Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-10 / 291. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKJ ÁRA: 50 FILLÉR Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM 291. SZÁM PÉNTEK, 1965. DECEMBER 10. Ablakon kido!>ott százharmincnégyezer forint (3. o.) A közösség segítő erejével (5. o.) A mezőgazdasági szaktudás növeléséért (6. o.) ( Külpolitikai kérdésekre válaszolt Cromiko a Legfelsőbb Tanács tegnapi ülésén Moszkva, december 9. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön délután a Legfelsőbb Tanács két házának együttes ülésén egyórás külpolitikai tárgyú beszédet mondott. Az első interpelláció az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakára és az ott előterjesztett szovjet javaslatok fogadtatására vonatkozott. A szovjet külügyminiszter válaszában rámutatott, hogy a nemzetközi helyzet éleződése, amely az Egyesült Államok vietnami agressziójának következménye, rányomta bélyegét a XX. ülésszak egész munkájára. Hozzáfűzte, hogy Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országainak túlnyomó többsége elítéli az Egyesült Államok indokínai magatartását. — New Yorkban többször találkoztunk az Egyesült Államok képviselőivel — jelentette ki Gromiko —, és velük is közöltük, hogy a Szovjetunió továbbra is következetesen támogatja azt a rendezési programot, amelyet a VDK az ismert négy pontban előterjesztett. A Szovjetunió az ENSZ- közgyűlés mostani ülésszakán két fontos határozati javaslatot nyújtott be az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, illetve a más államok belügyeibe való be nem avatkozásról. Az első határozati javaslatot az Egyesült Államok is megszavazta, »de sajnos magatartása merőben eltérő« — jegyezte meg Gromiko. A Szovjetunió a második javaslat előterjesztésével nem a saját közvetlen érdekeiről gondoskodik; a Szovjetunió helyt tud állni magáért. A világon azonban sok állam van, amelyeknek kellő nemzetközi biztosítékot kell nyújtani a külső beavatkozás ellen. Egészben véve Gromiko igen jelentősnek tartotta, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszakán felvetődött sok kérdésben azonos, vagy közeli álláspontról tanúskodtak a szocialista országok és az el nem kötelezett országok képviselői. Andrej Gromiko beszédének második felében a nyugatnémet kormányprogramra vonatkozó interpellációra válaszolt. — Nyugat-Németországnak még kifizetetlen adóssága van a népekkel, mindenekelőtt a Szovjetunió népével szemben — mondotta a német béke- szerződésre utalva, majd hozzáfűzte, hogy ha azok politikai rövidlátása, akik a politikát Nyugat-Németországban meghatározzák, szükségessé teszi, népünk benyújtja a számlát. Az európai határokkal kapcsolatban ezt mondotta: A Szovjetunió és sok más európai ország nem hajlandó attól függővé tenni biztonságát, hogy az NSZK kormánya elégedett-e vagy sem a második világháború eredményeivel. — A szocialista országok bármelyikének határai elleni támadást a Szovjetunió a saját határai elleni támadásnak tekinti »az összes ebből adódó következtetésekkel« — jelentette ki Gromiko. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban rámutatott: Az NSZK igyekszik megtorpedózni az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést, s »vannak körök, amelyek lépésről lépésre engednek az NSZK követeléseinek«. — Az Egyesült Államoknak világos választ kell adnia — hangsúlyozta —, mert a Bundeswehr atomfegyverekhez juttatása és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása nem egyeztethető össze egymással. Andrej Gromiko végül azt mondta, a szovjet nép jól tudja, hogy Nyugat-Németországban nem kizárólag hétpróbás militaristák és revansra vágyó elemek élnek. — Nyugat- Németországban vannak emberek, akik nem hajtottak fejet a fasizmus előtt, akik bátran harcolnak a szabadságért..- Ök tudják, hogy élnek a német munkásosztály dicső hagyományai. A beszéd után több külpolitikai tárgyú hozzászólás következett, majd a Legfelsőbb Tanács határozatban hagyta jóvá a szovjet kormány politikáját az interpellációkban és Gromiko külügyminiszter beszédében érintett kérdésekben. (MTI) ^TT 1%,,. V* tíín Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette az egészségügyi miniszternek a szocialista országok egészség- ügyi miniszterei berlini értekezletéről és a nehézipari miniszternek kubai útjáról szóló beszámolóját. A kormány megvitatta és elfogadta a közlekedés- és postaügyi miniszternek és a fővárosi tanács vb-elnökének jelentését a budapesti földalatti gyorsvasút munkálatainak menetéről. Ezután a kormány megtárgyalta és elfogadta a fővárosi tanács vb- elnökének ismertetőjét a budapesti lakosság számának alakulásáról. Az Országos Tervhivatal elnöke ismertette, milyen irányelvek alapján javasolják a harmadik ötéves terv időszakában fejleszteni a szőlőtermesztést és feldolgozást, a bor tárolását és forgalmazását. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok vb- elnökeinek november 26-i értekezletéről tájékoztatták a kormányt. A Minisztertanács megtárgyalta a saját, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1966. első félévi munkatervét. A szőlőtermesztés és «feldolgozás irányelvei a harmadik ötéves terv időszakában Az Országos Tervhivatalnak a szőlőtermesztés és feldolgozás, a bortárolás és forgalmazás fejlesztéséről benyújtott előterjesztése a bevezető részben utal arra, hogy a második ötéves terv időszakában 82 000 kát. hold szőlőt telepítettek. A következő öt évben ezek termőre fordulnak és jelentősen növelik a szőlő- és bortermelést Emellett a meglevő szőlőterületek termése is tovább növekszik a fokozatos rekonstrukció, a jobb agrotechnika és a tápanyag utánpótlásának növelése révén. Jelentős minőségi változással is számolni lehet, miután a fiatal, nagyüzemileg művelhető és nagy termőképességű szőlők aránya növekszik. E tények és a lehetőségek számbavétele alapján a harmadik ötéves terv időszakában nem szükséges a szőlő termőterületét lényegesen növelni. Tovább kell folytatni a kiöregedett szőlők kivágását és helyükre új szőlők telepítését. A második ötéves terv folyamán végrehajtott telepítések termőre fordulása és a rekonstrukciók eredményeként a termő szőlők területe 1970-ben mintegy 50 ezer kát holddal nagyobb lesz a jelenleginél. Az előterjesztés a szőlőültetvények gazdaságos üzemelése, az előirányzott szőlőés bortermés feldolgozása és tárolása céljából a következő ötéves tervben mintegy 5 milliárd forint összegű beruházás biztosítását javasolja. Ebből az összegből jelentős részt kell összpontosítani a megelőző öt esztendőben telepített és termőre forduló szőlők járulékos beruházásaira. Biztosítani kell a szőlő- ültetvények felneveléséhez és üzemeléséhez közvetlenül szükséges eszközöket és berendezéseket (növényvédelmi berendezések, csomagolószínek stb.), valamint a szőlő feldolgozásához és tárolásához szükséges kapacitásokat. A fejlesztésre előirányzott összegek egy részéből a már meglevő kapacitásokat gazdaságos üzemnagyságára kell kiépíteni. Az előterjesztés hangsúlyozza: a beruházások leggazdaságosabb megvalósítása érdekében biztosítani kell az illetékes szervek jó együttműködését. A Minisztertanács az előterjesztésben javasolt beruházási összeget és irányelveket jóváhagyta, és utasította az érdekelt minisztériumokat és szerveket, hogy a fejlesztéshez szükséges műszaki terveket, valamint a megvalósításhoz szükséges építőkapacitást és anyagokat, csomagolóeszközöket, gépeket a i is szükségesnek tartja és tá- szükséges ütemben biztosít- mogatja a háztáji gazdasá- sák. gok és a szakszövetkezetek Az említett intézkedések termelési, feldolgozási és tá- mellett a kormány továbbra rolási tevékenységét. Budapesten csökkentik, vidéken növelik a munkahelyek számát Az 1960-ban tartott népszámláláskor Budapest lakossága 1 864 600 volt, azóta 1 935 400-ra növekedett. Az emelkedés egyedüli forrása a »bevándorlási többlet«, hiszen a természetes szaporodás mutatószáma a fővárosban az említett időszakban negatív előjelű volt. 1960-ban kerek számban 42 ezren telepedtek le a fővárosban. A kormány néhány évvel ezelőtt intézkedett, hogy ez az egészségtelennek minősíthető növekedés ne folytatódjék. Ennek eredményeként a Budapestre irányuló vándorlás évről évre csökken, 1964-ben mintegy 18 ezer volt. A születések alacsony szárma és egyidejűleg az átlagos élettartam emelkedése azzal járt, hogy a gyermekek részaránya egyre kisebb, ezzel szemben a munkaképes kordáké, különösen pedig az idősebbeké egyre nagyobb. Budapest környékén a népesség növekedésének üteme meghaladja a fővárosét. A budapesti munkaképes férfiak foglalkoztatási aránya néhány tized híján 100 százalék, a nőké is több mint 90 százalék. Ez lényegében a teljes foglalkoztatottságot jelenti. 1960-tól 1965-ig 140 ezerről mintegy 170 ezerre nőtt a vidékről bejárók — az úgynevezett ingázók — száma. Rajtuk kívül több tízezer vidéki munkás lakik hétköznap ideiglenesen Budapesten, többnyire munkásszálláson. A bevándorlás — csökkenő tendenciája mellett is — növeli a főváros zsúfoltsását, a lakás-, közmű-, közlekedés-, egészségügyi- és szociális ellátási problémákat. Az Országos Tervhivatal már a második ötéves terv kidolgozása során is figyelemmel volt arra, hogy a fővárosi munkahelyek számának növelését korlátozni kell. Az előterjesztést most még nyomatékosabban hangsúlyozza: el kell érni, hogy a fővárosban a következő 15 év folyamán sorra kerülő minden fejlesztés — az ipar rekonstrukciós jellegű korszerűsítése is — munkamegtakarítással, illetve a lehető legkisebb létszámemelkedéssel járjon. Ennek érdekében mindenekelőtt a munka termelékenységének növelését, a műszaki fejlesztés hatékonyságát kell biztosítani. Nemcsak az iparban, de minden olyan területen is, amely nincs közvetlen kapcsolatban a fővárosi lakosság ellátásával, tovább kell folytatni a munkahelyek számának — tervgazdálkodási eszközökkel történő :— korlátozását. A kormány felhívta az Országos Tervhivatal elnökét, az érdekelt minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit: Budapesten csak olyan — termelékenységet növelő, korszerűsítő — beruházásokat valósítsanak meg, amelyek nem járnak a munkaerőszükséglet növekedésével; a kormány előző határozatának megfelelően folytassák az előírt ütemben az erre kijelölt üzemek kitelepítését; a vidéki üzemekben bővítsék a termelési profilt és növeljék a műszakok számát. A tervekben meghatározott ütemben halad a földalatti gyorsvasát építése Változások a szovjet kormány összetételében Nyikolaj Podgornijt választották meg a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnök vé Moszkva, december 9. A Szovjetunió Legfelsőbb ranácsa csütörtökön hozott törvényeinek megfelelően változásokra kerül sor a Szovjetunió Minisztertanácsának összetételében. Ezentúl a Szovjetunió népi ellenőrzési bizottságának elnöke, a szakmai és műszaki oktatási állami bizottság elnöke és a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó főhatóság elnöke is a korrmny tagja. Ugyanakkor a rádió és a televízió bizottságának, a filmművészeti állami bizottságnak, a sajtóügyek állami bizottságának és a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságának elnöke nem tagja ezentúl a Szovjetunió minisztertanácsának. Megszüntették azokat a miniszteri tisztségeket is. amelyeket olyan vezetők részére létesítettek, akik irányítása alá nem tartoznak minisztériumok. A Szovjetunióban a párt és állami ellenőrzési bizottságot átalakították állami népi ellenőrzési bizottsággá. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának csütörtökön elfogadott törvénye rámutat, hogy e rendelkezés célja: széles körben bevonni a dolgozókat az ellenőrzésbe, növelni szerepüket az ellenőrző szervek tevékenységében. Pavel Kovanovot kinevezték a Szovjetunió népi ellenőrzési bizottságának elnöké- vé. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsinak Elnöksége fölmentette Alekszandr Sele- pint, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének tisztsége alól, mert az SZKP Központi Bizottságának elnöksége szükségesnek tartja, hogy Alekszandr Selepin egész tevékenységét a párt központi bizottságában végzett munkának szentelje. Alekszandr Bulgakov, a szakmai és műszaki oktatási állami bizottság elnöke tagja lett a szovjet kormánynak. A szovjet kormány tagja lett Alekszandr Jezsevszkij, a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó főhatóság elnöke. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Georgij Kaznyint a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának tagjává választotta. Kaznyin az utóbbi három évben az SZKP Központi Bizottságában tevékenykedett Anasztasz Mikojan kérte, hogy mentsék föl a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöki tisztségétől. Elmondta, hogy életének nyolcadik évtizedébe lépett, körülbelül három évvel ezelőtt pedig súlyos beteg volt és operáción ment keresztül. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB első titkára közölte, hogy az SZKP KB elnöksége és a KB hozzájárult Mikojan kérelmének teljesítéséhez. Brezsnyev méltatta Mikojan tevékenységét, majd Mikojanhoz fordulva köszönetét mondott eredményes munkájáért. Utána javasolta, hogy továbbra is maradjon a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé egyhangúlag Nyikolaj Podgornijt, az SZKP KB elnökségének tagját, a KB titkárát választották meg. Ezzel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka befejezte munkáját (MTI) A Minisztertanács 1963-ban határozatot hozott arra, hogy folytatni kell a budapesti földalatti gyorsvasút építését, s úgy intézkedett, hogy kelet-nyugati irányban a Fehér út és a Deák tér közötti szakaszt 1970-ben, a teljes vonalat pedig 1973-ban üzembe kell helyezni. Egy- bein azt is kimondta, hogy a munkálatok menetéről a közlekedés- és postaügyi miniszter és a fővárosi tanács vb-elnöke tegyen jelentést a kormánynak. A csütörtöki ülésen elhangzott beszámoló szerint a földalatti említett első szakaszán a mélyépítési munkák java része elkészült. Befejeződött a Népstadion. a Baross tér, a Blaha Lujza tér, az Astoria és a Deák téri állomások kiépítése. Elkészültek az állomási kijáratok a Deák Ferenc téren, az Astoria állomáson és a Baross téren. A Deák tér és a Fehér út közötti szakasz alagútépítési munkái befejezéshez közelednek. Az Astoria és a Baross tér között folyik egy körülbelül 500 méteres alagút építése. Most következe nek a kedvezőtlen talajviszonyok miatt legnehezebb munkálatok a Puskin utca és la Blaha Lujza tér közötti vészen. Megkezdődött a Bla- jia Lujza téri állomás kijáratának és az aluljárónak az említése. Hátravan még a vonal gy részén az alagút szise- A terveknek me^fele- későbbi időpontban kent gy ré to\°s°. lően ké rül sor a gépészeti, az elektromos szerelési, a vágányfektetési és belső építési, valamint egyéb járulékos munkákra. Az 1973-ig üzembe állítandó szakaszon elkészültek a pajzsindító kamrák (Kossuth Lajos tér, Batthyány tér és Moszkva tér) és megépült a Déli pályaudvari végállomási A még hiányzó alagútszaka- szok nagy részét — így a Duna alatti szakaszt is — már a gépesített pajzsokkal építik. 1966-tól a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vállalatai mellett mind nagyobb szerepet kapnak a munkálatokban az Építésügyi és a Kohó. és Gépipari Minisztérium vállalatai. A Minisztertanács megállapította, hogy a földalatti gyorsvasút építése a tervekben meghatározott ütemben halad. Tudomásul vette, hogy egyidejűleg folyik az észak—déli gyorsvasúti vonal tervezése, és úgy határozott, hogy ezeket a terveket még a harmadik ötéves terv időszakában készítsék el. Az új földalatti nagy fontosságára tekintettel a kormány úgy döntött, hogy az illetékes miniszterek műszaki és pénzügyi szempontból vizsgálják meg, hogyan lehetne a Fehér út és a Deák tér közötti szakaszt a tervezett 1970 helyett már 1969-ben, a teljes keleti—; nyugati vonalat pedig az 1973-as határidő helyett szintén egy évvel korábban átadni a forgalomnak. (MTI)
