Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

Somogyi Kép lap if m?>MP F<»?ÖfT.cÁ.'VA F<LÄ Mtr.VEi T«^ÄCS LAPJA ^Próbálnak a mutikéniánfiíhzék A járás művelődési munkájáról tanácskoztak JSagyatadon Barcson vendégszerepeitek tegnap este a Dél-magvaror- szági Fűrészek csurgói tele­pének színjátszói. Manzari A holtak nem fizetnek adót cí­mű há romi elvon ásos komé­diáját adták elő a járási mű­velődési házban. A szereplők egy technikus kivételével fi­zikai munkások: ládaszöge­zők, -hordók, parkettások, gatterosok, szállítómunkások. Képünk a pénteki főpróbán készült a csurgói üzem mű­dön, a szereplők sincsenek «•jelmezben«, a veszekedési jelenet azonban így is hite­les. A munkásszínjátszók a csurgói és a szentül előadás velődési termében. Az ágyat után harmadszor adták elő három szék jelzi a színpa- Manzari komédiáját Barcson. (Tudósítónktól.) Pénteken a Nagyatádi Já­rási Pártbizottság és a járási tanács együttes vb-ülésén megvitatták a járásban folyó művelődési munkát, a kultu­rális terv időarányos részé­nek teljesítését. A tervezett húsz községből tizenhétben megindult a fel­nőttoktatás. Henészen terven felül szervezték meg a dol­gozók iskoláját. Jelenleg 295 felnőtt tanul az általános is­kola VII—VIII. osztályában. A múlt évhez viszonyítva 18 százalékkal több a felnőttok­tatásban részt vevő tsz-tagok száma. A nagyatádi gimná­zium levelező tagozatának 155 felnőtt hallgatója van. Lábodon és Nagyatádon a mezőgazdasági technikum II. osztályában harmincketten ta­nulnak. A növénytermesztési szakmunkásképző tanfolyamo­kon összesen százhúsz tsz-tag vesz rpszt. Eddig hatvannyolc ismeret- terjesztő előadást tartottak meg a járásban. Helytelen azonban, hogy a tv mezőgaz­dasági szakfilmsorozatát nem közösen nézik, és nem sike­rült megszervezni a járási székhelven a tv gazdaságpoli­tikai adásainak kollektív meg­tekintését és megvitatását sem. Eredményesen működnek a nők és a szülők iskolái, s a tervben szereplő valameny- nyi tanfolyam és szakkör dolgozik. A járási és a köz­ségi könyvtárak több kiállí­tást, író-olvasó találkozót rendeztek; ajánló bibliográ­fiával segítettek a felnőtt- és politikai oktatásban. Az együttes ülésen megál­lapították, hogy a műkedvelő művészeti munkát több té­nyező gátolja, a csoportok ké­sedelmesen láttak munkához, és nagy részüknél még min­dig hiányzik a belső nevelő­munka. A járásban több ifjúsági és TIT-klub, Csökölyben nép­frontklub, Hiromfán és Nagykorpádon pedig irodalmi presszó működik. A tsz-ek- ben és az állami gazdaságok­ban nem fejlődött a klub­mozgalom. Megyénk legkorszerűbb téglagyárát építik fel Kőröshegyen 1967-ben az iparnak 100 millió téglával kell többet gyártani, mint 1966-ban. Eb ! bői 30 milliót a Somogy— Zala megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat dolgozói ké­szítenek a Zala megyei Tes- kándon, illetve a Somogy megyei Kőröshegyen idén felépülő új gyárakban. Kőröshegyen alagútkemen- cében égetik a téglát. A ke­mencében a tégla lassan ha­lad át. Miközben az elejétől a végéig ér, teljesen kiég. Mindössze két munkás irá- nyítia a vezérlőberendezést. Az új gyárban egy év alatt 15 millió téglát készíthetnek. Az üzem építését a So­mogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat fővállal­kozóként irányítja. Ez azt je­lenti, hogy a terveket a vál­lalat műszakijai készítik, ők gondoskodnak az építkezéshez szükséges anyagokról, ők sze­reznek építőipari kapacitást. Csaknem 900 vagpn ócskavasat gyűjtött a MÉH tavaly Több mint egymillió forintot kerestek a fémgyűjtő úttörők Dr. Verebes Lászlóval, a Somogy—Zala megyei MÉH Vállalat kereskedelmi osztály­vezetőjével arról beszélget­tünk, hogy milyen eredménye­ket értek el a múlt évben.. So­kat mond az a tény, hogy 872 vagon ócskavasat gyűjtöttek. Elsősorban megcáfolja azt a korábbi hiedelmet, hogy az ócskavas elfogy. Igaz ugyan, hogy az ipari üzemek minden olyan anyagot, amit újra fel­használhatnak, megőriznek, ennek ellenére találni ócska­vasat, fémet, papírt és egyéb hulladékot az üzemi gyűjtőhe­lyeken éppúgy, mint a lakó­területen. Tíz évvel ezelőtt egy esztendő alatt 360 vagon vasait gyűjtött össze a válla­lat, most ennek több mint kétszeresét. Hasonlóan növe­kedett az összegyűjtött fém, papír és rongy mennyisége is. Sőt a papírgyűj-tés meghárom­szorozódott. A Somogy—Zaila megyei MÉH Vállalat szakított a hul­ladékgyűjtés hagyományos módszerével. Nem vándor­gyűjtőket alkalmaznak, hanem helyi kampányokat szervez­nek elsősorban az úttörők és a KlSZ-fiatalok segítségével. Megszüntették a korábbi cse­reberét. A hulladék anyago­kért nem cseretárgyat, hanem pénzt kapnak a gyűjtők. 1965- ben például több mint egy­millió forintot kaptak az út­törők az összegyűjtött hulla­dék anyagokért. Különösen a rongy- és papírgyűjtésben je­leskedtek a pajtások. Munká­jukra az idén is számút a MÉH. A Somogy—Zala megyei MÉH tavaly is teljesítette ter­vét. Telepeiket korszerűsítet­ték. gépesítették. Legjobban a kaposvári, a marcali meg a nagykanizsai telep élt a lehe­tőségekkel. Huszonhárom öregdiák utolsó osztályvizsgája (Tudósítónktól.) A Kaposvári Mezőgazdasági Technikum Tabra kihelyezett ta­gozatán 23 negyedik osztályos öregdiák vizsgázott pénteken. A múlt heti írásbeli után osztály- vizsgán adtak számot tudásukról a vizsgabizottság előtt. Ezzel azonban a nehéz napok még nem értek véget. Az öregdiákokra a következő hetekben még további nagy feladatok várnak. Készül­niük kell a február első két nap­jára kitűzött írásbeli, majd pedig az áprilisban megtartandó szóbeli képesítő vizsgákra. VIGYÁZAT, KÍG Néhány hónappal ezelőtt a rádió, a televízió és a sajtó részletesen beszámolt az Ál­latkert terrári urnáról, ahol üvegek mögött viperák, mér­ges kígyók és veszélytelen óriáskígyók tekergőd ztek a kövek és a patakocskák kö­zött. Az iskolás gyermekek és a látogatók nagy része irtóz­va állt a biztonságos üvegka­litkák előtt, és lúdibőrözve néz­te a magas, fekete szakállas férfit, Janish Miklós parazito- lógust, aki merészen benyúlt az üvegházba. Hirtelen moz­dulattal kezébe kapott egy vi­perát, s összeszorítva a nya­kát, tátogásra késztette a ve­szedelmes. halálos mérget fecskendező hüllőt. — Nem bántanak ezek sen­kit —1 mondja. — Csak akkor marnak, ha rájuk lépnek, vagy megijesztik őket. Itt az Állat­kertben ez nem fordulhat elő, de azért vigyázni keli rájuk, A kígyó kifreccsenti a néhány csöpp mérget, s azt a doktor felfogja egy üvegtálban. Vidám falusi Kultúrfesztivál (Tudósítónktól.) A MÉSZÖV Szövetkezetpolitikai Osztálya a földmüvesszövetkeze- tekkel közösen gazdag művelődé­si programot állított össze erre az évre. Az fmsz-ek összefognak a tanácsokkal, a tömegszervezetek-, kel, a könyvtárakkal, a TIT-tel, így kívánják eredményesebbé ten­ni munkájukat. A TIT-tel közö­sen összeállított munkaterv sze­rint 100 községben a háztáji zöld­ségtermelésről, 50 községben a baromfi- és a házinyúltenyésztés- ről tartanak előadást. Balatonúj- helyen az állami gazdaságban gé­pesítési bemutatót rendeznek. A belkereskedelmi akadémiák fmsz- tagozatát az idén is megszerve­zik. A könyvbarátmozgalom ke­vasarnap — — Libresszók rétében mintegy 100 irodalmi elő­adást tartanak. Hatvan fmsz-i művészeti együt­tes van megyénkben, ezeknek le­hetőséget kell teremteni a sze­replésre. A Buzsáki Népi Együt­tes harmadszor utazik Ausztriá­ba, a karintiaiak múlt évi látoga­tását viszonozzák, A vidám fglusi vasárnap új színfolt lesz a községek életében. Első ízben rendeznek ilyet me­gyénkben az idén. Augusztus 6-án tartják meg a hagyományos fmsz-i kultúrfesztiválf Balatonlel- lén. Népszerűek lettek a libresszók, ebben az évben több presszót ala­kítanak át erre a célra. Pardaillan lovag c> Színes, szélesvásznú fran­cia—olasz kalandfilmet ké­szített Michel Zavaco regé­nyeiből Bernard Bordiere rendező. A XVI. századi francia udvari intrikák és liatalmi harcok légkörében játszódó történet közép­pontjában egy meglehető­sen sematikus figura áll: t'ardaillan lovag, aki a leg­nehezebb feladatok végre­hajtására is alkalmas. A lovag nagy szoknyabolond ugyan, de vakmerőségével és ravaszságával a legkép- telenehb helyzetekből is kivágja magát. A címsze­repet Gérard Barrav alakít­ja; partnere Bianca szere­pében Valerie I.agrange. (A filmet a Vörös Csillag Filmszínházban játsszák január SS-i*4 mert azért nem veszélytele­nek. Az asszisztens a másik ke­zébe ad egy üvegtálat, és a tudós odanyomja a mérges kí­gyó két felső szemfogát a tál széléhez. A kígyó pillanatok alatt marná az üveget, de az keménynek mutatkozik. Azért kifreccsenti a néhány csöpp mérget, s azt a kígyók dokto­ra felfogja a kis tálba. Né­hány csepp is elegendő, hogy pillanatok vagy fél órák alatt átküldjön valamilyen élőlényt a «másvilágra«. A tudós mégis szeretettel beszél a sok hüllőről. A tulaj­donságaikról. Nincs hallásuk, de megérzik a legkisebb ren­gést is. Egy külföldi tudós ha­marabb szerzett tudomást ál­taluk a távoli földrengésről, mint a jelzőkészülékkel. A leggyengébb földmozgást is »jelzik«. Kobrák, pufogó vi­perák, távoli úti könyvekből ismert hüllők meresztgetik mereven szemüket a látoga­tókra, vagy lustán behunyt szemmel alszanak. Noha dr. Janish elővigyázatosan nyúl a hüllőkhöz, zsebében mégis ott lapul a kígyószérum, és ott van az asszisztens, hogy ha keil, másodpercek alatt be- j adhassa a méreg ellenszeréi — Sajnos, a kígyók java ré­sze az ősszel elpusztult. Egy részük éhségsztrájkban, más részük általunk nem ismert ’’etegségben. Megtudtuk, hogy Janish Miklós, az Állatorvosi Egye­tem parazitológusa most egy magánterrárium alapításának gondolatával foglalkozik. Te­lefonon kérdeztük meg a kí­gyók doktorát és szakértőjét. Elmondotta, hogy valóban lé­tesítettek Ráckevén egy vivá- riumot, amelynek ma még csak 20 mérgeskígyója van, de az elképzelések szerint itt nagy­szabású kígyófarmot hoznak létre. A telep rendkívül al­kalmas erre a célra: magas kőfallal van elzárva, s — amint mondotta — még a tig­risek sem tudnának onnan ki ­szökni. A kígyóméreg — Ja­nish szerint — keresett cikk szerte az egész világon. Álta­lában 30—40 dollárt fizetnek érte grammonként, de van olyan ritkaság. aminek grammjáért 700—1000 dollárt is elkérnek. — Tervünk az — mondotta dr. Janish Mik­lós —, hogy jó néhány száz Kí­gyót szerzünk be, amelyek már tekintélves mennyiségű mérget szolgáltatnának. A kí­gyóméregre pedig szükség van, mert a gyógyászat igényli. A Reanal Finomvegvszer- gyár főmérnöke elmondotta, hogy valóban nagy a kereslet a kígyómóregből készült kenő­csök és dörzsölőszerek iránt, amelyek a fájdalmas isiászos betegségekre gyógyító hatással vannak. A külföldről, főleg Dél-Amerikából beszerzett szé­rumok és kíuvőmérgek im­portja drága. Ésszerű tellát itthon is foglalkozni vele, de csak az esetben, ha biztosíta­ni lehr' belőle e’enen lo meny- nyi«éset Janishék pedi°‘ its törekszenek. Zs. L. Bánatos kisfiú Pistike papája egész nap a munkahelyén van, ott mostanában nagy lel­tározás folyik. A kisfiú mamája is dolgozik, az 6 munkahelyén is leltá­roznak. A magára maradt kisfiú bánatában egy táb­lát akasztott a nyakába: »LELTÁR MIATT ÁR­VA!« Régi probléma ez egész Európában, ná­lunk is: kicsi vagy nagy kocsi? Érthetőbben ezt még így is lehetne mon­dani: Fiút vagy FIAT? Öregek — fiatalok — Egy évvel közelebb vagyok hozzá! — mond­ja örömmel a fiatal, aki a diplomáját várja, mun­kát, asszonyt, szóval: a jövőt — Egy évvel közelebb vagyok hozzá... — só­hajtja az öreg is. • • * A szeretőmért ölni is tudnék! — heveskedik a fiatal. Az öreg inkább csak azért irigyli, hogy ölelni is tudja. * « * Minden kornak meg­vannak a maga örömei — vigasztalódik az öreg, és reumás lábát kinyújtja a meleg kályha felé a ka- rosszékbőL Szelíd gyermekjáték Az Ohio állambeli Cle- velandben két huligán furcsa játékot talált ki. Autóval járták az ut­cákat, egyikük nyitva tar­totta a kocsi ajtaját, és a járdán sétáló fiatalok közül kiválasztott egyet, akit megpróbált menet közben berántani a kocsi­ba. A fiatalkorúak bírósága egyelőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a huligánokat, akiknek meg kell fizetniük egy 15 éves áldozatuk kórházi költsé­geit. Százgyermekes macskamama Az angliai Farnhamban egy 14 éves nőstény macska most szülte meg a századik kölykét. Gazdája kijelentette: «■Ezentúl mindent elköve­tünk, hogy ne csatangol­jon el, és több kölyök ne születhessen.« Kampány az anyósok rehabllitására Egy fiatal argentin pszichológus. Jósé Chac- kiel úgy véli, hogy az anyósokat világszerte igaz- talánul becsmérlik, és »itt az ideje, hogy valaki helyreállítsa megrontott hírüket«. Chackiel java­solja, hogy hívják fel a »jó szándékú vöket«: lé­tesítsenek Argentínában társaságot az anyósok megbecsülésének előmoz­dítására, és hívjanak ösz- sze világkongresszust er­ről az izgalmas témáról. Somogyi Néplap Az MSZ^IP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. Z. Telefon 15-1Ö. 15-lL Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Ka nos vár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16« Felelős kiadó: Szabó Gábor, Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza* Terjeszt»: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi nostahi- tatoknál és postiskézbesitőknel. Előfizetési díj egy hónapra 12 Index: 2“Of.,7 Keszii i i t : Mvurnda­ipari Vállalai kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca f.

Next

/
Thumbnails
Contents