Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

Somogyi Néplap A? MSZMP MEG VEI Rl^óTTf ASA EívA MEGYf! TAN ACS L A PJÁ IDA REGÉNYE ünnepélyes századgyűlésre készülnek a nagyatádi munkásőrök »■Hogy többnek, gazdagabb­nak érezzük magunkat, ha kijövünk az előadásról« — hallottam megfogalmazni többször (a múlt heti színházi vitán is) a színpadi művészet célját. S ezzel így egyet is érthetünk. A Csiky Gergely Színház legutóbbi bemutatója után azonban — ha néhol kelleme­sen szórakoztam is —, sajnos nem éreztem hasonlót. Pedig az előadott zené® vígjátékot, az Ida regényét Gárdonyi Gé­za neve fémjelzi, s őt úgy is­merjük, mint akinek gyakran volt reális, határozott mon­dandója koráról korának — és nekünk is. Nos, ezt a Gárdonyit hiába is keressük Ida regénye című, életművét lezáró alkotásának színpadi változatában. Itt-ott egy-egy figurájában, helyzeté­ben érezhetjük ugyan az író hangját, jellemábrázolását erő­sebb tónusokkal is, ám a nép­szerű írónak ehhez a darab­hoz mindössze annyi a köze, hogy van egy hasonló című regénye, amelynek szerelmi bonyodalmát színpadra ültette Török Rezső. Az effajta, meg­lehetősen giccses színpadi tör- ténetecskékből viszont ponto­san tizenkettő található egy tucatban és a harmincas évek igénytelen, de kasszasikerű zenés vígjátékai között. Az adaptációból tehát lényegében hiányzik az írónak az a ha­tározott állásfoglalása, amely- lyel nemcsak bemutatja, ha­nem el is ítéli a századfordu­ló dzsentrivilágát. S azért hiányzik, mert ez a színpadra alkal mazás nem is akar egye­bet szórakoztatásnál és a hi­vatalos irodalom szokvány »járt-e Cecil a Török utcá­ban?« álproblematikájánál. Így azután nem meglepő, hogy például a kisvárosi »elit« haj­nali dáridójáh, Ó Péter vidéki kúriájában kitűnően szórako­zunk a társaságon mint ere­deti »jópofákon«, s közben aligha jut eszünkbe: honnan erednek az ópóterek százezrei, milliói. Erre a szövegkönyv nem sok lehetőséget nyújt, és ez a kevés társadalomkritika is megmarad a felszínen, mé­lyebbre nem hatol be. A han­gulatos zárdái kép, a nő ki­szolgáltatott helyzete abban a társadalomban, a sznobok te- gezésimádata stb. csupán kül­ső jelzések a darabban a tár­sadalombírálat lényegét ille­tően. Talán ez az oka, hogy Ida regényét: a vígjáték alap- konfliktusát és happy endjét: — a letűnt kor embereinek valóban idillikus történetét — nem sikerült sem »könnyes meghatottsággal«, sem »kelle­mes iróniával« néznem, noha a kiadott sillabusz ezt ígéri. Ami az előadás értékeihez tartozik, azokat elsősorban a darab figuráiban kell keres­nünk. Bagó László jó érzék­kel törekedett az alakok hang­súlyos, de mértéktartó és sok színnel való kimunkáláséra. Ennek köszönhető, hogy bár a darab ritmusa (főleg az első és a harmadik felvonásban) nem volt egyenlete® — he­lyenként néhány percig már- már az unalom határát súrol­ta a játék —, egészében a vérbő humorú figurák, az eredeti ötletek és a kitűnő poének valóban kellemes szó­rakozást biztosítanak. Ehhez hozzásegít de Fries Károly kedves muzsikája is, amely aláfestő, színező szerepet ka­pott ebben a produkcióban Az énekszámok halványabbak, és itt alatta maradnak a sok színnel é® sikkes ötlettel meg­komponált, szellemes táncbe­téteknek, Szöllősi Ágnes ko­reográfiájának. A zenekar Tarnay György vezénylésével jól és pontosan tolmácsolta a darab zenéjét; a hangulatos díszleteket vendégként Vata Emil, a jelmezeket Bata Ibo­lya tervezte. A népes szereplőgárdából mindenekelőtt a címszereplő, Büros Gyöngyi légiesén köny- nyed, kedves és dekoratív Ida-alakítását és vele egy szin­ten partnerét, a férj szerepé­ben Forgács Tibort említe­nénk. Hiteles figurák Kqrándy Dénes élvhajhász bornagyke­reskedője és környezetében Gábor Mara Julcsa nénije, Mikes Emma Fannija és a kisvárosi lumpok is. Közülük Somogyi Géza tetszett legjob­ban a tökrészeg drogista villa­násnyi jelenetében. A kacag­tolásban Kun Vilmos és Eger- váry Klára kapta a legtöbb feladatot. Ismert erényeikkel és jól időzített poénekkel si­került is megfelelniük ennek a feladatnak. Alakításukban Kun Vilmos csöndes-fanyar szellemessége, Egerváry har­sány-groteszk gesztusai, ki tű­nő arcmimikája aratott sok megérdemelt tapsot. Rózsa Ti­bor a süketnéma lapterjesztő alakjában eddig rejtett komi­kus képességeit mutatta be sikeresen. S még egy jó be­mutatkozás: Némethy Margit a szerelmes zárdánövendék fi­gurájában. Rövidebb szere­pükben Oláh Magda, Farkas Rózsa, Varga Tibor, Révész István, Tóth Béla és egy talpraesett kis gyermeksze­replő, Szentjóbi Évike nevét említhetjük még. Wallinger Endre Járdaépítés sok bosszúsággal Eladósodott a heresznyei tanács, mert száz száza­lékkal többe került az idén megépített 1120 négyzet- méter járda, mint tervezték. A község vezetői úgy gon­dolták, hogy négyzetméterenként tizenöt forint negy­ven fillérért készítenek gyalogjárót a falubeliek segít­ségével. Az eredeti tervet azonban nem válthatták valóra, mert központosították a járdaépítést a járásban, a Barcsi Községi Tanács brigádját kellett megbízni a ki vitelezéssel. Ez aztán betette a kaput, a barcsiak 39 000 forintot kértek a munkáért. A községnek meg­küldött számlák nem voltak pontosak, a tanács több­ször reklamált. Noha a heresznyeiek szállították át Víz­várról a fölszerelést, a barcsi tanács felszámolta a felvonulási költséget. S még olyan munkákat is, ame­lyeket el se végeztek. Például gyomirtást, cementszál­lítást talicskával (a tsz fogatai vitték a helyszínre az anyagot.) Nagyon megnövelte a költségeket, hogy mun­ka közben elfogyott a cement, s a barcsi tanács 5607 forintot számított fel 35 mázsáéit a szállítással és a kezeléssel együtt A heresznyei tanács most aztán nem tudja kifi­zetni ezt az összeget, mert kimerült a »kasszája«. Ha előre megmondják, hogy ennyibe kerül a járdaépítés, inkább elhalasztják a munkát hiszen tisztában voltak vele mire van fedezetük. S az sem vigasztalja a köz­ség vezetőit, hogy jövőre már helyileg is építhetnek járdát. Az elhamarkodott utasítás ugyanis nehéz hely­zetbe hozta a községet, tizenhétezer forintot vett ki a zsebéből. (Tudósítónktól.) Már a múlt évben is ünne­pélyes külsőségeik között tar­tották meg év végi századgyű­lésüket a nagyatádi munkás­őrök. Bensőséges, elvtársi lég­kör jellemezte ezt a gyűlést. A parancsnokság — a pártbizott­ság illetékes osztályával közö­sen — most az idei századgyű­lés előkészítésén dolgozik. A napokban megtartott társadal­mi parancsnoki ülésen elemez­ték az idei munka eredmé­nyeit, hibáit. Az idén emelkedett a társa­dalmi parancsnokok irányító munkájának színvonala. Meg­mutatkozik ez a fegyelmezett­ségben, a kötelezettségek tel­jesítésében, a kiképzési felada­tok és a szolgálat egyre jobb ellátásában. Az 1964. kiképzési év ered­ményei alapján a tavalyi ünne­pélyes századgyűlésen a mun­kásőrség megyei parancsnok­sága vándorserleget és elisme­rő oklevelet adományozott a nagyatádi századnak. Ez is fo­kozta a lelkesedést. Üjabb vál­lalások, majd újabb eredmé nyék születtek. A jó munka el ismeréseképpen a járási pa­rancsnokság három társadalmi parancsnoknak »Kiváló pa­rancsnok«-, hat munkásőrnek »Kiváló munkásőr«-jelvényt, tizenöt munkásőmek pedig el­ismerő oklevelet ad át az idei századgyűlésen. Többen része­sülnek parancsnoki dicséret­ben, a pártszervezetek taggyű­lésein pedig elismerésben. A parancsnoki megbeszélé­sen megszabták a jövő évi fel­adatokat is. A társadalmi pa­rancsnokok javasolták, hogy foglalkozzanak többet a mun­kásőrök egyéni problémáival, keressék fel őket munkahelyü­kön és családi körükben. Azt is elmondták, hogy többet és bátrabban keli támaszkodni a pártái apszervezetekre és a KISZ-szervezetekre a nevelé­si feladatok végrehajtása cél jából. Olyan kollektív széllé met kell kikovácsolni, amely minden fegyelmezetlenséget megakadályoz. AZ AIDÁTÓL VIASZBABÁIG Üj hanglemezek a karácsonyi vásáron A zenebarátok és a versra­jongók száméra szép ajándéko­kat ad ki a Magyar Hangle mezgyártó Vállalat. Az opera- kedvelők Verdi Aidájának új fölvételével ünnepelhetnek. Az operát Kónya Sándor, Veress Gyula, Komlóssy Erzsébet, Dé- ry Gabriella, Szalma Ferenc éneklik, a FiUiarmóniai Társa­ság zenekarát és az Állami Operaház énekkarát Kóródy András vezényli. A közelmúlt­ban rendezett Budapesti Zenei Versenyekről két lemez ké­szül: egyik az énekverseny győzteseinek — Hamari Júlia, Paulos Raptis, Vasile Marti­nom, Teresa May Czysotcska — és az Állami Operaház Ze­nekarának közreműködésével, Komor Vilmos vezényletével, a másik pedig a hanszeres ver­seny győzteseinek — Michel Portai, Valerij Popon, Kovács Lóránt — és a Magyar Fúvós­ötösnek a szereplésével. Wei­ner Leó, Láng István, Petro- vics Emil, Sárközi István, Eugen Bozza és Jurovszkij mű­Világító postaláda. MEGNYÍLT A „NÉMA POSTAHIVATAL" Budapest új színfolttal gazdagodott. Korszerű, új postahivatal nyílt a Mú­zeum körúton. Az új pos­tai létesítmény nemcsak tetszetős külsejével, ha­nem célszerű fölszerelésé­vel is megnyerte a közön­ség és a postai dolgozók tetszését. A pénzfeladás gyorsításá­ra például minden felve­vőablaknál összegezőgépek vannak, amelyeken pilla­natok alatt tételesén ki­számolható a feladásra ke­rülő számlák összege. Külön érdekessége az új létesítménynek az úgyne­vezett »néma hivatal«: az előcsarnokban elhelyezett automata kiszolgál ósor, amely éjjel-nappal a kö­zönség rendelkezésére áll. Itt nyilvános telefonállo­más, érme-, bélyeg- és levelezőlap-automata mű­ködik. Teljesen új a he­lyiségben levő táviratfel­vevő automata. Ha az ügy­fél fölemeli a kagylót, azonnal a távirda jelentke­zik, s máris rögzítik a fel­adásra szánt szöveget. He­lyi távirat esetén ötsza­vanként 1 forintot, vidék­re ennek kétszeresét, tehát 2 forintot kell fizetni. A díjat telefonérmével kell fizetni. Ha a kísérleti hivatal be­váltja a hozzá fűzött re­ményeket, máshol is be­vezeti a posta. foglalkoz­nak azzal a gondolattal is, hogy a »néma postahivata­lokénál megteremtik az intérurbán telefonbeszélge­tések lehetőségét is. Számológépek segítik a postai dolgozók munkáját. veit tolmácsolják. A Hangle­mezgyártó Vállalat forgalom ba hozza Mozart két zongora­művének: a D-moll zongora- versenynek (K. 466.) és a D- dúr koncert rondának (K. 382.) fölvételét Fischer Annie közre­működésével; a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zene­karát Lukács Ervin vezényli. Karácsonyi dalokat tártál - mazó lemez jelenik meg az ünnepek előtt. A lemez egyik oldalán hét magyar karácsonyi éneket, másik oldalán pedig különböző népek ugyancsak hét karácsonyi dalát hallhat­juk eredeti nyelven. Operettlemezek is szerepel­nek az újdonságok között. Kál­mán Imre Bajadérjából vettek lemezre részleteket a Fővárosi Operettszínház énekkara és az Állami Hangversenyzenekar közreműködésével, Bródy Ta­más vezényletével; a szólisták: Németh Marika, Zentai Anna, Udvardy Tibor, Külkey Lász­ló, Kishegyi Árpád. A másik operettlemez ugyancsak Kál- mán-művet, a Marica grófnő muzsikáját örökítette meg a Magyar Rádió és Televízió ének- és gyermekkara, vala­mint szimfonikus zenekara közreműködésével, Gyulai Gaál Ferenc vezényletével és Németh Marika, Zentai Anna, Szőnyi Olga, Melis György, Ilosfalvy Róbert, Csajányi György énekével. A tánczene hívei két világ­hírű, divatos táncszámot hall­hatnak Toldi Mária előadásá­ban: a Down, Town című an­gol és a Viaszbaba című fran­cia sizerzeményt angol, illetve francia nyelven, magyarul pe­dig Bágya dalát, a Bánat, hoz­zád semmi közöm címűt és Ullmann szerzeményét, a Fá­zom ... kezdetűt. A magyar közönség kedvence, Vico Tor- riani is énekel az egyik új fel­vételen, a többi között a hí­res Mackie Messer és a Me­lancholie in September című ismert számokat. Üj film, a Szerelmes biciklisták máris népszerűvé vált két dalát, a Te szeress legalább-ot és a Táskarádió-t a film szereplői, Mary Zsuzsa és Szörényi Le­vente éneklik. A versrajongók számára is nyújt meglepetést a Hangle­mezgyártó Vállalat, de csak az ünnepek után, január végére. Ekkor jelenik meg a Magyar költők-sorozat második kiadá­saként hat új verslemez, ame­lyek Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Babits Mihály, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós válogatott köl­teményeit tolmácsolják a leg­jobb magyar versmondók, köz­tük a nemrég elhunyt Ascher Oszkár közreműködésével. Mamma mia! N y ugat-N émetországban egyesületbe tömörültek a magas férfiak és nők. A 2300 tagot számláló egye­sület közös kirándulásokat és nyaralásokat is szer­vez. Az idén például 117 tagja közösen nyaralt az olaszországi Riminiben. A két méternél maga­sabb óriások nagy feltű­nést keltettek, s nyaralá­suk számtalan bonyoda­lommal járt. A 210 centi magas Heinz Heppner ki­fogásolta a szállodai ágyak hosszát, jobban mondva rövidségét. A nyaralás alatt kénytelen volt az ágy végéhez he­lyezett széken nyugtatni lábát. Dieter Sauer nem talált a városban megfele­lő fürdőcipőt, ami nem csoda, mert ötvenes cipőt visel. Érdekes élményben volt része Doris Mayer tisztviselőnőnek. Egy este zenés kávéházban íagylal- tozott. Hozzálépett egy olasz fiatalember, megha­jolt előtte, és táncra kér­te. Doris lassan fölemel­kedett helyéről, s amikor már lábon állt, táncosa »Mamma mia!« kiáltással hanyatt-homlok kifutott a kávéházból. A rejtély: Doris magas­sága néhány centivel meg­haladja a két métert. Gábor Zsazsa, a szakértő Gábor Zsazsának egy ci­gánylakodalom jeleneté­ben kellett szerepelnie Tony Curtis legújabb filmjében. A rendező né­hány utasítást akart adni neki, erre a művésznő nagyot nevetett. »Erre semmi szükség, kedvesem — mondta. — Ismerem én a cigányokat, és jól isme­rem a magyarokat; ami pedig a nászéjszakát il­leti, arról aligha tud ne­kem újat mondani.« Rövid ét Egy taxivezetőt, aki hu­szonöt éven át autózott Párizs utcáin, jubileuma alkalmából meginterjúvol­ták. Az egyik kérdés így hangzott: »Melyik veit a legrövidebb ót, amelyet megtett?« »Egyszer, zivatar után egy hölgy szállt be a ko­csimba, fizetett, és a má­sik oldalon ismét kiszállt. Nem akart belelépni egy tócsába, azért használta a kocsimat.« A muzikális egér Neve Misi. Lakóhelye az Állatkert kígyóházának folyosója. Ha az ügyeletes dolgozó dúdolni kezd, Mi­si a hangra nyomban elő­bújik. Két lábra áll, kör- betotyog, mintha táncot járna, majd a dal végén újból eltűnik odújában. Somogyi Néplap Az IVISZIMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogv megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11­Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka Sándor utca t.

Next

/
Thumbnails
Contents