Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

Somogyi Néplap if M9'ZMP MEGVÉt fíi fórts ÁQA ESytí MEGYE 1 TAM ÁCS LAPJA MIT AJÁNDÉKOZZUNK KARÁCSONYRA? Sokain megállnak a hívogató kirakatok előtt, hogy megnéz­zék, mit ajánlanak karácsony­ra a boltok. Női divatflzlet Teddy-beer sapkák és mű­szálas kucsmák érke talc több színben. Á-uk 140—200 forint. Pr. ' í":us és elegáns viselek Slágernek számítanak a fran­cia és angol műszálas blúz-ku- ligán garnitúrák, melyek öt­hatféle színben vásárolhatók. Értékes, szép ajándék. Nagy választék van import női fe­hérneműből, valamint csípő­szorítókból fehér és fekete szírben. Újdonság a sötétkék és .fekete Színű orkánkesztyű. Ára átveri forint. Nagy a vá­laszték ^ közkedvelt mohair sálból meg a divatos kasmír­kendőből. Kedves és ízléses ajándék a dobozos zsebkendő- garnitúra. Férfid! vatbolt A hagyományos ajándékokon — zokni, nyakkendő, zseb­kendő, mandzsettagomb — kí­vül mást is tud ajánlani az üzlet. — Több színű őrlőn- és gyapjúsálak érkeztek boltunk­ba. Kapható a keresett és di­vatos tyúkláb mintás férfisál is. Ragasztott nyakú NEVA inget ajánlunk. 164 forintba kerül. Újdonság a fehér, szintetikus anyagiból készült Pádua ing. Illatszerbolt Külföldi márkás kozmetikai készítmények sorakoznak a polcokon. Az arckrémek, krém- púderok, kölnik, rúzsok közül mindenki talál megfelelőt. Me­lyik nő nem örülne például egy Dior körömlakknak vagy egy üveg Chanel vagy Chance kölninek? Kapható a rég várt Camea kölni is. Külföldi zsi­lettkészlet kerül forgalomba a napokban, hasznos ajándék a férfiaknak. Ezenkívül különfé­le manikűr-, fésű- és kefekész­letek, piperedobozok, púder­NAGYOBB VOLT AZ IJEDTSÉG, MINT A VESZÉLY AJÁNDÉK — Hoztam neked egy nercbundára valót. Cazdaszemmel Érdekes könyv jelent meg a napokban a Kossuth Kiadó gondozásában: Gazdaszemmel a nagyvilágban. Parasztembe­rekről szól, róluk, akikről a kötet bevezető tanulmányában Erdei Ferenc így ír: »Valami­kor az emberiség nagy többsé­ge paraszt volt, ha a paraszt­sághoz számítjuk a halász, va­dász. pásztor, gyűjtögető és egyéb »őstermelő-« népeket is. 1930-ban az emberiség kéthar­mada dolgozott a mezőgazda­ságban, beleértve a halászatot, vadászatot és az erdészetet. 1948-ban ez már csak 58 száza­lék volt, 1965-ben pedig való­színűleg az emberiségnek ép­pen a fele, de lehet, hogy már csak a kisebbik fele. De tíz év múlva biztosan már ennél is jóval kevesebb.« Mégis milyen sokat lehet még róluk elmondani! Maga a könyv is erről tanúskodik, hi­szen 280 oldalon át valóságos tárházát adja a paraszti élet­nek, a világ agrárproblémái­nak, a falu társadalmi helyze­tének. Mindezt igen változatos módon találja meg az olvasó. Tanulmányok, riportok, tár­cák, novellák, útijegyzetek, táblázatok sorakoznak a könyv lapjain. És emellett igen sok kép. A mintegy 200 fotó nem a nagyvilágban csupán illusztráció vagy dísz, hanem a kötet jelentős alkotó­része, amely önmagában is el­mondja, milyen sokrétű a pa­raszti élet földünkön, mennyi a hasonlóság és mennyi a kü­lönbség az egyes országok mezőgazdasága között. A könyv — amellett, hogy képet ad a falu életéről, a szo­kásokról, a munka formáiról — a világnak úgyszólván min­den lényegesebb agrárproblé­máját érinti. Megmutatja a szocialista országok eredmé­nyeit, gondjait, a nyugati fél­teke termelési sikerei mögött meghúzódó ellentmondásokat, a »harmadik világ« útkeresé­sét, amelyben egyre világosab­ban kirajzolódik az, hogy a függetlenséget elnyert orszá­gokban a mezőgazdaság csak a társadalmi átalakulás kere­tei között fejlődhet eredmé­nyesen. A szerkesztők igyekeztek a könyv mondanivalóit úgy cso­portosítani, hogy minél köny- nyebb és gyorsabb áttekintést nyújtsanak. Emellett az írások változatossága azt is elősegíti, hogy a felvázolt ismereteket olvasmányos formában, irodal­mi alkotásokban is megtalálja az olvasó. RENDEZIK A TISZA-PARTOT Szegednél, a* újszegedi oldalon rendezik a Tisza Talajgyalukkal egyengetik a strandfürdő környékét. A hordalékát kitermelik, és az építkezésekbe* szállítják. *4 000 köbméter földet termeitek ki. Tegnap a déli órákban tüzet jeleztek a Tanítóképző épü­letéből. Mire a tűzoltók megérkeztek, sűrűn gomolygó füst tó­dult ki az alagsor bejárati ajtaján. A tüzet egy küzpontííütés- szerelö munkás eldobott cigarettája okozta, amely a tűzveszélyes anyaggal tisztított padozatra esett. A tűzoltók csak gázálarccal tudtak behatolni az alagsorba, de már semmi dolguk sem akadt. A tűz nem okozott kárt. kompaktok között lehet vá­lasztani. Értékes, új típusú karórák is kaphatók a Carmen Iliatszerboltban. Képcsarnok Itt mindent egy helyen meg­találunk. Érdemes megnézni az üzlet készletét, ahol a na­pokban megrendezett lakbe­rendezési kiállítás darabjai is megvásárolhatók. Ezenkívül a művészi ötvös ékszerektől a modem selyemterítőkig, bútor­huzatokig sok más ízléses ajándéktárgy is van. Gorka- kerámiák, asztali- és állólám- pák, rézkarcok, reprodukciók, kisplasztikák, virágállványok várnak a vásárlókra. Rádió- és villamossági bolt Az OTP részletakcióval szinte »kifosztották« az üzle­tet, de gyorsan gondoskodtak utánpótlásról. Nagyon sok he­lyen mosógép, televízió, porszí­vó, rádió, magnó kerül a ka­rácsonyfa alá. Újdonsággal is szolgál a bolt: megérkeztek az új típusú, lengőtengelyes mo­sógépek, itt a Sztár tv-készü- lék, ismét kapható a táskará­dió, és nagy a választék han­gulatlámpából és csillárból. S. M. „Tüzes“ A somogydöiöcskei KISZ-es lányok frisseségéhez, ügyessé­géhez semmi kétség sem fér. Évek óta együtt dolgoznak a termelőszövetkezetben, és ma­gük szervezik meg a külön­féle összejöveteleket is a fa­luban. Fiatalok, vállalkozó szelleműek valamennyien. Jó helyen kopogtatott Bar- czi Béla községi tűzoltópa­rancsnok, amikor elképzelésé­vel, hogy alakítsanak női tűz­oltórajt, Reichert Piroskát ke­reste föl. Ez a nyár végén tör­tént, és a falunak azóta már női tűzoltóraja van. Ök az el­sők a tabi járásban. A KISZ-titkár, Reichert Pi­roska kezdte meg a lányok to­borzását. Ö a legidősebb lány a faluban, bár mindössze 19 éves. Miután leérettségizett, visszatért a faluba. — A toborzás könnyen ment, mert a fiúk is segítettek. Ök már régebben létrehoztak egy tűzoltórajt, a községi önkén­tesek mellett tevékenykednek évek óta. A tél arra jó, hogy az elmélettel jobban megis­lányok merkedhessünk. A rendszeres gyakorlatokat március elején kezdjük meg. Ügy tervezzük, hogy jövőre már részt veszünk a tűzoltóversenyen is. Baranyai Erzsébet, a raj egyik tagja elmondja, hogy most épül az új tűzoltószertár a faluban, ahol a fiúk az építkezésben, ők a parkosítás­ban segítenek. — Milyen felszerelésük van? — Kocsifecskendő — vála­szol Baranyai Erzsébet. — Ugye, arra kíváncsi, hogyan tudjuk kezelni. A fecskendő üzemeltetéséhez elsősorban nem fizikai erőre van szükség, hanem gyorsaságra, ügyesség­re. Ebből pedig nálunk nincs hiány. A döröcskei »tüzes« lányok közül kettőt, Reichert Piros­kát és Baranyai Erzsébetet munkájuk elismeréseképpen tegnap a megyei tűzoltó-pa­rancsnokságon megjutalmaz­ták. A jutalmakat Egyed De­zső tűzoltó őrnagy, megyei pa­rancsnok adta át. N. J. 4 BENDEGÚZ FEDÉLZETEN A sólyatér alsó részén, egy öreg szomorúfűz előtt ringatja a víz a siófoki hajósok büsz­keségét: a Siófokon épített el­ső hajót. A gazda kalauzol. Három napon át vonatozott, mire ideért — Hat nap múlva kész! A hajó oldalán, a friss, fe­hér festésen nyolc fekete be­tű: Bendegúz. — Miért kapta ezt a nevet? A gazda: Dóczi Mihály, a Mohácsi Révátkelési Vállalat műszaki vezetője mosolyogva válaszol: — Mert az emberek ehhez ragaszkodtak... Aztán elmondja a ragasz­kodás történetét: — Volt már nekünk a Du­nán egy Bendegúzunk. Azt a hajót mindenki nagyon sze­rette. Amikor elvitték tőlünk, újat kaptunk érte cserébe. Az Új-Mohácsot. De a nép azt a hajót is Bendegúznak nevezi. Márpedig fura dolog, hogy egy hajónak két neve van. Azért kapta ez a hajó ezt a nevet, hogy az Új-Mohács is az igazi nevén szerepeljen. Körülöttünk lázas sürgés­forgás. Asztalosok, lakatosok, szerelők végzik az utolsó si­mításokat — Ezért a hajóért nagyon hálásak leszünk Siófoknak. Ez az acéltestű, húsz tonna vízkiszorítású, nyolcvanszemé­lyes motoros hajó valahogy nagyon közel került az építők szívéhez. Guzslován Lajos vasipari művezető minden szava ra­jongás: — Nézze meg ezt a mun­kát! Mindenki beleadta, amit bele kellett adni. Megállunk az első utastér­ben. Gömbölyű, hegesztett kályha ontja a meleget — Ennek is meg vannak számlálva a napjai — int a kályha felé. — Ez a rész meg a kormányállás központi fű­tésű. Akárhova állunk, mindenütt útban vagyunk. A gépházban a 120 lóerős motor körül a lemezburkolást végzik. Ké­kes lánggal sriszeg a hegesz­tőpisztoly csöve. A kormány­állásban villanyszerelők dol­goznak, a vezetékeket ellenőr­zik. Most tartanak a csengő- próbáknál. — Korszerű az irányítóbe­rendezés. Sűrített levegővel működik. A hátsó utastérben a pa­dok helyét jelölik ki. Az el­sőn már az ablakokat rakják a tokokba. Juhász János, Mo­gyorósi Imre, Egyházi Sán­dor lakatosok és Tóth János asztalos ügyet sem vetnek a látogatókra. Megszokták már, hogy az új hajó körül mindig sok a kíváncsiskodó. Fekete István főmérnök: — Július 1-én kezdtük az építést, december 31-én kell átadni a hajót. A szél arcunkba veri az esőt. A hajót ringató víz ha­ragoszöld. Előttünk a Beloian­nisz, mögöttünk a Jókai és a Srigliget horgonyoz. Szem­ben, a kikötőnél a Csobáncot himbálja a víz. Sirályok röp­ködnek a zsilip előtt, és le­csapnak ott, ahol fehér fod­rokra osztja a vizet az esés. — Ha minden jól megy, ha­táridő előtt elkészülünk. Igaz, hogy hatvan emberünk dol­gozott ezért... Sziszegnek a hegesztőpiszto­lyok, az agregátor úgy züm­mög, mint egy skatulyába zárt darázs. Németh Sándor Efrain Kischon izraeli humorista mondta. — Az embereknek si­került termőfölddé vál­toztatni a pusztaságokat. Csupán egy pusztasággal nem boldogulnak, azzal, amelyet a fejükön visel­nek. * * . Massachussets amerikai államban a fiatalembe­reknek néhány hét óta kilencszer is szabad meg­csókolniuk a lányokat anélkül, hogy kötelesek volnának feleségül venni őket. Ugyanis most helyez­ték hatályon kívül azt a XVIII. századbeli tör­vényi;, hogy nyolc puszi nem jelent semmit, a ki­lencedik azonban már olyan nyomós ok, hogy csak házasságkötés követ­heti. Leltározás a tsz-ben — Egy létra, kissé hi­bás ... * * * Konrad Adenauer ön­életrajzát a közeljövőben adja ki egy stuttgarti vállalat. A nagy művet így hirdette meg a könyvkiadó: »A kiadvány súlya ösz- szesen 155 250 kiló. Ha valamennyi könyvet egy­más mellé tesszük, 35 ki­lométer hosszú csíkot kapunk, ha egymásra he­lyeznénk őket. hat kilo­méteres oszlop keletkez­ne. A kiadvány nyomta­tására felhasznált papír 1619 négyzetkilométernyi területet fed be, a papír előállításához 100.0 köb­méter fát használtak fel, három hektárnyi erdőt.« A könyv tartalmáról egyetlen szó sem esett a hirdetésben. * * * Erich Kästnemek, a ne­ves írónak egy fiatal írókollégája arról pa­naszkodik, hogy nem tudja fölhívni magára az irodalmi kritikusok és zsűrik figyelmét. »Való­színűleg sohasem fogom megkapni a Nobel-dí- jat.« »Igaza van — felelte Erich Kästner —, de sokkal jobb, ha az em­berek azt mondják: miért nem kapta meg még ez az ember a Nobel-díj at, mintha így szólóak: hogy az isten szerelmére ad­hattak ennek Nobel-dí- iat?« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hőnapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somugy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents