Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-28 / 305. szám

Kedd, 1965. december 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP „MÉG JOBBAN TÁMOGATJUK A FIATALOKAT" A napokban fejeződött be Zamárdiban az az egyhetes tanfolyam, amelyet úttörőként az országban a Somogy megyei KISZ-bizottság szervezett. A tanfolyamon azok az üzemi, vállalati, termelőszövetkezeti párttagok vettek részt, akik pártmegbízatásként munkahe­lyük KlSZ-szarvezetét patro­nálják. Horváth Sándor és Ki­rály György járási titkárok, a tanfolyam vezetői elmondták hogy időszerű volt a tanfolyam megrendezése, hisz nagyon sok helyen nem tudják a patrónu- sok, hogyan segítsék a fiatalo­kat, nincs még kialakult gya­korlat. — Azt tapasztaltuk, hogy a kijelölt párttagok egy része nem ismeri eléggé az ifjúsági munkát, ezért sok helyen for­málissá vált a patronálás. A tanfolyam célja az volt, hogy az ifjúsági mozgalom főbb kér­déseivel megismertessük a hallgatókat, előképzést ad­junk munkájukhoz — mondta Király György. A tanfolyamon szó volt a KISZ megalakulásáról, a so­mogyi fiatalok munkájáról, a KISZ-vezetés fontosabb kérdé­seiről, módszeredről, a KISZ- saervezetek feladatairól a ter­melési mozgalmakban. Ezenkí­vül kül- és belpolitikái tájé­koztatást, ideológiai előadást is hallgattak a részvevők. A tanfolyam utolsó napján kerestük fel a hallgatókat, s közülük öten — Papp Józsefné, Túri Istvánná, Horváth Sán­dor, Belányi Ferenc és Péter István — vállalkoztak arra, hogy az ebéd utáni rövid pi­henőt feláldozzák egy lös be­szélgetésre. Van közöttük, aki csak most ismerkedik a patronáló mun­kával, olyan is, aki már évek óta foglalkozik KlSZ-fiatalok- kal. Ennek ellenére a nagyobb tapasztalattal rendelkezők is hasznosnak találták a Zamár­diban eltöltött időt. Horváth Sándor a somogy- meggyesi termelőszövetkezet­ből jött el a tanfolyamra. — A tsz KISZ-szervezetének sportügyeit intézem évek óta Nem volt más pártpatrónus az alapszervezetben. Amikor ér­tesítést kaptunk a tanfolyam­ról, úgy vélte a pártvezetőség, hogy ha sikerült a sportban összefognom a fiatalokat, ak­kor a szervezeti életben is si­kerülnie kell ennek. Hozzátette, úgy gondolja, hogy nem lesz könnyű dolga. Elsősorban egy megfelelő KISZ-helyiséget kell kiharcol­ni, mert a jelenlegi kicsi. Nem megy valami jól a KISZ-mun- ka, kihúzzák magukat alóla a középiskolásak, vagy akik más munkahelyre járnak el a falu­ból. Hét fiatal pedagógusuk van, de nemigen támogatják a KISZ-szervezetet a kulturális munkában. Meg kell majd őket egy kicsit mozgatná. Papp Józsefné arról beszélt, hogy a Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárában sokat foglalkozik a pártszervezet és az üzem vezetősége a KISZ- szel. A vb-üléseken napiren­den tartják a KISZ-miünkát. — Sok támogatást kapunk az igazgatónktól — mondta —, bármilyen kéréssel fordul hoz­zá a KISZ, azonnal intézkedik. — Marcaliban ennek ellen­kezője a helyzet — jegyezte meg Túri Istvánná. — A gaz­dasági vezetők a finommecha­nikai üzemben nem segítenek. Nem támogatják a fiatalokat sem a tanulásban, sem a szóra­kozásban. Így nem is tudjuk összetartani őket — S a pártpatrónus vagy a pártszervezet nem próbálta jobb belátásra bírni a gazdasá­gi vezetőket? — ígéreteket kaptunk, de mást nem. Pedig több megbe­csülést érdemelnének a mi fia­taljaink. Sürgős munkák ese­tén előfordult, hogy nem nyolc, hanem tizenhat órát dolgoztak egyvégtében. Élüzem lett, s most a szocialista címért küzd a kaszái erdészet A napokban értékelték az 1964—65-ös gazdasági 4V mun­kaversenyének eredményeit a Dél-somogyi Állami Erdőgaz­daságban. Németh Vilmos igazgató átadta az első helye­zettnek járó váindorzászlöt és a tízezer forint jutalmat Kiss Istvánnak., a kaszói erdészet vezetőjének. Élüzem lett az erdészet, s Kiss István vezető, Bodri Károly műszaki vezető és Horváth Imre erdész kiváló- jelvényt, kilencen pedig okle­velet kaptak. Igen eredményes munka folyt a kaszói erdészetnél. Hu­szonnégyezer köbméter iát termeltek ki, s köbméteren­ként 1,20 forintot takarítottak meg azzal, hogy átszervezték a le- és felterhelő brigádok munkáját. Ezzel az egy fore jutó termelést 30 százalékkal sikerült növelniük. Három szo­cialista brigádjuk: Németh Jó­zsef, Kovács József és Kovács Sándor kollektívái negyedszer szerezték meg a szocialista cí­met. S bár a munkások évi át­lagkeresete emelkedett, helyes létszámgazdálkodással mégis 200 000 forint munkabért ta­karították meg. Jól oldották meg a szállítási feladataikat is: 29 000 köbméter helyett 35 000 köbméter fát szállítot­tak el. Mindennek eredménye­ként a termelési tanácskozá­son 300 000 forint nyereségré­szesedést, illetve jutalmat oszthattak ki. Jelenleg 7 szo­cialista brigád tevékenykedik a kaszói erdészetnél. Céljuk hogy az 1965—66-os gazdasági évben valamennyi dolgozóju­kat bevonják a brigádok mun­kájába. s ha lehet, elnyerjék a szocialista erdészet címet. A Dél-somogyi Állami Erdő- gazdrr 'g'>an nemcsak a kaszói, hanem a második helyezett li- pótfa' és a harmadik helyezett lábodi erdészet is igen jó munkát végzett. Az erdőgaz­daság 2,5 millió forint nyere­séget ért el. Az októberben megkezdődött új gazdasági évben is érezni a munka verseny hatását. Eddig a gazdaság erdészeteiben több mint 50 000 köbméter fát ter­meltek ki, s mintegy 250 hek­tár új erdőt telepítettek. Belányi Ferenc, a babócsai fmsz elnöke a helyi KlSZ-szer- vezetet patronálja 1960 óta. Szereti a fiatalokat, állandóan rajta tartja a kezét az ifjúsá­gi mozgalom ütőerén. Évek óta ő vezeti a KISZ politikai ok­tatásait a faluban, sok tapasz­talatot, módszert adhatna át a többieknek. Elmondta, hogy mint pártpatrónus szoros kap­csolatban áll a KlSZ-fiaitalok- kai, minden gyűlésre, rendez­vényre meghívják, többször kérnek tőle segítséget. Tudják, hogy számíthatnak rá. A tanfolyam befejezése után a legtöbb munka talán a ba­latonszentgyörgyi Péter István agrármérnökre vár. A Dél-Ba- laton Tsz-ben eddig a vörsi üzemegység KlSZ-alapszerve- zetét patronálta, ezentúl azon­ban még négy alapszervezet támogatásával növekszik meg a feladata. — Nehézségek vannak szö­vetkezetünkben a fiatal mun­kaerővel — mondta. — A KISZ-esek 15—20 százaléka dolgozik a szövetkezetben. A vasút, a téglagyár, a nádüzem elszívja a többieket a mező- gazdaságtól. Ennek ellenére össze tudom fogni őket a ter­melésben is meg a politikai munkában is. Én foglalkozom a szakmunkástanulókkal is, minél több fiatalt szeretnék meggyőzni, hogy érdemes a tsz-ben maradni. Amikor megkérdeztem, hogy mi a véleményük a mai fiata­lokról, Turiné megjegyezte: — Jó véleménnyel vagyok róluk. Tudnak és akarnak dol­gozni. A KISZ képes arra, hogy jó párttagokat neveljen. Az idén négy KISZ-es tagje­löltet vettünk fel, akik bárhol megállják a helyüket. Hangsúlyozzák: a KISZ te­vékenységét nagyon befolyá­solja, hogy a kérdéses helyen milyen aktív a pártszervezet Egyetlen pártkollektíva sem nézheti tétlenül, ha méltatla­nul mellőzik a KlSZ-fiatalo- kat — Nagyon sok kérdésre hív­ta fel figyelmünket ez a tan­folyam —- mondták. — Otthon még jobban támogatjuk a fia­talokat ... — Ahogy megismertem itt a tanfolyamvezető KISZ-eseket, csak azt mondhatom, hogy ilyen vezetők kezében jó he­lyen van a fiatalság nevelése — tette hozzá Turiné. Strubl Márta UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS AMIKOR ARRÓL BESZÉ­LÜNK, mennyire hasznos a a hibákat ostorozni, a mu­lasztókat megbírálni, talán nem is gondoljuk, hogy amíg osztályvezetőket, igazgatókat marasztalunk el, gyakran el­nézünk a kisebb fegyelme­zetlenségek fölött. A Somogy megyei Faipari Vállalatnál két hete adták át írásban Élő Andrásnak az utolsó fi­gyelmeztetést. Gyakran volt vele baj. Sokszor hiányzott igazolatlanul, és talán ennek következménye volt az is, hogy nem végezte kifogásta­lanul a munkáját. Legutóbb egy italozás után nem ment dolgozni, • hanem orvoshoz sietett, hogy igazolást szerez­zen. Amikor a párt- és a szakszervezet jobban utána­nézett Élő András viselt dol­gainak, kiderült az is, hogy egy alkalommal bort hoza­tott az üzembe a gondjaira bízott ipari tanulók egyiké­vel. A körülmények úgy hoz­ták, hogy aznap ő volt az egyetlen felelős ember a kár- pitosrészlegnéL A vállalat vezetősége most leváltotta az iparitanuló-cso- port vezetői tisztéről. A le- ,,Au-Ar]a nem volt normája, átalányt fizettek neki. Most az Iskol ban sem foglalkoz­tatják éppen a büntetés miatt. Az üzemben jó szak­embernek, jó munkaerőnek ismerték. Azért jutott el idáig, mert nem tudott ural­kodni a szenvedélyén. GYAKRAN TALÁLKOZIK az ember olyan szemlélettel, az üzemeket járva, hogy »ha megfelelek a követelmé­nyeknek, rendesen végzem a munkám, bármit el kell hogy nézzenek nekem«. Ez a fel­fogás nem állja meg a he­lyét, hiszen összeférhetetlen, igazolatlanul mulasztó, ren­detlen ember nem felelhet meg a munkahelyi követel­ményeknek. Az üzemek rend­je megköveteli, hogy a fe­gyel mezetlenkedőket fele­lősségre vonják még akkor is, ha munkájukban a maximu­mot adják. A jó tervező, a lelkiismeretes Igazgató is melléfoghat, és ezért jogos­nak látjuk felelősségének megállapítását. Ennek az elvnek kell érvényesülnie rn;„'i^nütt. Élő András nem végezte jól a rábízott ipari tanulók oktatását, munkára való ne­velését, hiszen előttük vagy tudtukkal italozott. Felelősség terheli azért if, hogv í.mikor az egész kárpi tosrészleg mun­kájának ellenőrzésével meg­bízták, ő volt az első, aki megszegte a munkafegyel­met Esete nem eg.ydfláílő. Ko­rábban egy fiatal lányt azért bocsátottak el a vállalattól, rr.crt beteglapjának dátumát rendszeresen meghamisította. Öt is harmadszor figyt 'mez­tették, de m m számított ne­ki. IOgypár nap múlva újabb igazolatlan mulasztással te­tézte fegyelmezetlenségét A Somogy megyei Faipari Vállalat kaposvári telepén az idén 160 órát mulasztottak igazolatlanul. A kiesett mun­ka értéke megközelíti a tíz­ezer forintot. Leggyakoribb az egy-két napos igazolatlan távolmaradás. A gépek mel­lett, úgy látszik, sikerült ki­küszöbölni a fegyelmezetlen­ségekből származó kiesése­ket. A szocialista brigádmoz­galom óriási nevelő szerepe itt mutatkozik meg elsősor­ban. A brigádtagok egymás­ra vannak utalva, hiszen ha fegyelmezetlenségért elbocsá­tanák egyik társukat, valakit be kell tanítani helyette. Ez pedig hátráltatná őket. A bri­gádmozgalom így összefogja a dolgozókat, jobb munkára serkent, megfékezi a fegyel­mezetleneket. Míg korábban többször oko­zott balesetet a nemtörődöm­ség, a brigádtagok most job­ban ügyelnek egymás testi épségére. Nemcsak azért, mert tudják, hogy a sérülé­sek mindannyiuk eredményét rontják, hanem azért is, mert szorosabb emberi szálak fű­zik őket egymáshoz. Munkaidő alatti eltávozá­sok is előfordulnak. A kilé­pőcédulán feltüntetett időt azonban le kell dolgozni. Egyes brigádoknál megköve­telik az eltávozóktól, hogy pontosan írják fel, mit vé­geztek, am kor bent marad­tak munkadő után. A fegyelmezetlenségről be­szélve meg kell említeni a vasárnapi sporteseményekkel kapcsolatos hétfő délelőtti véleménycseréket. Ilyenkor többen és tovább állnak a dohányzóhelyeken, több a munkából kiesett idő, mint a hét más napjain. A sportba- x-átokat senki sem akadályoz­za meg abban, hogy munka­idő után egy pohár sör mel­lett megbeszéljék a vasárna­pi sporteseményeket. A munkahelyen azonban ez megengedhetetlen. A MUNKAFEGYELEM MEGSZEGŐI gyakran nem tanulnak az első figyelmez­tetésből. Ogy gondolják hogy ők nélkülözhetetlen emberek, nem történhet semmi bajuk. Akadnak, akiket még az utolsó figyelmeztetés sem ébreszt föl, pedig a súlyos büntetést nem kell mindig törvényszerűen elbocsátásnak követnie. A mainkról megfe­ledkezett, sorozatosan fe- gyeimezetlenkedő embereknek ilyenkor észre kell venniük magukat, és az utolsó fi­gyelmeztetés után jó munká­jukkal, viselkedésükkel arra kellene törekedniük, hogy mi­előbb a becsületes munkások közé számítsák őket. Nagy József AHOL CSAK TÖBBET LEBET TENNI... Nem kapos­vári, nem is a megyében szü­letett Tizenkét esztendővel ez- i előtt költözött Marcaliból a megyeszékhely- & re. Munkája — a Hídépítő Vállalatnál volt mérnök — gyakran hetek­re más váro­sokba, Pécsre és Bajára szó­lította. Mégis a 69 esztendős Szaghmeiszter Dániel olyan lelkesedéssel fáradozik So­mogy fejlődé­sének elősegi- > tésén, mintha itt szü leteít, nevelkedett volna. — Nyugdíj­ban vagyok időm van bő­ven ... Látom, hogy a megye útjai, járdái nem mindenütt megfelelőek. Nem szeretek tétlenül üldögélni, s ezért szí­vesen vállaltam társadalmi munkában, hogy elkészítem néhány falu új útjának, jár­dájának tervrajzát — mondja szerényen. Arról nem beszél, hogy mennyi fáradsággal, veszód- séggel jár ez a munka: bizony gyakran az éjszakába is bele­nyúlik a tervezés. ö készítette a kaposvári Kölcsey utca út- és járdaépíté­si meg csatornázási tervét, a Fonyódi, az Akácfa és a Tom­pa Mihály utca korszerűsítésé­hez szükséges terveket. Gyak­ran látni őt a falvakban is, amint a helyszínnel ismerke­dik. Böhönye, Kéthely, Szenta lakói szintén neki köszönhe­tik, hogy a sáros utak, járdák helyett újak készültek. Most a böhönyei Kossuth utca széle­sítésének, illetve csatornázásá­nak tervein dolgozik. — Van még és lesz a jövő­ben is tennivaló, amíg akad olyan falu, ahol nincs beton­járda, vagy amíg a termelőszö­vetkezeteik központjához, ma­jorjaihoz csak sáros úton lehet eljutni. Amíg bírom erővel, szívesen fáradozom azon, hogy egyre több új út és járda épül­jön ezek helyébe. Vallomás e néhány szó, ami Szaghmeiszter Dánielnek a megye iránti szeretetét mutat­ja. Sokat tett Somogy fejlődé­séért, önzetlenül, mert úgy érezte, ez a kötelessége. Ezért hívták meg nemrégen a me­gyei tanács ülésére, ahol ünne­pélyesen adták át neki a »Tár­sadalmi munkáért« aranyjel­vényt. Szaghmeiszter Dániel példá­ja mutatja: mindenki és min­denütt elősegítheti a megye fejlődését, ha tudja, mi az, amit tehet, illetve kötelességén felül is tennie kell Somogy ín. Ste. L Az illetékeseké a szó Válasz Az elcserélt éthordó című cikkre A Somogyi Néplap 1965. augusztus hó 11-i számában Az elcserélt éthordó címmel megjelent cikk, valamint a vállalat 1965. augusztus 12-én kelt levele alapján helyszíni vizsgálatot tartottam, melynek során a következőket állapítot­tam meg: 1) A vállalat az üzemi kony­hán korábban is több ellenőr­zést tartott. Az 1965. június 8—9-én tartott ellenőrzés meg­állapította, hogy az üzemi konyhai dolgozók közül többen szabálytalanul visznek el ételt. Ennek megszüntetésére a vállalat azonnal több intézke­dést tett (pl. az üzemi konyhai dolgozók a konyhára sem be, sem ki csomagot nem vihet­nek, a szabálytalanságot elkö­vetett dolgozók ellen fegyel­mi büntetést és pénzbírságot szabtak ki). 2) Az újságcikk megjelenése után a vállalat újból felülvizs­gálta az ételkiadás rendjét, s ekkor — az újságcikk alapján — megállapították, hogy to­vábbi 8 dolgozó 6 forintos térí­tés helyett csak 3 forintos térí­tés ellenében vitt haza ebédet. A tények megállapítása után a vállalat ezt a hiányosságot is azonnal megszüntette (pl. ebédet az üzemi konyháról el­vinni senkinek sem szabad). 3) Az ellenőrzés során meg-’ állapítottam, hogy az újságcik­kel ellentétben a vállalat »ve­zetői« nem három forintért, hanem szabályos áron vittek el — de nem számottevő — ebédet. A vállalat ezt is meg­szüntette. 4) Az újságcikk egyéb kité­telei nem reális tájékoztatáson, illetve helytelen beállításon alapszanak, így nem fedik a tényleges helyzetet. A vizsgálatról készült rö­vid tájékoztatást azzal küldöm meg, hogy a vállalat továbbra is rendszeresen ellenőrizze az üzemi konyhát, és a saját ha­táskörében eddig kiadott he­lyes intézkedéseket továbbra is hajtsa végre. Stróbl Kálmán, az Országos Erdészeti Főigazgatóság osztályvezetője Egyelőre nincs rá pénz Major György szóvá tette la­punkban, hogy vezessék el a vizet a kecelhegyi horhosból. A városi tanács építési és közlekedési osztályának mű­szaki előadója megállapította, hogy a csapadékot csak bur­kolt árokrendszeren lehetne elvezetni, erre pedig egyelőre nincs pénz. A városi tanács út­karbantartó részlege ötvenhá­rom kilométer járdát salakoz le az idén. Szállítóeszköz hiá­nyában a kecel-hegyi útnak nem foghat hozzá az idén. Csak tíz percet vár a busz Gável Lajos taranyi olvasunk elpanaszolta, hogy kétnapos ké­séssel kapták meg az újságokat a múlt hónap elején. A Pécsi Postaigazgatóság közölte, hogy a budapest— nagykanizsai és a somogyszofc —barcsi vonat mozgópostája szállítja a taranyi postaanya­got. Nagyatádról a hat óra negyven perckor induló busz viszi ki a faluba. November 5-én hetvenhat, november 7-én egy óra negyvenperces késéssel ért a vonat Somogyszobra. No­vember 6-án a barcsi vonat fél nyolckor érkezett Nagy­atádra hat óra harminckét perc helyett. Mivel a busz csak tíz percet várakozik, lemaradt róla a taranyi postaanyag. A következő busz csak délben megy Taranyba, s a kézbesítők csak egy órakor indulhatnak el az újságokkal. Többszörös csatlakozásvesztésnél két nap­pal is eltolódhat az újság kéz­besítésének ideje.* A posta megkérte a MÁV-ot, hogy gondoskodjon a menetrend szerinti közlekedésről a szó­ban forgó vonalakon. Elkészült az új fahíd Christ László a memyei ta­nács figyelmébe ajánlotta, hogy rossz a fahíd az állomástól a falu központjába vezető út ele­jén. A betonhidaknak pedig nincs korlátjuk. Juhász István, a Mernyei Községi Tanács vb-elnökhe- lyettese megköszönte levél­írónknak az észrevételét. Kö­zölte, hogy november 13-án megépült az új fahíd. A beton­hidak karfáját is elkészítették, eddig ugyanis nem volt anya­guk. A tanács a levél megje­lenése előtt foglalkozott az üggyel, a hidak javítását erre az évre tervezte. A közvilágítás megjavítása nem a községtől függ. Ha en­gedélyezik a nagyobb összegű iram-dijat, a tanács nagyobb izzókra cseréli a jelenlegieket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents