Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

Péntek, 1965, december 3. 5 somogyi néplap ínyencfalatok, finom sütemények Amint az ember belép a Balaton Cukrászda udvaráról az új cukrászüzem épületébe, először finom kocsonyaillat csiklandozza meg az orrát. Kö­rös-körül fehér ajtók, világos falak, tisztaság mindenfelé. Ahogy nyílik az ajtó, az egyik teremből sűrű gőz tódul ki. Bent az asztalokon sonkás te­kercsek készülnek. Egy tálcán kaszinótojás, a franciasalátát most készítik hozzá. A teremből nyíló főzőhe­lyiségben hatalmas alumíni­um fazekakban fő a kocso­nya. — Most kerül bele a só, A sonkás tekercs a legkedveltebb hidegkonyhai készítmények közé tartozik. most kapja meg az ízét — mondja egy pi­ros arcú fiatal- asszony, és szétszórja a nagy fazekak­ban a sót. Any- nyit, amennyi egy kisebb ház. tartásban egy hétre is elég volna. — November 10-e óta folya­matosan dolgo­zunk — mond­ja az üzem ve­zetője. — Jelenleg tíz embert fog­lalkoztatunk, december 1-től azonban, ami­kor megkezd­jük a félkész torta nagybani készítését, to­vább emelkedik a létszám. Bú tör­és játékkiállítás Csurgón Kereskedelmi hetet rendez a MÉSZÖV december 1-től 7-ig a megye tizenegy földművesszö­vetkezeténél. Ez alkalomból vá­sárlással egybekötött bútor- és játékbemutatókat tartanak. A csurgói járási művelődési házban megnyitott kiállítás már az első napon sok érdek­lődőt vonzott. Különböző tí­pusszobákat mutatnak be. Bővelkedik látnivalókban a játékrészleg is: a Télapó a közlekedési játéktól, a fém­építőktől a különböző mű­anyag figurákig szép és érde­kes játékokkal örvendeztetheti meg a gyerekeket. A hét programja gazdagnak ígérkezik: kozmetikai bemuta­tót és szaktanácsadást; tél­após Ki mit tud?-ot; ötórai teá­val egybekötött divatbemuta­tót és háztartási gép-kezelő ta­nácsadást tartanak. OTP-hitel a mezőgazdasági árutermelés elősegítésére Szeptember 1-től folyósít hi­telt az OTP a mezőgazdasági árutermelés föllendítésére iga­zolt háztájival rendelkező igénylőknek. Nádor Géza, az OTP megyei fiókjának vezető­je elmondta, hogy az új hitel nehezen indult, kevesen is­merték, így szeptemberben hu­szonegy igényre mindössze 104 000 forintot fizettek ki. Ok­tóberben már az előző havinak több mint négyszeresére emel­kedett a kifizetett .összeg, nyolcvanan kérték a hitel fo­lyósítását. A múlt hónapban több mint ötszázezer forintot kértek az OTP-től. A legnagyobb hitelösszeg és a leghosszabb lejárat: ötéves törlesztésre 15 000 forint. Az érdeklődésből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a tavaszra megélénkül a forgalom. Mostanában a kocsonya a leg­kelendőbb. Végigjárjuk a folyosókat. Az ajtók mögött kilenc légköb­méter kapacitású, beépített hűtőkamrák vannak. Egyikben a közvetlen feldolgozásra vá­ró nyersanyagot, a másikban a kész süteményeket tárolják. Még alig kezdték meg a mun­kát a cukrászüzemben, máris szép - forgalmat bonyolítottak le. Naponta 1300 forint érté­kű kocsonyát, sonkás tekercset és kaszinótojást szállítanak el a környező boltok. A cukr 'szrészlegben dolgoz­nak legtöbben. A krémkeverő gépek alatt; a tálakban elegye­dik a cukorral a tojás és a liszt. Készül a torta alapanya­ga. Egy másik gépen Dara An­tal csokoládékrémet készít. — A tortákon kívül a kü­lönféle gesztenyés szeletek fogynak legjobban — mondja —, de készítünk pogácsát, saj­tos rudat is az italboltoknak. Jelenleg ötvenegyféle süte­ményből és húszféle hideg- konyhai készítményből válo­gathatnak a nálunk vásárlók. Az egyenletes meleget köz­ponti fűtés adja. Csupán a raktár hűvös, itt a gesztenye mellett a tojást, a lisztet, a sót és a cukrot tarolják. A modem, szép cukrászüzemet mindennel ellátták, ami csak elképzelhető. A csempézett fa­lú, gépekkel berendezett helyi­ségek a legigényesebb cukrá­szok igényeinek is megfelel­nek. — Termékeinket csak most kezdik megismerni a siófoki­ak — mondják az üzemben, de bízunk benne, hogy jövőre a nyaralók között is sikerük lesz. N. J. Kooperáció VILÁGSZÍNVONALON, VILÁGMÉRETEKBEN A fenti cím voltaképpen há­rom szóba sűríti egy új ma­gyar intézmény feladatát és munkájának lényegét. Ez az új intézmény a KGM Nem­zetközi Műszaki Kooperációs Külkereskedelmi Irodája. Az iroda ezekben a napokban ju­bilál. Épp egy esztendeje ala­kították meg. AZ ÖTLET Ha a világpiacon valamely gyár állni akarja a versenyt, szakadatlanul új, jó minőségű, a tudományos, technikai for­radalommal lépést tartó, a szükségleteknek megfelelő ter­mékkel kell megjelennie. A különböző áruknak azonban — a termelőeszközöktől.' a köz­lekedési eszközökitől a legkü­lönfélébb fogyasztási cikkekig — oly sokféle fajtája alakult már ki, hogy azokat még az iparilag legfejlettebb, legna­gyobb országok sem képesek egyedül világszínvonalon tar­tani, fejleszteni. így tehát — elsősorban a nemzeti adottsá­gokra építve — nemzetközi méretekben is egyre nagyobb teret kap a specializálódás. Ez az alapja a fokozódó nemzet­közi munkamegosztásnak és a mind átfogóbb kooperációnak. Ebbe a kooperációba ha­zánknak is be kell kapcsolód­nia egyrészt belső piacunk vá­lasztékának bővítéséért, más­részt gazdasági megfontolá­sokból is. A specializálódáson alapuló nemzetközi kooperáció a szocialista országokkal a KGST-ben immár másfél év­tizede valóság. A világpiaci versenyben azonban elképzel­hető, hogy tőkés vállalatokkal is kooperációs kapcsolatokat teremtsünk, mégpedig azon a területen, ahol nálunk bizonyos elmaradás észlelhető a nem­zetközi színvonalhoz képest: a gyártmányfejlesztésben. Köz­ismert dolog, hogy a világpia­con valamely új termék ke­lendőség! ideje egyre rövi- debb: ma általában két-három év. Ez vezetett végül is az ötlethez: létesítsünk egy iro­dát azzal a feladattal, hogy ilyen nemzetközi kooperáció­kat szervezzen a magyar ipar számára. A SIKER Az iroda működésének első esztendeje is bizonyította már, hogy az elgondolás helyes volt. Üj export-import üzle­tek jöttek létre olyan termé­kekre is, amelyeknél külkeres­kedelmi forgalomra eddig nem is számítottunk. íme ezek kö­zül néhány: Az NSZK-beli Hermann Schwartz KG-cégtől eddig számottevő mennyiség­ben vásároltunk vas bányatá- mot. Most kooperációs szerző­dés keretében a cég átadta ne­künk a fél hidraulikus bánya- tárnok dokumentációját , és technológiai leírását, amely­nek alapján ezután hazánkban is gyárthatnak vastámokat, s ezzel jelentős devizát takarít­hatunk meg. A dokumentáció­ért áruval fizetünk, tehát vol­lehetőség nyílna ebből a cikk­ből, akkor generátorokkal fi- j zethetünk a hamburgi gyár ! gőzmotorjaiért. i Hasznosnak ígérkező együtt­működés bontakozik ki a kö­zeljövőben a Krupp Művek és a Csepeli Szerszámgépgyár kö­zött is. A szerződés egy rövid, numerikus vezérlésű eszterga­gép gyártásáról szól. Az öt­let a Krupp-cégé: abból in­dulnak ki, hogy egy-egy kis és közepes esztergapad hasz­nos »területe« általában mind­össze 200 milliméter. Ennyit igényel a munkadarab meg­munkálása. Mégis lényegesen A közelmúltban mutatták be a nyugatnémet Schaeff-cég és a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár közös kooperációjával ké­szült első kombinált földmunkagépet. A magyar vállalat által gyártott dömperhez a német partner tervezte és készítette az árokásó és földegyengető berendezést. iáképp exportunkat növeljük bizonyos magyar árukból, ugyanakkor importot takarí­tunk meg. Jelenleg ugyanez­zel a céggel egy nagy radiátor­lemezgyár szállításáról is tár­gyalunk. A rekompenzáeió ab­ból állna, hogy ezek után mi szállítanánk ennek a gyárnak radiátor-lemezt, de — mivel nagy teljesítőképességű gyár­ról van szó — új, önálló ex­portcikke is születne a ma­gyar külkereskedelemnek. A hamburgi Spilling Werke- cég és a Ganz Villany között is megkötöttek már egy szer­ződést, A Spilling Werke gőz- motorjait ezután egybeépítik a magyar generátorokkal, és kö­zösen exportálják majd. Ha pedig önálló magyar export­Hasznos olvasmányok ŰJ MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVEK Kf/M MAISJOI Beszámítanak-e a korábbi idők a korpótlékba és a nyugdíjba? A Munka Törvénykönyv vég­rehajtási rendelete 30/C parag­rafusának alapján való beszá­mítás nem terjed ki sem a kor- pötlék, sem a nyugdíj megálla­pítása szempontjából beszámító szolgálati évekre. Tapasz alafaink szerint egyes vállalatok tévesen értelmezték a módosítással kapcsolatos át­meneti rendelkezéseket tartal­mazó 33/1964. (XII. 18.) számú kormányrendelet 18. paragra­fusának következő rendelkezé­sét: »Az e rendelet hatályba lépése előtti szabályok szerinti folyamatos munkaviszony idő­tartamát továbbra is figyelem­be kell venni mindaddig, amíg a dolgozónak e rendelet hatály- ba-lépésekori munkaviszonya fennáll, Illetőleg munkaviszo­nya megszűnése esetén akkor, ha az — az MT V. 30. parag­rafus rendelkezése folytán — a folyamatosság megszakítását nem erednr'nyezi. E szabályo­kat mstr'elelö n alkalmazni kall a kö-szol-ál-tbon és költ­ségvetési szerveknél, valamint a MAV-nál és a postánál a folya­matos munkaviszony után járó pótszabadság mértékének meg­állapításánál a korpótlék vagy a rangfokozat szempontjából beszámított szolgálati időre is.« E rendelkezés e.sak azt mond­ja ki, hogy ha valakinél a fo­lyamatos munkaviszonyt az Mt V. 1965. január 1-től hatá­lyon kivfll helyezett 94. parag­rafusa alapján számították, vagyis a korpótlék alapjául szolgáló idő szerint, ezt meg­tartja mindaddig, amíg a je­lenlegi munkahelyén marad, vagy a folyamatosság fenntar­tásával változtat munkahelyet. (Természetesen, ha a 30/C pa­ragrafus alapján való beszá­mítás a dolgozó részére több pótszabadságot eredményezne, kérheti a beszámítást — ha én­nek előfeltételei fennállnak —, ez azonban a korpótlékra nem hat ki. (Ha azonban munkavi­szonyának folyamatossága meg­szakad, és utóbb a 30/C parag­rafus alapján beszámítást kér, ennek során már csak a mun­kaviszonyban töltött vagy a 30/A paragrafus alapján ilyen­nek tekintendő időket lehet fi­gyelembe venni. A jövőre vo­natkozólag tehát elválik a kor- pótlék — általában a munka­bér — megállapításánál figye­lembe jövő és a folyamatos munkaviszonyban töltött idő. Dr. K. I. Változatlanul a tél az olva­sás, ismeretszerzés legszá­mottevőbb időszaka a falun. A Mezőgazdasági Könyv- és Fo- lyóiratikiadó Vállalat gondos­kodott arról, hogy a mezőgaz­daság dolgozói és az agrár- szakemberek most is hozzájus­sanak a foglalkozásuk tudniva­lóit tárgyaló új művekhez, be­lőlük hasznosítható ismerete­ket szerezhessenek. Elsősorban a szakemberek­nek, a termelés irányítóinak érdeklődésére tarthat számot G. W. Cooke Trágyázás és jö­vedelmező gazdálkodás című könyve. A szerző a világhírű rothamstedi kísérleti állomás egyik vezető kutatója. Angliá­ban megjelent könyve mostani hazai kiadásának címéből is ki­világlik, hogy új szemlélet hat­ja át a szerzőt: a trágyázást és műtrágyázást nem szőkébb ér­telemben vett termelési kér­désként, hanem a gazdaságos­ság szemszögéből is vizsgálja, vagyis a talajerő-gazdálkodás módszereit összefüggésbe hoz­za a jövedelmezőség követel­ményeivel. öt nagyobb fejezet­re tagozódó művének csupán egy témakörére utalunk: a har­madik rész tartalmazza a ré­tek és a legelők trágyázásának szakmai irányelveit és gyakor­lati tapasztalatait. Ez a fejezet megyénkben is méltó a na­gyobb figyelemre, hiszen a ré­tek és a legelők takarmányho­zamának növelése legsürge­tőbb teendőink között szerepel, s a termésfokozás módszerei­nek céltudatosabb és szerve­zettebb alkalmazását illetően még nem hagytunk tói sok időt magunk mögött. A Minősített növényfajtáink című könyv — amely Kapás Sándor szerkesztésében jelent meg — hasznos útmutatást ad a gyakorlati termesztőknek, a gazdaságok vezetőinek és a termeltető vállalatok dolgozói­nak a fajták helyes megvá­lasztásához. A szántóföldi nö­vények, a zöldségfélék, a sző­lő és gyümölcs, továbbá a dísznövények leírásában a hangsúly az agrotechnikai tud­nivalókon, a szóban forgó faj­ták gazdasági és termelési ér­tékelésén van. Kertészek kézikönyve címen — Katona József szerkesztésé­ben — nemcsak szakszerű, ha­nem népszerű olvasmányt is kaphatnak kezükbe az érdek­lődők. Az immár harmadik ki­adású könyv új részekkel gazdagodott. Tárgyalja a zöld­ségtermesztéshez kapcsolódó témaként az esőszerű öntözés, a gépi palántázás meg a kor­szerű zöldséghaj tatás számos fontos tudnivalóját. A gyü­mölcstermelési fejezet a be­vált új koronaalakítás gyakor­lati kérdéseit is taglalja. A dísznövények termesztéséhez szintén ad tanácsokat a könyv. Ha már a kertészkedésnél tartunk, kö kezzék tájékoz­tatónkban l, Ticsénszky Ma­rianna könyve, a Virág a ház­ban és a ház körül. Ennek a közérthető stílusban megírt ki­adványnak a címe egyértel­műen utal tartalmára. A kerti és szobanövények beszerzése, a lakásban vagy a kertben va­ló elhelyezése, ápolása és ke­zelése egyaránt fontos tudni­való annak, aki otthonát, la­kása környékét virággal díszí­ti. Tyúktartás nagyüzemben és háztájon című művében dr. Wettstein Ferenc a téma alap­vetően fontos kérdéseit taglal­ja. A tudnivalók elsajátítását megkönnyíti a gazdag ábra­anyag. A szakirodalom jelen­tős eseményének számít Dobos Károly—Jankó József—Tóth Mihály—Vágsellyei István Me­zőgazdasági üzemtan című, rendszerező munkája. A szer­zők szocialista gazdaságaink főbb üzemszervezési problé­máit az eddigi tudományos és gyakorlati tapasztalatok fel- használásával, a változás, fej­lődés részletes elemzésével mu­tatják be. A gyakorlati szak­embereknek hasznos tanácso­kat ad Ember Mihály és Ja­nik József Mezőgazdasági gé­pek javítása című könyve. A tárgyalt anyag műszaki fej­lesztési és szervezési tudniva­lókat is tartalmaz. Témája fontos is, időszerű is me­gyénkben csakúgy, mint az or- , szág bármely más vidékén. hosszabb padokat gyártanak szerte a világon, tehát ha rö- videbb esztergapadon ugyan­olyan teljesítményt tudunk garantálni, az anyagmegtaka- ritásból származó olcsóbb ár s a gépet felhasználó üzem területi kihasználásából szár­mazó előny rendkívül kereset­té tenné az ilyen »rövid« mun­kagépeket. Az ötlet alapján — a Krupp szakembereinek kon­zultációs segítségével — a csepeli szerkesztők rövid idő alatt elkészítették a konstruk­ciót, és a gyártás is hamaro­san megindul. HOL AZ ÉRDEKELTSÉG? Az említett példákból kitű­nik, hogy ezek a kooperációs kapcsolatok a kölcsönös elő­nyökre épülnek. Valamennyi részvevő számára egyaránt nö­velik az export-import forgal­mat, amely ugyanakkor ki is egyenlíti egymást, ráadásul pe­dig a kooperációban részt ve­vő felek versenvképessége kü- lön-külön is növekszik a vi­lágpiacon. (Hiszen például a Spilling-eég komplettebb ter­mékkel jelenhet meg: gőzmo­torjaihoz kiváló generátorokat is adhat. Ugyanez elmondha­tó a Ganz Villanyról is: gene­rátorait a hulladék 96z hasz­nosítására alkalmas, jó hatás­fokú gőzmotorokkal szerelheti föl.) A versenyképesség a világ­piacon nem »csak« a népgaz­dasági fizetési mérleget javít­ja. A gyárak évről évre ne­hezebben boldogulnak a ren­tabilitással. Ennek oka az is, hogy nem egy helyen elavult termékek gyártásával kínlód­nak, amelyekre mind nehe­zebb előnyös megrendeléseket szerezni. Az egyenletes kapa­citás kihasználása, a roham­munka tartós kiiktatása — amelyek ma még felbecsülhe­tetlen értékű tartalékai a gaz­daságos termelésnek — csak akkor lehetséges, ha a válla­latok elegendő rendelést kap­nak termékeikre. Egy-két jó nemzetközi kooperációs szer­ződés persze egymagában még nem old meg mindent, de az említett gondok enyhítésére mindenképpen alkalmas. Ér­demes tehát az Iroda működé­sének tapasztalatait alaposan fontolóra venni. G. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents