Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

Csütörtök, 1965. december 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP Céltudatos pályaválasztás A lig van szebb ajándéka az ifjú kornak, mint a szélesen csapongó fantázia, a szüntelen tervezés. Mi le­szek, ha nagy leszek? — kér­di már a gyermek is, és ked­venc mese- vagy regényhőse szerint válaszol rá, avagy a kor ritmusának mértékében adja a feleletet. Hol az a fiú manapság, aki ne képzelné oda magát a szuperszonikus repülőgép pilótafülkéjébe, az űrhajóba vagy éppen az űr­be, aki ne álmodna arról, hogy feltaláló vagy világra szóló sportsikerek birtokosa lesz? S tervez a serdültebb ifjú is, természetesen józa- nabbul. Vétek, hiba lenne elvitatni az ifjúságtól a tervezés, az álmodozás nagy és szép lehe­tőségét, jogát. A vágyakért, a szárnyaló fantáziáért dohogni, felháborodni ma és nálunk igaztalan, korunk nagy, jel­lemző vonásaival ellentétes. Csak megértésre és csak tá­mogatásra méltó minden me­rész terv és magasra tűzött életcél és a törekvés, amely­nek serkentője a fölemelkedés vágya. S hozzátehetjük még a kérdést: Lehet-e boldogabb a szülő, mint akkor, ha gyer­mekét tervezni, pályát keresni és választani látja, ha örül­het sikereinek, a megtalált életútnak? AT égis: az álmodozás és a ,L'A realitás, a vágy és a valóság gyakran ellentmond egymásnak, s a feloldódás ilyenkor nem mindig pozitív. Éppen az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán hangzott el a józan igazság: iskolarend­szerünk ma még olyan, hogy a középiskola bőven bocsát ki J-falai közül érettségizetteket, | az egyetemi létszámnak vi­szont adottak a határai. S ez így helyes is: egy ország éle­téhez nemcsak mérnökök kel­lenek és tanárok, orvosok, jo­gászok — kellenek öntők, esz­tergályosok, traktorosok, ko­vácsok, szövőnők. S itt és eb­ben ütközik manapság olykor a vágy és a valóság, a fantá­zia és a munkás hétköznapok szolid egyszerűsége. Nem cse­kély gond ez, és egyáltalán nem szabad lebecsülni ezt a jelenséget. Leggyakrabban, az esetek túlnyomó többségében az első megtorpanást józan mérlegelés és új elhatározás, megfelelő pályaválasztás kö­veti. Még így sem kevés az olyan fiatal, aki — ha nem teljesül első elképzelése — csalódott, sértett emberré vá­lik, mert úgy érzi, megfosz­tották vágyaitól, reményeitől. Sokszor felemlítettük, és igazát nem kevés külföldet járt hazánkfia bizonyíthatja: a fejlett, gazdag nyugati or­szágokban milyen távol esik ma egymástól az ifjúság nagy tömegeinek vágya, álmodozása és a valóság. Ott színdarabo­kat írnak a céltalanságról, fi­lozófiai elméletek próbálják magyarázni lényegét, filmek egész sora ábrázolja a fantá­zia és a lehetőségek között kallódó életeket. Persze mind­ez nálunk még csalt megkö­zelítően sem így áll. S bátran állíthatjuk: nálunk nem is annyira az álmok teljesülése körül van a baj, mint inkább A népi ellenőrök munkájáról és az okiatá—neve ő munka tapasztalatairól tárgyait a labi Járási Tanács (Tudósítónktól.) A Taibi Járási Tanács a járá­si NEB kétévi munkáját és az oktatási állandó bizottság te­vékenységét vitatta meg leg­utóbbi ülésén. Pénzár Ferenc, a járási NEB elnöke beszá­molt arról, hogy tovább széle­sedett a népi ellenőrzés társa­dalmi bázisa. A vizsgálatokban tavaly 192, az idén pedig — november végéig — 170 népi ellenőr, illetve egyéb társadal­mi aktíva vett részt. A vizsgá­latok tavaly 196, az idén pedig 172 mezőgazdasági, kereskedel­mi, ipari vállalatot, egészség- ügyi, államigazgatási és egyéb szervet érintettek. A közérde­kű bejelentések számának nö­vekedéséből kitűnik, hogy a lakosság is mindinkább fölfi­gyel a hibákra, a mulasztások­ra, a szabálytalanságokra. A járási tanács elismerését fejezte ki a NEB tagjainak és a járás népi ellenőreinek, amiért előmozdították az ál­lampolgári fegyelem és a tár­sadalmi tulajdon védelmének megszilárdítását. A tanácsülés felhívta a járási NEB figyel­mét, hogy ezután határozottab­ban vesse föl a személyi fele­lősség kérdését a mulasztást és a szabálytalanságát elköve­tőkkel szemben. Fábián Károlyné pedagógus, a járási tanács oktatási állan­dó bizottságának titkára arról számolt be, hogy az általános iskolák nevelőinek száma az előző évi 175-ről 177-re, a tanu­lócsoportoké pedig 145-ről 157- re emelkedett az idei tanévben. Mivel a képesítés nélküli ne­velők közül többen befejezték tanulmányaikat, számuk a fe­lére — 38-ról 19-re — csök­kent. A felső tagozatos tanu­lóknak már 61,7 százaléka ré­szesül szakrendszerű oktatás­ban az előző évi 33,7 százalék­kal szemben. A szakfelügyelők a nevelők részére szakmai megbeszéléseket és előadáso­kat tartanak. A művelődésügyi osztály a nevelők ideológiai továbbképzésére is nagy gon­dot fordít. Az állandó bizottság megál­lapította, hogy több segítség kellene a politechnikai műhe­lyek kialakításához és a poli­technikai oktatás anyagi föl­tételeinek megteremtéséhez. Ezután elfogadták a tanács állandó bizottságainak jövő évi munkatervét I Na h az utolsó Nem romló tar agyja napokra ! talmú csomagját :::::::::::: ^iüjüüiiiií­más* adja p A karácsonyi torlót a kézi most os tára! ás így nem késlelteti iesítést. (838) a vágyak fölkeltésében, az ér­deklődés, a fantázia irányítá­sával. Másként fogalmazva: odáig eljutottunk, hogy felkel­tettük általában a tanulás, különösen egyes fontos pá­lyák iránt az érdeklődést, a kedvet. Abban viszont elma­radtunk, hogy tudatosan irá­nyítsuk a figyelmet, s a fiatal ember pontosan helyére áll­jon az élet, a munka rendjé­ben. Az elhivatottság érzése nagy érzés. Ámde nem ma­gától támad, s nem magától erősödik. Ha az eszmélő kis­diákot — tehetsége, képessé­ge, akaratereje szerint mérle­gelve — nevelői — iskolában, családban egyaránt, — közös akarattal egy cél, egy pálya, egy leendő élethivatás felé kormányozzák, a végső döntés minden bizonnyal helyes, hasznos lesz. tt a haszon kettős értel­mű. Az egyén, a fiatal, ha valamely pályán megtalál­ja mindazt, amit elképzelt, boldog, elégedett ember lesz egy életen át. S ehhez neki személy szerint azzal kell hozzájárulnia, hogy nem ker­get valami fantázia szülte »kék madarat-“. Reális korban élünk, a holnapot, több-keve­sebb sikerrel bár, de bizton­ságosan számítjuk. Ilyen kor­ban és ilyen életrendben nem túlzó követelmények, ha a fia­talt és a nevelőt józan tervek megalkotására kéri a társada­lom. S fordítva: az ifjú is jo­gosan igényli, hogy a nagy kö­zösség tárja fel előtte — jó­val megelőzve a döntést — a lehetőségek minden valóságos változatát. Ilyen körülmények között bizonyos, hogy nem marad el a kettős haszon: cél­ba ért, minden pályáin hivatá­sultra talált emberek, s min­den területen a leghasznosabb munka a társadalomnak. Minden fokon és bőven van tennivaló. A cél, a lényeg megéri a fáradozást, a kitar­tást. Társadalmi rendünk ma­gában hordja a siker miftden föltételét és tényezőjét — él­nünk kell vele. L. L. A hármas jelszó jegyében A KŐVETKEZŐ KÉT ADAT önmagáért beszél: 1961-ben negyvenegy brigád négyszányolcvanegy tagja küzdött a megye mezőgazda- sági nagyüzemeiben a szo­cialista címért, ebben az év­ben pedig már kétszáznegy­venhárom brigád több mint háromezer tagja dolgozik a vállalások teljesítéséért. Ez alatt a négy év alatt azon­ban nemcsak a számuk nőtt meg a szocialista brigádok­nak: javult, tartalmasabb lett a munkájuk. 1961-ben mind­össze négy brigádnak ítélték oda a megtisztelő címet, két évvel később már nyolcvan­kettőnek, tavaly pedig két- száztizennégynek. A brigádok pontosan meg­határozott, reális célokat tűznek ki maguk elé. Az előzetes fölmérések arról ta­núskodnak, hogy ebben az évben s teljesítik a több mint tizenötmillió forint ér­METEOROLOGIAI ÁLLOMÁS A PUSZTÁN Télen is működik az ELTE Meteorológiai Tanszékének er­dőháti obszervatóriuma. Az állomás munkatársai nyáron agro­meteorológiai kutatásokkal foglalkoznak, télen pedig rendsze­resen figyelik az időjárást. Naponta háromszor küldenek je­lentést az OrOszágos Meteorológiai Intézetnek. Az ügyeletes technikus (képünkön) kutatási célokra óránként leolvassa a talaj- és léghőmérőt, a párolgás mérőt, a páratartalom meghatá­rozót, az ultraibolya- és szélerősség-S/ valamint a sugárzásmérőt. Három megye szakszervezeti iskolájában Somogy, Tolna és Zala megye szb-titkárai Balatonbogláron Amint vége az oktatásnak, a hosszú folyosó megtelik embe­rekkel. Cigarettára gyújtanak, beszélgetnek. A hozzászólások itt folytatódnak. Mára vége a tanításnak. A felnőtt »diákok« közül többen fáradtnak látsza­nak, szobájukba igyekeznek, de egy két szavuk nekik is van az elhangzottakhoz. Az egyik emeleti szobában Wascher Tóbiás, a Tolna me­gyei Biritói Állami Gazdaság szb-titkára viszi a szót. — A gazdasági vezetőket hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy a szakszervezeti bizottság részt vesz az irányításban, és fontos szerepe van a dolgozók érdekvédelmében. A mi gazda­ságunk termelési eredményei­vel az elsők közé tartozik a megyében. A munkásvédelem évek óta nálunk a legjobb. Ebben nagy érdeme van a szakszervezeti bizottságnak is. A gazdasági vezetők bevonják a termelés irányításába a szer­vezett dolgozók képviselőit, mi pedig mindenütt segítünk, ahol tudunk. — Elmondja azt is, hogy náluk minden télen meg­szervezik a közös munkát elősegítő oktatásokat, ame­lyeken a szakemberek mel­lett megtalálhatók a bizal­miak is. Kint már sötétedik, de a le­fekvés ideje még messze van. A legjobb és leghasznosabb időtöltés ilyenkor a beszélge­tés. A tanfolyam szervezői úgy osztották el a 95 részvevő kö­zött a szobákat, hogy mind­egyikben legyen Somogyból, Tolnából és Zalából is valaki, így azonkívül, hogy az előadá­sokat követő hozzászólások al­kalmával egy-egy osztályban megismerkedhetnek egymás eredményeivel, tennivalóival a három megye szb-titkárai, sza­bad idejükben is kicserélhetik tapasztalataikat. Wascher Tóbiás szavaira nyomban reagálnak is a töb­biek. A szakszervezeti bizott­ságok és a gazdasági vezetők ugyanis még nem mindenütt találtak egymásra úgy, mint a Biritói Állami Gazdaságban. Vita kerekedik, s ki-ki el­mondja véleményét arról, meddig mehet el a szakszerve­zet a dolgozók érdekeinek, jo­gainak védelmében. Garami Béla, a Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalat szb- titkára. Szerinte a gyakorlati foglalkozásoknak igen nagy jelentőségük van a tanfolya­mon. — A legfontosabb tudniva­lókon kívül sok hasznos ta­pasztalatot is gyűjthetnek ösz- sze a hallgatók — mondja. — Vállalatunknál több balesetet okozott már a gépek áthelye­zése. Most tudtam meg, hogy a gépek áthelyezéséhez a szak- szervezeti bizottság hozzájáru­lása is szükséges. Erre ezután jobban kell ügyelni. Nagy se­gítséget nyújthat ez a tanfo­lyam az idén megválasztott társadalmi aktíváknak, akik akár mint szb-titkárok, akár mint műhelybizottsági tagok könnyen megismerkedhetnek a rendeletekkel, jogaikkal, köte­lességeikkel. A régebbi szak- szervezeti titkároknak sem el­veszett idő az itt töltött hat hét, hiszen szóba kerülnek az új rendeletek is. Az asztal mellett egymásnak adják a szót. Nagy Jánost, a Zala megyei Állatforgalmi Vállalat szb-titkárát a csök­kent munkaképességű dolgo­zókkal való törődés fogta meg különösen. Foglalkoztatásuk, jogaik gyakorlásának biztosí­tása ugyanis nagy feladatokat ró szakszervezeti bizottsá­gainkra. — Nemcsak iskola ez a kö­zépfokú tanfolyam, de nagy­szerű találkozója is a három megyéből összehívott szakszer­vezeti titkároknak — mondja Nagy János. — A foglalkozó sokon minden kérdésre felele­tet kapunk, és még az egyedi példák (mint az olajbányászok egészségügyi és szociális ellá­tottsága) is nagy érdeklődésre tarthattak számot. A tanfo­lyam december 23-án fejező­dik be, s már mind gvákrab- ban gondolok otthoni mun­kámra. Egész sor tennivaló vár. A reszortfelelősök és a bizalmiak oktatása mellett előadássorozatot indítunk az időszerű polTÜkai kérdésekről. A hathetes szb-titkári tan­folyamon, melyen minden szakma képviselői részt vesz­nek, három megyéből válogat­ták az előadókat is. Az osztály­foglalkozások vezetőit is más­más megye szakszervezeti ta­nácsa biztosította, így az szb- titkárok másfél hónap alatt minden kérdésükre választ kapnak. Nagy József tékű felajánlást a megye mezőgazdasági üzemeiben dolgozó szocialista brigádok. A szocialista brigádmozga­lom nagy fejlődésen ment át az utóbbi években. Az Észak-somogyi Állami Erdő- gazdaságban például a fizi­kai munkások ötven százalé­ka akarja megszerezni a szo­cialista címet az idén. Az állami gazdaságok dolgozói­nak húsz százaléka fáradozik a vállalások teljesítésén. Ba- . latonbogláron ez az arány elérte már az ötven százalé­kot. S akik egyszer megszerez­ték a szocialista címet, a kö­vetkező évben újra munká­hoz láttak, még nagyobb feladatra vállalkoztak. Több helyen eredményesen küzde­nek a szocialista üzemrészért, így például az Észak-somogyi Állami Erdőgazdaság mar­cali fűrészüzemében, a Ku- tasi Állami Gazdaság kis- korpádi üzemegységében, a Balatonbogl'ri Állami Gaz­daság palackozóüzemében meg a kardosfai erdészetben is. A BRIGÁDMOZGALOM egyre jobban a termelés emelőjévé válik. A rendsze­res, legtöbbször alapos érté­kelés lehetőséget teremt ar­ra, hogy a munka közben felvetődött problémákra meg­oldást találjanak. Ma már a havi vagy negyedévi ta­nácskozások hasznos munka- értekezletei a brigádoknak. Azokban az üzemekben, ahol rendszeresen megtartják eze­ket az értekezleteket, biztató fejlődés tapasztalható. Van azonban még néhány gazda­ság, ahol évente csak egyszer tanácskoznak a gazdasági vezetők és a szakszervezeti aktivisták a szocialista cí­mért küzdő brigádokkal. Az ilyen helyeken az emberek kedvüket vesztik a vezetés érdektelensége miatt. Természetesen nem ez a jellemző a szocialista bri­gádokra, hanem az, hogy hatókörük túlterjed a gaz­daság keretein, s elindítja a mozgalmat a termelőszövet­kezetekben is. Eleinte még csak a böhönyei és a mar­cali szövetkezet egy-egy bri­gádja tűzte ki célul a szo­cialista cím megszerzését, ebben az évben pedig már negyvenöt tsz-ben alakult szocialista címért küzdő bri­gád. Hasznosítják az állami gazdaságokban, az erdőgaz­daságokban és a gépállomá­sokon szerzett tapasztalato­kat. A Kutasi Állami Gaz­daság kiskorpádi szocialista brigádja például öt terme­lőszövetkezeti elnököt, bri­gádvezetőt hívott meg ered­ményhirdető értekezletére. Az ott látottak, hallottak alapján láttak hozzá ezek­ben a tsz-ekben a brigád- verseny elindításához. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEKBEN most van ki­bontakozóban a szocialista brigádmozgalom. Megfelelő kapcsolatok kialakításával ezután is nagyon sok segít­séget nyújthatnak az állami üzemek dolgozói a termelő­szövetkezetekben alakult vagy alakuló brigádoknak — mint a minap a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának értekezletén megállapították. Segít ebben a munkában a MEDOSZ megyei bizottsága, a KISZ is meg a Hazafias Népfront is. A jó tapasztalatok birto­kában könnyebben felzárkóz­hatnak az állami gazdasá­gok. a gépállomások meg az erdőgazdaságok brigádjai mellé a termelőszövetkezeti közösségek is. így egyre több ember dolgozik a hármas ielszó — szocialista módon élni, dolgozni és tanulni — jegyében. Kercza Imre Uj kedvezmény a nyú/tenyésztőknek az 1966. évre! Az eddiginél nagyobb mértékű takarmányjuttatás! Magas átvételi ár. 2,60 kg fölötti súlyú nyulak át­adása esetén 3 kg, 2,60 kg alatti súlyú nyulak át­adása esetén 2 kg takarmányjuttatás állami áron azok részére, akik a földművesszövetkezettel szer­ződést kötnek. (4898)

Next

/
Thumbnails
Contents