Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-24 / 303. szám

Szemlátomást sűrűsödik a cigai ^ tafüst a szűk terem­ben. rta valaki kinyitja az ajtót, úgy szabadul ki ez a szürkeség az udvarra, mint­ha kéményből ömlene. Ké­sőbb birkapörkölt illata ke­veredik a cigarettafüst ke­sernyés szagával A vita azonban nem hagy alább. Nem is vita ez, inkább szenvedélytől átfűtött beszél­getés. Türelmesen kivárj .'Jí, amíg valaki befejezi a mon­danivalóját, de az is előfor­dul, hogy a gondolatsor kel­lős közepén közbevágnak. Akik körülülik a ságvári párthelyiség asztalait, vala­mennyien juhászok. Találko­zóra jöttek ide a tabi meg a siófoki járás közös gazda­ságaiból. S arról beszélget­nek hogyan lehetne még jö­vedelmezőbbé tenni az állat- tenyésztésnek ezt az igát. Először Tolnai Gyulát, a Kaposvári Fels-^okú Mező­gazdasági Technikum kutató- és szaktanácsadó csoportjá­nak vezetőjét hallgatják. Ezt mondja: — Téves az a szemlélet, hogy a juh igénytelen állat. Nem igénytelen, csak sze­rény Kevéssel is beéri, de ha jó gyapjút várunk tőle, akkor megfelelően kell ta- karmányozni. Nem az álla­tokban, hanem a szemlélet­ben van a hiba leggyakrab­ban. Sánta, beteg állattól nem lehet sokat várni. Tudják, érzik ezt a juhá­szok is. S ha szólnak, ered­ményük mellett elmondják azt is, mit kellene még ten­niük. Sok helyütt — mond­ják — nem tartják úgy az adatokat, ahogyan kellene. Eecsorog az esővíz a hoaá- ljokba, egész télen át alig jut más takarmány a juhok­nak a szalmán és a kukori­ca! záron kívül. — Én olyan állatokat vet­tem át — mondja Szabó Jó­zsef nagycsepelyi juhász —, hogy alig bírták menni hosszul tápláltak, gondozat­lanok voltak. Most már azon­ban érdemes megnézni az állományt, olyan szép. — Nem azért van a ju­hászbot az ember kezébe, hogy mutogassa, hanem azért, hogy utánanyúljon az állat­nak, ha látja, hn«v sántít — vélekedik Szabó György ba- latonszrszói juhász. S ahogy beszélnek, egy ré­gi szakma ezernyi szépsége bontakozik ki az ember előtt. ' Levetették már régen a su­bát, de nem dobták el vele együtt a munka szeretetét. Ha kell, gondozók, ha kell, állatorvosok is. Mert aligha ismeri náluk jobban valaki a juhok betegségét. Ha sántít az állat, és beeennyesedik a lába. azt mondják rá: ju­hászbetegsége van. Nem az állat tehet róla, hanem a gondozója. Azt hiszem, nincs még az állattenyésztésnek olyan ága, ahol ennyire együtt erezne a gondozó az állattal. Nemcsak szakma a juhászat. Sokkal több annál. Hosszú időn ke- resttül r«ú«ól fiúra szállt a mesterség. Az utód mir di» megkapta azt a sok tapasz­talatot, amit évtizedeken ke­resztül az apja meg a nagy­apja összegyűjtött. A juhá­szok körében valóban gyö­keret vert az a szólásmon- dás, hogy a gazda szeme hiz­lalja a jószágot. Szabó Györgv így vélekedik erről: — Nem lehet azon gondol­kodni az állatok között, hogy kiteszik-e otthon a másik 1 ruhát, mire hazaérek, vagy A targoncás alig győzi a csomagok elszállítá­sát, a felvevőhely újra meg újra megtelik kosa­rakkal, dobozokkal. ' megveszik-e a mozijegyet. A juhásznak mindig az állatot kell figyelnie. A régi juhászok szeretik mesterségüket. S ahogy né­zem őket, csaknem mind deresedé hajú ember. így volt ez a ságvári találkozón, s így volt másutt is a me­gyében, ahol összehívták őket. A kérdés elhangzott: hogyan lehetne az utánpót­lást biztosítani7 Szántó Ferenc nagyberényi juhász ezt mondja: — Azért hagynak ott ben­nünket a bojtárok, mert mostoha állat a birka. Nem nagyon törődnek vele sok gazdaságban. Azt tartják, ha már van, akkor megél, de jobb volna, ha nem lenne. Egy juhász pedig nem néz­heti ezt el. Inkább hátat for­dít a szakmának. Sokszor elhangzott a talál­kozón. hogy nem is juhász az, aki beteg állatot kísér végig az úton. Viszont hogy egészséges legyen az állo­mány, ahhoz elsősorban meg­felelő körülményeket kell te­remteni. Ez pedig sokszor nem is a pénzen múlik, ha- ngm a gondoskodáson. Hi­szen maguk a juhászok tet­ték föl a kérdést: mi lenne, ha a nagvobb gyakorlattal rendelkező emberek segítené­nek azoknak, akiknek nincs még elég tapasztalatuk? Ar­ról beszéltek, hogy járáson­ként összejönnének egv-egy gazdaságba, s ott segítené­nek, szaktanácsot adnának meg leápolnák az állományt. Szép kezdeményezés. Meg­valósítása biztosan sokat se­gítene az állomány fejleszté­sében. S talán az idősek he­lyére nevelne egy szaktudás­sal rendelkező fiatal juhász­generációt is. rom mázsa le­velet, üdvözlő lapot adtak fel a városban. Megnőtt az ér­kező, váloga­tásra váró és továbbítandó levelek száma is. A nagy for­galom zavarta­lan lebonyolí­tása céljából több nyugdíjas postás segít a válogatásban. A hajrából a más osztályo­kon dolgozó brigádtagok is kiveszik részü­ket: minden szabad idejüket a válogatással töltik. Nagy szükség van se­gítségükre, hiszen egyetlen na­pon csupán Kaposváron több mint harmincezer üdvözlő la­pot, levelet adnak fel. A vidék egynapi levélforgalma a ko­rábbi időszak egy egész hét: forgalmánál is nagyobb. A csomagfelvétel is megdup­lázódott. A felvevőhelyen bá­lákban várnak továbbításra a kisebb-nagyobb csomagok. A kihordókocsik egész nap úton vannak a városban, hogy az ajándékok, csomagok meg az ünnepek előtt eljussanak ren­deltetési helyükre. Rajfoglalkozáson a postán Kercza Imre Csúcsforgalom Az ünnep előtti nagy for­galom hétfőn kezdődött meg Kaposváron az L számú pos va- hivatalban. Az­óta naponta csaknem há­Somogyi Néplap í-7. MSZMP MEG VE I RI70TT5 APá E Syfi. MEGYE' TANACS LAPJA Duhósztalálkozó a zenéről Figyelmeztető tragédiák — Hogyan viselkedik az út­törő hangversenyen? A leghátsó paciban jelentke­zik egy kislány. — Fegyelmezetten. mert nem biztos, hogy mi is tud­nánk így játszani. A többiek: — Tiszteletlenség, ha nem ügyelünk... — Nem szabad zavarni a többieket a zenehallgatásban. Dr. Zavilla Norbertné tanár bólint. A mai rajfoglalkozás témája igazodik az esti prog­ramjukhoz, ugyanis az ötödi­kesek ma este hallgatják meg a Liszt Ferenc Állami Zeneis­kola növendékhangversenyét, ahol két osztálytársuk is szere­pel. Kérdezz—felelek módszer­rel megy tovább a beszélgetés: milyen zeneszerző müvei sze­repelnek majd a hangverseny műsorán, hogyan gondoltak ezek a halhatatlan zeneszerzők a gyerekekre? Aztán Bartók Béla életére figyelnek a pajtá­sok. — Ki hallott Bartókról? Minden kéz a magasban. — Milyen müveit ismeritek? — Fából faragott királyfi .. — A kékszakállú herceg vá­ra... — A csodálatos mandarin... — A dióbél királyfi — koc­káztatja meg hátul egy cérna­hang. Szó esik Bartók feleségéről, róla is hallottak a gyerekek. Aztán Mozartról beszél a ta­nárnő, epizódokat mond Mo­zart »csodagyerek« korából. Itt belefolynak a beszélgetésbe a pajtások is, hisz a televízió Zenekedvelő gyerekek műso­rában is hallottak erről a ze­neszerzőről. — Miért jó az, ha zeneszer­zőkkel és műveikkel ismerke­dünk? — kérdi a tanárnő. — Ha most megismerjük és megszeretjük ezeket a műve­ket, akkor nem csináljuk majd azt, ha felnövünk, mint sok felnőtt,- hogy lekapcsolják a rádiót, ha komoly zenét ad — mondja az utolsó pádból Bea. — Pedie zene nélkül sokkal szegényebbek lennének az em­berek ... S. M. A MÁV közleménye Az ünnepekre való tekintet­tel a MÁV közli az utazókö­zönséggel, hogy december 24-én és december 31-én a Dombóvár—Gyékényes és a Somogyszob—Barcs vonalakon a személyszállító vonatok for­galmában az egyébként szom­bati közlekedési rend érvényes. Ezeken a napokon mind a vo­natpótló autóbuszjáratok, mind pedig az ezekkel kapcso­latos módosított menetrendi vonat járatok elmaradnak. De­cember 27-től kezdve a MÁV megszünteti a vonatpótló autó- buszjárat kutasi megállóját. Megdöbben az ember, el­szorul a szive, amikor azt hallja, hogy gondatlanság következtében meghalt egy kisgyermek, aki előtt ott állt az élet, de szüleinek vagy hozzátartozóinak hanyagsá­ga következtében el kellett pusztulnia. A lakócsai B. Irma alig egyesztendős fiacskája a nyáron megitta anyja gyógy­szerét, és néhány óra múl­va meghalt. Zunics Györgyné hajmás-ivánkapusztai lakás három és tel éves kislánya leforrázás következtében szerzett súlyos égési sérülé­seibe halt bele Kréninger István nyolcadikos puszta- szemesi tanulót áramütés öl­te meg néhány hónappal ez­előtt. — Szerencsétlen emberek, elég azoknak a maguk baja, miért kell sebeikben vájkál- ni? — mondta nemrégen tartott bírósági tárgyaláson az egyik család közeli isme­rőse. De vajon igaza van-e an­nak, aki így zárja le a három balesetet? Vajon elegendő büntetés-e az a lelkiismeref- furdalás, amely talán egész re, hogy az apróság könnyen elérhette. Zunicsné a forró húslevessel majdnem félig levő fazekat a konyha köze­pére helyezte fedetlenül. A kislány beleesett, s hiába szaladtak vele orvoshoz, majd kórházba, nem tudtak rajta segíteni. K. Jancsi nyolcadik osztályos puszta- szemesi tanuló elhatározta, hogy lakásukban átszereli a villanyvezetéket. Próbálko­zása kudarccal járt, csak a biztosítékot »sikerült« kicsa­patnia. Anyja látta, hogy fia az áram alatt levő vezetéket szabadon hagyta, mégsem hivatott szerelőt, hogy az esetleges szerencsétlenséget megelőzze. Jancsi osztálytár­sa, Kréninger István lett az áldozat. Segíteni ment barát­jának, s a szabadon levő ve­zetéktől olyan súlyos áram­ütést kapott, hogy meghalt. Az anya ráadásul szomszéd­ja segítségével a helyszínt megváltoztatva ed akarta tüntetni a haláleset valódi nyomait A bíróság K. Jánost — mert úgy látta, hogy jövője szülei házában nincs bizto­sítva — javító-nevelő inté­zetbe utalta. A két gondat­lan anyát B. Irmát és Zu­nics Györgynét 10—10 hóna­pi, 3 évi próbaidőre felfüg­gesztett szabadságvesztésre ítélte. E három halálos baleset­nél is, akárcsak nemrégen Gyergyák Jancsikánál, a közömbösségre kell az oko­kat visszavezetni.. Mindhá­rom tragédia elkerülhető lett volna, s nem kellene most a bírósági ítélet miatt szé­gyenkezni, s a lelkiismerei- furdalás kínzó önvádja miatt keseregni. Egyik anya sem akarta, hogy gyermeke vagy isme­rőse meghaljon. Gondatlan­ságukkal, közömbösségükkel mégis azt segítették elő. En­nek a hármas tragédiának egy életre szóló figyelmezte­tésnek kell lennie mások számára is! Sz. L. Újra tüzet okozott a disznóperzselés Elmegyógyintézetbe n Üj beteg érkezik az el­megyógyintézetbe. Bemu­tatkozik a szomszédjának: — Napóleon vagyok. A szomszéd elnéző mo­sollyal: — Megbocsásson, de Na­póleon én vagyok. Az ápoló elgondolkozva dünnyög: — A kettő közül az egyik biztosan örült. Veszteség Bánatos egyén tér be a bárba. A mixer részvéttel kérdezi: — Mi történt? — Képzelje csak el! Minden kényelmem meg­volt, központi fűtés, hi­deg-meleg víz, jó koszt, rá­dió, televízió, barkácsolás. Sportoltam, gazdag könyv­tárt olvasgattam. És most kidobtak! — Rémes. A felesége? — Dehogy. A börtön­igazgató. Letelt a bünteté­sem. Szerkesztőségi válasz A Women című ameri­kai hetilap a következő­képpen válaszolt az egyik nőolvasójának, aki azt kérdezte, milyen stílus fe­lel meg legjobban, és mi biztosítja a legnagyobb si­kereket az üzletasszony­nak? »Ápolt frizura, diszkrét kikészítés, szolid és szek- szepiles öltözködés — és mire észbe kap, férje és három gyereke lesz, s megfeledkezik az egész üz­letről.« Stanislaw Jerzy Lee: Aforizmák Lelki szemetekkel se ku­kucskáljatok be a kulcs­lyukon. * * * Az is rózsaszínű, ha könny és vér keveredik. ... A hangtölcsér ne csodál­kozzék azon, ha benyaláz­zák. ... Csörgősipkával nem szabad köszönni. * * * Vannak pillanatok, ami­kor a szabadság a börtön­őr kulcscsomójával jelzi érkezését. ... — Föl a fejjel — mondta a hóhér, amikor a kötelet az elitéit nyakába vetette. Szerelem Ez virított az egyik parkban Egy fa derekán: -Ági — Jóska.« Érzelmes ifjú véshette be, Bár e fogás már kissé ócska. Egy másik fáu~. ezt faragta valaki, kinek • s más dolga, Eles bicskával, ék :s szóval, Szerelmes szívvel: -Jóska — Olga.« A harmadik fán, mivel itt tán Ez lehetett a siker kulcsa, Ezt véste be egy birska szépen, Mementóképen: -Jóska — Julcsa.« Megszemléltem a negyedik fát, Kés ellen ezt se védte semmi, Megtudtam itt is a szív titkát, Ez volt bevésve -Jóska — Emmi.« ötödik fa is volt a parkban, Ránéztem, s mentem szinte fütva. hasonló stilű faragással Ezt láttam rajta: -Jóska — Jutka. ugyanaz a Jóska véste, E művelete naeryon rávall: — Ideáljait ez a Jóska Megcsalja, fűvel s főleg a fával. HÍDVÉGI feren Somogyi Nétolap \i MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Úttörő karácsony a Parlamentben Megérkezett. Hosszú utat tett meg. A Soproni Tanulmá­nyi Erdőgazdaságban született a parlamenti karácsony idei fenyőfája. Tizennyolc méter magasra nőtt. Az a kitüntetés érte, hogy a kupolateremben szerezhet örömet sok ezer bu­dapesti és vidéki úttörő paj­tásnak. A hatalmas fenyőfán ötven kiló szaloncukor függ. 185 szí­nes villanyégó árasztja majd az ünnepen a fényt. Érdekes­ség, hogy a díszek között fon­tos szerepet kapott 400 liter pattogatott kukorica. Mintha friss hó hullott volna az üdén zöldellő ágakra, úgy borítják be a fenyőfát. A csúcson két fődísz: vörös csillag és jelké­pes kék békegalamb — neon­ból. életükben nem hagyja őket nyugodni, mert egyszer felü­letesek, gondatlanok voltak? Társadalmunk törvényed szerint nem, és ezért emelt az ügyészség vádat gondat­lan emberölés miatt vala­mennyi esetben. B. Irmát az orvos többször figyelmeztette, hogy a gye­rekre veszélyes gyógyszert tartsa olyan helyen, ahol nem férhet hozzá. Ennek el­lenére tápszeres dobozba tet­te s olyan hozzáférhető hely­A napokban adtunk hírt arról, hogy Kaposfüreden disznóperzselés közben tűz keletkezett Két nap se telt el, és Nikláról hasonló ere­detű tüzet jeleztek. Perzselés után a szalmakazalhoz sö­pörték a parázsló pernyét, ennek következtében leégett egy hétszer hatméteres pajta és egy istálló tetőzete. A kár összege meghaladja a 12 000 forintot. A károsultak. Pa­dos Istvánná és Balázs Já­nos Berzsenyi utcai lakosok a helyi önkénteseket és m marcali járási parancsnokság tűzoltóit hívták segítségül. A vizsgálat megállapította, hogy a tűz keletkezéséért Balázs György nikJai lakos a felelős. Még alig kezdődött el a sertésvágás időszaka, máris két tüzet okozott a disznó­perzselés. Különösen nagy veszélyt jelent ez a szűk fa­lusi udvarokban, ahol lépés­nyire van a szalma- vagy szénakazal, esetleg az istál­ló. A perzselés minden eset­ben óvatosságot követel meg a gazdáktól. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi nőst''hivataloknál és postiskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomd#* ipari Vállalat kaposvári üzemébeW* Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Thumbnails
Contents