Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

5 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1966. január 23. Kommunista helytállás Kiss Lajos kilenc évig dolgo­zott az Iharosfoerémyi Gépállo­máson. Akkor hagyta ott régi munkahelyét, amikor megnő­sült, s Inkcre költözött az apósáékhoz. Négy évvel ezelőtt megszólította egy nap az inkei tsz-elnök: — Elment a zetorosunk, nem jönnél el hozzánk? Már unta, hogy más község­be jár el, szívesen fogadta az ajánlatot. Ott hagyta az erdé­szetet, s ráült a termelőszövet­kezet 'Zetorjára. Nem bánta meg a cserét, megbecsülik á tsz-ben, megkeresi a pénzét :s. Egy éve dolgozott Inkén, amikor a párttitkár fölkereste. Elmondta, hogy becsületes, dolgos embernek tartják, sze­retnék, ha belépne a pártba. Jelentkezett. Fölvették. A nyá­ron munkásömek javasolta az alapszervezet, most tette le az esküt december 20-án. Megkérdeztem Kiss Lajos vontatóvezetőtől, mi az a plusz- amit mint kommunista tesz a (Tudósítónktól.) Megyénk egyik legfejlettebb kereskedelmi gócpontja Mar­cali. A fejlődés az idén folyta­tódik. A múlt év őszén kezdték el á község központjában levő élelmiszerbalt átalakítását ABC-áruházzá. Bz a munka ebben az évben befejeződik. Az építkezésre, a berendezésre, a hűtőkamra elkészítésére és a neonoeításra 800 000 forintot fordít az fmsz. Tavaly kezdték el és az idén fejezik be a cukrász termelő­Traktor rója a barcsi utcá­kat nyomában hóekével, hogy járhatóvá tegye az utat. Egész éjszaka esett, sok a dolguk az úttisztítóknak. Egy-egy utcá­ban kétszer is megfordul a hó­ekés traktor. A második fordu­ló utári az útról és a járdáról összehordott hó olyan torlaszo­kat alkot, hogy a lovas szá­nokra váró gyerekek alig lát­nak ki mögülük. A szél süvít, messziről söpri maga előtt a havat, majd mintha hirtelen meggondolná magáit, otthagyja egy-egy nagyobb hóbucka tö­vében. Az utcán csak azok jár­nak, akiknek fontos és sürgős elintéznivalójuk van. No és Giba Tamás bácsi, az útór. Kopott bundasapkáját tisztelettudóan emeli meg, mintha először jönne a tanács­elnökhöz. Gyorsan elmondja, hogy jelentenivalója van. — Utat kell csinálni Dráva- erdő felé is. Az ott lakó embe­rek nem tudják megközelíteni a falut, ha nem tisztítjuk meg az utat a majorig. A tanácselnök az útőr kéré­sére a Belorusz mellé oda ren­deli a Dutrát is, hogy mielőbb végezzenek. Giba bácsi már siet is a hír­rel. Annyi ideje sincs, hogy rá­gyújtson. Széles keze fejére felrántja egyujjas kesztyűjét, és elsiet. Csak miután elmegy, jut eszembe, mintha már lát­tam volna valahol, sőt mintha régóta jól ismerném Giba bá­csit öreges, de határozott mozdulataival, önzetlen igye­kezetéivel. ö az, aki télen-nyá- ron nyolcvan utcában dolgozik másodmagávar fáradhatatla­nul. Számon tartja a korhadt fákat, télen óránként hozza a hójelentéseket, és várja az utasításokat. Gyakran hozzáte­szi jelentéséhez, hogy ha nem baj, ő már intézkedett. Somo­gyi Ferenc nyugdíjassal közö­sen metszik nyáron az árkokat, vágják ki a korhadó fákat. Gi­ba bácsit télen is az utcán ta­lálni legtöbbször. Ö irányítja a hóeltakarítást Bunda bélés':* kabátjában reggel nyolcig mindegyik utcában megfordul öt-hat bolyén is látni napköz­ben, amint társaival az átjáró­kat teszi szabaddá. A hosszú arcú, zöld műanyag zekés féri! gondolkozott egy darabig, majd így szólt: — Például sokat rakodok... Mondták többször, hogy írjam fel, majd kifizetik, de nem tar­tom számon. Megcsinálom in­gyen. Az erőmből kitelik, s ad­dig sem fázom ... A kérdésekre adott válaszok­ból az is kiderül, hogy sokat veszekszik azokkal, akik nem tartják meg a fegyelmet, a ren­det, lassan dolgoznak. Hétfőn, például két órát veszekedett, mire megjöttek a rakodók. Ti­zenegy óra volt, mire elindul­hattak a megyeszékhelyre. Egy példa a helytállásra. Több vagon műtrágya érkezett a tsz-nek. Két gép volt jó, menni kellett. Harminchat órát dolgozott egyhuzamban. Csak akkor szállt le a gépről, ami­kor már nem bírta tovább a munkát. — Az egész falu népe tudja, mennyit hajtök én — mondja csöndesen. Aztán a gépét dicséri. üzem építését. A szövetkezet 950 000 forintot költ rá. Július­ban kezdik meg az új szálloda és étterem építését a marcali fmsz áruházával szemben, a község központjában. A tervek szerint 1967 októberére kész il el. A Széchenyi utcában levő új vegyes- és húsboltot modern berendezéssel látja el az fmsz. Tizenkét egységet korszerűsíte­nek. A munkákat az fmsz épí­Jól. ismerik a községben, mert a szorgalmas útőr amo­lyan ezermesterféie is. Szívesen segít másoknak. A községi ta ­nácsnak is sok hasznos javas­latot adott már Barcs csinosí­tása érdekében. Egy tragikus évforduló okmányai közt lapozgatok. 1943 januárját úgy jegyzi föl történelemírásunk: a doni áttörés ideje. A Vörös Hadsereg elsöprő támadá­sát ekkor indította a Don- kanyarban a fasiszta veze­tők által idegen érdekekért oktalanul feláldozott, ki­szolgáltatott II. magyar had­sereg ellen. A doni áttö­rés .,. 203 000 katonából 140 000 nem tért többé visz- sza. Fenn a Várban, az Orszá­gos Levéltárban 23 évvel ezelőtti minisztertanácsi jegyzőkönyveket lapozgatok. Mit tudtak, mit mondtak itt — itt a közelben, a vár­béli Sándor-palotában — az ország akkori vezetői a 200 000 ember bűnös felál­dozásáról? A január 12-i miniszter­tanácsi jegyzőkönyv. Ezen a napon kezdődött meg a csa­ta. Az urak ezen a napon a következő ügyeket tárgyal­ták: A pénzügyminiszter (Re- ményi-Schneller) kéri, a Minisztertanács járuljon hozzá ahhoz, hogy ezentúl a kétfilléreseket ne acélból — az iparügyi miniszter úr még pénzre sem ad acélt —, hanem horganyból ver­jék. Nagy előnye: rozsda- mentes, könnyű, könnyen — Nagyon szeretem a Zeto- romat, .nem cserélném el sem­mire. Sohasem hagyott cser­ben, a kisebb hibákat kijaví­tom ... Első kiadású Zetor, az ősszel lesz ötéves... Kiss Lajosnak olyan a beosz­tása, hogy se vasárnapja, se ünnepe nincsen, éjjel is felzör­getik, ha sürgős a szállítás. S önként még többet vállal, ma­gára, ha társairól van szó. A másik vontatós huszonkét éves, hevesen udvarol egy kislány­nak. A kommunista vontatóve­zető megérti fiatal társát, felül helyette vasárnap a gépre, hogy ő elmehessen a kislány­hoz. S hogy mire a legbüszkébb? Arra, hogy tagjelöltet nevelt a pártnak. Vele jár rakodóként idős Horváth István. A munka csöndesebb perceiben beszél­gettek a szövetkezet helyzeté­ről, az ország, a világ soráról, Meghányták-vetették, hogyan lehetne olcsóbban még többet termelni. Amikor Kertész Ká­roly párttitkár megkérte a párttagokat, hogy foglalkozza­nak a pártépítéssel, Kiss Lajos rögtön a rakodójára gondolt. Jó munkásember, biztosan tá­mogatnák a többiek is a fölvé­telét. Az első adandó alkalom- mail szólt neki: — Öntudatos tsz-tag vagy, köztünk a helyed. Horváth István nagyon örült a megtisztelő hívásnak. Kiss Lajos _volt az egyik ajánlója, a taggyűlés fölvette tagjelöltnek. A napokban kapja meg a pi­ros könyvecskét. Kiss Lajosnak rosszul indult az élete. Édesapja korán meg­halt, özvegy édesanyjának öt gyerek eltartásáról kellett gon­doskodnia. Ezért állt ki az is­kolából az ötödik osztály uitán. Először cselédeskedett, majd 1949-ben jelentkezett az Iha­Ti­zenhat év telt el azóta, az ál­talános iskolát azonban nem fejezte be. Elhatározta, hogy harminchárom éves fejjel beijl az iskolapadba, s levizsgázik a hátralevő három osztály anyagából. Ennyit jegyeztem föl a kom­munista Kiss Lajos életerői, mám kajáról. megkülönböztethető az acél tízfillérestől. Az iparügyi miniszter előterjesztése: a Lakos és Székely Speciálgé- pek Gyára és leányvállalata, az Elekthermix élére válla­latvezetőt nevezzenek ki. Az ok: egy Zsidó mérnököt bejelentés nélkül alkalmaz­tak. Vállalatvezetőül a mi­niszter dr. Markó Jenő ny. Tallózás régi minisztertanácsi jegyzőkönyvekben főszolgabírót, az Iparbank alelnökét ajánlja. Elfogad­ják. A közeUátásügyi miniszter (Szász Lajos) kéri, hogy a lúgkő szabad forgalmát til­tó rendeletet függesszék fel. Ugyanis gyári szappant csak az ötezernél nagyobb lélek­számú helységekben tudná­nak osztani, a falu ellátá­sát részint a körzeti szap­panfőző hálózat további ki­építésével, részint a lúgkő szabad forgalmának bizto­sításával — hogy a parasz­tok maguk főzzenek szap­pant — lehet megoldani. 1943. január 12. A hon­védelmi tárcának ezen a minisztertanácsi ülésen »nincs előterjesztése*. szövetkezetért, a közösségért. Az idén tovább fejlődik Marcali kereskedelme és vendéglátóipara tőbrigádja végzi eL rosberényi Gépállomáison. A BARCSI ÚTOR N. 3. Lajos Géza AMIRŐL NEM TUDTÁK Fehér köpenyes munkahely A VIII. számú telep nagy laboratóriuma. Ebben a műhelyben min­denki fehér köpenyt visel, mégis olyan szerszámokat használ, mint kalapács, véső, fúró, amik nem éppen ille­nek az öltözethez. Mégis ille­nek. Ugyanis a Fogtechnikai Vállalat VIII. számú telepén vagyunk, Pécsen, ahol több megyének, városnak, így So­mogynak és Kaposvárnak is dolgoznak. No de nemcsak ez jellemzi a laboratóriumot, ahol 34 technikus készíti a protézisse- ket. Sokkal jellemzőbb az új, a korszérű eljárások alkal­maz :.sa. És éppen ez az, amiért felkerestük a napok­ban a laboratóriumot. — Alig két évvel ezelőtt Svájcban tartottak egy nem­zetközi fogászati konferen­ciát, amelyen nyugatnémet és svájci cégek bemutatták a fémvázas fogpótlást, proté­zist. Mindenki elismerően nyilatkozott róla, és a ma­gyar szakemberek még ab­ban az évben meghonosító ji- ták Budapesten, majd tavaly Pécsen is. Mindezt Földes György, a laboratórium helyettes veze­tője és meósa mondja el, s megmagyarázza, hogy miért Január 12-ével miniszter- tanácsi üléseken először csak február 9-én — az új­ságokban még akkor sem — foglalkoznak. Első fel. szólalóként a belügyminisz­ter kéri a Minisztertanácsot: engedje meg, hogy csendőr­hatalmi zászlóaljat állítson fel. Ugyanis a nehéz idők­ben sor kerülhet »a köz­rendnek és a közbiztonság­nak karhatalmi eszközökkel való biztosítására is. Erre a karhatalmi célra a csend­őrség a legalkalmasabb*. Erre a célra 12 millió 308 ezer pengő előirányzat nél­küli beruházást kér. Ezután a hadügyminiszter tájékoztatja a Miniszterta­nácsot a hadi helyzetről, a »keleti harctéren küzdő II. hadseregünk csapatainak visszavonulásáról". A had­ügyminiszter ezeket mond­ja: »... ezen helyzetben tudnunk kell, mi történjék a visszavonulásra kénysze­rüli II. hadsereggel. Csak akkor dönthetünk, ha tud­juk, hol van, mi maradt meg, s mit lehet csinálni a II. hadsereggel." Február 9-én még azt sem tudták a Várban az urak: hol van a német fa­siszta érdekekért vágóhídra küldött kétszázezer magyar! K. Gj. éppen olyan jelentős eg az újítás a pécsi laboratórium­ban. Jelentős, mert gyorsan bevezették. — Ezzel el­értük a világ- színvonalat — mondja Dávid Ferenc techni- nikus, a fém­vázas protézi­sek mestere. Huszonöt éve dolgozik a szakmában, és tavaly május­ban sajátította el az új mód­szert. — Hogyan érti ezt? — Ünnepek előtt, például tavaly karácsony előtt né­hány nappal rohamosan csók­— Mi ennek a lényege, elő­nye? Erről dr. Baj­za Béla osz­tályvezető, fo­gász szakorvos beszél: — A szájpad­lás szabadabb, kellemesebb, nint műanyag­ból készült elf >dje, jobb, tö­kéletesebb és Dávid Ferenc a különleges műszer mel­tartósabb is. Ha mégis hátrányról beszé­lünk, akkor azért tesszük, hogy felvilágosítsuk a betege­ket. Nem lehet minden be­tegnél alkalmazni, szüksége­sek hozzá bizonyos számú tartófogak. És még egy: va­lamivel drágább is, mint a már hagyományos protézis: egy alsó-felső pótlás hétszáz forintba kerül. Ennek ellené­re nagyon is megéri, és aki­nek csak lehet, ajánljuk. Dávid Ferenc asztalán kü­lönleges műszerek vannak. Például egv elektromos na­gy ítóberendezés, amellyel az öntvények — krómkobaid- molibdén-ötvözet — minősé­gét ellenőrzi. Az ötvözetet Wisil néven a nyusatoémet Krupn-cég szállítja, de kap­nak alapanyagot az NPK-ból, Svájcból és Csehszlovák’'■shól !s. Arra törekszenek, hogy lehetőleg minél több hazai anyagot használjanak fel. kent a megrendelés. Az em­berek ajándékokat vásárol­tak, és kevesebbet gondoltak rossz fogaik rendbehozatalá­ra. Majd februárban ismét megindul az ostrom. A nyá­ri szabadságolások idején is I csökken a munkánk, s meg- érezzük a szeptembert is, amikor a beiskolázás és a téli holmik beszerzése miatt több a családok kiadása. ! — Mégis mikor van sze­zon a szakm'ban? j — Februártól júniusig és í októbertől december közepé- ! íg. | Közben az előszobában már csomagolják az elkészült pro­téziseket. A meós is látta, most kiviszik a rendelőinté­zetbe, következik a próba, majd átadják a megrende­lőknek. Gáldonyi Béla — Ez egvre jobban sikerül , is — mondja dr. Tisztly End­re telepvezető. Majd arról beszélgetünk, hogy mennyi anyagot hasz­nálnak föl évente. Több mint tizenkétezer protézist készíte­nek négy megye megrendelői számára egy év alatt. Havon­ta 12 000 műfogat dolgoznak be. — Persze ez nem oszlik el egyenletesen minden hónán- ! ra, ugyanis a mi szakmánk is í idénymunka. > Út és fél millió forint könyvekre (Tudósítónktól.) Megyénkben hét földművesszö- vetkezeti könyvesbolt és több mint négyszáz bizományos árusít könyveket. A falusi terjesztők 5 660 000 forint értékű könyvet ad­tak el tavaly. (Sajnos ez "00 forinttal kevesebb az 1964, évi forgalomnál.) A tabi könyvesbolt 79? 000. a kanosvári 1 077 000, a marcali 100? 000 forint értékű könvvet adott el. A magyar é«- a külföldi klasz- s^íknsokon k^vül a mai magvar irodalom alkotásait is sokan vá­sárolták. A Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat fölvételre keres karbantartó rész-egyeze 5! technikumi végzettséggel és legalább ötéves szakipari i gyakorlattal. Jelentkezés a személyzeti vezetőnél (tele- ! fon 13-36). (35336) i

Next

/
Thumbnails
Contents