Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
SZÉL, FACV. HÓ Egyszer régen a fürge Szél gondolt egyet. A hátára kapott egy Hópihét, és elröpült vele a tóhoz, ahol a Jég fényesedéit. Ott aztán így szólt: Tudjátok jól, Mit ér a tél? Ha nincsen Hó, Ha nem fú Szél. Mondókáját a Jég imigyen folytatta: Tudjátok jól, Öröm a Jég, Én hozom meg Fiúk kedvét! S mondta, mondta, ismételte, bár ne mondta volna. Még hogy a Jég hozza meg a fiúk kedvét. Lett is erre akkora »haragszom rád-, hogy csak úgy zengett bele a táj. A S2él a Hópihével kergetőzött, a Jég meg fényesen vigyorgott alattuk. Egyszer azt mondja nekik: — Hát jó. Ha nem hiszitek, — Látjátok — mondta « Szél —, mégiscsak engem kedvelnek. — Várj ceak, várj — lépett elő a Jég — nem csúszik eléggé ez a hótakaró. Majd most én jövök. Azzal hideg leheletével vékony, sima, fényes jégréteget húzott a ródlipályára. Csak éppen annyit, hogy a szánkó csússzon, de nem akadjon. A gyerekek szaladgáltak, örültek, sikongtak és nevettek. — Nézzétek csak — mondta a Jég —, mégiscsak én hozom az örömet a gyerekeknek. Látjátok, még csúszkálhatnak is rajta. Erre aztán mind a hárman elhallgattak. Ki dönti el most már, hogy melyikük szem nagyobb örömet a gyerekeknek? Ekkor megüti fülüket egy kisfiú hangja. Ródlival húzta a kishúgát, annak magyarázta. — Látod, hugi. Milyen jól van ez így. A Szél hozza a hófelhőket, lerázza a Hópihét és összesöpri nekünk a szánkózáshoz. A Jég meg hideget fúj hogy ne olvadjon el gyorsan a Hópihe. Mind a három kedves nekünk. A tél három jóbarátja ösz- szenézett, és elsőnek a Szél kerekedett föl, aztán a Jég somfordáit el, mire a Hópihe utánuk kiáltott: — Hová mentek, hát a döntés? A Szél visszamordult: — Nem hallottad? Mind a hárman a gyerekek örömei vagyunk. Kár ezen vitatkozni... És azóta jó barátságban együtt nyargalásznak a határban, a gyerekek örömére. Gáldonyi Béla A TÉL Ma lábam elé hullt egy falevél, Szinte utána kaptam megriadva. Pedig, ha tudna, biztos kikacagna Hírül hozta, hogy küszöbön a tél A levél, amit m gfakit a dór, nem emlékezik nyári szép napokra, már ottmarad, de új és új alakba formálódva még visszavisszatér. Visszatér újra, levél és tavasz, emberszívbe a vágy és a vigasz, az akarás, a munka és a tett, építeni, alkotni, győztesen menni tovább, ha jön, új teleken, s diadalra vinni az életet! ANTALÉT ISTVÁN Érdekességek A NYELV FURCSASÁGAI Mennél jobban haladunk Délnyugat-Európa felé, annál túlzóbbak a nyelvi kifejezések: a német azt mondja: »bőrig áztam«; a francia: »csontig áztam-; a spanyol pedig: »velőkig áztam-. REPÜLŐ HAJÓK A brit vasúttársaság ■»flottájának-« új tagja a -Westland SRN—4 Hovercraft-«. Ez a -repülő hajú« légpárnán közlekedik szárazon és vízen. 250 utas és 30 gépkocsi szállítására képes. Sebessége óránként 125 km. hogy én vagyok a gyerekek öröme, akkor javaslom: tegyünk próbát. — Tegyünk — mondta a Szél, és megnyugodott. — Tegyünk — egyezett bele a Hópihe is, aztán leült a Jég hátára pihenni. — Mi legyen a próba? — Mi is legyen? — töprengtek rajta sokáig, aztán a Hópihe javaslatát fogadták eL Elindultak vándorútra, hogy megkérdezzék a legületékes sebbeket, a gyerekeket: Melyik hozza számukra a nagyobb örömet: a Szél, a Hópihe vagy talán éppen a Jégnek lenne igaza? Vándoroltak, mendegéltek. Hol a Szél vitte a Hópihét, hol meg a Jég engedte meg, hogy lepihenjen a hátán. Gyenge volt az ilyen hosszú útra. Végre aztán megérkeztek egy szép, lankás oldalú domb aljába. A domboldalban sok gyerek szaladgált, labdázott és emlegette a telet. — Bárcsak megjönne már a tél, de nem akarja rázni a szakállát a Télapó — mondta egy kisfiú, és felkémlelt az égre. — Hófelhök, nézzétek — mondta egy kislány, és ő is az eget figyelte vágyakozva. — Én már a szelét is érzem — mondta a harmadik, és körbefordult, hogy az arcán simogasson végig a havat hozó szél. A három téli jóbarát — s Szél, a Hópihe és a Jég — ósszenézett. — líí kell próbát tenni! — szólt a Szél, és javasolta, hogy húzzanak sorsot: Ki kezdje? A szerencse éppen a Hópihé- nek kedvezett. — Indulj hat — szólt a másik kettő, és a Szél meglódí- totta Hörnhét. Lett is egyszerre olyan havazás, hogy a gyerekek alig látták egymást a nagy pelyhektől. Szaladgáltak, örültek, sikongtak és nevettek. — Na — szólt Hópihe —, ugye, hogy szeretnek a gyerekek. — Várj csak, várj! — mordult a Szél — -vékony ez a, hótakaró, most én jövök. És nagy söprűjével szépen lehordta a havat a domb aljába, ahol a gyerekek már szánkóikkal várakoztak. Aztán alulról felfelé szép ródli- pályát épített nekik a szélvédett domboldalon. A gyerekek szaladgáltak, örültek, sikongtak. és nevettek. ÖSSZE - VISSZA Az ábra szerint vágj négy részre (négy háromszögre) egy négyzetet. A szétvágott darabokat rázd össze a markodban, és dobd az asztalra. Ezután kérj fel a társaság közül valakit, hogy próbálja összerakni ismét a négyzetet. Meglátjátok, neon is lesz könnyű! A másik feladat kissé nehezebb. A baloldali kis ábrák mindegyikéből csinálj négynégy darabot. (Lehetőleg kartonból, mert így tartosabb lesz a játék.) Ezekből a kis darabokból állítsd össze vagy állíttasd össze mással a nagy I négyzetet Eleinte nagyon nehéz lesz, de ahogy a rajzon is mutatjuk — lehetségest SIKAMLÓS UTAKON A KORCSOLYÁZ AS TÖRTÉNETE Az első korcsolya rópa egyes vidékein a XIX. századig használták. amit az ember a lábára 'kötött, csontból készült, pontosabban szarvasmarha vagy ló sípcsontjából, illetve bordájából, amelyet élesre csiszoltak. Már a kőkorszakban ismerték, mint ezt számos észak- és középeurópai lelet bizonyítja. Ilyen csontkorcsolyát csupán cölöp lakóházak építményei közelében találtak, amelyek — mint tudjuk — folyók mellett álltak. Télen, amikor befagyott a víz, a korcsolya lett a közlekedési eszköz. A futók tüskés bot segítségével lökték magukat előre. Saxo Grammaticus, dán történetíró már a XII. században említi a csontkorcsolyát, és a XV. század végéig találunk róla adatokat Észak-EuA íakorcsolya mint -hollandi korcsolya-“ terjedt el széltében. Hollandiát tartották Európában a korcsolyázás klasszikus hazájának. A sík és számtalan csatornával átszőtt országban az egyik legfontosabb közlekedési eszköznek számított. A holland hadseregnek még a második világháború kezdetéig is voltaik korcsolyázó csapategységei. Egy régi útleírásban olvasható: -Télen Hollandiában sok kofa- és tejesassaony látható korcsolyával a jégen. A fejükön viszik a kosarat vagy a kannát, mely az árut tartalmazza. Közben szívják agyagpipájukat. De egyik sem véti el a lépést, nehogy a fejükön levő terhet veszélyeztessék.« A korcsolyázás náluk már régen a legkedvesebb nópszónakozás is volt, és az egész ország területén korcsolyaversenyeket rendeztek. Alig akadt festő vagy rajzoló, aki elmulasztotta volna a korcsolyázó jelenetek * ábrázolását. Sok ilyen kép világhírűvé lett, mint például Breughel, Adrian Brouwer, Van de Velde és a legnagyobbak közül Rembrandt, Von Rameyn de Hooghe alkotásai. Egyik amszterdami rézikarcművész hiteles pontossággal ábrázolta egy korcsolyázó nő teljes fölszerelését. Hogy a hideg ellen védjék arcukat, a holland nők lá- tyolálarc félét viseltek, kesztyű helyett szőrmemuffba dugták kezüket. Még a mi századunkban is helyet kapott a muff a divatos korcsolyázónő ruhatárában. A XVIII. századiban Angliában is felkarolták ezt a téli sportot, és Londonban megalapították az első korcsolyáik! u- bot. Britanniában nem a komoly festők, hanem a karikaturisták »karolták fel« a korÜgyes kisfiú ... avagy: mire jó az építőszekrény? csolyázókat, és mint seprűnyélen tovacsúszkáló »jéglovagokat« ábrázolták őket. Francia- országban az előkelő körök mulatságának számított a korcsolya, és a mozdulatok báját a rokokó mesterek — Watteau és Boucher — örökítették meg. Közép-Európában a korcsolyázás egyik legbuzgóbb népszerűsítője Goethe volt. Nemcsak versben dicsérte az effajta téli szórakozást, de kedvvel csinálta is. Az acélkorcsolya amerikai találmány. 1850-ben készítettek először, és 1862-ben hozták át Európába. Ezzel hatalmas lendületet adtak a korcsolyázás elterjedésének, (A Stem kartkatúrájai Scaji laue DISZNÓTOR 1 2 .... ■■■■ ■■■■ 3 4 5 6 7 8 9 10 ÉH! 11 ■■■■ 88» 12 13 14 ■■■■ 15 HH ■■■■ 16 !!g ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 17 18 19 20 üli 21 :::: Eh: 22 isi 23 24 25 26 SH :::: 27 28 29 30 :::: ■■■■ 31 :::: 32 33 34 Eh: 35 36 HH HH 37 !!H 38 39 iiy 40 41 hh ■■■■ 42 m VÍZSZINTES: 1. Helyhatározórag. 3. Idős hölgyeik. 9. Elődje. . U. A lovat így bíztatják. 12. Folyadék. 13. Irányában. 15. Hosszú magánhangzó as ABC elejéről. 17. A disznó szalonnájából süL 22. Kosztolányi keresztneve. 23. L. H. 25. Visszafelé bőkezű. 27. Ilyen építmény a csősztouny- hó. 29. Női név. 31. Megszólítás visszafelé. 32. A lábbeli anyaga. 33. Hébe-hóba35. A liba mondja. 37. Azonos mássalhangzók. 3«. Fokhagyma és más fűszerek húsos keverékéből töltik. 40. Névelő. 41. János becézve. 42. Fűszerező. FÜGGŐLEGES: 1. Régi hosszmérték. 2. Történet. 4. Már meggyulladt. 5. Disznótorral kapcsolatos népszokás. 6. Azonos magánhangzók. 7. Nem halt meg. 8. Udvariasan követei. 10. A honfoglaló »hét vezér« egyike. 14. Egészben. 16. GY. 18. Rákattintja a lakatot, névmással. 19. Visszafelé fejet 20. Kovácsműhely kelléke többes számban. 21. Ebben az évben. 24. Egy másik disznótoros töltelék. 26. Vesszőkosár névelővel. 28. A. B. 30. Haza névelővel. 34. Aladár becézve. 36. Kerti szerszám. 39. Zelk Zoltán költői névjegye. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 17., 38. és a függőleges 5., 24. Beküldési határidő 1966. január 27-én, csütörtök délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek kereszt- rejtvény-«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Banán; Füge, Narancs; Kókuszdió; Citrom. Harsány! István Fiúk című művével jutalmazzuk a következő pajtásokat: Magyar End e, Kaposvár; Ligner Zita, Kaposmérő; Lóki József, Hencse; Kovács Ilona, Csorna. A könyveket postán küldjük el. A SZATÍRA MESTERE 140 éve született M. J. Sz<ikov, írói álnéven Scsedrin, kiváló orosz szatirikus író. VÍZSZINTES; 1. A cári hivatalnokok korrupt, népnyúzó uralmáról mond ítéletet ebben a művében. 12. ÜPA. 13. Enyves anyag tulajdonsága. 15. Légnyomás mértékegysége. 16. Még nincs. 18. Tartozást egyenlít ki. 19. Történet csattanóval. 20. Újkeletű. 22. Rámol. 23. Ismert karikaturista. 24. Én adok, te adsz ... 25. Hirtelen fájdalomra mondjuk. 26. ZAL. 27. Azonos betűk. 28. Akik itt vagyunk. 29. Györ- Sopron megyei község (—’). 30. Most. 32. Szolmizációs hang. 33. Hölgy. 36. Gyermekét. 37. Régi előd- 38. Várható. 43. Vissiza: szibériai folyó. 44. Szaltikov 1884-ig ennek a folyóiratnak volt a szerkesztője. 45. Zenei műszó, befejező részt jelent. 46. Szájban van. 47. Műtrágya jelzője. 49. Fogyasztja. 52. Arab törzsfő. 54. Dunántúli folyó. 55. Somogy megyei község. 59. Városrész rövidítése. 60. Cirkónium vegyjele. 61. Üzletember. 63. Szolmizációs hang. 64. Kidob. 66. Gyakorító képző. 67. A bridzs egyik műszava. 69. Népgazdasági ág. 70. Csomagot elküld. 72. ötös- fogatot alkot (két szó). 73. Kellemes illatú kristály. 75. Drámát színpadra visz. 77. Kerti építmény. 78. Kesernyés ízű, csonthéjas gyümölcs. 79. Mozi fele! FÜGGŐLEGES: 1. Nyugati utazásának tapasztalatait ebben a müvében szűrte le Szaltfkov-Scsend- rin. 2. Műtét végzése. 3. Harun al- . . .: mesebéli keleti uralkodó. 4. Igekötő. 5. Vissza: sziget az írtengerben. 6. Mustárgáz. 7. Hirtelen odanyúl. 8. SÁD. 9. Kerti munkát végez. 10. Afrikai gázlómadár. 11. Ezen forog a mesebeli vár. 14. Szalttkov-Scsendxin regénye, melyben a cári Oroszország társadalmi visszásságait ábrázolja. 17. Kettős- betű. 19. V. A. 2JL Sín anagrammája. 23. Holland légiforgalmi társaság. 28. Konzervatív. 31. Házi munka, névelővel. 34. Mutatószo. 35. Az összeadás szava. 39. Mutatószó és névelő. 40. É. I. F. 4L Sebhely. 42. TYP. 44. Ide szállító, ide ... 45. Hangot ad a madár. 48. Riadalom. 49. A sarkvidéken élő nép. 50. Végtag. 5L Borotvapengének is van. 53. Fémtárgyakat bevonó iparos. 55. Ezen a rövidített néven emlegetik a New York-i operaházat. 56. Monda. 57. Ügyirat. 58. IDS. 61. Gondozott udvar. 62. Aradat. 65. Előfordul. 68. Az angol kft. 70. Fal betűi keverve. 71. Darál páratlan betűi. 74. A villamos ellenállás egysége, fon. 76. ö, latinul, Beküldendő a vízse. I., 44. és a függőleges 1., 14. számú sorok magfejtése. Beküldési határidő 1966. január 27-én, csütörtök délig. Kérjük olvasóinkat, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjék be, s írják rá: »Felnőtt keresztrejtvény-«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A nemzet csalogánya; Szökött katona; Sári bíró; A falu rossza; Nagymama: Fekete dominó; A piros bugyelláris. Kuncz Aladár Fekete kolostor című könyvét nyerték: Bék Agnes, Kaposvár; Mezőfi Sándor, Kaposvár; Bakai Gyuiáné, KisbárapáÜ; Vass István, Mesztegnyő. A könyveket postánküldjük el.
