Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

ßfflmmk, Reggeltől estig: kötött LEGYEZŐS MINTA 1. 14 láncszemből kört kapcsolunk. 2. 32 egyráhajtásos pálca jön bele. 3. Négy láncszem magasításnak, 3 kétráhajtááos pálca, 2 láncszem ködjük, az előző sorból 1-1 pál­ca kimarad, 16 láncszemes ív után ismét a pál­cák jönnek. 4 ívtluk legyen, közben a pálcák. 4. A kezdés, mint az előbbi sorban, a harmadik pálca után 2 láncszem és az ívre 19 egyráhajtásos pálcát teszünk. 5. Két rövidpálcával megyünk a középső pál­cára, 3 láncszemből a hamispálca, 9 láncszemes ív után a lyuksor következik, amely a harmadik pál­cából indul egyráhajtásos pálcákkal minden má­sodik pálcára öltve, közéjük 3 láncszem. Az iv végén is lemarad a 3-ik pálca. 6. Rövidpálcákkal megyünk a 9 láncszemes íven, 3 láncszem maradjon ki a 9 láncszemből, ez az el­ső pálcának számít, ezzel együtt 23 egyráhajtásos pálcát horgolunk a lyuksorra, 1-1 rövidpálca jön a pálcasor kezdéskor és befejezéskor, amellyel az ivet a pálcasorhoz öltjük. 14 láncszemes Ívvel me­gyünk a másik mintára, a sor végén 1 láncszem­ből és 1 háromráhajtós pálcából készül az iv. 1. Ut láncszemből hamispálca, 12 láncszemes iv, 1 kétráhajtásos pálca visszaöltve a hamispálca mellé, 6 láncszem egyráhajtással, az előbbi sor 14 láncszemes ivének a 11-ik láncszemébe szúrunk, ez a 3 láncszem lesz az első pálcája a lyuksomak, összesen 12 pálcánk legyen, közéjük 3 láncszem a sor végén is ilyen hamis lyukakat horgolunk. 8. A csillagot körülhorgoljuk rövidpálcával, a 12 láncszemes ivre 5 négyláncszemes pikó jón, a lyuksorra 9 pikó. A kapcsolás a lyuksor fölött lé­vő 3 középső pikőjánál és a sarokív 2-2 pikójá- nál történik, a középső pikó szabadon marad. Krén Vilmosáé A finom, meleg, s mégsem vastag kötöttruha előnyös viselet a nap minden szaká­ban. Néhány több részes kö- töttruhamodellt választot­tunk ki, ezek — az olasz pulóverokkal vetekedve — nagy sikert arattak a milá­nói magyar kiállításon. Otthonra és sporthoz is alkalmas viselet a fekete- fehérmintás, japánujjú kar­digán és az azonos mintájú pulóver. Hosszú fekete nad­rággal, vagy egyszínű szok­nyával szép is, kényelmes is. (Első képünk.) Munkába, délutánra, mo­ziba, látogatásra igen alkal­mas a képen látható három­részes kosztüm. Az egyenes szoknyából, ujjatlan mel­lényből és egyenes szabású, hosszú ujjas kabátból álló együttes többféle színben — fekete, sötétkék, közép­kék, négerbarna és drapp színben készült. Ujját, gal­lérját és elejét finom hím­zett szegély díszitt Az öltö­zék előnye, hogy többféle módon variálható. A szok­nya kabáttal együtt kosz­tümként viselhető. Blúzzal a szoknya-mellény ismét más öltözéket ad. A szoknyához természetesen más felső­részt, a mellényhez más szoknyát ú lehet felvenni. (Második kép.) Elegáns háromrészes kosz­tüm. Tengerkék és fehér — a legdivatosabb téli szín. Ér­dekes a négyszögletes, hur­kos horgolású borzas sapka is. (Harmadik kép.) Alkalmi öltözékként eddig nem nagyon viselték a kö­tött ruhát, ez a modell azon­ban azt bizonyítja, hogy színházba, koncertre, sőt tánchoz is elegáns lehet. A fehér pulóvert és a sötét­kék kardigánt kézi hímzés díszíti. (Negyedik képünk.) ŐRSI ÖSSZEJÖVETEL — A LAKÁSBAN * *-! bikából hazaérkezve, legnagyobb meglepetésemre, jVI egy csapat gyerek fo adott. A konyhában min- den felforgatva, fiam meg pajtásai egymást túl­arsogva közölték: — Mi most őrsi össze jöv ítélt tartunk... El kell ké- .zíteni a faliújságot... Meg kell írni a naplót... Meg ell szegezni a zászlórudat. Amint láttam, a művele ?t meg is kezdték. erre il lett az alapos felfordulás. A szeges doboztól kezdve ragaszt!süvegig mindent elborítottak a nagy munka zközei. Félretéve otthoni teendőimet, elszántam magam a segítésükre: — Kinek van politechnikából ötöse? Jancsi és Dodó jelentkezett. — Akkor tiétek a szerszámosláda és az őrsi zászló. Kinn, a verandán szegezzétek meg szépen a rudat Én majd kivasalom a zászlót. — KI az, aki. ümresen rajzol? A fiúk tanácstalanul nézte’ egymásra. — Ti kettőn, üljetek az asztalhoz, majd segítek — nyugtattam Zolit és Kálmánt. Elkészít­jük a faliújságot. Te pedig addig megírod az őrsi nap­lót — ahogvan kell, hiszen te vagy a krónikás! A fiúk munkához láttak. A verandán kopácsoltak, az asztalnál a fehér kartonba felkerültek a képek, a betűrajzolásban persze segíteni kellett, s megrajz utunk egy úttörőjelvényt is, a faliújság felső sarkába. Kide­rült hogy Kálmán szépen ír, Jancsi műanyag dróttal megerősítette a rúd végét. Tgaz, hogy Zoli a ragasztó­ból könyökig rriaszatos lett és Dodó kétszer ráütött az uijára zászlószegelés közben, de mindezen csak mulat­tunk. Szép lett a napló, a faliújság, és meg sem látszott, hogy valaha törött volt a Mókus őrs zászlaja. A fiúk örültek, víg volt a hangulat, kijelentettem, ha minden holmit a helyére raknak, megtanítom őket egy régi kedves dalra. Tíz perc sem telt bele, hangosan fújták a dalt Amikor véget ért az őrsi összejövetel, megállapítottam, hogy lói viselkedtek, s ha kedvük van — előre jelezve —, máskor is jöhetnek. Szív sen segítek ... Ez régebben történt, és most. az ötödik összejöve­tel. tartottuk. Vetítettünk már diafilmet, beszélgettünk rrók ki a hős Mvaedrwt.uk az újságokból az autókéoe- ket egy készülő őrsi kiállító’-hoz, és két szülő állított már meg az utcán: — Mondja, nem rosszaik >dik a fiam maguknál azon az összejövetelen? Otthon nem nagyon bírok vele... Érdekes, én ezeknek a fiúknak csak a jó tulajdon­ságait ismerem. D. A. Baleset otthon Elengedhetetlen az elővigyázatosság — Mi a teendő a gázmér­gezettekkel, az áramütés áldozatával? — Ne „akrobatáskodjunk” — Az utóbbi időben nö­vekszik a háztartásokban bekövetkezett balesetek szá­ma — mondották a Baleset- védelmi Intézet munkatár­sai. — Takarítások idején a zúzódásos sérülés, a kar- és lábtörés a leggyakoribb. En­nek oka, hogy a háziasz- szony, vagy a háztartási munkában segítő férj, a po­roláshoz, ablaktisztításhoz, a függöny felrakásához öreg, rossz létrát, vagy egy­más tetejére rakott széke­ket használ. Egy rossz moz­dulat, pillanatnyi egyensúly- zavar, és megtörtént a baj. A zuhanás okozta vérző seb, horzsolás környékét jóddal megtisztítjuk, majd steril gézzel befedjük. Ha a vérzés erős, és a vér színe világospiros, akkor szorító- kőtést alkalmazunk, a ké­zen a könyök, a lábon a térd felett. Szorítókötésként bármilyen öv, nyakkendő, sál alkalmas. Azonnal or­vost kell hívni, mert a szo- rítókötés egy óránál tovább nem maradhat a sérült test­részen. Törés esetén — ami idősebbeknél ilyen esetben igen gyakori — az orvos megérkezéséig a sérültet, anélkül, hogy különösebben mozdítanánk, igyekezzünk kényelmesebben elhelyezni. A statisztikai adatok sze­rint télen gyakori a szén- monoxid mérgezés. A for­rásban levő teavíz, a kifutó leves, a túlságosan megra­kott kályha, a rosszul csu­kódó kályhaajtó, az eldu­gult füstcső, mind balesetet okozhat. A szénmonoxid be­lélegezve veszélyes méreg. Ezért fontos az óvatosság, ha azonban mégis megtör­tént a baj, gyors segítségre van szükség. Gázmérgezés­nél első feladat, hogy az ál­dozat szabad, friss, oxigén­dús levegőhöz jusson. A széngázzal, gázzal telitett helyiségben azonnal ablakot kell nyitni, kereszthuzattal kicserélni a levegőt. A he­lyiségben tilos gyufát gyúj­tani, de az elektromos csengő szikrája is robbanást okozhat! Ha a mérgezett ne­hezen lélegzik, alkalmaz­zunk mesterséges légzést az orvos, a mentők megérkezé­séig. Ha a beteg eszméleté­nél van, itassunk vele ká­vét, teát. A háztartásokban egyre több az elektromos berende­zés: a villanytűzhely, a porszívó, a padlókefélő gép, a villanyvasaló. Ha valakit áramütés ér, a legfontosabb, hogy az áramforrást, ami­lyen gyorsan csak lehet, ki­kapcsoljuk. Kesztyűben vagy textilbe csavart kézzel nyúl­junk a sérülthöz, mert a puszta kézzel való érintés újabb baleseti lehetőség. Az áramütött sérültnél mester­séges légzést kell alkalmaz­ni, amíg az orvos és ezzel a szakszerű segítség megér­kezik. Szepcs Magda KÜZDELEM A RÁK ELLEN A tudomány még távolról sem győzte le a legtöbb áldo­zatot követelő .egyik betegséget, a rákot. Am világszerte min­denütt az orvosok és tudósok nagy serege harcol ellene. Erő­feszítéseik Jobb összehangolása végett alakult meg a rák tanul­mányozásával foglalkozó új nemzetközi központ. A Novoje Vremja tudósítója megkérte I.. M. Sábád professzort, a Szov­jet Orvostudományi Akadémia tagját, az ismert onkológust, hogy beszéljen e központ feladatairól, amelynek létrehozásában < maga la részt vett. — A orvosok természe­tesen már régen megértet­ték annak szükségességét, hogy az olyan szörnyű el­lenséggel szemben, mint a rák, múlhatatlan a széles körű tapasztalatcsere és a közös harc megszervezése. A Nemzetközi Rákellenes Szövetség már több évtize­de működik. Ez a társa­dalmi szervezet független a kormányoktól. 80 ország orvosait egyesíti. A szövet­ség négy évenként nagy nemzetközi kongresszusokat tart. A legutóbbi 1962-ben Moszkvában volt A követ­kezőt jövőre rendezik To­kióban. A legutóbbi évek kuta­tásai megmutatták, milyen nagy jelentőségű a rák földrajzának, e betegség elterjedését befolyásoló környezeti hatásoknak rend­szer^ tanulmányozása, kü­lönösen a gyors iparosítás viszonyai között. Mindez arra késztette a francia közéleti személyi­ségeket és orvosokat, akik között ott volt A. Lacassa- ne hírneves onkológus, a Szovjet Orvostudományi Akadémia külföldi taaia is, hogy két évvel ezelőtt a rákellenes küzdelem új nemzetközi szervezetének megalakítását célzó javas­lattal fordulianak kormá- nvukihoz. E kezdeménye­zést számos országban részletesen megvitatták. Mindennek eredményeként az idén megalakult a rák el­leni küzdelem kormányközi jellegű nemzetközi központ­ja. E központhoz egyelőre hét állam tartozik: Ausztrá­lia, Nagy-Britannia, Olasz­ország. a Szovjetunió. az Egyesült Államok, az NSZK. Franciaország, továbbá az Egészségügyi Világszervezet. A központ igazgató taná­csában paritásos alapon he­lyet kapnak a tagországok képviselői és az Egészség- ügyi Világszervezet igazga­tója. A tanács szeptember 23-án ülésszakra jött össze a lyoni kongresszusi palotá­ban. Lyon város tanácsa a központ rendelkezésére bo­csátott egy háromemeletes házat, s megígérte, hogy par­cellát adományoz a központ új épülete számára. Az ülésszak megvitatta a munkaprogramot, és több szervezeti jellegű határoza­tot fogadott el. E program­ban fontos helyet foglal el a rák tanulmányozásával foglalkozó munkákkal kap. csolatos kölcsönös informá­ció. A központ szakközlönyt készül kiadni, amelyben rö­vid beszámolókat tesz köz­zé az e területen elért leg­újabb eredményekről. A központ rendelkezésére ál­ló, a tagsági díjakból befo­lyó összegek jelentős részét a rák tanulmányozásával kapcsolatos alapvető mun­kálatok finanszírozására for­dítják. Az új központ a jövőben közreműködik továbbá a szakemberek képzésében. Így például ösztöndíjakat rendszeresít az onkológusok továbbképzésére, s a szak­orvosokat a különböző or­szágok ismert onkológiai in­tézeteibe küldi. Megalakult a központ ál­landó tudományos tanácsa, amelyben 12 szakértő kapott helyet. A Szovjetuniót a ta­nácsban N. N. Blohin pro­fesszor, az Orvostudományi Akadémia elnöke képviseli. Hangsúlyoznunk kell, hogy a Szovjetunió e központ megalakulása előtt is »köl­csönösségi alapon« sok or­szággal tevékenyen együtt­működött ezen a területen. A legszélesebb körű együtt­működés a szocialista álla­mokkal, továbbá Franciaor­szággal, az Egyesült Álla­mokkal és Angliával folyt. A szakemberek állandó cse­réjét is megszerveztük. Így például tavaly én másfél hónapot töltöttem az Egye­sült Államok onkológiai in­tézeteiben. Nemrég néhány tanítványom négy-hat hó­napot dolgozott az Egyesült Államokban, az amerikai onkológusok pedig hozzánk látogattak el. Hasonló rend­szeres cseréket, sőt egész küldöttségek cseréjét bonyo­lítjuk le Franciaország, Anglia és néhány más or­szág tudományos intézetei­vel. Széles körben folyik a tudományos információk kicserélése. Az új nemzetközi köz­pont kétségtelenül nagy se­gítséget nyújt az onkológu­soknak. Mint már említet­tem, a rák keletkezési okai­nak világméretű tanulmá­nyozása lehetővé teszi szé­les körű megelőző intézke­dések kidolgozását és végre­hajtását, valamint a felis­merés és a gyógyítás mód­szereinek tökéletesítése te­rületén a tapasztalatcsere megjavítását és meggyorsí­tását Csökkenti-e a tej a kávé koffeintarta'mát? Általánosan elterjedt fel­fogás, hogy a kávéban levő koffein izgató hatását mér­sékelni lehet tej vagy tej­szín hozzáadásával. Nálunk már csaknem kiment a di­vatból a »kapuciner«, me­lyet tejjel együtt szolgáltak fel, és amelynek népszerű­ségében nagy szerepet ját­szott az az elképzelés, hogy a kávé sokkal »egészsége­sebb«, ha tejjel együtt isz- szák. • K. Neumann német tudós állatkísérletei ezt a hitet azonban megcáfolták. A kí­sérleti patkányok egyik cso­portját tiszta koffeinoldat­tal, a másik csoportját ugyanannyi koffeinoldathoz kevert 5 százalékos konden­zált tejjel, a harmadik cso­portot pedig 20 százalék tel­jes tej hozzáadásával táp­lálta. Mindhárom csoportban a hatás teljesen azonos volt, így megállapítható, hogy a tej nem befolyásolja a kof­fein toxikus hatását. Érde­kes a kísérletsorozatnak az a megállapítása, hogy ha az állatokat előbb kiéheztetik és azután táplálják a fenti oldatokkal, a tejjel ke­vert oldatoknál a pusztulási arány nagyobb volt, mint azoknál, amelyek a tiszta koffeinoldatot ették. Ez a jelenség arra vezethető visz- sza, hogy a koffein a zsír je­lenlétében a belekben gyor­sabban felszívódik. Bár a tej és a tejszín, mint láttuk, nem csökkenti a kávé izgató hatását, mégis sokan vannak, akik tesz­nek a kávéba.

Next

/
Thumbnails
Contents