Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

ftLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Ált Ai 80 FILLÉR UM. ÉVFOLYAM 293. SZÁM VASÁRNAP, 1965. DECEMBER 12. Gátlástalanul csalt (4. O.) Kapós menti állattenyésztési tanácskozás (5. o.) Kulturális melléklet (7—8. o ) OTTHONUNK (9. o.l Gyermekeknek (10. o.) AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA i ll! IMI II lllllll! ! Ilii A Szovjetunió IN;] km h‘yy Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Kállai Gyulánál és Kisházi Ödönnél Kállai Gyula, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyetes el­nöke szombat délután fogad­ta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét. A magyar államférfiak hosz- szabb szívélyes eszmecserét folytattak a delegációt veze­tő P. J. Seleszttel, az SZKP Központi Bizottsága Elnök­ségének tagjával, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárá­val, a Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsa törvény- előkészítő bizottságának tag­jával és a többi szovjet vendéggel. A baráti találkozásnál je­len volt Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke és G. A. Gyenyiszov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. (MTI) Mitterrand táborában bizakodó a hangulat De Gaulle hívei azt a követ­keztetést vonták le a december 5-i választás eredményéből, hogy a választók zöme elsősor­ban a kormány gazdasági és szociális politikája, valamint az egyszemélyes uralom rend­szere ellen mondott bírálatot, amikor többségében a lelépő elnök ellen szavazott. A külpo­litikai kérdések csak másodla­gos szerepet játszottak a sza­vazatok megoszlásánál. Erre mutat De Gaulle több hívének a Notre Republi que-ben meg­jelent nyilatkozata. A degaul- leizmus — hangoztatják — de­cember 5-én megfizetett szo­ciális politikájának elégtelen­ségeiért. Nem lehet nemzeti függetlenségi politikát folytat­ni anélkül, hogy állandóan szem előtt ne tartanánk a la­kosság helyzetének javítását, és kapcsolatban ne lennénk a tömegekkel. A degaullessta tábor bal- szárnyához tartozó politikusok őrségváltást követelnek. Azt kívánják, hogy a köztársasági elnök a néptömegek kívánsá­gai iránt érzékenyebb, szociá­lisabb együttessel vegye ma­gát körül. Mitterrand táborában biza­kodó a hangulat, a baloldal je­löltjét újabb szervezetek bizto­sították támogatásukról. Pier­re Marcilhacy, az elnökválasz­tási harcból kiesett jelölt Mit­terrand kérésére elvállalta, hogy egy bizottság élén ellen­őrizni fogja a választás szabá­lyos lefolyását, agyarmatokról jelentett, helyenként 99 száza­lékban De Gaulle javára szóló eredmények ugyanis egyálta­lán nem felelnek meg a ko­rábbi szavazásoknál kifejezés­re jutott politikai hangulatnak. Marcilhacy azonban Lecanuet- hez hasonlóan nem foglalt ál­lást sem De Gaulle, sem Mit­terrand mellett. (MTI) Gromiko megérkezett Prágába Prága, december 11. Vaclav David csehszlovák külügyminiszter meghívására szombaton délben Prágába érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és felesége. A neves szovjet diplomatát a prágai repülő­téren ünnepélyesen fogadták. (MTI) Tanácskozik az ellenállók kongresszusa Az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének V. kongresszu­sa szombaton a Magyar Tu­dományos Akadémia székhá­zának dísztermében folytatta tanácskozását T. A. P. Ma- reszjevnek, a szovjet hadvi­seltek bizottsága főtitkárának elnökletével. Az első felszólaló Emil Red- mann, a náci rendszer üldö­zöttéi nyugat-berlini szerve­zetének vezetőségi tagja volt. Kurt Bachman (NSZK), a ná­ci rendszer üldözöttéi szerve­zete elnökségének tagja beha­tóan foglalkozott a háborús bűnök elévülésének kérdésé­vel. A délelőtti ülés befejezése után a kongresszuson részt vevő lengyel küldöttség — élén Wladzimierz Lechowicz- csal, a delegáció vezetőjével, a szövetség alelnökével — a Bem József téren megkoszo­rúzta a 48-as szabadságharc hős tábornokának szobrát (MTI) Eqy hete kerinq a Gemini 7. Houston, december 11. A Gemini 7. amerikai űrha- ó folytatja Föld körüli útját. K'arik Borman és James Lo- >ell már egy hete telje- iti feladatát — több-keve- ebb lelkesedéssel. Pénteken léidéül Borman hosszasan vi- atkozott Chritsopher Kraft udóssal, mert nem akarta föl­menni az űröltözéket. Kraft itasította a pilótát, hogy öltöz- sék fel, és ezután a másik űr- lajós Lovell keringjen fehér- lerrtűbzn a Föld körül, mert nőst róla akarnak orvosi ada- okat gyűjteni. Borman, a'ri a jól fűtött kabinban helyzetével teljesen elégedett volt, végig­veszekedett egy fél kört az űr­tudóssal, de a végén beadta a derekát. Ettől eltekintve a két űrhajós kedélyes beszélgetése­ket folytat a földi figyelőállo­más személyzetével, még be­ugrató tréfákra is volt kedvük. A Gemini 6. asztronautái: Walter Schirra és Thoms Stafford, közben folytatják az előkészületeket a ma kezdődő űrutazásra. Tegnap kapták meg az utolsó eligazítást, hogy a tervek szerint megvalósítsák az első űrrandevút, néhány centiméterrel megközelítsék az űrben BormanékaL (MTI) Összeült a magyar nők kongresszusa Tegnap a Parlamentben több mint hárommillió asz- szony és leány küldötteinek részvételével összeült a ma­gyar nők kongresszusa. Meg­jelent és az elnökségben fog­lalt helyet Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Németh Károly, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, valamint a politikai, a gazdasági és a támad almi élet több vezetője, élenjáró dolgozója és a nőmozgalom ki­váló harcosai. Rész* vett a kongresszuson Florence Mophoso, a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövet­ség titkára, N. G. Szaliscseva, a szovjet nőbizottság jogi bi­zottságának elnöke, Berta Ka- laora, a bolgár nőszövetség tagja, Iréna Gyurisova, a szlovák nőbizottság elnöke, Odette Sebate, a francia nő­szövetség irodájának tagja, Vaszka Duganova, a macedón nőbizottság elnöke, Anna Tep- per, a lengyel nőszövetség végrehajtó bizottságának tag­ja, Wally d’Ambroise, az olasz nőszövetség milánói szekciójá­nak vezetőségi tagja, Ilse PeissI, az osztrák demokrati­kus nőszövetség gráci titkára és lona Boga, a romári nőtá- nács titkára. Keres Erna Kossuth-díjas színművész Benjámin László Tanácskozik a kongresszust Két évtized című versével kö­szöntötte a magyar nők kong­resszusát, majd Makoldi Mi- hályné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának alelnöke nyi­totta meg a tanácskozást Ta­lálkozásunknak külön színt, fényt ad, hogy felszabadulá­sunk huszadik évfordulójának jegyében ültünk össze. Fele­lősséggel kívánjuk felmérni a megtett utat, és kijelölni a feladatokat. Javaslatára a kül­döttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét, és megválasztották a jelölőbizott­ságot, amely javaslatot ter­jeszt elő a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának újjáválása­tására. Erdei Lászlóné beszámolója Makoldi Mihályné, a MNOT alelnöke nyitotta meg az ülést, majd Erdei Lászlóné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke terjesztette elő be­számolóját. A magyar nők kongresszu­sa olyan időben ül össze, ami­kor az átmeneti enyhülés idő­szaka után újra sokasodnak az emberiség jövőjét fenyegető veszedelmek. Megbélyegezte az Egyesült Államok nyílt, fegyveres beavatkozásait, el­ítélte az amerikai imperialis­ták vietnami politikáját, a barbár bombatámadások, ter­rorakciók, provokációk sora- zatát. Egész szívünkkel, min­den erőnkkel vietnami testvé­reink oldalán állunk. Erdei Lászlóné köszöntötte a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetséget, amely éppen húsz esztendeje alakult meg, s e két évtized alatt tekinté­lyes világszervezetté vált. A magyar asszonyok moz­galma a felszabadulás óta tag­ja a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségnek. Több mint 85 ország nőszervezetével és szá­mos más nagy nemzetközi szövetséggel tartunk fenn hasznos és gyümölcsöző kap­csolatot. Megkülönböztetett szeretettel és nagyrabecsülés­sel köszöntjük Eugenie Cotton asszonyt, aki immár húsz esz­tendeje áll a nemzetközi nő­mozgalom élén. Forradalmi átalakulás a nők társadalmi helyzetében Erdei Lászlóné összegezte két évtized és a második öt­éves terv országépítő munká­jának eredményeit, méltatta vívmányait Hazánk szocialista fejlődésé­vel egyidejűleg valósággal for­radalmi átalakulás megy vég­be a nők társadalmi helyzeté­ben, szemléletében, és a vi­lágról, saját szerepükről al­kotott felfogásukban. Egyik legnagyobb eredményünk, hogy a nők gazdasági, politi­kai és kulturális egyenjogúsá­ga nemcsak a törvényekben fogalmazódott meg, hanem a gyakorlatban is a megvalósu­lás útján halad. Az ehhez szükséges föltételeket a párt és a kormány politikai és gazdasági programja biztosít ja. A nők nagyarányú munka- vállalásához hozzájárultak az anya- és gyermekvédelmi in­tézkedések, a fejlődő intézmé­nyek is. Mig 1941-ig a kere­sőképes korú nőknek csak mintegy 39,4 százaléka állt alkalmazásban, ma 62,6 száza­lékuk dolgozik. Ez csaknem kétmillió asszony és lány, az összes keresők 37,5 százalékát jelenti. Legtöbben a könnyűiparban dolgoznak, arányuk 62,1 szá­zalék. A nehézipar munkásai­nak 23,2 százaléka nő. Az ügyes kezű, szorgalmas, az új iránt fogékony, a munkában precíz és türelmes asszonyok, lányok számos új munkaterü­letet is meghódítottak. A mű­szeriparban 30,9 százalék, a vegyiparban 35,3 százalék az arányuk. A híradástechnikai iparban a dolgozók 52,5 szá­zaléka nő. Ugyanakkor azon­ban a nők szakmai képesíté­se nem tartott lépést az ál­talános fejlődéssel. Az ipar­ban dolgozó asszonyoknak és lányoknak csak 17,5 százaléka szakmunkás. Ennek elsősorban az az oka, hogy sok nő útja a háztartásból egyenesen a gyárba vezetett, ahol mint se­géd- és betanított munkás ka­pott állást. És mert iparunk fejlettsége, szerkezete egy ideig sok ilyen munkaerőt igé­nyelt, az asszonyok nem is gondoltak arra, hogy szakmát tanuljanak. Nem az ambíció, vagy az elhatározás bátorsága hiányzott belőlük, hanem a körülmények voltak kedvezőt­lenek. Ezenkívül voltak gaz­dasági vezetők, akik nem fo­gadták szívesen a női szak­munkásokat. Sok nőt pedig éppen a családi körülmények, a háztartásbeli elfoglaltság akadályozott meg a tanulás­ban. A nők többségében megvan a kívánság és az akarat a színvonalasabb, tartalmasabb munkára. Ezt mindennél meg­győzőbben bizonyítja tömeges, aktív részvételük a munka­versenyben, különösen a szo­cialista brigádmozgalomban. A szocialista brigádok tagjainak csaknem egyharmatía nő. Az utóbbi években orszá­gunk életének legnagyobb ese­ménye a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése volt. Eb­ben a nagy társadalmi és egyéni átalakulásban a pa­rasztasszonyok is valóságos forradalmi változáson mentek át. Nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelésben. Az állami gaz­daságokban és termelőszövet­kezetekben mintegy 800 000 nő dolgozik. A termelőszövet­kezetek tagságának 38 száza­léka asszony és lány. Ezenkí­vül sok ezren mint bedolgozók vesznek részt a közös gazda­ságok munkájában. A paraszt­asszonyok közül sokan felis­merték, hogy a termelőszövet­kezeti tagok egyéni érdekei és a szövetkezet érdekei össze­függnek. Sok tízezer falusi asz- szony és lány vesz részt a szocialista munkaversenyben és a szocialista brigádmozga­lomban. Gyakran azonban kedvüket szegi, ha azt lát­ják: van, ahol a versenynek nincs gazdája, a teljesítmé­nyeket nem értékelik és akad­nak olyan vezetők, akik a ver­senyt fölöslegesnek tartják. A diplomások egynegyede nő Erdei Lászlóné a továbbiak­ban beszámolt arról, hogy az egészségügyi, a szociális és a kulturális területen dolgozók­nak ma már több mint 66 szá­zaléka nő, a kereskedelemben pedig csaknem 60 százalékos az asszonyok és lányok ará­nya. Az államigazgatásban 33,6 százalék a nők aránya. A fel­szabadulás előtt az államigaz­gatásban nők nem tölthettek be magasaob funkciót. Ma vi­szont 141 tanácselnöknő és 837 titkár dolgozik az országban. Választott tanácstagi funkciót több mint 18 000 nő tölt be. A Parlament tagjai közül pedig 65 a nő. Az egész világon egye­dül Magyarországon tölti be asszony az országgyűlés elnöki tisztét. Jelentősen megnövekedett a nők részvétele az úgynevezett értelmiségi pályákon is. Ha­zánkban a diplomásoknak ma már egynegyede nő, a jogá­szok mintegy 20 százaléka, az orvosok 26,2 százaléka, a pe­dagógusok 61,4 százaléka az asszonyok és lányok közül ke­rül ki. Erre az utóbbira külön is büszkék vagyunk, mert az 5 fezükben van az ifjúság, a jö­vő — hangsúlyozta az előadói majd vitába szállt azokkal a nézetekkel, amelyek egyes szellemi pályákat az -elnőiese­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents