Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-24 / 303. szám

Péntek, 1965. december 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP Mezőgazdaságunk 1965-ben Irta: Dimény Imre, az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztályának vezetője MEZŐGAZDASÁGUNK te­vékenységének fő irányát 1965- ben lényegében a Központi Bizottság 1964. dece.i b:r ' 0-i határozata jelelte meg. A ha­tározatnak megíelelően 1965- ben a mezőgazdaságban is az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapott a gazdálkrdás t rvsze- rűbbé tétele és hatékonyságá­nak fokozása, a lehetőségek jobb hasznosítása. Bár a me­zőgazdaság idei termelési és felvásárlási tervét 3—4 száza­lékos lemaradással teljesíti, a mezőgazdaság dolgozói és ve­zetői az 1965-ös esztendőben is lényegében eredményes mun­kát végeztek. Főként ezért le­het ezt a megállapítást tenni, mert közismert, hogy ebben az évben a természeti csapások sorával kellett a mezőgazdaság dolgozóinak megbirkózniuk. A száj- és körömfájás, az egér­kár, a 120 napig tartó dunai árvíz, a belvízkárok, a növényi betegségek (szőlő- és dohány- peronoszpóra, fitoftóra stb.), a növények késői beérése miatti szokatlanul nagyfokú őszi munkatorlódás tetemes káro­kat okoztak mezőgazdaságunk­nak, illetve jelentősen növel­ték termelési költségeit. Az, hogy ezekkel a természeti és egyéb csapásokkal fiatal szo­cialista mezőgazdaságunk meg tudott küzdeni, újból annak szilárdságát bizonyítja. Mezőgazdaságunk az 1965-ös évben 1964-hez hasonlóan ele­get tett egyik igen fontos fel­adatának: saját termésből biz­tosította az ország kenyérga­bona-ellátását A búza termés­átlaga holdanként 12,5 mázsa. Ilyen magas termésátlag a ma­gyar mezőgazdaság történeté­ben még nem volt Országosan mintegy 30 000 vagonnal több kenyérgabona termett a terve­zettnél. Rekordtermést adott a kukorica és a cukorrépa is. A kukorica termésátlaga holdan­ként meghaladja a 17 mázsát, míg a cukorrépa termésátlaga a 170 mázsát. Ezek az eredmé­nyek már megközelítik a leg­fejlettebb országok eredmé­nyeit. A kukorica viszonylag magas termésátlaga meg az őszi és tavaszi árpa jó termése ellenére sem tudjuk állatállo­mányunk abrakszükségletét teljes egiészében hazai termés­ből fedezni. Mintegy 40 000 va­gon szemes abrak importjára lesz szükségünk ahhoz, hogy az állatállomány takarmány- szükségletét kielégíthessük 1966-ban. AZ 1965-ÖS ESZTENDŐ­BEN legfőképpen a kedve­zőtlen időjárás következtében a tervezettnél és a tavalyinál is kisebb a kertészeti kultúrák termése. A zöldségfélék termé­se 5—6 százalékkal maradt alatta a tervezettnek. Ezen be­lül főleg a paradicsom, az uborka, a paprika termése volt kevesebb. A gyökér- és a ká­posztafélék termése viszont ál­talában magasabb volt a ter­vezettnél. A szőlő termése kb. fele a múlt évinek és kétharmada a tervezettnek. A gyümölcsfélé­ké is — kivéve a szilvát — szintén kisebb a tervezettnek A kisebb termés ellenére a nyers és feldolgozott kertészeti termékekből együttesen többet exportáltunk, mint 1964-ben. Ezzel, valamint a gyengébb terméssel függ össze az, hogy ezeknek a termékeknek a fo­gyasztói ára az idén növeke­dett Így például a burgonya fogyasztói ára 10—12, a zöld­ségféléké 15—17, a gyümölcs- féléiké pedig 14—16 százalék­kal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A szarvasmarha-állomány a száj- és körömfájás ellenére növekedett: szeptemberben 15 000 darabbal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Ezen belül azonban a tehénál­lomány mintegy 7000 darabbal csökkent A tehénállomány a nagyüzemekben nőtt a háztáji gazdaságokban viszont a múlt évekéhez hasonlóan tovább csökkent 12 000 darabbal. Te­hát 1965-ben sem sikerült megállítani azt a káros ten­denciát, amely a háztáji gaz­daságokban a tehénállomány csökkenésében mutatkozott meg. A sertésállomány vala­mivel kisebb a múlt évinél, ezen belül számottevő a koca­állomány csökkenése. Az utób­bi mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban csökkent, s ez főleg az 1936. évi termelési és felvásárlása előirányzatok teljesítésében okozhat komoly nehézséget A mezőgazdasági termékek kivitele 1985-ben olyan cik­kek irányába tolódott el, ame­lyek a belterjesebb gazdálko­dásra utalnak. Ez jelzi többek között, hogy az idén mintegy 195 000 tonna friss gyümölcs, ezen belül 120 000 tonna alma, 185 000 tonna főzelékkonzerv és paradicsompüré, húsz és fel millió liter palackozott bor ke­rült kivitelre. Az idei mező­gazdasági export teljes értéké­nek több mint 40 százalékát hús és húskészítmények, vala­mint egyéb állati termékek, vaj, sajt, tojás stb. tettéit ki. Az idei év eredményességét igazolja például az, hogy 1965- ben több mint 2,2 milliárd de- vizaforint a mezőgazdaság ex­port—import aktív egyenlege. Ez 300 millióval több az utób­bi évek átlagánál. A mezőgaz­daság az ismert nehézségek ellenére is teljesíti a Központi Bizottság múlt évi decemberi határozatának azt a fontos cél­kitűzését, hogy javítsuk az ország külkereskedelmi mérle­gét. Mindez úgy vált lehetsé­gessé, hogy közben a belső szükségletek kielégítése is a terveknek megfelelően alakult. Ügy, hogy többek között pl. 52 kg volt az egy főre jutó hús-, 30 kg az egy főre jutó cukorfogyasztás. A MEZŐGAZDASÁG 1965. ÉVI EREDMÉNYEI fiatal szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinik további erősö­déséről tanúskodnak. Arról szólnak, hogy egyre nagyobb biztonsággal termelnek, egyre nagyobb biztonsággal lehet rá­juk támaszkodni, mind na­gyobb szerepet töltenek be gazdasági életünkben. Ismétel­ten tanúi lehetünk, hogy a pa­rasztság jobban dolgozik, ha­tározottabban ragaszkodik szö­vetkezetéhez. Az elért ered­mények arról is tanúskodnak, hogy nem volt hiábavaló az a nagyarányú befektetés, beru­házás, melyet a mezőgazdaság­ban a második ötéves terv időszakában valósítottunk meg s nem lesz hiábavaló az a nagyarányú befektetés sem, melyet a következő időszak­ban a mezőgazdaság fejleszté­sére szánunk. Igazuk volt mindazoknak, akik bíztak a nagyüzemek fölényében, ab­ban, hogy érdemes áldozni a mezőgazdaság és a jövő érde­kében. Az 1965. évi eredményekhez természetesen nagyban hozzá­járult az, hogy a műtrágya és a takarmánykeverékek haszná­lata tovább növekedett; az, hogy a beruházások volumene 1965-ben is számottevő volt; az összes beruházás egyötöde a mezőgazdaságba került. Ennek eredményeként a termelőerők színvonala a mezőgazdaságban tovább növekedett; tovább szi­lárdultak és fejlődtek a szo­cialista termelési viszonyok. Főként azokban a termelőszö­vetkezetekben volt ez számot­tevő, amelyek megfelelően él­tek a személyes anyagi érde­keltség lehetőségével, amelyek képesek voltak önállóbban gazdálkodni, s így jobban él­vezhették egyes döntéseik anyagi előnyeit, s amelyek iól hasznosították a rendelkezé­sükre bocsátott anyagi és egyéb eszközöket. Tehát ott, ahol a szövetkezeti jellemvo­nások az átlagosnál is nagyobb mértékben érvényesülhettél:, illetve, ahol a helyi lehetősé­gek kihasználását nagyobb mértékben tudták érvényesíte­ni, ezek révén is jelentős mér­tékben növelték gazdálkodásuk hatékonyságát. AZ ELÉRT EREDMÉNYEK MELLETT néhány területein továbbra is számottevő lema­radás mutatkozik. Így például nem tekinthető megoldottnak — az ismert kedvező tényezők ellenére sem — aprómágter- mesztésünk, burgonya- és zöld­ségtermesztésünk. Rét- és le­gelőgazdálkodásunk területén is kicsi az előrehaladás. Ebek azok a problémák, amelyekkel a jövőben többet kell foglal­koznunk. Nem tekinthető elég­ségesnek a takarmánygazdál­kodásban elért fejlődés, vala­mint a háztáji gazdaságok le­hetőségeinek hasznosítása sem. Van még sok olyan tartalék, amelynek feltárásával tovább javítható a mezőgazdaságban is a gazdálkodás hatékonysága, a tervszerűség Ezek egyébként azok a feladatok, amelyek utalnak a következő időszak jelentősebb tennivalóira is, s ezeket tekintjük olyanoknak, amelyek a következő időszak központi kérdései. Eben belül természetesen alapvető felada­tunknak továbbra is a kenyér­gabona-ellátás hazai termésből való biztosítását kell tekinte­nünk, ezért a vetések ápolásá­ra, védelmére nagy gondot kell fordítanunk. Ügyelnünk kell arra is, hogy valamennyi munkát a jövőben még inkább idejében és jó minőségben vé­gezzük él. Napjainkban pedig mind nagyobb gondot kell for­dítanunk a gépek javítására. Annál is inkább, mert ez ma a legsürgősebb olyan feladat, amivel nagyban megalapozhat­juk jövő évi eredményes tevé­kenységünket, gazdálkodásun­kat, azt, hogy 1966-ban a me­zőgazdaság termelése mintegy 5 százalékkal haladhassa meg az idén elért eredményt. TIZENÖT E Ünneplő katonákkal tele a hatalmas terem: most bevo­nult fiatalok, öregkatonák, tiszthelyettesek, tisztek, fő­tisztek és a díszelnökségben a járás vezetői: Petrekanits Andor, a pártbizottság első titkára, Fokt Gyula, a párt- bizottság titkára és dr. Má­tyás József, a tanács vb-el- nöke. Bállá László alezredes, az egység parancsnokának poli­tikai helyettese beszél. Szavai nyomán megelevenedik az a másfél évtized, amely az egység létrejötte óta eltelt — Pártunk és kormá­nyunk, hogy növelje orszá­gunk véderejét, tizenöt év­vel ezelőtt, 1950 őszén hozta létre egységünket. Azt kap­tuk feladatul, hogy védjük a munkások és a parasztok ha­talmát. Ezt kérték tőlük egy év | múlva, 1951-ben a Veszprémi | Fémfeldolgozó Vállalat mun-l kásái is, amikor csapatzászlót*-A dolgozó népet szolgálom- — hangzik a kitüntetettek válasza. Sok nagyszerű eredmény igazolja ezt. Az utóbbi évek­ben harmincegy szakaszuk nyerte el az élenjáró címet, Bállá László alezredes a esapatmúzeumban ajándékoztak az egységnek. S ők becsülettel teljesítették ígéretüket, hogy a zászlót és az adományozókat soha nem hagyják cserben. Ifívezetők továbbképzése Fonyódon (Tudósítónktól.) A fonyódi járás KISZ-bi- zottsága december 21-én to­vábbképzést tartott az ifiveze­tők részére. Az időszerű po­litikai kérdésekről szóló tájé­koztató után előadásokat hall­gattak arról, hogy milyen sze­repet töltsön be a KISZ-fia- tal az úttörőcsapatban, ho­gyan tervezzék a rajmunká­kat, és hogyan készüljenek az őrsök a próbákra. A megbeszélésen elemezték az Üttörők a hazáért-mozga- lom helyzetét. EUhatározták, hogy a nemes tetteket kiter­jesztik a csapatokra is, és az eseményekről elkészítik a já­rási Tettek Könyvét Készü­lődnek az úttörőmozgalom 20. évfordulójára. Az ünnepség- sorozat keretében járási út­törő-találkozót rendeznek, és körzeti rendszerben megszer­vezik a húsz év alatt kitün­tetett úttörők és úttörő veze­tők találkozóját is. A közös ebéd után az ifi­vezetők dalokat és játékokat tanultak. Tekintélye van a KISZ-szervezetnek (Tudóstónktól.) Befejezte a tagösszefrást a Fo­nyódi Építőipari Ktsz KJSZ-szer- vezete. Ez idő alatt kilenc új tag tette le a fogadalmat. A politikai és a termelőmunká­ban szép eredményeket értek el a ktsz KISZ-f tataijai. A felsza­badulás 20. évfordulója alkalmából szervezett öttagú ifjúsági brigád teljesítette vállalt feladatát. Az egész tagság részt vesz a, Tár­sadalmi ismeretek tanfolyamán, huszonegyen megfeleltek az If­júság a szociaiizmusért-próba kö­vetelményeinek is. A KISZ-szervezetnek nagy te­kintélye van a szövetkezet tagjai előtt. Munkájuk elismeréseként a legutóbbi közgyűlésen Zákányi Tamás KISZ-titkárt megválasztot­ták vezetőségi tagnak. Mi így ünnepelünk Hetek óta készülünk a karácsonyra. Hetek óta nincs más témánk: kinek mit ajánlékozunk, mit sütünk-főzünk, mikor takarítunk. S amikor végre megérkezik a kará­csonyest, leszáll a városra d cember kora sötétje, valaki hiányzik odahaza, mert a kötelesség a gépek mellé szó­lítja. A cukorgyár megszokott ütemben dolgozik. Zúgnak a gépek, forr a cukorlé, kristályosodik, hogy fehér folyam­ként zsákokba hulljon, vagy apró mokkaszemenként do­bozba kerüljön. A finomítóban többségében nők, anyák dolgoznak. Karácsonyeste éppen úgy vé gzik munkájukat, mint más­kor, talán csak a beszélgetésük lesz . halkabb, i egy-egy mosoly kíséretében halk sóhajt küldenek haza, ahol már ég a fenyőfán a gyertya. Aztán vége a műszaknak, haza­mennek. A család már kivette részét az örömből, mast rajtuk a sor, ők azonban legjobban annak örülnek, hogy hozzájárulhattak ehhez a megelégedettséghez. Az ünnep első hajnalán megkoppannak az első mű­szakosok léptei a város népt?len utcáin. A leeresztett ro­lópillák mögött békés nyugalom honol. A gyár kapujában ünnepi hangulat fogad, nem kell várakozni a bebocsá­tásra, a portás is boldog ümepet kíván. A gépek zúgá­sában benne zsong a karácsonyi harmónia. Az átöltözés közben fél mondat dicsekvés, ki mit kapott, aztán meg­indul a munka. Dolgozik a prés. telnek a kocsik, kattog a vágó, telik a sok doboz. Megy a rázó, ömlik a hófe­hér kristály. Mosolyog a szem, serényen dolgozik min­den kéz, hogy még sok, sok édes, békés ünnep legyen, így ünnepelünk. Fejős Józsefné Kaposvár és negyvenegy katona szerez­te meg a kiválójelvényt. A most leszerelt Blaunbacher Pál és Pecze István tartalé­kos őrmesterek két alkalom­mal kapták meg a kiválójel­vényt, Blaunbacher őrmester pedig rajával együtt élenjá­ró is lett Több mint négyszáz KISZ- fiatal tevékenykedik az egy­ségben. A kommunistákkal együtt ők a kezdeményezői a szocialista versenynek. Csak­nem hatszázan vettek részt ez évben az Ifjúság a szocia- lizmusért-mozgalomban. Négy­százhatvanhét katona kapta meg a Kilián haditorna jel­vényének arany, ezüst és bronzfokozatát De nemcsak a kiképzésben jeleskedtek, hanem a katonai feladatok teljesítésében is. Ott voltak az árvízvédelem hősed között, Szekszárdnál, Bátaszéknél és Bőnyrétalap- nál, erősítették a gátakat nemegyszer életük kockázta­tásával is. Sokan kaptak ezért kormányki tüntetést, köztük Bállá László alezre­des, politikai helyettes is. Korábban, amikor az ellen- forradalmárokkal szemben kellett harcolni, akkor is he­lyükön voltak, majd pedig segítettek a néphatalom meg­szilárdítás''ban. Hetvenkilen­cen kapták meg ezért a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet. Elzért is tolmácsolta a já­rás vezetőinek és lakosságá­nak köszönetét további jó munkát kívánva Petrekanits Andor, a pártbizottság első titkára. Aztán parancsot hir­detnek: Faragó István alez­redes, az egység parancsnoka jutalmakat ad át, s előléptet több láváié katonát. Bállá László alezredessel később a csapatmúzeumban járunk. A falakon oklevelek tucatjai tanúsítják, hogy .az eltelt másfél évtized alatt milyen eredményes nevelő­munka folyt az egységben. A politikai helyettes büszkén mutatja az egység dicsőségkönyvét is: leszerelt katonák nevei töltik meg. Olyan katonáké, akik példát mutattak a haza fegyveres szolgálatában. Ugyanilyen büszkeséggel mutatja azt a világító térképet is, amely jelzi, hogy az egység hol se­gített az árvízvédelemben, a mezőgazdasági munkákban és más feladatok elvégzésében. Bállá László alezredes egyébként az egység legré­gebbi tisztje. 1948-tól kato Blaunbacher zászló előtt. Pál csapat­na, 1949-től tiszt, 15 év óta az egység politikai helyette­se. Tizenöt esztendő... Az egység minden katonája szá­mára tradíció a haza hűsé­ges szolgálata. Erije nevelik a tisztek a beosztottaikat, az öregkatonák újonctársaikat. Ezt ígérték meg alakuláskor* a csapatzászló átvételekor, s ezt tartják mindenkori fel­adatuknak a jövőben is. Szalai László AZ EM FEJÉR MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT azonnali belépéssel fölvesz ács, kőműves, vasbetonszerelő szakmunkásokat, KUBIKOSOKAT, férfi segédmunkásokat. Szállás, étkezés biztosítva! lérezés teljesítmény alapján plusz 15 százalékos idénypótlék. Személyes érdeklődésre vagy levélre bővebb felvilágosítást ad a vállalat munkaügyi osztálya, Székesfehérvár, Ady Endre u. 13. sz. (5505) a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents