Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-16 / 270. szám

Somom!Néplap MSZMD MrnvET! rirr'TTKAf:i Ef> MEGYE' TANACS LAPJA W DIÁKOK ÉS KATONÁK (Üzemi jttjíjztli h BÁTOR SÁQ Egy autóbusznyi fiatal ka­tona érkezett szombaton este az épület elé. Ez a (város szélén levő, elegáns, szép vo­nalú iskola messze világító fényeivel, baráti üdvözléssel várta őket, amikor a csoport tagjai — félcipőjét gondosan letörölgetve — beléptek aj­taján. A tágas előcsarnokban zöldnövények, székek sor­ban, elnöki asztal és kelle­mes meleg. Tizenöt-húszéves forma diákok sürgölődtek itt nevelő tanáraik irányításá­val. Jól és gondosan öltö­zöttek ezek a fiatalok csak­úgy, mint vendégeik; és a pontos nyakkendőcsokrokban, nadrágvasalásokban, a lá­nyok ápolt frizurájában — az öltözködés természetessé­gén túl — egy kissé az egy­más iránti megbecsülés hang­súlyát is érezni. Ügy is, mint az ismerkedés, az ér­deklődés, a természetes, köz- v° '»n, baráti közeledés alap- \ külső föltételét. Belül­ről pedig a diák- és a ka­tonaélet friss, üde humora, vidámsága szövi át az ilyen kapcsolatot. Fiatalok... Erre gondoltak a Kaposvá­ri Felsőfokú és Középfokú Mezőgazdasági Technikum, valamint a 8354/1-es alaku­lat KISZ-fiataljai, s erre tö­rekedtek kapcsolatteremté­sükben a parancsnokok és a kollégiumi vezetők is. Az ifjúság honvédelmi ne­velésének igen fontos eszkö­ze lehet az ilyen találkozás diákok és honvédek, azaz is­kolák és katonai alakulatok között. Csaknem azonos ko­rú és hasonló műveltségű fiatalok: sok közös témájuk, érdeklődési körük lehet. Érettségiző fiataljaink egy ré­sze már 18 éves korában sor alá kerül. Előnyös számukra, ha korábban is megismer­kednek a kiképzés alapvető körülményeivel. Szüleik ál­talában helyeslik a tizen­nyolc évesek behívását. Ne­velési szempontból is, hi­szen ezeknek a fiataloknak jó része féllábbal még ben­ne van a kamaszkorban, de Emlékkiállítás a Megyei Könyvtárban A Kalevala megjelenésének 130., Vikár Béla halálának 20. évfordulójáról emlékeztek meg Kaposváron Mándoki László, a pécsi Ja- fordítást tartják csaknem nus Pannonius Múzeum ősz- egyenértékűnek az eredeti mű­vel. Szólott Vikár néprajzkuta­tói munkásságáról is, a többi között arról, hogy somogyi nép­dalgyűjtése éppen hatvan év­vel ezelőtt jelent meg. A megnyitó beszéd után a megjelentek nagy érdeklődés­sel nézték végig a rendkívül szemléltető, érdekes kiállítást, amelyet a Kalevala-fordítás kiadásaiból, finnországi fény­képekből és reprodukciókból állítottak össze, s amely képet adott Vikár Béla kutatómun­kájáról is. tályvezetője nyitotta meg va­sárnap délelőtt a kaposvári Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban azt-az emlékkiál­lítást, amelyet a finnek nagy nemzeti eposza, a Kalevala megjelenésének 130. és somogyi — hetesi — születésű fordítója, Vikár Béla halálának 20. év­fordulója alkalmából rendezett a Rippl-Rónai Múzeum és a Megyei Könyvtár. Az előadó emlékeztetett arra, hogy a Ka­levala sok-sok fordítása közül a finnek egyedül a Vikár-féle ¥ Uj szobrokkal gazdagodik Kaposvár Évek óta hiányolják a ka­posváriak, hogy kevés a vá­rosban a szobor és az egyéb képzőművészeti alkotás. Az igény jogos. A városi tanács vezetői a közelmúltban szak­emberek bevonásával megvi­tatták, hol célszerű új szobro­kat felállítani, s a város táv­lati fejlesztési terveit figye­lembe véve hol kell majd gondoskodni újabb képzőmű­vészeti alkotásokról. A művelődésügyi osztály már intézkedett, hogy az ed-, dig megrendelt és kifizetett, de különféle okok miatt még le nem szállított szobrok miha­marabb megérkezzenek. A II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola bejáratához egy Rákóczi- mellszobor kerül, előcsarnoká­ba pedig egy kerámia falikép. A megyei könyvtár egy fekvő női alak szobrával gazdago­dik, a Munkácsy Mihály Gim­náziumhoz pedig egy Mun- kácsy-mellszobrot állítanak fel. A megyei, kórház gyer­mekosztálya elé egy ember­párt ábrázoló szobor kerül. Javaslat született arról is, hogy a jövőben jobban kell támaszkodni a Kaposváron élő képzőművészekre; több megbízatást kell adni nekik szobrok és egyéb alkotások készítésére. A távlati fejlesztést figye­lembe véve szó van arról, hogy a tizenhat tantermes új, általános iskola elé — mivel az iskolát Zrínyi Miklósról kívánják elnevezni — egy Zrínyi-szobrot állítanak fel; a Dorottya-ház udvarára a terü­letrendezés után egy Gsoko­nai-szobor kerül, a III. számú gimnáziumban pedig egy Vi­kár Béla-mellszobrot helyez­nek el. A tervek szerint 1969-ben Lenin-szobrot is avatnak Ka­posváron; a megyei pártbizott­ság székháza előtt állítják majd fel. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya a felállítandó szobrok ügyében a közeljö­vőben kezd tárgyalásokat a megyei tanács tervosztályával. már felnőtt jogokat élvez... És kötelességteljesítésben, fe­gyelemre nevelésben sokak­nál bizony hézagokat pótol a kétéves katonaidő. Addig pedig: barátkoznak, . ismer­kednek, mint ezúttal, a technikumi fiatalok és a honvédek első találkozásán, a hét végi klubesten. Szellemi vetélkedővel kez­dődött a program. Az elő­csarnokban mintegy kétszáz közép- és felsőfokú techni- kumos diák gyűlt össze, hogy szurkoljon az egymás­sal szemben ülő négy csa­patnak. Egy csapatot a ven­dégek hoztak, hármat a ven­déglátók állítottak össze. A vetélkedés négy témakörben, politikai tárgyú kérdésekben folyt a csapatok között, a háromtagú zsűri előtt. Egy szőke, negyedikes kislány — akit mindenki »öcsi«-nek szólított —, Horváth Erzsé­bet köszöntötte a jelenlevő­ket, majd 'ügyesen, talpra­esetten és magabiztosan ve­zette le a több mint egyórás szellemi fejtörőt. S ebben éppen az volt igen rokon­szenves, hogy neki ezalatt fogalma sem volt, hogy ő most ügyes és talpraesett. Felolvasott kérdései nyomán zajlott lé a tárgyi ismeretek és gondolkodás erőpróbája A népes szurkolótábor halk zsongással leste, eszük­be jut-e hirtelen öt szovjet film. És mit felelnek arra: »Változott-e Csőmbe leváltá­sa után a kongói politika?; Hogy hívják az első néger köztársaságot?; Mikor volt a legutóbbi szakszervezeti világkongresszus?; a párizsi kommün?; Mikor alakultak meg az első munkás- és ka­tonatanácsok?; Mi a különb­ség az Elnöki Tanács és a Minisztertanács között?« stb. A kérdések többségére a csapatok tagjai adták meg a választ, de gyakran bekap­csolódott a közönség is. A versenyben hosszabb ideig fej-fej mellett haladt az egyik technikumi együttes és a katonák csapata. Végül is a honvédek 24 pontos első helyezésével fejeződött be a vetélkedő. Mögöttük a II— IV. helyen a másik három közép-, illetve felsőfokú techni- kumos csapat osztozott meg. Könyvjutalmakat, csoko­ládét adtak át a verseny­zőknek, majd a kollégium ifjú háziasszonyai rumos teá­val, süteménnyel kínálták meg a klubest valamennyi részvevőjét; rázendített a gi­tárzenekar, és megkezdődhe­tett az, amit legjobban vár­tak: a tánc. Wallinger Endre Az üzem vezetője készsége­sen válaszol minden kérdésre. Precíz, komoly ember. Évek óta megismétlődő beszélgeté­seink során gyakran tesz ilyen kijelentést: — Én, elvtársam, megmond­tam! Ami a szívemen, az a számon!... És mindig nagy dolgokat mond meg. Most is »izgalmas területen« járunk. De ezt csak később tu­dom meg. Egy ismerősöm jó­indulatúan figyelmeztet: — Azokra, kérem, nagyon vigyázzon! Mi szinte szé­gyelljük, hogy hozzánk tar­toznak! Magyarázatra nincs idő, az idő sürget, meg aztán feltűnő is volna a sugdolózás. Átmegyünk »azokhoz«. Nem veszek észre semmi különö­set, de valahogy folyton ott motoszkál a gondolataim kö­zött: »Nagyon vigyázzon!« Mi­ért kell vigyáznom? Utóbb az üzemvezető szobá­jában négyszemközt megkoc­káztatom a kérdést: — Mondd csak, mi nincs rendben »azoknál«? Ugye, va­lami nem stimmel? Rám néz és nevet. — Megszagoltad? Ez igen! Elismerő pillantásokat vet rám. Úgy veszem észre, nőt­tem a szemében. — Azok, öregem, olyanok, akiket sehol sem fogadnak szívesen. Mindenki meg akart és meg is szabadult tőlük. Né­hánytól én is... Most kutat­nak. Tudományos dolgokat csinálnak... A nevetés kacagásba csap át — Csupa olyan dolgot ku­tatnak, amit mi már régen tudunk. Testvérek között is nyolc évvel mögöttünk jár­nak ... És végül jön a szokásos mondat: — Megmondtam én már ezt, elvtársam, de hát hiába! Nem tudom kihagyni, rá­kérdezek: — Tudod mit, megírom. El­végre, amit elmondtál, az hi­vatalos ... Közbevág: — Á, ne tedd! Majd szólok, ha eljön az ideje. Értesíte­lek ... — De hát azt mondtad, hogy tíz fillért sem ér a mun­kájuk. így van? — így. — Akkor most miért vonod vissza? A válasz: — Azt én csak neked mond­tam! ... «rj lJ i « • « • SOR.OMC LEÉPÍTÉS Azt mesélik, két napon át olyanok voltak az irodák, mint a méhkaptár akácvirágzás ide. jén. Mindenki sürgött-fcrgott, tippelt és szavazott. A dolog azzal kezdődött, hogy Klárika a postabontáskor beleolvasott a főhatóság levelébe. A levél­ben az állt, hogy tekintettel a takarékosságra, ideje fölmérni, hány fölösleges alkalmazotti beosztás van a vállalatnál. És végezetül a nyomaték: »sür­gős intézkedést!« Klárika tíz óra tájt kávé­ra hívta a főkönyvelő gépíró­nőjét. — Ez van. szivecském! Va­lakik biztosan repülnek ... Ebéd előtt már minden ér­dekelt értesült, és mozogni kezdett. A főnök másnap délelőtt ol­vasna át az előző napi postát. Délután kettőre magához ké­A műszaki osztály vezetője így kezdte: — Ez a rendelet olyan he­lyes, mint a szentírás ... Azaz helyes lenne, ha a szentírás is helyes volna. Legyünk tár­gyilagosak! Mi az atyaisten­nek dolgozik az anyagosztá­lyon hat gépírónő? Tessék megmondani, minek? ... Elmérgesedett a hangulat. Öt óra körül végre mindenki megkönnyebbülten lélegzett föl. A főkönyvelő ugyanis ad­dig számolt, amíg megoldást nem talált — Ha megengeditek! Év vé­ge felé járunk, de azért van még egy kis pénzünk... Meg le­het ezt oldani... Ugyebár négv takarítónőnk van? Ha gépesítünk, elég kettő is. Pad­lókefére meg porszívóra már régóta szükségünk lenne. Az egész potom kétezer-ötszázba rette az osztályvezetőket és kerül. Ha úgy gondolnátok... ismertette a hírt Mindenki szemrebbenés nélkül hallga­tott A termelési osztály ve­zetője törte meg a csendet — Világos, hogy tenni kell! A népgazdaság érdekéről van szó! Én már sokat gondolkod­tam ezen a dolgon. Ügy vé­lem, három lehetőség is van a megoldásra Az értékesítési osztályon teljesen fölösleges nyolc adminisztrátor és négy gépírónő. Elég lenne ... Az érintett osztály vezetője azonnal reagált: — A cél helyes! De tisztelt kollégám, rosszul látja a kér­dést. Nekem számításokkal igazolt statisztikám van ar­ról, hogy a termelési osztály és a műszaki osztály létszá­mából három-négy teljesen fö­lös ... Mindenki úgy gondolta. Németh Sándor A KATONA APJA A távoli grúz faluba nem jut el a háború zaja. Geor- gij Maharasvili mégsem tudja nyugodtan művelni a földjét. Aggódik megsebe­sült fiáért. Elindul, hogy fölkeresse a fiát. Ezzel kez­dődik Rezo Csheidze szov­jet rendező filmje, amely felkavarta a moszkvai fesz­tivál közönségét. Pontosan azzal, hogy a háborút egy, még eddig ismeretlen olda­láról, az öreg paraszt fia iránti szeretetén és az öreg pátoszmentes hősiességén át mutatja be. A címsze­repért Szergo Zakariadze Moszkvában a legjobb fér­fialakítás díját kapta meg. A film szinte egy csapás­ra világsiker lett. (A Vörös Csillag Film­színház november 18-ig tűzte műsorára^ Emelkedik a szintetikus mosószerek forgalma (Tudósítónktól.) Megyénk háziasszonyai is egy­re inkább megkedvelik a jó ha­tásfokú szintetikus mosószere­ket. 1963-ban 373 tonna, az idén viszont háromnegyed év alatt már 373,5 tonna került forga­lomba, s az idei fogyasztás minden bizonnyal felülmúlja a múlt évi 448,3 tonnát. A Vegyianyag-Nagykereskedel- mi Vállalat vezetői elmondták, hogy a legkeresettebb a Rapid, finomabb anyagokhoz a Tiszta­ság, de sokan vásárolják a mo­sókrémeket, az Ultra pasztát és a Mos 6-ot is. Ezzel szemben a hagyományos mosóanyagok, a mosószappan, a mosószóda és az Asszonydicséret forgalma évről évre tíz százalékkal csökken. 1966-ban új mosószerek jelen­nek meg: a Dea, az Optima és a Luna; ezek hatásfoka az is­mert külföldi mosószerekével egyenértékű. Tájékoztattak bennünket a fogápolócikkek forgalmáról is. Az idén szeptember végéig 355 000 tubus fogkrém fogyott el, huszonötezerrel több, mint a múlt év azonos időszakában. Legkedveltebb az új Ovenáll, de igen keresett a Dentofil és a Sanodent is. A fogkefekereslet szintén emelkedett, a szájvízfo­gyasztás azonban visszaesett. Tavaly 13 300, az idén 5800 Fla­kon fogyott el kilenc hónap alatt. A növekvő fogkrém- és fogkefeforgalom ellenére is elég csekély a fogápolószerek iránti kereslet. Kiszámították, hogy egy-egy lakos évente átlagosan csak 1,3 tubus fogkrémet hasz­Eltévesztettem a házszámot... Kicsi tábla az ' ajtón: Kerületi tanácstag. Fogad minden csütörtökön 19—21 között.« A fogadószoba már ki­ürült, elcsöndesedett. Ek­kor lépett be egy sovány, idős néni. — Kedyeském, már há­rom hete járok a házkeze- lőséghez, hogy csinálják meg a csapot. Mert folyik. Ígéretet kaptam, de nem tettek semmit. Az öreg néni nézi a ta- tanácstag jókora jegyzőfü zetét, reménykedik, bizako­dik: most majd megígéri, hogy közbenjár, feljegyzi a panaszt. Vagy talán föl sem jegyzi? A tanácstag feláll: — Jöjjön, néni, megnéz­zük. — IVE van azon nézniva­ló, drágám? Folyik, vilá­gos. .. — Nézzük meg. Elmentek. Az öregasz­szony előresietett, kinyitot­ta a konyhaajtót. A tanács­tag levetette a felöltőjét, s egy székre tette a táská­ját. Megnézte a csapot, amelyből akkor is folyt a víz, aztán ledobta a kabát­ját, felgyűrte fehér ingé­nek ujját. A táskából pedig előkerült a szerszám. — Szerelő vagyok én — mondta. — Vízvezeték-szerelő — mesélte később a néni a szomszédasszonyának. — Én meg, a balga, azt hit­hittem, hogy tanácstag Ügy látszik, eltévesztettem a házszámot... (Az Ogonyakból) » « » Néhány nappal ezelőtt — jelenti a hamburgi Die Welt — a Sidneyből érke-r ző repülőgép jókora ládát hozott a San Franciscó-i re­pülőtérre ezzel a felírással: »Utánvéttel.« A mérlege­lésnél megállapították, högy a láda 175 kilogramm súlyú. Később a rakodó- munkások könnyebbnek találták a ládát. x Ismét le mérték, ebikor már csak 113 kilogrammot nyomott. A vámőrök kinyitották a ládát, s egy fejpámát, ke­nyér- és kétszersültmarad- ványokat, valamint John Steinbeck egyik regényét találták benne. Ezenkívül egy üzenetet, amely igy hangzott: »Hálás köszönet a szállításért — Dick, a róka.« Ezék után a beván­dorlási hivatal széles körű nyomozást indított a po­tyautas kézre kerítésére. * * * Félelemtől remegő han­gon hívta fel a rendőrsé­get a hollandiai Zevenaar- ban egy 17 éves lány. Egy táncestélyről ment haza­felé, midőn észrevette, hogy egy férfi követi. Va­lahányszor hátrapillantott, az ismeretlen egy fa mögé bújt. A telefonhívás után a rendőrség késedelem nélkül megállapította, a gyanúsan viselkedő férfi kilétét: az illető a lány ap­ja volt... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents