Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-18 / 272. szám

Csütörtök, 1965. november 18. 3 SOM f VI NÉPLAP Elvégezte feladatát Ezen a héten már nem ülésezik a megyei operatív bizottság (röviden: OB). Munkáját elvégezve kimond­ta működése megszüntetését. Maradt ugyan függőben egy megkezdett vizsgálata az ét­kezési meg a vetőburgonya termesztésével és felvásárlá­sával összefüggésben, de en­nek tapasztalatait már nem az egész OB, hanem az ér­dekelt szervek képviselőiből alakított, szűkebb körű bi­zottság vitatja majd meg. Júniusban alakult, egészen eddig működött az OB. Az a közvetlen cél hívta életre, hogy az érintett szervek munkájának, intézkedéseinek összehangolásával kísérje fi­gyelemmel és a maga mód­ján segítse elő az aratási felkészülést, a gabonabetaka­rítást. Később aztán, a rend­kívüli időjárás miatt kelet­kezett torlódás szükségessé tette, hogy tevékenységét folytassa az őszi hónapokban is. Ekkor kivált a kapásnö­vények termésének betakarí­tása meg a szántás-vetés állt figyelme középpontjában. S a vetés befejeztével, az őszi határszemlék tanulságainak értékelésével eljutott megbí­zatása teljesítésének végére. Nem intézkedő, határozat­hozó szerv volt az OB, nem állt választott vezető testü­letek fölött, nem rendelt ma­ga alá tanácsi osztályokat, termeltető vállalatokat vagy járási, községi hatóságokat. Tanácskozó és összehangoló szerepet töltött be, javasla­tokat tett az intézkedésre hivatott szerveknek, vezetők­nek. Működését tekintve az OB olyan gyakorlatot alakí­tott ki, hogy beosztásuknál fogva intézkedésre jogosult tagjait kötelezte sürgős fel­adatok megoldására. A kö­vetkező ülés azzal kezdő­dött, hogy az előző héten ka­pott megbízatásáról ki-ki személy szerint számot adott. Ez a munkarend egyszer sem váltott ki hatásköri vitát, sőt a döntés mindannyiszor az érdekeltek meggyőződésé­re és beleegyezésére támasz­kodott S amikor a tabi meg a kaposvári járás ille­tékeseit meghívták az OB ülésére, tájékoztatást kértek tőlük, s megyei vezetők hi­vatali beosztásukból fakadó jogukkal élve szabták meg a járásiak további teendőit A heti, majd később a két­hetenként tartott ülések rendre gyorsan peregtek. A napirendre tűzött egy-egy tá­jékoztató alig mehetett túl tíz-tizenöt percen. Rövid, tömör helyzetismertetés, ér­demi eszmecsere, a feladatok pontos meghatározása, a végrehajtás felelőseinek egy­értelmű és határozott megne­vezése — ez volt az OB munkarendje. Az ősz elején szóba került pólóul, hogy gépállomási traktorok nem­csak tsz-ekben, hanem má­sutt is dolgoznak. A szán­tás-vetés sürgőssége válto­zást követelt. A megyei igaz­gató az OB-ülésen teljesen egyetértett azzal, hogy utasí­tásával az összes gépet a termelőszövetkezetekbe kell irányítania. Aztán a sürgős átcsooortosí tások! Csokonya- visonta gépei dolgoztak a szomszédos járásbeli Kőkú- ton, ott elvégeztek, s Visnye kérte őket. Jutának teher­gépkocsi kellett szombat dél­utánra és vasárnapra répa­szállításhoz; a szállítási bi­zottság igyekezett lehetősé­get teremteni erre, a KISZ képviselője pedig vállalta, hogy ifjúsági rakodóbrigádot szervez, ha szükség lesz rá Ilyen és hasonló konkrét, egyedi esetek is szerepeltek napirenden az egész megyét átfogó fölméréseken vagy az egy-egy járásra szóló útmu­tatásokon belül. Szóba ke­rült egyszer, hogy a tabi já­rásban hirtelen elfogyott az üzemanyag, az utánpótlás nem érkezett meg — az ÁFOR képviselője az ülés \ után nyomban intézkedett. Van-e a raktáron gumiab­roncs? Az AGROKER meg­bízottja felelt erre a kérdés­re. A nedves kukorica átvé­telére gondosan felkészültek a Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat szárítóüze­mei — hangzott a tájékozta­tás. Legutóbb meg az is föl­vetődött, hogy banki ügyin­tézők egy rendelkezést rosz- szul értelmezve nem járul­tak hozzá, hogy takarmány- vásárlási keretből takarmá­nyozási célra borsót vegyen a somogyszili Petőfi Tsz. A bank megyei igazgatósága egyik jelenlevő vezetőjének módjában állt, hogy hala­déktalanul tisztázza ezt a problémát, és biztosítsa a rendelkezés helyes értelmezé­sét. A gabonabetakarítás segí­tésére jött létre, az őszi idényre is meghosszabbította működését, és a mezőgazda­ságot ebben az időszakban érintő más gondokkal is fog­lalkozott a megyei operatív bizottság. Tagjai az utolsó ülésről abban a tudatban tá­vozhattak, hogy eleget tet­tek megbízatásuknak, igye­keztek könnyíteni a termelő- szövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok dolgo­zóinak igen nehéz és fárad­ságos munkáján. Kutas József KÉSZÜL A „VIRÄGGYÄR“ Tréfásan azt mondták a balatonboglári tanács kerté­szetének régi kazánjáról, hogy egy erdő kellett a fű­téséhez. Most korszerűsítik a virágházat, megnagyobbítot­ták az épületet, s bevezetik a központi fűtést. A tanács szovjet gyártmányú, Vityesz- ko kazánt vásárolt az üdülő­helyi díjból, s ezt szereltette be a régi helyett. Most még az iskolában összegyűlő szén­port is eltüzelhetik a kerté­szetben. Sok gondot okozott a tanácsnak a tolózárak be­szerzése. A csepeli csőgyár­A Finommechanikai Vállalat siófoki telepe készíti a szak- ipari muukákat. nak üdülője van Bogláron, hozzájuk fordult a tanács. Az ő baráti segítségükkel jutottak hozzá a zárakhoz. Varga József, a kertészet vezetője elmondta, hogy öt­venezer palántát nevelnek az üvegházban a télen. Az üdü­lőhely parkjait, útszegélyeit ötvenféle virággal látja el a tavasszal a korszerűsített kertészet. Téli munkalehetőséget kérnek a siófokiak Siófokon sokan keresnek és kapnak munkát nyaranta az üdülőkben, az éttermekben, a szállodákban. ősszel, télen azonban más kereseti lehető ségek után kell nézniük. A já­rási pártbizottság, a járási ta­nács és a községi szervek is igyekeznek munkát biztosítani ezeknek az embereknek. Sió­fok ugyan nem bővelkedik üze­mekben, megoldás azonban kí­nálkozik. Makóról hagymaszál­lítmány érkezne, válogatásával, tisztításával mintegy száz em­ber foglalkozhatna, ha volna egy terem, ahol ezt elvégez­hetnék. A vállalatoknál, intézmé­Yasúti vagonrakó munkásokat keres fölvételre az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Jelentkezés a vállalat központjában, Május 1. u. 57. (9545) nyéknél vannak ilyen helyisé­gek, de senki sem adja oda erre a célra. Mindössze négy vagon hagymának sikerült he­lyet szerezni, de ennek tízsze­resét fogadhatná Siófok, any- nyi a munkaerő. A korábbi években rendszeresen kaptak hagymát meg diót, tehát az idén is többre, hosszabb mun­kát igénylő tennivalóra lenne szükségük. Ám a férőhelyek aj­taja zárva marad, nem enge­dik bevinni a hagymát. A já­rási és a községi szervek aj­tajai viszont annál gyakrab­ban nyílnak és csukódnak: na­ponta többen keresnek mun­kát. Egy-egy télen két-háromszá- zan szerelnének elfoglaltságot találni Siófokon. A makói hagyma adna munkát ezek­nek az embereknek, de hely hiányában elesnek tőle. Pedig azok, akik időszaki munkáért kilincselnek, nyáron át ott dolgoztak, ott segítettek, ahol most megtagadják tőlük az Ideiglenes munkahelynek igé­nyelt termeket. Több megértéssel megtalál­hatnák a megoldás kulcsát! Jövőre is megrendezik Erfurtban a Nemzetközi Kertészed Kiállítási A Német Demokratikus Köztársaság a jövő év ápri­lisa és októbere között Nem­zetközi Kertészeti Kiállítást rendez Erfurtban. Magyaror- i szág mintegy 600 négyzetmé- I tér alapterületű pavilonban mutatja majd be termékeit Legutóbb négy évvel ez­előtt, 1961-ben vett részt hazánk az erfurti kiállításon. Akkor a bemutatott zöldség­félékért, gyümölcsért és sző­lőért, dísznövényekért, fais­kolai, szőlőszaporító és egyéb anyagokért 333 arany-, 214 ezüst- és 103 bronzéremmel meg 31 elismerő oklevéllel jutalmazták hazánkat. A jövő évi kiállításon ugyancsak bírálják és díjaz­zák a kertészeti termékeket. Április 16-a és 24-e között rendezik meg a tárolt zöld­ség- és gyümölcsfélék, vala­mint a hajtatott zöldségek és cserepes növények, virágok összehasonlító versenyét. Jú­lius első hetében és augusz­tus 13—21 között ugyancsak a zöldség- és gyümölcsfélék­ből tartanak eredménybemu­tatókat. Érdekesnek ígérkezik a szeptemberi négynapos vi­rágkötészeti alkotások bemu­tatója is. A kiállításon való részvé­telre a jelentkezések meg­kezdődtek. Megyénkben is most tárgyalnak arról, me­lyik gazdaság milyen termék­kel mutatkozzék be a nagy nemzetközi szemlén. Elegendő téli sportcikket ígér a kereskedelem (Tudósítónktól.) A hideg idő beálltával meg­nőtt a forgalom a Május 1. ut­cai 122-es játék- és sportszer­boltban. Nemcsak a mikulási já­tékok iránt nagy a kereslet, ha­nem a téli sportfelszerelési cik­keket is sokan veszik. A bolt vezetője, Takács Mi­hály elmondta, hogy jól felké­szültek a télre. 500 pár korcso­lya van raktáron, a 28-astól 45- ös számig minden nagyságban kapható. Szánkóból is több száz van. Sílécből felnőtteknek és gyermekeknek valót is árusíta­nak. A túracipő a nagy keres­let miatt elfogyott, de rövide­sen megérkezik az újabb szál­lítmány. Síbakancs viszont bősé­gesen van. A legutóbbi kiárusításkor ren­geteg melegítő fogyott el, de ebből is jön rövidesen újabb té­tel. Sokan keresik a hatvanfo­rintos gumiexpandert, ebből most jelentős mennyiséget ka­pott a bolt. Őrségváltás idején A példa egyetlen fiatalem- szerezték. A leszerelők fe­hérről szóljon, Magyar Pál- gyelmezett, határozott, a célt ról, aki második ötéves tér- kitűző és azt elérő embere­vünk elején még ipari ta- két jelentenek a polgári élet nuló volt. Az idő hazánk minden területén. Nehéz ki­számára is gyarapodó érté- képzés, fegyverforgatás és keket teremtett, ő is szak- tanulás közben formálódtak munkás lett. Brigádja bar- ilyenné ezek a férfiak az madszor nyerte el a szocia- egész társadalom további lista címet (»-pedig sokan szolgálatára, vagyunk itt fiatalok« — S a bevonulok? Korábbi mondotta). Most új életre közösségi tapasztalatok után készül: bevonulás előtt áll. most új közösségbe kerül- »A bátyám is katona volt, nek. A szülők és a műhely, én se akarok tőle e’m-rad- barátok és a munkacsapat ni... A brigádunkra se sze- kis közö s ige után a férfivá retnék szégyent hozni. Le- érés kemény, de örömteli szerelésem után ide sze- esztendei várnak rájuk. Kö­retnek visszajönni . ..« És telességtudó és keményköié- szólhatna a pé'da ifjú tsz- sú emberekké válnak, olyan tagról, gépkocsivezetőről, bá- hazafiakká, akikre a békés nyászfiatalról — hasonló építőmunka védelmében gondolatokat közölnének vg- ugyanolyan nagy szükség lünk. van, mint az esetleges har­örségváltásra készülődik ci megpróbáltatásban. Po- az ország: a következő na- litikai gondolkodásuk, belső pókban és hetekben sok he- meggyőződésük is eszerint lyütt tartanak nyilvános bú- alakul, hiszen a honvédségi csúztatást és eskütételt. A KISZ-szervezetek ezrével ne- családtagok, a párt- és tár- vélik föl a polgári élet ké- sada-lmi szervezetek képvi- sőbbi mozgalmi aktivistáit, selőinek jelenlétében, ünne- A hadsereg a párt sorait is pien lobogó csapatzászlók- évente sok száz olyan ifjú nál jelképesen fegyvert cse- kommunistával növeli, akik rél két testvérkorcsztály. Bú- a legjobbak és legrátermet- csúztatjuk a leszerelőket, s tebbek közé tartoztak a üdvözöljük az érkezőket. A fegyverforgatásban és az búcsúzók és érkezők egy- eszmei nevelőmunkában, aránt magasztos és szívet Nagy kohót jelentenek a melegítő emlékként gondol- nép hadseregének észté ded; nak majd erre a-napra; a itt válnak egynemű anyag- szeretetet, a megbecsülést, a gá az ügyesség és az erő, a dolgozó nép és a békét vé- becsület és a bajtársiasság, delmező hadsereg eltéphe- a hazaszeretet és az intema- tetlen kapcsolatát jelképezik cionalizmus. ezek az őszi napok. Magyar Pált, a szocialis­Testvérkor osztályokról ta brigád ifjú tagját szű- szoltunk, hiszen igaz a beve- kebb környezete is szeretet- zeto kép, valóban az idősebb tel búcsúztatja ezekben a testver szerel le, es adja at napokban. A veteránok kí- fegy veret, a fiatalabbnak. Ta- méletlen és véres évekre lálkozásukban és kézfogásuk- emlékeznek, a harcos elő- ban ott van a haza szerete- dök győztes csatákról szól- tenek folytonossága, az al- xiak. a nemrég leszereltek kotó társadalom, amely fiait meg az alegységek másod­évről évre ezerszám küldi a éves katonái derűs epizó- hadsereg és határőrség so- dókról mesélnek, vagy a ke- raiba, s ugyanannyit kap meny helytállás történeteit vissza az idén is. Ezekben adják át számukra útravaló- az őszi napokban gondolko- nak. Szülei, barátai és eset- dásban es technikai ismére- jeg egy mosolygó kislány tekben^ gazdagodott fiatalok- együtt intik a búcsúcsókot az kai erősödik az ország. Ki eskütételre készülődő fiatal - tudna megszámolná, hogy az nají- g miközben hazánk új iparba hány olyan fiatal ke- ötéves terv, új sikerek útjá- rül vissza, aki jó híradás- ^ tép, valamennyien tud- technikus, műszerész, mun- ezekben az években is kagépkezelo, hogy a mező- j q kezekben lesz a népet és gazdaságban mennyivel lesz a n^p békéjét védelmező több a képzett műszakimun- fegyver, földön, vízen és le- kaerő, a vontatóvezető, a vegében egyaránt, közlekedésben az útépítő: is­mereteiket a hadseregben Jurmics László Védekeznek a gabonakártevok ellen: Figyelik a táblákat a csurgói járásban DIVATOS MELEG PIROSKA CSIZMA BŐRBŐL MÜBÖRBŐl GUMIBÓI Ára 160, Ft-tól 540, Ft-ig. (481) mus is úgy vélekedik, hogy főleg azokon a területeken ve­szélyeztet a kártevő, ahol ta­valy is kalászos volt. — A kártételt már megszün­tettük — mondja, de a figye­lést továbbra is folytatjuk, fíemcsak az elnök meg az ag- ronómus, hanem a brigádve­zetők meg a növényvédelmi felelős is figyeli a táblákat. Olyan az árpatáfola, mintha. most olvadt volna le róla a I hó. Viaszsárga levelek hajol­nak kókadtan a föld felé. A csurgónagymartani tsz-irodá- ban azt mondja Bácsi Jenő ag- ronómus, hogy levéltetű szív­ta ki a növényt. Védekezni már nem kellett, mert a hir­telen beállt hideg idő meg a fagyok elpusztították a kárte­vőt. Az árpának sem esett na­gyobb baja, hiszen azt a ta­vasszal még kiheveri, ha több kártevő nem pusztítja. — Ezen a táblán már há­rom éve kalászos volt — mond­ja az agronómus. — Most, hogy hidegre fordult az idő, elpusz­tultak a levéltetűk, de azért figyelni kell a táblát, mert ha enyhül az idő, ismét megje­lenhetnek. A vetés idején egyébként azért kellett fertőtleníteni a talajt az egyik húszholdas táblán, mert a talajvizsgálat csócsárolófertőzést jelzett. A tábla jó táptalajt biztosított a csócsárolónak: negyedik éve vetettek erre a területre ka­lászost. Bóra Sándornak, a járási ta­nács főagronómusának véle­ménye szerint jól keltek és szépen fejlődnek az őszi ka­lászosok a csurgói járásban, do helyenként megjelentek a csó- csárolók, a levéltetűk és a ka­bócák. A károk, amelyeket okoznak, nem naovok. Ennek egyik oka, hogy a termelőszö­vetkezetek vezetői idejében fölismerték a veszélyt, s fi­gyelőszolgálattal és vegyszeres védekezéssel útját állták el­terjedésének. Nagyobb elsza­porodás csak Csurgónagymar- texnban, a berzencei Jobb Élet és a gyékényes! Március 15. Tsz-ben volt Gyékényesen nyolcvan hol­don fertőtlenítették a talajt a csúcsáraié ellen, 135 holdon pedig a levéltetű ellen véde­keztek. Darab Csaba agronó-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents