Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

íték árkádok n/aft... >r MS'ZMP MEOVtri Pi>OTT5Ar^ ES^Ä VEGVEI TAMACS LAPJA A tablón és a ballagáson túl... JEGYZETSOROK EGY SZÜLŐI ÉRTEKEZLETRŐL EGY VAROS SZŐKÉBB TÁRSADALMA mindig együttérzéssel tekint a érett­ségiző fiatalokra. Szép hagyo­mányaival, külsőségeivel han­gulatot, társadalmi «-közérze­tet« ébreszt bennünk ez az idő­szak. Ami utána következik, annak nincsenek ünnepi de­monstrációi; arról kevesebb szó esik, s inkább csak úgy magunk között. Pedig semmi­vel sem kisebb hatású, nem kevésbé széles körű, társadal­mi jellegű fiataljaink érettsé­gi utáni sorsa, gondja és mindaz, ami ebből a szülőkre hárul. Ezért akarok hangot ad­ni néhány gondolatnak, amely a Táncsics Gimnázium szülői értekezletén a minap elhang­zott. Merő Bélától, az iskola igaz­gatójától bevezetésül néhány érdekes számadatot hallottunk. A gimnázium négy negyedik osztályában 185 tanuló végez. Közülük a tanév eleji fölméré­sek alapján mintegy 120-an kí­vánnak tovább tanulni. (Ez a továbbtanulásra jelentkezők 64—65 százalékos aránya évek óta változatlan a Táncsics Gimnáziumiban.) A múlt évben 167 jelentkezőből 103 tanulót javasolt az iskola, és közülük 66-ot vettek föl a különböző egyetemekre, főiskolákra. Jobb lehetőségekre, az előző évinél jobb fölvételi arányra az idén sem számíthatnak egyetemre készülő fiataljaink és szüleik. ENNEK A NAGYON KO­MOLY, tárgyilagos, megértő és segítő szándékú beszámoló nak három gondolata ragadta meg a figyelmemet, talán má­sokét is. — Fölkeresett a minap két szülő tele aggodalommal: »Igazgató úr, mit javasol, mit tegyünk — jaj, csak fölvennék valahová! —, hogy ne kelljen neki bevonulni!... (Íme, kedves szülők, a haza védelme, mint •családi tragédia« ...) A példához Merő Igazgató sem fűzött sok kommentárt, s talán nem is szükséges ez. Is­meretes, hogy akadnak szülők, akik ilyenténképpen gondol­koznak, s nem törődve gyer­A tárgyalóteremből Szeptember 10-én éjszaka — mint korábban már ismertet­tük — három ittas fiatalem­ber ki tépkedte a Tanácsház utca kőtartóiban levő virágo­kat. Tettükkel felháborították a közvéleményt, s mintegy 3500 forint kárt okoztak a tár­sadalmi tulajdonban. A tettesek: Kovács László kisivánpusztai, Léber János, Orczi, Arany János út 19. és Papp Imre, Toponár, Dózsa György út 5. szám alatti la­kosok pénteken kerültek a Kaposvári Járásbíróság dr. Gelencsér Ilona tanácsa elé. Mindhármuk ellen a tár­sadalmi tulajdon szándékos rongálása címén emeltek vá­dat. — Nagyon részegek vol­tunk... Nem tudtuk, mit cse­lekszünk, nagyon szégyelljük tettünket, s hajlandók va­gyunk az okozott kárt megté­ríteni — ismerte el bűnössé­gét Kovács László és Léber János. — Nem vagyok bűnös, nem emlékszem arra, hogy én vagy társaim letéptünk volna egyet­len szál virágot is — tagadta bűnösségét Papp Imre. A tanúk azonban fölismer­ték őket, s ezért a bíróság nem vette figyelembe Papp védekezését Munkatársaik el­[ mekük hazafias kötelességével, hi vatásérze tével, csak «azt a két évet« látják, fájlalják. Ho­lott húszéves korában éppúgy nyitva előtte az egész élet! Egyetemre is föl vehetik; sőt, az alakulat véleménye is nyotm a latban. Nem is keveset. — Elterjedt az a tévhit né­melyik fiatalnál — és elszige­telten a szülők között is —, hogy visszaállítják a származá­si kategorizálást a fölvételinél. Ez nem igaz. Továbbra is a tudás dönt a fölvételi vizsgán. Mindössze annyi a változás — a miniszteri beszéd is utalt er­re —, hogy alaposabb vélemé­nyezést kell adjon az iskola és a KISZ-szervezet a továbbta­nulásra jelentkező fiatal erköl­csi, emberi értékeiről. Nem tit­koltuk soha, nyíltan és őszin­tén hirdettük, hogy szocialista gondolkodású, a rendszerhez hű embereket akarunk nevelni. Ez a nevelőmunka az érettségi évében nem befejezett folya­mat. Különösen azoknál a fia­taloknál nem, akiknek világné­zete még nem tisztázódott ön-, magukban sem, akik vívódnak — jórészt a tizenkét évi kettős nevelés hatására. Ez természe­tesen nem hátrány a fölvétel­nél. Az emberi, közösségi ma­gatartás negatívumai azonban hátrányosak lehetnek. Két vég­letes példával: ha a bölcsész karon (ahol főképpen a maxi­mális 19—20 pontszámúnk jö­hetnek figyelembe) csak 17 pontot szerez, és az iskolától kitűnő véleményeket hoz egy fiatal, valószínű nem jöhet már számításba, mivel szakmailag nem érte el a szükséges szin­tet. De hasonló helyzetbe ke­rülhet az a tizenkilenc pontos fiatal is, akit viszont kirívóan súlyos emberi, erkölcsi hibák jellemeznek. A fölvételkor te­hát a jelölt szakmai tudását és erkölcsi-politikai magatartását együttesen veszik figyelembe. A HARMADIK GONDO­LAT, ami megragadott, a leánytanulók helyzete. A Tán­csics Gimnáiumban most első alkalommal érettségiznek lá­nyok. Közülük hatvaman to­vább akarnak tanulni, mintegy félszázan ipari tanulónak, ápolónőnek jelentkeztek, illet­ve dolgozni készülnek húszán, és néhányan nem tudják még, mihez kezdjenek. Országos gond a női munka­erő elhelyezése. Néhány helyen ellenérzéssel fogadják, azaz nem szívesen alkalmaznak nő­ket. így talán a legnagyobb probléma ennek a húsz lány­nak az.elhelyezkedése. S ezen csaic úgy lehet segíteni, ha a n,unkavállalók szemléletében alapvetően megváltozik ez a »nőellenesség«. Viszont ezek­nek az érettségizett fiatalok­nak is változniuk kell sok te­kintetben. Hányat és hányat úgyszólván teljesen letör az egyetemi fölvételről való el­utasítás, a rövid ebb-b osszabb ideig tartó, de mindenképpen ideiglenes bizonytalanság az elhelyezkedésben. Ilyen hangulatban és szem­lélettel pedig nehezebbek a munka-, a pályakezdés gond­jai. Mindezeket figyelembe véve ereznünk kell, hogy a tabló, a ballagás hagyományain túl diákjaink érettségi utáni el­helyezkedése társadalmi ügy. Figyeljünk rájuk, és segítsük, bátorítsuk őket, hogy a reális helyzetet és lehetőségeket föl­mérve készüljenek az életre. W. E. Téli oktatás az ímsz-ek vezetőségi (Tudósítónktól.) Három előadáson és gyakorlati bemutatón vesznek részt a télen az fmsz-ek vezetőségi tagjai. Az igazgatóságok, a felügyelő bizott­ságok és a helyi vezetőségek el­nökeit a MÉSZÖV szakemberei oktatják, a vezetőségi tagoknak pedig az fmsz-ek szakemberei tar­tanak előadásokat. A december 20-tól január 15-ig tartó első ok­tatáson a földművesszövetkezeti kereskedelem gyakorlati lebonyo­lításáról lesz szó. Megbeszélik többek között az áru megrende­lésének, átvételének és kezelésé­nek szabályait meg a szállitáso- kat szabályozó rendeleteket. A további előadásokon a veze­tés színvonalának emeléséről, az irányítás és ellenőrzés módszerei­ről, a leltározásokról oktatják a vezetőségi tagokat. Az oktatás március 10-ig tart. Előadások hangzanak el a háztáji gazdasá­gok termelésének fontosabb kér­déseiről: a különféle szerződés- kötésekről, a gyümölcstelepítésről és a minősítésről. Zenekedvelő gyerekek Barcson a virágtépSket mondták, hogy a Kaposvári Állami Gazdaságnál — itt dolgoznak valamennyien — nem volt baj velük. Felada­tukat rendesen, szorgalmasan elvégezték. Ilyen véleményt adott róluk a gazdaság veze­tősége is- S ha előfordult is, hogy fizetés után italoztak, botrányt még soha nem okoz­tak. Mindezt figyelembe véve a bíróság Kovács Lászlót, Lé­ber Jánost és Papp Imrét hat­hat hónapi javító-nevelő mun­kára ítélte 15 százalékos bér­csökkentéssel. A hat hónapot a Kaposvári Állami Gazda­ságnál kell eltölteniük segéd­munkási munkakörben. Köte­lezte őket a bíróság arra is, hogy a városi tanácsnak 2400 forint kártérítést fizessenek. Az ítélet nem jogerős. Száznegyvenkét általános iskolás tanul hangszeres ze­nét a barcsi zeneiskolában. Zongorát, hegedűt, csellót a többség, és néhányan fúvós- hangszereket: fuvolát, klari­nétot, trombitát. Szívesen el­járnak a szolfézsórákra is, különösen azóta, hogy ta­valyelőtt az óra keretében mindig meghallgatták a tele­vízió Zenekedvelő Gyerekek Klubjának műsorát. Jó hatással voltak ezek az adások a fiatalokra, és a múlt évben már sokan be­kapcsolódtak a Zenekedvelő Gyerekek című adás rejt­vényműsorába is. Szorgal­masan és mind többen küld­ték be havonta a megfejté­seket a műsor szerkesztősé­gének. Nagv örömet és lel­kesedést váltott ki, amikor az egyik adás után Varga Károly, a Zenekedvelő Gye­rekek népszerű Karcsi bá­csija a többi között felolvas­ta Esküdt Gabriella barcsi általános iskolás levelét is. — Azóta nem lehet velük bírni... — mondta Kiss Al- bertné, a zeneiskolások szol­fézstanára. — Alig várják már a következő adást. Leg­utóbb ötvenötén küldtek be megfejtést, s most valószínű­leg még többen kapcsolód­nak be a rejtvényversenybe. A novemberi értékeléskor is kiemelték, hogy az első he­lyezett Szombathely nyomá­ban, Hajmáskér és egy má­sik város iskolája mellett — nagv iskolákat megszégyení­tő aktivitással — ott vannak a barcsi zeneiskolások is. A televízió nyilvánossága valóban nagy szó, és ezt tudják a barcsi zeneiskolá­sok is. A dicséret az egész ország zenekedvelő fiatalsá­ga, közönsége előtt hangzott el, és talán nem túl korán. Reméljük, hogy ez a »nagy iskolákat megszégyenítő ak­tivitás« akkor sem lohad le a barcsi zenekedvelő gyere­kekben, ha nem azonnal ók nyerik meg a vándorzászlót. A küzdelem, a nemes vetél­kedés akkor is nagyon szép és dicséretes. A Magyar Televízió de­cember 15-én délután 17.35 órakor jelentkezik ismét Ze­nekedvelő Gyerekek című műsorával. Először ávodások énekelnek, majd a Hunyadi János Általános Iskola kó­rusa mutatja be csehszlová­kiai turnéjára készült műso­rált. Szőnyi Erzsébet tanár, zeneszerző a szolfézs törté­netét ismerteti képekkel és muzsikával, majd megtartják az idei első rejtvénysorso­lást. Ezután pedig hangsze­res produkciókat hallunk gyerekek előadásában. A MAGAS FAL A fal egy tizenegy éves lányt zár el a felnőttek vi­lágától. A kislány azért küzd, hogy áttörje ezt a falat. Eközben egy bájos gyermekszerelem rajza bon­takozik ki a filmen. Jit- kában mély vonzalom éb­red egy beteg fiatalember iránt, akit a kórház park­jában pillant meg a magas falról. A gyerek ragaszko­dása, félszeg segíteni aka­rása fölébreszti a teljesen letört fiú életkedvét. Az alkotók humorral átszőve érzékeltetik a kamaszkor első válságának múló kese­rűségét. (A csehszlovák fil­met december 13—15-ig játsszák a Vörös Csillag Filmszínházban^ Melyik kismotort kell levizsgáztatni? Szántó József baiatonberé- nyi olvasónk tanácsért for­dult a szerkesztőséghez. A Népszabadságban azt olvas­ta, hogy a kismotorokat le kell vizsgáztatni. A Somo­gyi Néplap nem közölte ezt a cikket Az Autó—Motor cimű szaklap szerint nem kell levizsgáztatni ezeket a járműveket. Olvasónk tájé­kozatlan, nem tudja, hogy melyik cikk szerint járjon el, neki ugyanis van egy S-38 Moped Komár motorja. A másik kérdése, nem vizsgázhat-e le Keszthelyen — ha kell —, ez ugyanis közelebb' van a lakóhelyéhez, mint Kaposvár. Mivel olvasónk kérdése közérdekű, megkértük Kiss István rendőr őrnagyot, a Somogy megyei endőr-főka- pitányság közlekedésrendésze­ti osztályának vezetőjét, tá­jékoztassa olvasóinkat. A Komár gyártmányú se­gédmotoros kerékpárok kö­zül le kell vizsgáztatni az S—38. C és D típusokat. Az S—38. B. típust nem kell le­vizsgáztatni. A közlekedés- rendészeti osztály tájékozta­tásul közölte, hogy a B típus száma 2320, a C-é 2321, a D-é 2322. Szántó József második kérdésére azt a választ adta a rendőrség, hogy a megyé­ben lakó kismotorkerékpár- tulajdonosok más megyében nem vizsgáztathatják le jár­művüket. — Mit tudsz Munchau­sen báróról? — kérdezik Pistikét az iskolában. Pistike egyből kivágja: — Híres statisztikus volt a tizennyolcadik szá­zadban. (Grimasz) ... Simek felháborodva me­séli Klopácsnak: — Képzeld, azt olvasom, hogy az angol tv-nézők szörnyűségesen felhábo­rodtak, mert a televízió, enyhén, szólva, pornogra­fikus jeleneteket mutatott be. — Ezt értem. De miért vagy te felháborodva? — Mert szeretnék fel­háborodni. ... Az anya meglátogatja nemrégiben férjhez ment lányát. — Ügy félek, hogy nem tudod rendesen vezetni a háztartást. Otthon nem csináltál semmit. Miből tudod például megállapí­tani, hogy a vasaló túl forró? — Abból, hogy a fehér­neműn barna foltok tá­madnak, és kellemetlen, égett szaga van. ... Két barátnő üldögél a cukrászdában. Azt mond­ja az egyik: — Te még nem is tu­dod ... Holnap férjhez megyek... — Igen? — mondja a másik csodálkozás nélkül. — És kinek a férjéhez? ... A professzor megkérde­zi az orvostanhallgatókat, miért jobb a csecsemő számára az anyatej a te­héntejnél. íme, néhány vá­lasz: — Az anyatej tisztább. — Nem tudja kiinni a macska. — Kényelmesebb uta­záskor. — Sokkal tetszetősebb a csomagolása. ... — Különös: egyetlen gyermeke sem hasonlít ön­re, szomszéd uram. — Külsőre nem, de vi­szont mindegyik ugyanúgy szereti a libahúst, mint én. ... — Miért olyan letört, Csizmarek úr? — Meghalt a feleségem anyja. — Őszinte részvétem... De miért nem mondja, hogy az anyósa? — Tudniillik nagyon jó asszony volt... ... Az idősebb hölgy a ba­rátnőjéhez: — A mai fiatalság sok­kal szabadabban viselke­dik, mint a mi időnkben. — Ö — sóhajtott fel a barátnő —, milyen kár, hogy nem lehetünk még egyszer fiatalok! ... Két barátnő beszélget: — Nagyon kérlek, azt a pacákot meg se említsd nekem. Látni sem akarom. — De hiszen feleségül akar venni?! — Az már más. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy coegyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067 Vs/ült a Som. gv megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents