva. Volt védőügyvédje, Lemar- chand kormánypárti parlamenti képviselő, aki részt vett Ben Barka elrablásának előkészítésében, előbb hands útlevelet és pénzt ígért neki, később azonban megbízta alvilági barátait, hogy tegyék el láb alól a sokat tudó Fi- gcmt. A* Express lelveti a Frey belügyminiszter és Papon párizsi rendőrfőnök felelősségét, akik hosszú ideig eltitkolták az igazságot a vizsgálóbíró, sőt De Gaulle előtt is. Az Express hétfői száma szerint De Gaulle francia elnök növekvő haraggal figyeli a Ben Barka-ügy alakulását. A lap szerint a tábornok miniszterei előtt hevesen kifakadt: »Vannak aljas emberek, akik idiótának néznek engem. Mi azonban rendezni jogjuk a számlát!« A francia sajtóvélemények -szerint a bűnügyi nyomozás e héten döntő szakaszába lép, mert a vizsgálóbíró megidézte azokat a személyeket, akik előtt Figon nyilatkozott. Ezek között van Lemarchand képviselő, továbbá Caille, a párizsi rendőrpreíektúra hírszerző osztályának vezetője, valamint az az újságíró, aki hangszalagon rögzítette Figon vallomását. A Figaro értesülése szerint Caille-nak tudomása van arról, hogy Ben Barka holttestét a marokkói titkosszolgálat ember ei múlt év október 30-án Orly közelében, egy erdőben ásták el. A baloldali pártok ma estére nagygyűlést hívtak össze Párizsba a Ben Barka-üggyel kapcsolatban. Francois Mitterrand volt köz- társasági elnökjelölt és Robert Ballanger, a kommunista párt parlamenti csoportjának elnöke felszólal a gyűlésen. A Combat rámutat, hogy a Ben Barka-üggyel kapcsolatban nemcsak az ellenzéki pártok támadják a kormányt, hanem az UNR-en belül is nagy harc folyik. Pompidou, Frey és más vezető állású személyiségek felelősségét Debré leplezte volna le De Gaulle előtt A lap szerint szó van arról, hogy Papon párizsi rendőrfőnököt rövidesen menesztik, és hogy Frey műtétnek veti magát alá és emiatt kénytelen lesz lemondani a belügyminiszterségről. (MTI) ÚJABB BIZONYÍTÉKOK Lübke fasiszta volt Berlin, január 24. Heinrich Lübke nyugatnémet köztársasági elnök fasiszta múltját bizonyító újabb, eddig ismeretlen, súlyosan terhelő bizonyítékokat tárt a nyilvánosság elé az a nemzetközi sajtókonferencia, amelyet Albert Norden profesz- szor, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja tartott hétfőn délelőtt az új berlini Kongress- halle-ban. Lübke — a korábban már nyilvánosságra hozott bizonyítékok ellenére — 1965 decemberében a Der Spiegel című nyugatnémet hírmagazinban kijelentette, hogy semmi köze sem volt a Bernburg közelében levő leaui egykori náci koncentrációs tábor felépítéséhez és »munkaerővel« való ellátásához. Most Norden professzor eredeti dokumentumok, építkezési rajzok, jegyzőkönyvek alapján feltárta hogy Lübkét a leaui táborral kapcsolatos háborús bűntetteken kívül elsőrendű felelősség terheli a Magdeburg közelében létesített Neu-Stass- furt-i koncentrációs táborban elkövetett tömeges gyilkosságokért is. E táborban legalább hetvenhét antifasisztát, köztük hetvennégy francia ellenállót kínoztak, illetve dolgoztattak halálra. (MTI) London kibékül? A rhodesiai főbíró közvetítő útjáról Wilson brit miniszterelnök hétfőn délután befejezte hat napja tartó tárgyalássorozatát Sir Hugh Beadle dél-rho- desiai főbíróval, aki az esti órákban visszautazott Salisbury be. Hivatalos körök tagadják, hogy Beadle főbíró közvetítő szerepet játszott volna Wilson és Ián Smith között. Wilson miniszterelnök ma délután a karácsonyi szünet után ismét összeülő parlamentben ismerteti »a rhodesiai helyreállítás« feltételeit. A »helyreállítás« kifejezés azt jelzi, hogy a rhodesiai főbíróval folytatott tárgyalásokon a brit kormány lényegesen eltolta a hangsúlyt a korábban emlegetett »békefeltételekről«, amelyeket London diktálna Salisburynek a Smith-rezsim kapitulációja vagy. összeomlása esetén. Nelson Samakange, a Zimbabwe Afrikai Népi Unió, a legnagyobb rhodesiai nemzeti párt londoni képviselője megállapította, hogy Sir Hugh Beadle főbíró, aki korábban maga is miniszter volt a fehértelepes kormányban, Smith politikájának támogatója, s azért jött Londonba, hogy meggyőzze a brit kormányt: Smith hajlandó lesz elfogadni Wilson sokat emlegetett öt pontját. A ZAPU szóvivője hangoztatta, hogy pártja és a rhodesiai nép elutasította ezt az öt pontot, mert ezek lehetővé teszik a függetlenség megadását, még mielőtt a többségi kormányzás elvét megvalósítanák. (MTI) A Somogy megyei Épület szakipari Szolgáltató és Betonipari Vállalat kaposvári központi raktárába vezető raktárost keres Jól vételre. Villany- és vízvezeték-szerelési anyagokban való jártasság szüksége^ Az írásbeli jelentkezéseket a vállalat központjába kérjük: Kaposvár, Petőfi tér 3. sz. (S560) Az SZKP küldöttsége Szuszlovnak, a központi bizottság elnökségi tagjának, a központi bizottság titkárának vezetésével Rómába érkezett. A küldöttség részt vesz az Olasz Kommunista Párt XI. kongresszusán. Megtalálták az elveszett atombombát — közölték spanyol részről. A bomba állítólag a dél-spanyolországi Al- níeria partjától mintegy 9 kilométerre, 700 méter mélységben a Földközi-tenger fenekén fekszik. Siina japán külügyminiszter, aki vasárnap este Párizsból jövet Nyugat Németországba érkezett, hétfőn délelőtt tanácskozást folytatott a bonni vezetőkkel. Ironsi nigériai katonai kormányának vezetője leváltotta W. Thimmig nyugatnémet ezredest, a nigériai légierő parancsnokát, akit egy nyugatnémet segélyprogram keretébe múlt évben küldtek Nigériába. Helyébe George Kuru- bo nigériai alezredest nevezte ki. A mongol parlament hétfői ülésén ratifikálta a szovjet- mongol barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést, amelyet a Breasnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség mongóliai látogatása alkalmával írtak alá Ulánbátorban. A fülöp-szigeti hadseregnek 3500 századosa és annál magasabb rangú tisztje — köztük néhány tucat tábornok —, 540 egyéb tisztje és 37 829 altisztje van. A 42 000 főnyi hadseregben mindössze 131 közlegényt tartanak nyilván. TENGERI UTAZÄS r()úros az óceánon öt nap, öt éjjel a tengeren, az Atlanti-óceánon. Hosszú az út, és beismerve vagy anélkül, mindenki félt a tengeri betegségtől. Az első tűzkeresztségen még a Földközitengeren estünk át. Mindösz- sze négyes volt a hullámerősség, de a hullámzás úgy dobálta nyolcezer tonnás hajónkat, mint egy dióhéjat. Recsegtek, ropogtak a bútorok. Ilyenkor a zárt kabinban lenni bizony nem volt kellemes érzés. Minha bezárták volna az embert. Nem lát semmit, csak a tenger zúgását, a bútorok recsegését hallja, hol jobbra dől, hol balra, ö bent küzd az állva maradásért, kint pedig az elemekkel küzd a hajó. Ekkor' már sokan feliratkoztak a tengeri betegek listájára. Fájt a fejük, a gyomruk a nyelőcsövén akart kijönni, és csak az injekció, a levegő segített rajtuk. Enni persze nem nagyon tudtak. De azért bejöttek ebédelni, és ők is nevettek, amikor egy-egy nagyobb hullámlökéstől egy egész asztaltársaság elvált az asztaltól székestül, mindenestül. A hajó állandóan négy és fél. öt métert emelkedett és süllyedt. Ugyanúgy járt az ember belső része is. Ha lefeküdt, úgy érezte, hogy az ágy hol felpúposodik alatta, hol pedig mély teknövé alakul át. A hullámok időnként átcsaptak a hajó tetején is. Ilyenkor mindenki fedett helyre szaladt a fedélzetről. Ilyenkor még a hajót kísérő delfinek játéka sem érdekelt senkit, pedig mindenki csak őket leste. Ilyenkor fogadkoztak a legtöbben: soha többé nem ülnek hajóra, csak még ezt az egyet ússzák meg szárazon. Volt, aki öt napig csak a hajó közepén, a folyosón tartózkodott, mert itt volt a legkisebb a hajó emelkedése ós süllyedése. Némelyek úgy segítettek magukon, hogy a vizet nézték. Ilyen körülmények között értük el Gibraltárt. Késtünk a vihar miatt. Pedig csak döghullámok voltak, három-négy nappal ezelőtti viharok maradványai. Éjszaka is félelmetes a Gibraltár. Mintha villanyfüzérrel vették volna körül. A hadikikötő kivilágítva, fent az erőd is látszik, világítótornyok fénye lobban, végigsöpri hajónkat. Béke van. de a mi korosztályunkat Herkules oszlopa is a háborúra emlékezteti. Gibraltár ma angol koronagyarmat: tengerészeti és légitámaszpont. Spanyolországtól ötszáz méteres semleges övezet választja el. Az Atlanti-óceánon hajózunk. Rotterdam. A világ legnagyobb kikötőjének tornya. A hullámostrom nem szűnik. — Most már megértem, mit jelentett : tutajjal keresztülszelni a Csendes-óceánt. A távolban a Sierra Nevada hósipkás csúcsai látszana!:. Mögötte van valahol Granada. Az ember szinte hallja a dalt. Ide látszik Malaga is. Itt terem a jó tüzes spanyol bor. Apró hajók himbálóznak a végtelen óceánon. Halászhajók. Azt mondják, ilyenkor, nagyobb hullámlökések idején a kis hajók keresik a nagyobbak közelségét. Kemény, veszélyes munka lehet itt a halászás. Lisszabon valahol a távolban rémlik. A Barlanga-szige- tet, amely mint egy hatalmas sziklatömb emelkedik ki az Atlanti-óceánból, mindenki jól láthatja. Mögötte vörösen most készül lebukni a nap. Ez sejtelmes fényt ad a szigetnek Kirajzolja a kontúrjait, megfényesíti a szigetet körülnyaldosó hullámokat. — Veszélyes rész ez. Félnek tőle a hajósok. — Meg a politikai foglyok is. Salazar ide hurcoltatja a diktatúrára veszélyes politikai foglyokat Innen aztán nincs menekvés. A parancsnoki hídon a műszereket magyarázzák. A mélységmérő 50. métert mutat, előttünk hajók. Szabad szemmel nem látni, csak a radar képernyőjén rajzolódnak ki. BARÁTSÁGINK OKMÁNYA Amikor 13 esztendővel ezelőtt megkötötték a ma gyár—román barátsági, együttműködési es kölcsönös segélynyújtási szerződést, a kommentátorok a költőt idézték: »Rendezni végre közös dolgainkat Barátságunk immár közös történelmi utunkon, a szocializmuson alapszik, a román és a magyar nép. a szocializmust építő országok népeinek közös érdekein. Tizennyolc esztendő alatt mindkét ország népe kimagasló sikereket ért el a szocialista építőmunkában. Románia Szocialista Köztársaságban az ipari termelés színvonala ez évben már csaknem tízszeresen felülmúlja az 1938-as szintet. A legutóbbi öt esztendőben a román ipar termelésének évi növekedési üteme meghaladta a 14 százalékot. A szomszédos baráti országban olyan ipari-vegyi központok létesülték, mint Borzesti, GlieorghiU-Dej város, Sa-, inesti. Brazi, s egykori vidéki kisvárosok — mint Galac, Craiova, Roman. Nagybánya, Fitesti, Birlad — emelkedtek az ipari centrumok rangjára. Különösen a vegyipar fejlődött gyors ütemben, új kőolaj-íinomítók egész sora épült. Tavaly Szlatinán lerakták a korszerű román alumíniumgyártás alapjait. Galacon épül a román nehézipar új bázisa, az óriási kohászati kombinát. Valóban ugrásszerű, csak a mi társadalmi rendszerünkben elképzelhető az a fejlődés, amely végbement az ipar minden terén, a mezőgazdaságban és a tudományos kutatásokban, valamint a kultúra fejlesztésében és terjesztésében. Románia és Magyarország együttműködése szervesen beleillik a szocialista országok kapcsolatainak fejlődésébe, s mind a KGST keretében, mind a . kétoldalú kapcsolatok at tekintve egyaránt nagy eredményeket nyugtázhatunk. Szélesednek a turisztikai kapcsolatok is. egyre többen keresik fel a szomszéd országot. Barátságunk szerződésének évfordulóján népünk köszönti a szocializmust építő testvéri román népet, és sikereket kíván együttműködésünk további fejlesztéséhez. S. T. V ___________________ — Ez mj? — Ez a robotkörmányos — mondja a kultúrtiszt. —Nyugodtan rábízhatja magát az ember, de azért. tartalékban itt van a régi nagy kormány is. A La Manche csatornán utazunk. Helyenként háromszáz kilométer széles,, a legkeskenyebb része pedig 32 kilométer. A hossza 500 kilométer. — Csak azt tudnám, miért nevezik ezt csatornának? — Azt én sem tudom. Mindenesetre itt nagyobb biztonságban érzem mint az Atlantin, ahol öt-hat ezer méter mély volt a víz. A part egyik oldalán Anglia, a másikon Franciaország. Dower fehér szikláinál megjegyzi valaki. — Itt építik még az alagutat Franciaország és Anglia között. — Nem lehetetlen feladat A budapesti földalatti is negyven-ötven méter mélyen van. Ezt pedig hatvanra számítják levinni. A La Manche csatornán is szerencsénk volt. Nem volt vihar. Az idő hűvös. Messze járunk Afrikától. Az úticél Hollandia, pontosabban Rotterdam. Kikötőjének tornya már látszik... (Folytatjuk.) Sz. J.
